Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

10 VrZrr -érfjr W xJunap 1918. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat HÍRES KENYÉR CEGLÉDRŐL-i^-évadó előtt állnak a ceglédi pékek: a Pest megyei 3. számú Sütőipari Vállalatot július 1-től Dél-Pest me­gyei Sütőipari Vállalatnak hívják majd. A változás talán lényegtelennek is tűnhet, hiszen semmilyen szervezeti módosítás nem követi, a név csupán a vállalat mű­ködési területére utal, s ez Pest megye déli része. Egykor a főváros körül négy sütőipari vállalat működött: Vácott, Gödöllőn, Ceg­léden és Dunaharasztin. Az első kettőből lett az „északi”, a ceglédiből a „déli”, a dunaharaszti pedig a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat nevet vette föl. Kifeje­zőbb ez az „égtáj” szerinti eloszlás. E sze­rint tehát a ceglédiekhez a déli vidék: Nagykáta és a ceglédi járás, Nagykőrös és Cegléd városa tartozik, összesen huszon­hét település, illetve az itt élő 186 ezer ember ellátása ad munkát a vállalat dol­gozóinak. A városokba naponta többször, a kisebb településekre reggelente viszik a friss ke­nyeret — a különféle súlyú fehér, barna és rozskenyeret —, s a harminckét-har- mincöt féle süteményt: zsemléket, kifliket, dúsított péksüteményeket, kalácsféléket. Itt készül a híres ceglédi morzsa és a ceglédi sajtos-ropogós is. S hogy mennyi? Kenyérből például eb­ben az évben 144 ezer mázsát gyártanak. Ezen kívül 45 millió sütemény is készül, például a ceglédi sajtos-ropogósból 1400— 1500 mázsa. Évszázados dinasztiák Kenyeret gyártanak — írtuk az előbb. Hol van már a kézi dagasztás, a régi kis pékségek, amelyekből Cegléden is műkö­dött jónéhány? Hiszen például az az épü­let, amely most az egyik kisüzemnek, il­letve az irodának ad otthont Cegléden, már 1882-ben is pékség volt A város hí­res volt pékjeiről: a Marton, a Dezsőfi, a Tóth családokról — igazi pékdinasztiák ezek. Messzi vidékekről is eljöttek az em­berek a náluk készült tejeskiflikért, ci­pókért Már a felszabadulás előtt is több mint harmincöt pék kisiparos dolgozott a vá­rosban. Azután számuk csökkent, s az államosítások idején tizenkilenc kisüzem­ből — egykori pékségből — alakult meg a mostani sütőipari vállalat elődje. Aztán más vállalatokkal olvadt össze, terjeszke­dett, bővült, majd ismét különválás kö­vetkezett, s végül 1961-ben jött létre az a szervezeti forma, amely mind a mai napig megmaradt. Kevés a pék Most tizenöt termelőüzem — az egykori pékekkel eltűntek az öreg, meghitt sza­vak: molnárok, pékmesterek, s a frissen sült kenyér illatát árasztó pékműhely is termelőüzem lett — dolgozik. Közülük az egyik nagyüzem: kenyérgyár. Cegléden működik; 25 tonna kenyeret készít. Ugyan­csak a városban termeli a pékárut további négy kisüzem is. A tizenöt termelőüzem, s a huszonhét településen levő 350 kereskedelmi egység között jelentős feladatokat ad a pékáru gyors szállítása is. Hiszen majdnem min­denki reggel, üzletnyitáskor akarja meg­vásárolni a friss kenyeret, s így bizony nem egyszerű megszervezni a fuvarokat. Huszonkilenc saját gépkocsija van a sütő­ipari vállalatnak, s ezek úgyszólván egész nap ingáznak a kenyérgyár, a pékségek, illetve saját boltjaik — összesen tizennyolc vállalati szakbolt van, éves forgalmuk 50 millió forint —, az ÁFÉSZ-üzletek, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok, s a különféle gyárak, hivatalok, üzemek kony­hái, büféi között. A zsúfolt gépkocsikat mindenütt sokan várják. A ceglédi kenyér híre túljut a me­gyehatárokon is. Pedig nem is olyan egy­szerű manapság finom, ízletes pékárut sütni. Nem egyforma a liszt minősége, sőt még előbb: a gabona szárításánál, tárolá­sánál is gondok vannak. Olykor még egy- egy tételen belül is többféle minőség adódhat. Arról nem is beszélve, hogy a gépek — bármennyit is költenek beruhá­zásra, fejlesztésre — nehezen tudják a mai kor diktálta fantasztikus mennyiséget a régi minőségben legyártani. Ezzel együtt is a ceglédiek mindent megtesznek, hogy árujukkal a régi pékek leszármazottai is elégedettek legyenek. Mert dolgoznak még ma is közülük né- hányan, például a Tóth család férfiai — mint egykor nagyapáik, ükapáik — ma is pékek, törzsgárdatagok. Egyébként a vál­lalat több mint ötszáz dolgozójának 48 szá­zaléka kiérdemelte már ezt a címet. Nél­külük, az összdolgozók 60 százalékát fog­lalkoztató 28 szocialista brigád nélkül, bi­zony alig-alig tudnák' megoldani a rájuk háruló feladatokat. Hiszen itt jószerivel caafk azt lehet tudni, hogy mikor indul a műszak, de hogy mikor van vége, az csak napközben dől el, akkor, amikor a teljes rendelés összeáll. Régen azt mondták: „A pék soha nem hal éhen...” A körülmények már megvál­toztak, de ma is kiemelkednek a pékek a többi szakmunkások közül, hiszen kerese­tük az országos átlag fölött van. Nem egy itt dolgozó a hatezer forintot is megkapja, s az alsó határ is 3500 körül mozog. De hát meg is érdemlik, hiszen nemcsak a komoly fizikai munka, a kemencék melletti tűző forróság teszi nehézzé ezt a hivatást, ha­nem a munkaerőhiány is. S bizony az elő­rejelzések sem kecsegtetnek túl sok jóval: azelőtt hat-hét gyerek is jelentkezett pék­tanulónak, ma már kettő-három is alig akad. Segédmunkásuk még csak lenne, de szakmunkásban bizony nagy a hiány. Új gyár Nagykátán Talán segít a gondokon a munkakörül­mények javítása, a fejlesztés, a korszerű­sítés. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 26 milliót fordítottak erre, most ötvenmillió jut beruházásokra. Ebből a legjelentősebb a Nagykátán felépülő, napi 12,5 tonna ke­nyeret gyártó középüzem, amely 24—25 millió forintba kerül, s 1979-ben kezd dol­gozni. Azon a napon, amikor az első ke­nyér megsül az új gyárban, bezárják a ré­gi, korszerűtlen nagykátai üzemet. A nagykátai kenyérgyár mellett 1980-ig már nagyobb beruházások nem lesznek. In­kább előkészülnek az 1981—82-ben kez­dődő rekonstrukcióra, amely a ceglédi ke­nyérgyárat varázsolja majd újjá. Harminc- harmincöt millió forintért vásárolnak új gépeiket, gyártóberendezéseket. A munkát úgy kell végezni, hogy közben a gyár nem állhat le, a felújítás szakaszos lesz, s a csökkent termelést a testvérüzemeknek kell kiegészíteni. Így tehát körülbelül a mai szinten ma­rad a termelés, az összmennyiség alig-alig váltóink, inkább azon belül lesznek bizo­nyos arányváltozások. Évente két-három százalékkal nő a kisebb súlyegységnyi ke­nyerek gyártása — mostanában az embe­rek mind kevesebb két-, háromkilós ke­nyeret vásárolnak —, s évente 4—5 száza­lékkal több és több süteményt készítenek. Az idei évre összesen 179—180 millió forin­tot termel a Sütőipari Vállalat, amely mindent elkövet, hogy megőrizze a ceglédi kenyér és a ceglédi pékek évszázados jó hírnevét. (X) Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Gombostűtől a kazánig Dinamikus forgalom- emelkedés, a hiánycik­kek számának csökke­nése, figyelmes kiszol­gálás, eredményes gaz­dálkodásról tanúskodó mutatók — ezek azok a célok, amelyeket a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat el akar érni. A vállalat szerepe meghatározó a megye ellátásában. Har­minchét községben, te­lepülésen dolgoznak boltjaik: tizenhárom te­lepülésen egy-egy ve­gyesbolt működik, má­sutt több, a nagyváro­sokban: Vácott vagy Cegléden tucatnyi egy­ség dolgozik. Cegléd fontos szere­pet tölt be a vállalat életébén. Az idei évre tervezett összforgalom — amelynek értéke meghaladja az 1 mil­liárd 350 millió forintot — mintegy 12—13 szá­zalékát ebben a város­ban bonyolítják le. Ez az összeg meghaladja a 160 millió forintot. Mielőtt kicsit részle­tesebben is megismer­kednénk a vállalat — Ceglédet érintő — mű­ködésével, még néhány szó bemutatkozóul. A PIK 80 ezer féle cikket kínál vásárlóinak. Ezzel a hatalmas árumennyi­séggel alig több mint hétszáz dolgozó foglal­kozik, s hogy milyen lendülettel, igyekezet­tel, szorgalommal, arra mindennél jobban jel­lemző az egy főre eső évi forgalom adata. Ez az összeg a vállalatnál 1 millió 400 ezer forint: ennyi árut forgalmaz évente egy dolgozójuk. (Csak összehasonlításul: ebben a szakmában az országos átlag 1 millió alatt van ...) Különö­sen becsülendő akará­suk, hiszen évről évre kevesebben vannak. Az állandóan csökkenő lét­szám mellett az ottma- radottaknak kell helyt­állniuk. Térjünk vissza azon­ban Ceglédre. A város­ban a vállalat vegyes­iparcikkeit tizennégy boltban találhatják meg a vásárlók. Különösen jól „beépített” terüle­tük a két fő tér: a Kos­suth és a Szabadság tér. A tizennégy boltban megtalálható a vállalat teljes áruválasztéka. Látogassunk el elő­ször a legújabba, a Sza­badság tér l'/a-ban most januárban megnyílt sze­relvényboltba. A vas­áruk népes családja — mintegy húszezerféle kisebb-nagyobb árucikk tartozik ide — megha­tározó a vállalat forgal­mában. A teljes áru­készlet 40 százalékát te­szi ki ez a profil, amely­ről a ceglédi vasüzlet, illetve a mellette levő szerelvénybolt nagyjá­ból ízelítőt is ad. A szerelvénybolt te­hát januárban nyílt, 150 négyzetméteres eladó­térrel. Boltcsere hozta létre, mivel a régi sze- relvényszaküzlet már kinőtte önmagát. Ezer­féle apróság kapható itt, emellett víz-, gáz- és központifűtés-szerel- vényekhez alkatrészek, anyagok, fürdőszoba- berendezési tárgyak, csempék, burkolok. A ceglédiek máris meg­szerették, megszokták az új boltot: az első ne­gyedévben tervezett 5 milliós forgalmat való­színűleg túl is teljesítik. Innen egy ugrás a nagy vasbolt, amely az egyik legöregebb üzlet Cegléden. Berger Lipót egykori szaküzletében szerencsére megmarad­tak a századfordulót idéző, ma már kereske­delemtörténeti műem­léknek is beillő, gyö­nyörű, fából készült ka­zetták, fiókok, polcok. Ezekben van felhal­mozva a mai élet kínál­ta vasáru: henge­relt és húzott áruk, tü­zeléstechnikai készülé­kek; az épületek bádog­szerelvényeitől az apró kis csavarokig, kötőele­mekig, minden megta­lálható itt. Gondolnak a városkörnyéki tanyavi­lágban élő, elsősorban mezőgazdasági foglal­kozásúakra is: kisgé­pek, kerti szerszámok várják őket. Az elmúlt évben 24 millió forint forgalmat értek el, idei tervük 27 millióról szól. Rádió- és villamossá­gi szaküzlet — Szabad­ság tér 8. Az itt dolgozók az idén 30 millió forint ér­tékben szeretnének árut eladni. Régi kedvelt szaküzlet ez, televízió és mosógép, centrifuga és bojler, mindenféle villamossági cikk, sze­relési anyag várja a ve­vőket. A színes televí­zió csak lassan fogy — mondják a boltiak —, de bojler, centrifuga még több kellene. Az említett három bolt mellett Cegléden két papír-írószerbolt van, két háztartási ve­gyi szaküzlet, illatszer­bolt, mezőgazdasági szaküzlet, jármű-, illet­ve jármúalkatrész-boit. A bútorbolt élénken ki­veszi részét a város bú­torkereskedelméből. S itt van is tennivaló, hi­szen Pest megye — s behifé Cegléd — az or­szágosan jellemző, bú­torvásárlásra elköltött összegnek nem egész a félénél tart... A ceglé­di bútorbolt a forga­lomba kerülő bútorok teljes választékát áru­sítja, még jugoszláv garnitúrák is kaphatók. Az utóbbi hónapokban már 3 milliós havi for­galmat bonyolítottak le. S még egy szaküzletről essen szó, amely a leg­nagyobb a megyében: ez a gázcsere-telep. E néhány sor talán elég volt arra, hogy be­mutassuk, milyen fon­tos szerepet tölt be a vállalat Cegléd város életében. Az idei év e várost érintő egyik új­donsága: üveg-porce­lán-műanyag szaküz­let nyílik meg még eb­ben az esztendőben. Mindezekkel igyekez­nek az itt élőknek kel­lemesebb vásárlási kö­rülményeket teremteni. A vállalat arra törek­szik, hogy jó irányban hasson a családok ott­honi életére, megköny- nyítse a nők második műszakját. Mind több, a háztartási munkát segí­tő gépet és berendezést kínálnak^ s áruik között megtalálhatók a szabad idő értékes kihasználá­sát lehetővé tevő áru­cikkek is. Az árukészlet összetételét folyamato­san vizsgálják, gondot fordítanak a megválto­zott igények kielégíté­sére. Az 1978-as év tervei "" között olyan intézkedé­sek szerepelnek, ame­lyek a városban élők vásárlási körülményeit még tovább javítják. A PB-gázellátás fejleszté­sével minden bizonnyal együtt járó tűzhelyke­reslet kielégítésére fel­készültek. Ugyancsak növelik a vas kötőele­mek, szerelési anyagok kínálatát. A konyhafel­szerelési, a kerti, a ház­tartási és a szakipari szerszámokból a város, illetve a környéken élők szokásainak meg­felelő választékot bizto­sítják. Több színes televí­ziókészüléket, bojlert, világítástechnikai és elektromos háztartási készüléket küldenek a boltokba a vállalat ve­zetői. így remélhető, hogy ebben a cikkcso­portban az értékesítés üteme meghaladja a vállalati átlagot. Ugyan­így törekednek a lakos­ság kiegyensúlyozot­tabb ellátására a búto­rokból és a papír-író- szerárukból is. Az idei év feladatainál számí­tásba vették az elmúlt évi tapasztalatokat, s ez az egyes áruféleségek jobb elosztására veze­tett. A Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat fő célja 1978-ban is az itt élők igényeinek minél gyor­sabb, pontosabb és jobb kielégítése. (X) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom