Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

távra K orszakot összegező, s korszakot nyitó dokumentum­ként kell értelmeznünk azt a határozatot, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén fogadott el. A róla szóló közleményt a napilapok — így lapunk is — tegnapi számukban hozták nyilvá­nosságra. Hazánk mezőgazdaságának és élelmiszer- iparának hosszú távú fejlesztése olyan kérdéskör, amibe szinte minden beletartozik. A földművelés iparosodása' ugyanis elmossa az éles, merev határokat a népgazda­ság fő ágazatai között, hiszen nehéz lenne különválasz­tani, például a növényvédelemben, mi a tiszta ipari, s mi a tisztán mezőgazdasági tevékenység. A komplex szemlélet, az összefüggések fokozott tisz­teletben tartásának igénylése olvasható ki a Központi Bizottság üléséről megjelent közleményből, s ahhoz, hogy ez az igény megfogalmazódhassák, több, mint más­fél évtized kemény munkája kellett. Ahogy arra a párt vezető testületé rámutatott: a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása és megszilárdulása korábban csak a vágyak­ban szereplő célokat tett reálisan elérhetővé, s mind markánsabb vonásokkal formálja át a földművelő em­bert, s a művelt tájat, benne a lakóhelyet is. Ilyen ér­telemben korszakot összegezett — nagyszerű eredmé­nyeket felmutató esztendőket! — a Központi Bizottság, s mert az alapok erősek, folyamatosan gyarapodnak és korszerűsödnek, a korszaknyitás feltételei rendelkezésre állnak. Olyannyira, hogy valójában e korszaknyitás már megtörtént — ha persze nem ís minden tekintet­ben, s valamennyi részterületen —, a mezőgazdaság rá­lépett az intenzív fejlesztés útjára, s a hetvenes évek­ben ennek sokasodó tanúit vonultatta fel. H ét esztendő alatt a megyében — az egyesülésekkel — felére csökkent a termelőszövetkezetek száma, s úgy koncentrálódtak az eszközök, hogy erőteljesen javult a munka hatékonysága. Nemcsak a termésátla­gok bizonyítják ezt — ma egy hektáron például a búza 15 mázsával ad többet a megye termelőszövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban, mint a hatvanas évek második felében —, hanem az élőmunka felszabadulásá­nak mértéke is, hiszen ténylegesen a mezőgazdaságból érkezett a munkaerő-utánpótlás az iparba. Hatékonyabb a munka, s éppen ezért már nem elég az, ami tegnap még sikernek számított. A hatékony­ság nem statikus fogalom, sőt, változása gyors, a tegnapi élenjárók szintje mára esetleg csak a középmezőnyt jelöli, s holnapra a sereghajtókat. A párt Központi Bi­zottságának üléséről kiadott közleményben ezért foglal­ják el a fő helyet a hosszú távú fejlesztés irányai, s ezért helyeződik a hangsúly a termelés iparszerű felté­teleinek és körülményeinek megteremtésére. Példával élve: a megyében ebben az esztendőben a nagyüzemi gazdaságokban a termelés hétszázalékos nö- I velése a cél, s ez csakis ezért reális, mert az átlagosnál jobb a szakember- és az eszközellátottság. Ezek híján ugyanis az újabb nagy lépés puszta óhaj volna, így azonban, áz ipari jellegű adottságok fokozott hasznosítá­sával, megtehető ez a lépés. Különösebben azt sem szük­séges bizonygatni, milyen szerepe van a korszerű állat- i tartás eszközeinek abban, hogy 1978-ra az egy tehénre jutó tejtermelés mennyiségét 3600 literben lehetett fel- | adatként megjelölni a megyében, s aligha képzelhető el i a kukorica termésátlagának növelése, a húszezer hektá- I ros zöldségtermő terület megtartása is a fokozódó gépe- ' sítés nélkül. S zerény tényeket, idéztünk ahhoz mérten, amit táv­latokban a Központi Bizottság határozata megfo­galmazott. Kedvező természeti adottságaink szeren­csésen találkoznak a hazai és a nemzetközi élelmiszer­szükségletekkel, azaz hosszú távon módunk nyílik a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztésének fönn­tartására, s úgy, hogy a hazai igények kielégítése mellett folyamatosan bővüljön a kivitel. Ehhez azonban elen­gedhetetlen — s ismét csak gondolatnyit ragadva ki a vezető párttestületek útmutatásából —, hogy az ipar- fejlesztésnél az eddigieknél nagyobb szerepet kapjanak — elsősorban a gép- és vegyiparban, valamint a mező- gazdasághoz kapcsolódó infrastruktúrában — a föld­művelők reális szükségletei. Parányi jele a holnapi hódításoknak: idén a megyé­ben — jórészt Albertirsa, Törökbálint, Szob és Fót kör­nyékén — 1100 hektár nagyüzemi gyümölcsöst telepíte­nek. Aki fát ültet, a holnapban bízik, mondták valami­kor, s való igaz, a biztonságra törekvés éppúgy fontos kelléke a földek jó megművelésének, mint a társadalmi érdekeltséggel harmonizáló ösztönzés megteremtése. S mindenfajta kellék megteremtője, fölhasználója, átala­kítója, a földművelő ember ugyan verítékével nem ön­tözi annyit a földet, mint valamikor, de ragaszkodása, hűsége ahhoz változatlan. Pedig vannak rossz eszten­dők, akadnak balul sikerült intézkedések, s mégis, a mezőgazdaság a devizát a legbiztonságosabban kiter­melő ágazatok egyike lett. Valamikor a megművelt _föld a civilizáció igazolásául szolgált, ma a jól megművelt föld lényeges tényezője a gazdasági növekedésnek. A Központi Bizottság hosszú időszakra jelölte meg a mező- gazdaság fejlesztésének fő irányait, s jogos a feltételezés, a testület határozata — amely nyilvánosságra kerül — sűrűn forgatott olvasmánya lesz azoknak, akik a mező- gazdaságban dolgoznak. Aligha tévedünk azonban, ha föltételezzük, a tár­sadalom széles rétegeiben kelt visszhangot az iránymu­tatás, mert valamilyen formában érdekeltek vagyunk a jól megművelt földhöz fűzött reményekben. S ezért érintettjei is — bár a magunk dolgában — a reménye­ket valóra váltó cselekvésnek. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! _______________________________________________________________- r ________ _______________'»*■>:.y.j AZ MSZMP PEST.MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA .. XXII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ára 1 forint 1978. MÁRCIUS 19., VASARNAP Jól teleltek az őszi kalászok Vetik a borsót, a tavaszi árpát Gyümölcsöt, szőlőt telepit 20 Pest megyei gazdaság Nehezen akar kitavaszodni az idén, s bár nagyon lassan enyhül az idő, a napsütéses órák száma megnőtt, s a fény hatása máris látszik a szántó­földeken. Zöldellnek az őszi vetések, a kalászosok jól teleltek, az egész Pest megye területén mindössze 5—600 hektárnyira tehető az a gabonával bevetett terület, amelyet a fagy kisebb- nagyobb mértékben károsított. Ezek sorsáról, arról, hogy hol kell újra vetni, később dönte­nek. Azt a mintegy 300 hek­tárnyi kalászost, amelyet bel­víz pusztított el, mindenkép­pen pótolni kell. (A belvíz to­vábbi 700 hektárnyi szántót és legelőt lepett el.) Vezető mezőgazdák szerint a megyében kalászosokkal beve­tett csaknem 80 ezer hektár­nyi terület 50 százaléka jól, 35 százaléka közepesen és 15 százaléka gyengén telelt. A budai járás agrárszakemberei arról számoltak be, hogy ná­luk a megyei átlagnál szebb a vetés, a búza, árpa, rozs és a zab körülbelül 60 százaléka kiváló. Vége felé közeledik a tava­szi fejtrágyázás, csak ott kés­nek egy kicsit, ahol nem lehet géppel a talajra menni. Min­denütt a megyében készítik a magágyat a ku­koricának, a borsó vetése pedig már megkezdődött. A múlt heti, enyhe időjárást kihasználva a Cegléd környé­ki és a Tápió menti gazdasá­gokban vetették e kedvelt hü­velyesből a legtöbbet, össze­sen 600 hektárnyi területet ve­tettek be borsóval. Megkezdő­dött a tavaszi árpa, zab és takarmány keverékek vetése is. (Vetőmag korlátlan meny- nyiségben kapható: hibrid ku­korica például majdnem 7500 mázsányi van a raktárakban, zöldségből pedig 30 faj 302 fajtáját kínálja a gazdaságok­nak az AGROKER és a ter­melési rendszerek. Csak né­hány példa: csemege kukori­cából 9, sárgarépából 19. pa­radicsomból 33, uborkából 22 félét tudnak adni.) A fóliák alatt a primőrök fejlődése zavartalan. A sza­badban pedig már jól haladnak a kertészek a szőlő- és gyümölcsmet­széssel, hozzáláttak az 1978-ra tervezett ültet­vény-telepítések előkészí­téséhez is. Monor és Tök környékén sző­lő, Ceglédbercel és Albertirsa határában csonthéjas gyü­mölcsültetvények számára készítik elő a talajt. Az utób­bi két falu körül öt termelő- szövetkezet 800 hektáron ültet cseresznye-, meggy-, szilva- és ka j szi vesszőket. Megkezdték az árpa vetését Ceglédbercelen, az Egyetértés Tsz földjein. A húszhektáros árpaföldbe másodvetésként lucerna is kerül majd. Bozsán Péter felvétele Pest megyében összesen 20 gazdaság ültet szőlőt, telepít gyümölcsöst az idén. E munká­kat rügyfakadósig, azaz leg­később április végéig be kell fejezni. A bernecebaráti rend­szergazda irányításával bogyós gyümölcsféléket telepítenek a váci járásban. A szentendrei szigeten 50 hektárnyi össze­függő szamócást palántáznak, Tahi közelében. A talajelőké­szítés ott is megkezdődött. A növények biológiai élet­ritmusának, szaknyelven a fe­nofázisnak megfelelően foly­nak a növényvédelmi munkák is. A Pest megyei Növényvédő Állomás szakirányításával előbb a rügypattanás, később a pirosbimbós állapot előtti növényvédő munkára kerül sor. A tavasz késlekedik ugyan egy kicsit, a határ azonban már éled, megye szerte meg­kezdődtek az őszig tartó me­zőgazdasági munkák. Cz. V. Elutaztak Csillagvárosba a magyar űrhajósjelöltek Üzletek a földszinten Százhalombattán az idén kétszáz- negyven lakást adnak át. Ebből száznyolcvan ta­nácsi, hatvan szö­vetkezeti. A kö­zelmúltban szerel­ték össze a város kétezredik házgyá­ri lakását a Duna­újvárosi 26-os szá­mú Állami Építő­ipari Vállalat dol­gozói. A most épü­lő három, tízeme­letes, hatvan-hat­van lakásos épület földszintjén külön­féle üzleteket nyit­nak. Koppány György felvétele Az Interkozmosz tagorszá­gainak egyeztetett program­ja alapján a kiválasztott ma­gyar űrhajósjelöltek szom­baton elutaztak a Moszkva melletti Csillagvárosba. Az előzetes terveknek megfele­lően a Gagarin űrhajózási ki­képző központban megkez­dődik a felkészítésük a közös űrrepülési feladatok végre­hajtására. Bulgáriába látogat Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminisz­ter Peter Mladenovnak, a Bol­gár Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására hiva­talos, baráti látogatásra ma. vasárnap Bulgáriába utazik. A Tanácsköztársaság évfordulóján Megemlékezések Pest megyében A forradalmi ifjúsági na­pok eseményeinek újabb ki­emelkedő állomása a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 59. évfordulója, már­cius 21. Ez alkalomból a bu­dapesti ifjúkommunisták kedden este 7 órakor a Köz­társaság téren politikai nagy­gyűlést tartanak. Egyúttal megemlékeznek a KISZ zász­lóbontásának 21. évfordulójá­ról is. A nagygyűlést köve­tően a fiatalok fáklyás me­netben vonulnak végig a fő­város utcáin — részt vesznek a koszorúzási ünnepségen is. Pest megye ifjúsága is po­litikai és kulturális rendezvé­nyeken tesz tanúbizonyságot arról, hogy tisztelettel őrzi haladó hagyományainkat, tör­ténelmi múltunk forradalmi emlékeit. Az évforduló al­kalmából már ma, vasárnap megkezdődik az események sorozata: Monoron tartanak küldöttgyűlést a KlSZ-fiata- lok, délelőtt 11 órakor. Hétfőn Cegléden kerül sor ifjúsági nagygyűlésre dél­után 3 órakor, amit KISZ- veterán találkozó követ. Kedden megyeszerte ko­szorúzási ünnepségeket ren­deznek az évforduló tisztele­tére. A városok, járások, köz­ségek, üzemek, szövetkezetek KISZ-szervezetei helyi meg­emlékezéseken tisztelegnek a Tanácsköztársaság emléké­nek. Megyei küldöttségek rész­vételével rendeznek ifjúsági nagygyűlést Százhalombat­tán, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat színháztermében, dél. után 2 órakor. A színes helyi rendezvé­nyek sorában KISZ-veterán találkozó lesz Gödöllőn és Vácott. A szentendrei fiata­lok emléktúrára indulnak délelőtt 11 órakor a Ságvári- szoborhoz. Egész napos ifjú­sági programot rendeznek Nagykátán, politikai vetél­kedővel, kulturális és sport­műsorokkal, Törteién pedig a ceglédi járás ■ asztalitenisz- spartakiádjára kerül sor. A Pénzügyminisztérium gyorsmérlege Jelentősek a hatékonyság tartalékai A Pénzügyminisztériumban elkészült a vállalatok és szö­vetkezetek mérlegbeszámolói­nak előzetes összesítése. Ennek alapján a következő tájékozta­tást adták a minisztériumban az MTI munkatársának az 1977. évi gazdálkodás főbb vo­násairól. A vállalatok és szövetkeze­tek termelése és értékesítése — az előző évi mérsékelt emelkedés után — meggyor­sult, az értékesítés 11 száza­lékkal nőtt. A gazdasági növe­kedéssel összhangban bővül­tek a jövedelmek. A vállalatok eredménye (a veszteséggel csökkentett nyeresége) 166 milliárd forint — a vártnál is gyorsabban — 21 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szö­vetkezeti mezőgazdaságé 40 százalékkal nőtt. A vállalatok, szövetkezetek nyereségének alakulását nagymértékben meghatározta a termelés és a forgalom bővülése, de tovább­ra is jelentős benne a támo­gatások növekedése. Az import árak emelkedése túlnyomó- részt nem érvényesült a bel­földi árakban, ennek terhét a költségvetés viselte. A gazdál­kodás hatékonyságának" javu­lása a megváltozott külgazda­sági követelményekhez ké­pest nem kielégítő. Bár a veszteségesen gazdál­kodó vállalatok száma és a veszteség tömege az előző év­hez viszonyítva T csökkent, a javulás mértéke nem megfe­lelő. Annak ellenére, hogy a gazdálkodás eredményét ked­vezőtlenül befolyásoló külső tényezők hatását a különböző pénzügyi támogatások jelentő­sen enyhítették, 1977-ben a vállalatok mintegy egyharma- dánál a gazdálkodás nem ki­elégítő színvonala miatt az eredmény a lehetőségek alatt maradt. A mezőgazdaságban a vesz­teségesen gazdálkodó termelő­szövetkezetek száma és a veszteség összege az előző évi­vel azonos volt. A javulás el­maradását részben magyaráz­za, hogy a veszteségesen dol­gozó szövetkezetek itagy részét ár- és belvízkár sújtotta, de még mindig jelentős vesztesé­geket okoz a laza technológiai fegyelem és a gyenge vezetés. A vállalatok, szövetkezetek 1977. évi érdekeltségi alapjai­nak nyereségéből származó összege az előző évhez viszo­nyítva 20 százalékkal nőtt. Ezen belül a részesedési ala­pok összege 10,7 milliárd fo­rint, 14 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A népgaz­daságban az 1977. évi bérkölt­ség 100 forintjára az előző évi 5,9 forinttal szemben 6,1 fo­rint részesedési alap jut. A vállalatok és szövetkeze­tek költségvetési befizetései összességükben több mint 10 százalékkal nőttek, a részük­re nyújtott támogatások, ked­vezmények növekedése azon­ban a 20 százalékot is megha­ladta. A fejlesztési források terve­zettet is meghaladó növekedé­se szükségessé teszi az elhatá­rozott szabályozó intézkedé­sek következetes érvényesíté­sét. így mindenekelőtt azokat, amelyeknek korlátozniuk kell az új vállalati beruházásokhoz kapcsolódó támogatás és hitel engedélyezését, kényszeríte- niük kell a hatékonysági, jö­vedelmezőségi követelmények fokozott érvényre juttatását, a gazdasági és a pénzügyi egyensúly javításának előmoz­dítását. KOZELET Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter szombaton hivatalos látogatásra a 'Len­gyel Népköztársaságba utazott. Tárgyalásain a lengyel posta­ügyi miniszterrel áttekintik a két országot különösen érintő postai és távközlési kérdése­ket, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke Kurt Blechának, az NDK Minisz­tertanácsa mellett működő sajtóhivatal vezetőjének meg­hívására szombaton a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom