Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

Hogy viselkedik a volánnál? A Volán munkalélektani központjában évente mintegy hatezer autóbusz-, teherautó-, taxi. és személygépkocsivezetőt vizsgálnak meg. A vizsgálatokat pszichológiai, orvosi, vagyis közlekedésbiztonsági szempontok alapján végzik. A módszere­ket a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézettel közö­sen dolgozták ki. Tagokat vár a baráti kör A Ferenczy Múzeum Ta­verna Klubjában találkozott nemrég Szentendre Baráti Körének elnöksége. A gaz­dasági költségvetési beszá­molót az 1978. évi program­terv kialakítása követte. Az elnökség a programok meg­határozásánál elsődleges fel­adatnak tartotta a városfej­lesztési, várogtörténeti, mű­emléki és nemzetiségi hagyo­mányok ápolását. Ezenkívül szükségesnek látta a baráti kör taglétszámának bővítését, ezért felhívással fordult a város lakóihoz, szocialista brigádjaihoz, pedagógusai­hoz, hogy csatlakozzanak mi­nél többen a tagsághoz. Je­lentkezni lehet a városi ta­nács rendező irodájában. A baráti kör egyébként min­den pénteken rendez progra­mot, amelyről havonként megjelenő szentendrei műsor­füzet nyújt tájékoztatást. Szőlő, gyümölcs, zöldség Kertbarátkörök alakulnak a nagykátai járásban A szőlőtermelésnek, gyü­mölcs és zöldségkertészetnek régi hagyományai vannak a nagykátai járásban, amit azonban újabban már inkább csak szocialista nagygazdasá­gok ápolnak. Bőven akad még ugyan egyéni szőlősgaz­da, de az utóbbi években egyre többen öregszenek ki közülük és parlagon hagyják kisebb nagyobb szőlőskertjü­ket, sokan szántóföldjüket is. így azután éveken át ebben a járásban volt az egész me­gyében a legtöbb megműve- letlen termőföld. Részben ugyan a tsz-ek már több községben hasznosítják a par­lagon hagyott területeket, csak azt azonban, ami alkal­mas nagyüzemi gazdálkodás - ra. Ha az elhagyott földet gazdája felszólításra sem mű­veli meg, állami tulajdonba veszik. Hasznosításáról pedig a községi tanács gondoskodik tartós használatbaadás útján. Természetesen csak, ha akad igénylő. Többségük munkás A járásiban azonban eddig alig fordult elő, hogy valaki ilyen igényt bejelentett vol­na. A régi jó kertészek utódai közül sem. Kertbarátok köre márcsak ezért sem volt mos­tanáig az egész nagykátai já­rásban. Viszont az utóbbi he­tekben a Hazafias Népfront, a járási hivatal, a községi ta­nácsok és a járás két áfészé- nek szorgalmazására egymás­után öt községben, Nagykátán, Tápiógyörgyén, Tápiószent- mártonban, Tápiószőlősön és Tápiószecsőn megalakult a kertbarátok köre, amelyet min­denütt a helyi termelőszövet­kezet is támogat. Egy-egy kör 20—50 tagot számlál, a nagy­kátai azonban 82 taggal ala­kult meg. Elnökévé Kiss La­jost, a járási hivatal osztály- vezetőjét, titkárává pedig Csányi Józsefet, a Magyar— Koreai Barátság Tsz főagro - nómusát választották. A tagok között a társada­lom minden rétege képviselve van. Akad köztük szép szám­mal értelmiségi, néhány há­ziasszony, még tsz-tag is, de többségük ipari munkás. Még­pedig zömüK a Telefongyár nagykátai üzemében dolgo­zik, de az üzem vezetője, dr. Vass Imre is belépett a kör­be. Ö eredetileg okleveles kertészmérnök, márcsak ezért is beválasztották a kör inté­zőbizottságba és kérték fel legyen szakmai tanácsadója tagtársainak. Családnak, faiskolának A községi tanács 9 és fél hektár parlagföldet adott át hosszas használatbavételre a kertbarátok köre tagjainak. A területet maguk között, kinek- kinek igénye szerint osztották fel, 420 négyszögölnél azonban senki sem juthatott nagyobb földdarabhoz. Miután a kert­jét mindenki családtagjai se­gítségével maga műveli meg, kevesen vették igénybe a maximális területet, legtöbben beérték 2—300 négyszögöllel. Hatszáz négyszögölet kiha­sítottak azonban a Nagykáta és Vidéke Áfész létesítendő gyümölcsfaiskolája számára. Itt az áfész nemcsak a nagy­kátai, de a környék kertbará­tai és egész lakossága részére nevel csemetéket. Arról is gondoskodott az áfész, hogy a nagykátai kör kertészkedő tagjai kedvezményes bérleti díj fejében kisgépeket vehes­senek tőle kölcsön. Amennyiben Nagykátán a körbe újabb tagok jelentkez­nek, a község határának más részén földhöz juthatnak, van még parlag. Ezen a részen azonban már többen nem ve­hetnek tartós használatba te­rületet. A kör tagjai elhatá­rozták, hogy egész területüket bekerítik és ezt a munkát sa­ját maguk végzik el. Szabad idejük nagy részét minden esetre így hasznosan tölthetik el. Már hozzá is fog­Új adalékkal Gazdaságosabb felhasználás Megakadályozza a tapadást, ugyanakkor a növényeknek gondosan „beosztja” a ható­anyagot az az új adalékanyag, amelynek receptúráját és gyártástechnológiáját a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem ás­ványolaj-tanszékén dolgoztak ki. A megbízó Péti Nitrogén- műveknek — hasonlóan a töb­bi hazai műtrágyagyárhoz — sok gondot okozott a műtrá­gya tapadása, amely hosszabb tárolás után külön munkát okozott a mezőgazdasági üze­meknek. Az összetapadt mű­trágyát gyakran zúzni, vagv őrölni kellett. A Péti Nitro­génművek eddig importálta ezt a fontos kezelőanyagot, ebben az évben azonban mar gyártani kezdik annak egyik komponensét, a zsiramint, a másik összetevőt, a speciális olajat pedig a Komáromi Kő­olajipari Vállalat szállítja majd. A kísérletek szerint az új adalékanyagoknak kettős hasz­na is lesz: egyrészt megaka­dályozza a szemcsék össze­tapadását, másrészt pedig a leheletvékony olajréteg sza­bályozza a hatóanyag oldó­dását, és ezáltal hosszabb ideig egyenletes ellátást biz­tosít a növénynek. tak a munkához. Felkérték a Magyar—Koreai Barátság Tsz-t, vizsgálja meg a talaj minőségét. S alighogy meg­alakult a kör, máris belefog­tak a talajelőkészítő munkála­tokba, ezt szintén a tsz vé­gezte el önköltségi áron. így azután rövidesen, tehát még idejekorán hozzáláthatnak kertjük betelepítéséhez. Csemetét rendeltek Sokan közülük többnyire csemegeszőlőt ültetnek, a gyö­keres vesszők két év múlva már termőre fordulnak, sokan gyümölcsfát is ültetnek új szól ős kertjükbe, mások pedig egész területükön, vagy an­nak nagyobb részén csak gyümölcsöt szándékoznak ter­melni. így azután az áfésznél körülbelül 1600 gyümölcsfa - csemetét rendeltek a nagyká­tai kertbarátok körének tag­jai. Az áfész a csemetéket nemcsak beszerzi, de 50 szá­zalékos árkedvezménnyel bo­csátja rendelkezésünkre. Fő­leg kajszit, meggyet és cse­resznyét kívánnak termeszte­ni. A tápiószőlősi kertbarátok köre csak gyümölcs, a tápió- györgyei csak zöldség, a tá- piószecsői szőlő és gyümölcs, a tápiószentmártoni pedig szőlő, gyümölcs és zöldség ter­meléssel kíván foglalkozni. A járás más községeiben is meg­kezdődött a kertbarát körök szervezése és lehetséges, hogy néhol hamarosan megalakul, úgyhogy már ezen a tava­szon megkezdhetik kertjeik­ben a munkálatokat. Valamit szentesített... Szocialista kollektíva a budaka lászi tanácson Szocialista brigád? Szocia­lista kollektíva? Az elnevezés lényegtelen. A budakalászi ta­nács szocialista kollektívájá­nak tagjai is úgy gondolják, hogy a kollektíva elnevezés többet fejez ki törekvéseik lé­nyegéből, hétköznapi haszná­latra mégis előnyben részesí­tik a brigád nevet, de inkább csak a rövidség kedvéért. Hogy jutott eszükbe, hogy brigádot alakítsanak? Kötelező? — Nem mondhatom, hogy mi magunk találtuk ki — mondja Kígyósi László, a ta­nács igazgatási főelőadója. — Tavaly ősszel volt az ifjúsági parlamentünk, ott hallottam először erről a lehetőségről. Valamivel később, munkaérte­kezleten, egy kolléganőm ve­tette fel, hogy voltaképpen mi­ért is nincs nálunk brigád. Be­lemelegedtünk a beszélgetésbe, az ötlet mindenkinek gyorsan megtetszett, hamarosan már a részleteknél tartottunk. — Volt-e vita a brigádala­kítás körül? — Vita is volt, kérdőjelek is voltak. Engem az érdekelt, hogy csinálják-e ezt máshol is? A megalakuláskor tulajdon­képpen egyetlen vitás kérdést kellett eldönteni, azt, hogy egy vagy két brigádot alakítsunk-e. Az, hogy az apparátusban két csoport dolgozik: pénzügyi és igazgatási, amellett szólt, hogy két kollektívát hozzunk létre. A vitában aztán eldőlt, hogy enek semmi előnye nem lenne, mert nem rivalizálni akarunk, hanem segíteni egymáson úgy, hogy az az összmunkának vál­jon a javára. — Hogyan választottak ve­zetőt? — Az elnök engem javasolt, annak ellenére, hogy én va­gyok az egyetlen férfi, s egyút­tal a legfiatalabb is a brigád­ban. Rajtam kívül két férfi dolgozik még a tanácsnál: az elnök és a vb-titkár, de ők nem tagjai a brigádnak, amely­nek összesen tizenegy tagja van. — A nők nem tiltakoztak? — Nem. Vita nélkül megvá­lasztottak és én szívesen vál­laltam. Fiatal vagyok, nem ér­zem nagy megterhelésnek. Bár­milyen munkát elvégzek. A nőknek több dolguk van. Ha délután kell megcsinálni vala­mit, vagy el kell menni vala­hova, én vállalom. Ne menjen el üres kézzel — Honnan tudják, mi a fel­adata egy brigádnak? Kaptak-e valami támpontot ehhez? — Nem sokat. De azt hiszem, sikerült kitalálni, mit kell ten­nünk. Nem azt vállaljuk, hogy harminc nap alatt lezárjuk az ügyiratokat, mert ez amúgy is munkaköri kötelességünk. A törvény, amely ezt elrendeli, erősebb ösztönző. A lényeg az, hogy meg kell ismerkednünk :\V> ÚJRA NYITUNK VAÖBOv FŐVÁROSI cipőbolt Budapest: VI.,Lenin krt.64. egymás munkájával, hogy szükség esetén helyettesíteni is tudjuk egymást. Ami engem illet, elméletben az egész ta­nácsi munkát ismerem, az akadémián mindenből állam­vizsgáztam, de kétéves gyakor­latom alapján inkább csak az igazgatási munkában érzem magam otthon. — Hogyan tanulják meg egymás munkáját? — Közös vállalásaink alap­ján mindenki készített egy úgynevezett tájékoztatót, amelyben leírta, mit kell a munkakörében tudnia. Az aj­tóra is kiírtuk, melyik szobá­ban, mivel foglalkoznak, hogy az ügyfélnek ne kelljen kóbo­rolnia a folyosón, amíg megta­lálja a megfelelő ügyintézőt. Namármost, ha megvan a megfelelő ajtó, de valamilyen okból — betegség, szabadság, iskola — nincs a helyén az ügyintéző, akkor mindig van valaki, aki a leírt tájékoztató alapján részletesen tudja in­formálni az ügyfelet és el is tudja intézni az ügyet. Hogy példát mondjak: fel tudjuk vi­lágosítani, mi kell a katonai családi segélyhez, mi az építé­si engedélyhez, stb, tehát so­ha nem kell az ügyfelet dolga- végezetlenül elküldeni. — Egyéni vállalások? — Csak néhányat említek. Major Istvánná népességnyil­vántartó azt írja: nyitott szem­mel jár a községben és ha közérdeket sértő dolgot tapasz­tal, bejelenti a szakigazgatási szervnek. Ugyancsak ő írja: ha az ügyfelet be kell hívnom, úgy kérem a megjelenését, hogy ne hiányozzon a munká­ból. Eddig erre nem nagyon ügyeltünk, most ezen is vál­toztatunk. Még mindig Ma­jomé: nemcsak a hivatalosan elrendelt továbbképzésen ve­szek részt, hanem szakkönyve­ket is olvasok, írja. Ahogy én ismerem, ezt meg is fogja csi­nálni. És végül, ugyancsak ő írja: ha a műszaki főelőadó nem jut gépírónőhöz, — tudni­illik másfél gépírónőnk van —, segítek neki gépelni. Még egyet megemlítek — folytatja Kigyósi László. — Kurcz Béláné iktató vállalta, hogy az építészmérnök férjé­től szerez információkat. Egy időben senki sem tudott tájé­kozódni a műszaki ügyekben. Kurczné azóta már csinált ma­gának egy skiccet, ennek alap­ján informálja az ügyfeleket. — Helyettesítették-e már egymást? — Egyszer a gyámügyi elő­adó kolléganőmet helyettesí­tettem. Az ajtajára ki volt ír­va, hogy betegség miatt nem az ötös, hanem a kettes szobá­ban intézkednek. Hétfőn, szer­dán tíz-tizenöt ügyfél jött. Volt úgy, hogy a vb-titkár helyet­tesitett engem, máskor a szoc.- pol. előadó a gyámügyi előadót. A pénzügyiek is segítenek az igazgatási csoportban, ha szükség lesz rá. Legyen a neve: Omszk Nemcsak a munkában, a magánéletben is szeretnének közelebb kerülni egymáshoz. A kollektíva jó, torzsalkodás nincs, de a munka miatt több­nyire csak ebédszünetben tud­nak beszélgetni. Kerestek egy közönségszervezőt, akitől szín­házjegyet kapnak. Már há­romszor voltak együtt, csalá­dostól, színházban. Tavaszra kirándulást terveznek, ugyan­csak családostól. Szeretnék megismerni egymás hozzátar­tozóit. — Van-e neve a kollektívá­nak? — Sokat vitatkoztunk, mi­lyen nevet választhatnánk, mi illene ránk. Mígnem az egyik kolléganőnek jó ötlete támadt: legyünk Omszk-brigád? Itt épül az Omszki-park — hogy el ne felejtsem, személyenként kétnapi társadalmi munkát vállaltunk a park építésében, lehetőleg családtagokkal. — Eszünkbe jutott, hogy va­lójában nem sokat tudunk Omszk megyéről. Például fo­galmunk sem volt, van-e az omszki városi tanácsnál szo­cialista brigád. Pedig kíván­csiak vagyunk rá. Szeretném:, ha ők megtudnák, hogy nálunk van. Azóta már el is ment a levél az omszki tanácsnak. Jordánon Jordánná műszaki főelőadó nálunk, a férje tud oroszul, ő fordította a levelet, mi meg mindnyájan aláírtuk, Érdekes lenne találkozni ve­lük, — Számítanak-e elismerésre, ha teljesítik vállalásaikat? — Ügy tudom, el lehet nyer­ni a kiváló kollektíva címet. Ennek örülnénk, de tulajdon­képpen nem ezért csináljuk. Sokkal inkább kedvtelésből. Nem elég az, hogy reggel nyolcra bejövünk, dolgozunk, aztán fél ötkor hazamegyünk. Ennél több kell az embernek. Ez a mozgalom, a brigád — va­lamit szentesitett. Hatos Erzsébet Színhez kötött tojásexport Nőtt a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalat tojás­exportja: évi 200 millió da­rabos tojástermelésének túl­nyomó részét külföldre szál­lítja. Naponta 600 ezer to­jás feldolgozásáról, piacáról gondoskodnak. A gyárban, illetve a nagyobb tojótelepe­ken speciális gépek osztályoz­zák, kefélik, csomagolják elő­zetes átvilágítás után a kere­sett terméket. A szállításnál. értékesítésnél továbbra is nagy jelentősége van a tojáshéj színének, szilárdságának. A svájciak és még jó néhány európai ország fogyasztói a barna héjú tojást keresik, az arabok pedig a fehéret fo­gadják szívesebben. Mindkét színű tojásnál elsődleges kö­vetelmény az aranysárga szik, amelyet megfelelő takarmá­nyozással érnek el a tenyész­tő gazdaságok. Furcsa számítás: QÓA; oldalas kötet, csupa érdekes olvasnivaló 304 + 19 24 fénykép és rajz részletes térkép Lehetséges ez? Persze, csak 24 forint a MAGYARORSZÁG almanach KAPHATÓ AZ újságárusoknál és a ** POSTAHIVATALOKBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom