Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —A-CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CESLeTvAROSRESZE^ XXII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1978. MÁRCIUS 22., SZERDA Kitüntették a legjobbakat Ifjúsági nagygyűlés Törteién Bajnokság — a VIT jegyében A járás három tavaszt ün­neplő ifjúsága a napokban a Törteién megrendezett nagy­gyűlésen emlékezett a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 59. és a KISZ zászlóbon­tásának 21. évfordulójára. A járásbeli községekből négy­százan gyűltek össze a Déryné Művelődési Ház nagytermé­ben. A gyűlés elnökségében fog­lalt helyet Borbély Mária, az MSZMP járási bizottságának politikai munkatársa, Bo- binszki Károly, a járási hiva­tal elnöke, Fajka János, a községi pártvezetősóg titkára és Fodor Imre, a községi ta­nács elnöke. Boros János, a KISZ járási bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det, a dicsőséges 133 nap je­lentőségét méltatva és a kom­munista ifjúsági mozgalom fontos szerepéről szólva. Oklevél, zászló A járási KISZ-bizottság titkára adta át a jól végzett munka elismeréseként az élenjáró személyeknek és kol­lektíváknak a kitüntetéseket. Üt törővezetői érdemérmet ka­pott Dékány Árpádné, a járá­si úttörőelnökség titkára, az albertirsai iskola igazgatóhe­lyettese. Kiváló ifjúvezető lett Csőké Magdolna, a KISZ járá­si bizottságának tagja, az abo- nyi Ruházati Szövetkezet KISZ-titkéra és Dévai István, az abonyi Kinizsi gimnázium diákja. Aranykoszorús KISZ- jelvény tulajdonosa lett Sár­kány Jánosné, az abonyi nagyközségi KISZ-bizottság tagja, a helyi tanács KISZ- titkára. A KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét vette át Medgyes János, a ceglédi Le­nin Tsz szerelője, a KISZ-bi- zottság tagja, Apágyi Hajnal­ka, az abonyi Kinizsi gimná­zium diákja, alapszervezeti titkára, Sebők Imre, a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ jászikaraje- női kirendeltségének gépko­csivezetője, Gőz Erzsébet, az albertirsai Dimitrov Tsz-ben működő KISZ-alapszervezet titkára, Varjast János, a Ceg­lédi Állami Tangazdaság KISZ-bizottságának titkára Ugyanebben a kitüntetésben részesült az albertirsai Czabán Samu, a ceglédi Lenin Tsz Ságvári és a Mechanikai Mű­vek abonyi gyáregységének Petőfi alapszervezete. A KISZ Központi Bizottság által adományozott Kiváló KISZ-szervezet zászlót kapta a kocséri Petőfi Termelőszö­vetkezet Petőfi, a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet Gagarin és a mikebudai Kulich Gyula KISZ- alapszervezet. Az ünnepség napján Törte­ién az Edzett ifjúságért tö­megsportmozgalom keretében — a VIT jegyében — száz részvevővel rendezték meg a járási asztalitenisz-bajnoksá­got Veterántól ál kozó Tegnap délelőtt — a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vénysorozatának részeként — Cegléden a pártszékházban a járási pártbizottság és a KISZ járási bizottsága veterántalál­kozót rendezett. Fekete Antal, a járási pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Boros János, a KISZ já­rási bizottságának titkára mondott beszédet. Ezt köve­tően a ceglédi Mészáros Lő­rinc általános iskola kisdobo­sainak és a Táncsics Mihály általános iskola úttörőinek műsora hangzott el. T. Tanuló vöröskeresztesek Március végén háromnapos tanfolyamon vesznek részt a ceglédi járási Vöröskereszt alapszervezeti titkárai. A tan­folyamon a Vöröskereszt V. kongresszusának határozatait vitatják meg és eszerint állít­ják össze soron következő fel­adataikat. A tömegszervezet a jövőben még tevékenyebben hozzájárul az egészségügyi, a szociálpolitikai és a közműve­lődési feladatok megvalósítá­sához. Tervezik, hogy két Tapasztalatcsel Látogatókat fogadtak a ceg­lédi, Bacsó Béla úti óvodában a napokban. Kádas Erzsébet óvónő bemutató foglalkozást tartott, ezt tekintették meg azok a pedagógusok, akik a következő tanévben az első osztályok osztályfőnökei lesz­nek. Ott voltak a központi napközi otthon csoportvezető nevelői is. A bemutató foglal­kozást eszmecsere követte. A vendégek elismerően szóltak a gyerekek fegyelmezett, szín­vonalas, önálló munkájáról. Mód Ferencné, a napközis ne­velők munkaközösségének ve­ti jabb alapszervezetet hoznak létre, a csemöl November 7., valamint az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben. A járási vezetőség mellett létrehozzák még most, az első negyedévben az egészségneve­lési és propaganda, valamint a közegészségügyi és az ifjú­sági munkabizottságokat, meg­erősítik a családvédelmi mun­kabizottságot. Valamennyiük­re komoly munka vár. e az óvodában zetője a következőkben érté­kelte a látogatást: — Az ilyen tapasztalatcse­rék elengedhetetlenül szüksé­gesek oktató-nevelő mun­kánkhoz, színvonalának eme­léséhez. Együtt kell működni a gyermeki személyiség fej­lesztésének a folyamatában. Ez a forma jónak ígérkezik és várhatóan gyümölcsöző kapcsolatot eredményez. Sz. M. Tömegsport A járásiak sikere a döntőn Tollaslabdaverseny, negyven indulóval A téli spartakiád megyei döntőjét Vácott rendezték meg, s a járások legjobbjai indul­hattak. Cegléd járás csapata, megvédve tavalyi elsőségét, most is a legjobbnak bizonyult az összetett pontversenyekben. Asztaliteniszben az abonyiak, sakkban a mikebudaiak és a kocsériak képviselték a járás színeit. Az országos döntőbe az egyéni versényszámok első. második helyezettjei jutottak be, ezt Kókai, Mádi és Kovács harcolta ki. Érdekesség, hogy az asztalitenisz páros számai nem számítottak bele az ösz- szetett pontversenybe, pedig ezzel még nagyobb is lett vol­na a ceglédiek fölénye. EREDMÉNYEK Sakk. Női egyéniben: 2. Kovács Katalin (Mikebuda), 3. Karazsia Istvánná (Kocsér). Férfiak: ' 3. Barabás Ferenc. Csapatban: a nők elsők, a fér­fiak negyedikek lettek. Asztalitenisz. Férfi egyesben: 1. Kókai László, 2. Mádi Béla Párosban: 1. Kókai, Mádi. Női egyesben: 3. Donáth Lajosné Párosban: 3. Donáthné, Wies nerné. Vegyes párosban: 1. Kókai, Wiesnerné. A közgazdasági szakközép- iskola és a Kossuth Gimná­zium tornatermében rendezték meg a kupa versenysorozatá­ban a tollaslabdázók egyéni versenyeit. A két első helyen a PENOMAH és Dánszentmik- lós osztozott. A nőknél: 1. Kö-: kény Mária (PENOMAH), 2. Bakosi Mária (Május I. Ruha­gyár), 3. Tóth Ildikó (közgaz­dasági szakközépiskola) és Pet- ró Ildikó (ceglédi rendelőinté­zet). A férfiaknál: 1. Kerepecz- ki (Dónszentmiklós), 2. Simon (Sallai I. alapszerv.), 3. Né- medi (városi KISZ-bizottság) és Kohán (Dánszentmiklós). Sakk: a városi csapatbajnok­ságban folytatja jó szereplését a járási hivatal együttese, most maximális arányban ver­ték ellenfelüket, így nőtt az előnyük a táblázat élén. A fordulóban egy döntetlen szü­letett, a két újonc összecsapá­sán. Eredmények: Vasutas Klub —Városgazdálkodás 2,5:2,5, KÖZGÉP—MEZŐGÉP 4:1, Vasipar—Lenin Tsz 3,5:1,5, PENOMAH I.—ÉVIG 5:0, Já­rási Hivatal—Volán 20-as 5:0. PENOMAH II.—Sütőipar 3:2 U. L. Megkoszorúzták a direktóriumi emléktáblát Tegnap délelőtt Cegléden a városi tanács épületében elhe­lyezett, az 1919-es városbeli direktóriumnak emléket állító márványtáblánál ünnepi meg emlékezést tartottak. Ottohál Vilmos, a tanácsnál működő pártalapszervezet titkára mondott beszédet, majd elhe­lyezték a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottság ko­szorúit, a kegyeletes emléke­zés szimbólumaként. Cegléd a hazai lapokban A Magyar Ifjúság 10. szá­ma az albertirsai Major János költő Naponta című szép ver­sét közölte. ★ A Könyvtáros 2. számában a szakszervezeti könyvtárosok megyei jutalmazásáról ceglédi írás jelent meg. ★ A Petőfi Népe február 23-án olyan, kétrészes, német nyelvű könyvről közölt is­mertetést, amely Cegléd régi arculatáról adott képet. ★ A Magyar Konzervipar március 1-i száma arról írt, hogy a ceglédi gyáregységben hogyan valósul meg a közmű­velődési határozat és ezt ho­gyan segíti a város művelődési központja. ★ A Kertészet és Szőlészet március 2-i száma beszámolt arról a tanácskozásról, amely a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­ben zajlott, a kisgazdaságok termelésével kapcsolatban. ★ A Magyar Hírlap március 3-án a telefonellátás nehézsé­geiről szólva említette, hogy Cegléden is több mint hétszá- zan várnak telefonra. ★ Az Észak-Magyarország feb­ruár 25-i számában a köztéri szobrokról és középületeket díszítő művészi alkotásokról szóló Miért szép, miért más? című cikkében a ceglédi Dó- zsa-szoborral is foglalkozott. M. T. Lótarlók figyelmébe A városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya ér­tesíti a lótartó gazdákat, hogy március 23-tól, csütörtöktől megkezdődik a fedeztetést idény a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet Bu­dai úti kerületének központ­jában. Férfiak divatja Külföldi kártolt gyapjú szövetből divatos férfizakúk ké­szülnek a Nívó Ruházati Szövetkezet Körösi úti részlegében Cegléden. Megrendelőik között van a Skála és a Verseny Áruház. A kép előterében Kenéz Erzsébet, Tóth Károlyné és Balogné Kubinyi Judit dolgozik. ADátl-Tótb Sándor felvétele: Végtelen barázdákon Régi mesék jó izével A törteii béres fia gényparaszlság és a munkás­ság áll. Hősei városba sza­kadt zsellérek, akik mosto­ha sorsuktól ott sem szaba­dulhattak, a városok peremén laktak deszkából, bádogból tákolt, rozzant, egészségtelen lakásokban, a ház elé halmo­zott, soha el nem hordott sze­méthalmok, döglött állatok bű­zében. Tanult mesterségük nem volt, elesettek, kiszolgál­tatottak voltak, bár lázadoz­tak sorsuk ellen, változtatás­ra nem volt erejük. VARÄZSA ABBAN ÄLL, hogy Rideg Sándor történe­teiben szikrázva csillog jelleg­zetes humora, vidámító, szí­nes, fordulatos, lebilincselő meséje. Művészi elveit így fo­galmazza meg: „az emberek általában öröm, vidámság és nevetés nélkül élnek, olyan élőnek látszó ábrákat kell ki­találnom, amelyeken az embe­rek elgondolkoznak és meg­ismerik tőle a jókedv ízét, és nevetni is tudnak általa.” Mű­veinek hőse, mint a népme­sében. a legkisebb fiú, végső diadalában alaposan eltángál­ja élete megrontó' t, csúffá te­szi vaskos tréfáival a kapzsi kispolgárokat, a kegyetlen nagygazdákat, a görbebotos ispánokat. József Attila-dijat három egymás, után követ­kező évben kapott az ötvenes évek elején, Kossuth-díjat 1954-ben. Kilenc regényéből és novelláskötetéből néhányat .efordították bolgár, i,engyel, német, román és szlovák nyelvre. Hídvégi Lajos I kos Pálinkás Rita a Kisherceg című meseregény elmondott I részletéért, Palatínus Ibolya I fuvolajátékáért. Vidámak, han- 1 gulatosak voltak a csoportos j jelenetek — így a Mészáros ' Lőrinc iskola tanulóinak Spor­tolj velünk! című dalos-ritmi­kus tornabemutatója, a nép- táncosok szereplése, a bábo­sok jelenete. A bemutatón legtöbbet a Táncsics Mihály Általános Is­kola tanulói szerepeltek. Késő délutánig a szereplők és a kö­zönség vidám zajától volt han­gos a ház. Gyakran hangzott el az elismerés: dicséret illet minden szereplőt, s velük együtt azokat is, akik sokszor szabad idejüket erre áldozva, segítettek a gyerekeknek, hogy minél szebben, ügyesebben, felkészültebben állhassanak a közönség elé. Népes közönség foglalt he­lyet vasárnap délután a ceglé­di Kossuth Művelődési Köz­pont emeleti termének székso­rain. A Magyar Üttörők Szö­vetsége ceglédi, városi elnök­sége ekkor rendezte meg a kulturális szakági szemle leg­jobbjainak bemutatóját. Kisdo­bosok és úttörők léptek szín­padra, valóban tudásuk leg­javát adták, cserébe a szűnni nem akaró tapsokért. Az ün­nepséget Sebók Pál városi út­törőelnök nyitotta meg, majd a Táncsics iskola kórusa éne­kelt. Igen szép szavalattal mutatkozott be a negyedikes Petrik Erika, a nyolcadikos Plangár Judit. Nagy tapsot kapott Laczkó Ildikó a nép­dalcsokorért. Kíentzl Edit nyol­cadikos a Kőmíves Kelemenné című székely népballada elő­adásáért, a szintén nyolcadi­Bemutató a javából Úttörők szemléje, színpadon Dal, tánc, mese, torna „AZ APÄM SZEGÉNY EM­BER VOLT, aki csak dolgoz­ni tudott, de szolgálni annál rosszabbul szolgált. Minden év­ben elszegődött valahová, s minden este arról beszélt, hogy milyen jó lesz nekünk ez­után.” A család elhitte a jö­vendő tágas szobákat, a for­ró kemencéket, amelyekben mindig sül valami finomság, kalács vagy hízott liba, a 1e- rüljasztalokat, a nyugodt, hosszú álmokat, az új ruhá­kat, melyeknek élvezetes, friss szaguk és finom tapintásuk van, és az új csizmákat, ame­lyek minden lépésre nyiko­rognak, mint az ispán fia csiz­mái. Végezetül, most már csakugyan falhoz lapítja a kegyetlen ispánt, hogy úgy kell onnan levakarni! A gyerme­kek a mesék jó ízével tértek nyugovóra abban a biztos tu­datban, hogy reggel már kez­dődik a szép élet. Ámde a szürke hajnalokon még min­dig a régi „millió folttal tar­kított ruhákat lobogtatta raj­tuk a szél, a csatakos földe­ken tántorgó béresek szalma­kötéllel szorították testükhöz a vedlett ruhákat, s botor­káltak a szörnyűségesen vég­telen barázdákon.” RIDEG SÁNDOR BÉRES FIA VOLT, és egy törteli cse­lédházban látta meg a napvi­lágot 1903. február 12-én. Fújt a dermesztő tél végi szél, száll- . dosó varjak károgtak a fel­hők alatt, mintha vesztét ki­áltozták volna, és a kifogyha­tatlan reményű apja új pusz­tákról mesélt, ahol bizonyo­san megtalálja a szerencséjét. A pusztai cselédközösség sa­játos szervezete, akár a kato­naságnál, az alá- és föléren­deltségen alapult, kezdődött a gróffal, akit tán sohasem lát­tak, folytatódott az intézővel, legfőbb parancsolójukkal, lej­jebb az ispánokkal, és béres­gazdákkal. Ez utóbbiak a leg­kisebb lazításra, hibára tes­ti fenyítéssel sújtották őket. Visszaütni ezeket a jóllakott, húskolosszusokat istenkisértés lett volna. A zörgő csontú, elcsigázott béresek vérezve rogytak az alomszalmára a já­szol elé. A megszégyenített emberek szívós konoksággal tűrték megkír.zatásukat, a borzalmas szegénységet, és ma­radtak, vagy továbbálltak egy másik uradalomba. Rideg Sán­dornál igazabban senki sem mondta el ezt az életet, élet­rajzi írása a Tűzpróba és a Sámson a majorsági cseléd­közösség hiteles, művészi áb­rázolása. Monoron járta az elemi is­kolát, elvégzett öt osztályt, az­tán csikósnak állt. Alig érte meg a tizenhatodik életévét, vöröskatonának jelentkezett a Tanácsköztársaság védelmére, Falusi munkások és hadifog­ságból hazatért katonák me­séltek neki az oroszországi vál­tozásokról, a dolgozó nép or­szágáról. A bukás után fel­költözött Budapestre gyári munkásnak, vasúti altisztnek, péksegédnek. 1925-ben már a Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja volt. Több ízben letartóztat­ták, egy alkalommal a rend­őrség titkos nyomdát talált a lakásán, emiatt 1944-ig ál­landó rendőri felügyelet alatt tartották, végül koncentráci­ós táborba hurcolták. A föl­szabadulás után elnöke volt a csepeli szabadkikötő üze­mi bizottságának. Novelláit a Népszava, a Ko­runk, a Magyarország és a Híd című lapok közölték, avatott íróvá első regénye, az Indul a bakterház tette. Sajátos el­beszélő tehetsége, eredeti egyé­nisége hamarosan a legolva­sottabb írók sorába emelte. A negyvenes években tagja volt a munkásírók csoportjának, a felszabadulás után a néphad­sereg írói testületének: Mű­veinek középpontjában a sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom