Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

ABONYI KRÓNIKA ÚJ VILÁG TSZ Tisztes hasznot hoz a kertészet GÉPESÍTIK A ZÖLDSÉGTISZTÍTÁST A lakosság és a konzerv­ipar növekvő igénye a hetve­nes évek elején a zöldségter­melés fokozására ösztönözte a termelőszövetkezeteket. Eb­ben az időszakban alakultak ki a nagyüzemi zöldségter­mesztés feltételei, munkába álltak a betakarító, feldolgo­zó géprendszerek, kialakult a zárt technológiai műveletsor, megfelelő fajták terjedtek el és jól képzett szakemberek kapcsolódtak be a termelésbe. Abony környékén nem volt hagyománya a zöldségter­mesztésnek, bár kisebb terü­leten minden termelőszövet­kezet foglalkozott zöldségnö­vényekkel. Ebből azonban nem származott jelentékeny haszna a gazdaságoknak. Az 1960-as évek végén az abonyi Új Világ Termelőiszövetkezet jelentős erőfeszítéseket tett a zöldségtermesztés bővítésére, a kertészet fejlesztésére. Az eltelt időszak bebizonyította, hogy döntésük helyes és meg­alapozott volt. Azóta ebben a közös gazdaságban kialakult a nagy szakmai tudással, sok termelési tapasztalattal ren­delkező munkás- és vezető kollektíva, amely napjainkban már számottevő szakmai ha­gyománnyal bír. Ennek kö­szönhető, hogy a zöldségter­mesztés buktatói, nehézségei számukra már nem jelentenek áthidalhatatlan nehézséget. Ezek a megállapítások Mé­száros Gyulának, az abonyi Új Világ Termelőszövetkezet elnökének jelentéséből szár­maznak, amelyet legutóbbi ülésén tárgyalt az MSZMP já­rási végrehajtó bizottsága. A termelőszövetkezetben folyó zöldségtermesztés tapasztalc • tairól és további feladatairól elhangzó beszámoló részlete­sen foglalkozott a gazdaság paradicsomtermesztésével. Az az egyedülálló helyzet alakult ki, hogy ez a kis szántóterületen gazdálkodó termelőszövet­kezet az ország legna­gyobb paradicsomtermelő gazdaságává fejlődött az utóbbi években. 1971-ben még csak 76 hektá­ron foglalkoztak ezzel a növénnyel, tavaly már 325 hektáron, s a múlt évi hektá­ronkénti termésátlag 461 má­zsa volt. Időközben csatlakoz­tak a soroksári paradicsom­termesztési rendszerhez, és hazai, valamint nemzetközi jó hírnevének megalapozásához nagyban hozzájárultak. A .belföldi és a külföldi szakem­berek évről évre Abonyban ismerkednek a legkorszerűbb eljárásokkal, technológiákkal. A nagyüzemi termelési mód­szer végképp meghonosodott, magas fokon gépesítették a betakarítást és a feldolgozást. További feladatként a minő­ség javítását szabták meg. A termelési biztonság és a munkások idényen kívüli fog­lalkoztatása megköveteli a termelési szerkezet sokrétűsé­gét. Az utóbbi években ezt a célt szolgálja a tízféle zöldség termesztése. Kiválasztásuk­nál mindenkor a gazdaságos­ságot és a piac igényeit tart­ják szem előtt. így a paradi­csom mellett sárgarépával, gyökérzöldséggel, vöröshagy­mával, zöldborsóval, paszti- nókkal, görög- és sárgadiny- nyével, petrezselyemzölddel foglalkoztak és foglalkoznak. A gyökérzöldségek a második helyen állnak mennyiségüket tekintve. Betakarításukat tel­jes mértékben gépesítették. Az idei év nagy feladatául tűz­ték ki a gyökérzöldségek hely­beli feldolgozását és korszerű tárolásának megoldását. Ez­által biztonságosabb és ked­vezőbb értékesítési feltételeket teremtenek. A tavalyi száraz nyár vég­képp meggyőzte őket arról, hogy egyes zöldségnövények termesztése nem biztonságos öntözés nélkül. Ezért úgy ha­tároztak, hogy 1978-ban 50 hektáron megteremtik az ön­tözés feltételeit. Ezen a terü­leten új termékként zellerrel foglalkoznak, továbbá magról vetett vöröshagymát termel­nek. A szövetkezetben jó ha­gyományai vannak a dinnye­termesztésnek. Külső szakem­berek bevonása néikül, saját ismereteik alapján foglalkoz­nak ezzel a nagy hozzáértést kívánó növénnyel. Korszerűen fűtött, automata öntöző berendezéssel, kisgé­pekkel ellátott fóliatelepük elsősorban a számukra szük­séges szaporítóanyagok előál­lítását szolgálja. Ott nevelik a paradicsompalántát, a diny- nye és a zeller palántáit. Jobb és gazdaságosabb ki­használása érdekében a palántákat az év második felében a dísznövények váltják fel: szegfű kerül az ágyásokba, és már e rövid idő alatt bebizo­nyították, hogy a virágkerté­szetben is képesek jó eredmé­nyeket elérni. Ezzel meglevő eszközeiket jobban kihasznál­ják és fokozzák árbevételüket, nyereségüket. Miután rendkívül munka- igényes ágazat a kertészet, nagy gondot kell fordítani a munkacsúcsok idején az idő­szaki munkások toborzására. Évről évre nagy számú diá­kot, katonát foglalkoztatnak, más vidékekről vesznek fel munkásokat. A községben működő üzemekből, intézmé­nyekből szervezetten jönnek a termelőszövetkezetbe. Az Űj Világban dolgozó irodások, műszakiak sem riadnak visz- sza a határban végzendő munkától. Fontos, hogy a jö­vőben is zökkenő nélkül men­jen végbe a betakarítás, biz­tonságossá kell tenni ezt a döntő munkafolyamatot. En­nek érdekében jobban kell építeni a községben működő három termelőszövetkezet összefogására is. A járási párt-végrehajtó­bizottság elismeréssel állapí­totta meg, hogy a kimagasló 1977-es eredmények elérésé­ben a járásban élen járt ez a termelőszövetkezet. Figye­lemre méltó, hogy az árbevé­tel majdnem fele a zöldség- termesztésből származott. Ki­magasló a termelőszövetkezet­ben dolgozók évi átlagjöve­delme, amely elérte az 54 ezer forintot. Az előző eszten­dőhöz mérten tízmillió forint­tal nőtt a nyereség. Fejlesz­tésre az idén húszmilliót for­díthatnak. Kedvező, hogy rá­termett, fiatal szakemberek álltak munkába, akikre szá­míthatnak a jövőben. A jó együttműködés záloga a veze­tőség és a tagság tökéletes együttműködése, a dolgozó ember megbecsülése, amely a magas fokú szociális ellátott­ságban is megmutatkozik. T. T. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁQAS ES CEGL XXII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1978. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK Virágos utcák Albertirsán Feladatot a munkabizottságoknak Krónikairók, szervezők, tevékeny aktivisták Albertirsán a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­sága a napokban ülést tartott, amelyen Gyovai János elnök számolt be a tavalyi munká­ról. Ezután az idei munkater­vet, cselekvési programot vi­tatták meg és hagyták jóvá. Az albertirsai népfrontbi­zottság sikeres évről számol­hatott be. Eredményes akció volt a bölcsőde kivitelezési munkájához a társadalmi fel­ajánlások és a kommunista szombatok szervezése. A népfront aktívái ered­ményesen dolgoztak, szer­vezték a munkát a köz­ség szépítésére. Ma már több utca viselheti a virágos elnevezést. A szocia­lista brigádok gondozásában néhány park szintén gondo­san ápolt. Akciójuk a járda­építésre is kiterjedt. Sokat se­gítettek a cigány lakosság, va­lamint a nagy családosok élet- körülményeinek javításában. A környezetvédelmi mun­kabizottság vezetője, Mátéko- vits Sándor, tapasztalataival kiegészítve a beszámolót el­mondta, hogy a legtöbb al­bertirsai család tisztán tartja környezetét, de előfordulnak még felelőtlenek, és olyanok, akik a község szépítéséért mit sem tesznek. Tavaly Albertirsán több mint 3 millió forint érté­kű társadalmi munkát vé­geztek az üzemek dolgo­zói és a lakók. A Hazafias Népfront nagy­községi bizottsága eredménye­sen segíti a tanácstagok mun­káját. Kialakult az a gyakor­lat, hogy a tanácstag mellett egy népfrontbizottsági tag is van, aki tapasztalatával, véle­ményével- segít a sajátos fel­adatok megoldásában. Ki­emelkedik a honismereti és krónikaíró munkabizottság te­vékenysége. Tagjai Szántó Jó­zsef vezetésével dolgoznak. Olyan fiatalok és úttörők is tartoznak soraikba, akik napi­jaink történetének megírását Feltűzték a szalagot Szalagavatót tartottak az abonyi tornacsarnokban a Ki­nizsi Pál Gimnázium végzős tanulói. Az ünnepséget követő bálon az Ex Anno együttes zenéjére táncoltak, vigadtak a hamarosan érettségizők. A képen: Zsákai Rita és Major László harmadikosok tűzik fel a szalagot, Jánosi Hona, Garancz Erika negyedikeseknek, népművészeti hímzéssel díszített blúzára. Gyuráki Ferenc (elvétele vállalták. A népfront sajátos feladata a helybeli lakók in­formálása. Ebből a célból a nagyközségi pártbizottság kez­deményezését megvalósítva alakították meg ez év elején a hírlaptudósítók klubját, melynek ma már több mint 10 tagja rendszeresen és felelős­séggel tudósítja az újság ha­sábjain az egész járás lakos­ságát arról, hogy Albertirsán milyen események történnek. Az elért eredmények még nagyobb felelősséget rónak a Hazafias Népfront aktivistái­ra. Ennek tudatában fogal­mazták meg az idei cselekvé­si programot, valamint mun­katervüket. Nagyobb figyelmet akar­nak fordítani a bejáró dolgozókra, arra, hogy a község életével ők is job­ban törődhessenek. Még szervezettebben kívánják az értelmiséget bevonni a község kulturális arculatának alakításába. Előbbre akarnak jutni a tanyai lakosok segíté­sében, életkörülményeik javí­tásában, a tanácsi munka se­gítésében, valamint a tömeg­sport támogatásában. A Haza­fias Népfront aktivistái be­kapcsolódnak a községi poli tikai célok megvalósításáért indított akcióba, így például az iskolaépítéshez szükséges anyagiak előteremtésébe. A cselekvési program a lakos­ság megértésére és támogatá­sára számít, mint ez más köz­ségekben is tapasztalható. A munkabizottságok önálló prog­ramot dolgoztak ki, szinte va­lamennyi feladatból vállalnak, az albertirsai kulturális napok újabb rendezvénysorozatának kapcsán. Legközelebb a falu szépítési akcióban elért ered ményekről fognak tárgyalni. N. G. Sport Gyura négy érmet nyert Második hely a KISZ Kupán Asztalitenisz* Miskolcon, a Kelet területi ifjúsági egyéni bajnokságon a ceglédi fiatalok kitettek ma­gukért, az utóbbi évek leg­jobb eredményét érték el. A legjobban Gyura szerepelt, aki két számban a döntőbe vere- kedte magát, s az egyikben győzött. A két újonc verseny­ző, Harczi és Szily is jól ját­szott. Eredmények Ifjúsági egyéniben: 1. Bá- thori (Miskolci ÉMTE), 2. Gyura István. Gyura Laczkót és Rózsahegyit (DVTK) is meg­verte, a döntőben már nem volt esélye Báthori ellen. Ma­la a nyolc, Kottlár a tizenhat, Kiss a legjobb harminckettő közé került be. Ifjúsági párosban: 3. Kott­lár György—Gyura István. Az elődöntőben a végül győztes párostól szenvedtek vereséget. A Mala—Kiss kettős a legjobb nyolcig jutott. Vegyes párosban: Csak Ma­la állt rajthoz, a tököli Bod­nárral a 16 közé verekedték be magukat. Serdülő egyéniben: 3. Gyu­ra István, a 32 közé került be: Pintér. Gyura könnyen vette az akadályokat, majd Aranyosival (Miskolc) talál­kozott. A miskolci fiú az első játszmában 15:20-ról nyert. A második szettben is nagy küz­delmet vívtak. Serdülő párosban: T. Gyura István—Rózsahegyi (DVTK). Bár a döntőben három játsz­mát kellett játszaniuk, bizto­san nyertek az első helyen ki­emelt Aranyosi—Frőná kettős ellen. Újonc egyéniben: Szily és Harczi egyaránt a legjobb ti­zenhat közé került be. A Ceg- lédil VSE-t a felsoroltak kép­viselhetik a vidéki egyéni baj­nokságon. Birkózás* Szigetszentmiklóson „B” ka­tegóriájú, országos úttörőver­senyt rendeztek. A tizenkét ceglédi fiatal közül csak Schaf- fanberger Csaba került a leg­jobbak közé, 38 kg-ban ezüst­érmet nyert. A Budapesti Birkózó Szövet­ség által rendezett KISZ Ku­pa kötöttfogású, serdülő via­dalon egy ezüstérem jutott a CVSE-nek, 45 kg-ban bár Dezső révén. Gom­U. L. Közellátás és export Támogatás a kisegítő gazdaságnak A takarmányozástól — a tejgyűjtésig A mostani téli mezőgazda- sági előadásokon sok szó esik arról, hogy a háztáji és kise­gítő gazdaságok milyen nagy szerepet töltenek be az ország közellátásában és az exportra való termelésben. Hangsúlyoz­ták azt is, milyen fontos fel­adat, hogy a nagyüzemek tá­mogassák a kisegítő gazdasá­gokat. Példaadónak tekinthető a kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet, mely a jószágok takarmányo­zásától, értékesítésétől kezdve, a kertészeti palántanevelésig és a tej begyűjtésig, minden­ben segít . i. A háztáji bizottság elnöke Decsi Ambrus, aki idestova húsz esztendeje tevékenyke­dik a termelőszövetkezetben. A múlt évben nyugdíjba ment, s azóta mint a háztáji bizott­ság elnöke segíti a tsz boldo­gulását A napokban örömmel be­szélt arról, hogy az Űj Élet Tsz milyen nagy utat tett meg az eredményes gazdálko­dásban, a 13 forintos munka­egységtől, a mostani eredmé­nyekig. A háztáji gazdálkodás nem­csak a tagok jövedelmét, ha­nem a tsz bevételeit és nye­reségét is növeli. Tavaly a háztáji felvásár­lási és kereskedelmi ága­zat 30 millió 291 ezer fo­rintot ért el. Csupán a szarvasmarha és sertés felvásárlásával több mint 10 miihó forintos for­galmat bonyolított le. K. L. NAGY KÜZDELEMBEN Győzelem a SZEOL ellen Nagy érdeklődéssel várt lab­darúgó-mérkőzés zajlott le Abonyban: az MLSZ által ki­írt Országos ifjúsági kupa ke­retében már a legjobb 64 kö­zött mérkőzhettek az abonyi fiatalok, ellenfelük a SZEOL ifjúsági csapata volt. A nagy lelkesedéssel játszó és maga­biztos szegedieket nagy küzde­lemben 2:0-ra verték az abo- nyiak. A mérkőzés sorsa az első félidőben eldőlt, Petrezse­lyem és Juhász szép góljaival. A szervezetten védekező abo­nyiak a nagy nyomás ellenére is tartották az eredményt. Dicséret illeti az abonyi csapat minden tagját. Példá­ját adták annak, hogy a pá­lyán hogyan is kell játszani. Győzelmük igazolja a tervsze­rű felkészülést és a jó csapat­munkát. Ezzel a győzelemmel bejutottak a legjobb 36 közé. Március 9-én lesz a következő mérkőzés, akkor a Szolnoki MTE lesz az ellenfelük, a tét pedig a 16 közé jutás. D. L. GARAZDASAG Pofozott az ittas férj NYAKLEVES A VENDÉGNEK Nem elég, ha van a háznál liszt, burgonya, zöldségféle. Ebéd csak akkor lesz belőle, ha megfőzik. A főzéshez pedig alapfeltétel, hogy tűzrevaló is legyen. Gáztűzhelyhez például teli gázpalack. Cegléden, a Mária utcában lakó Gyikó József éknél de­cember 20-án épp a propán­butángáz hiányzott az ebédfő­zéshez. A fiatal férfi — két éve, hogy megházasodott — már reggel elindult a cserete­lepre, hogy teli palackot sze­rezzen be és a boltba is be­térjen, egy kis főznivalóért. Hogy, hogy nem, délre sem ért haza. Hiába várta a felesé­ge, egyesztendős csöpp gyere­kükkel és a közben egy kis be­szélgetésre betért barátnőjével töltve az időt. Délután két óra is lehetett, amikor nyílt az ajtó. De akár ne nyílt volna. A hazatérő férj hangján és modorán rögtön érezni lehetett, hogy nemcsak a gázpalackcserével múlatta az időt, hanem közben fel is ön­tött a garatra. — Hol az ebéd? — támadt feleségére, felelősségre vonta, amiért nem főzött. A keze is gyorsan eljárt, s nem menekült a nyakleves elől még a vendég sem, akit — mint később a rendőrségen mondta — azért vert meg, hogy ne járjon oda. Mondta ezt már neki többször, így jár, aki nem ért a szóból. A garázda férfit 3 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották. ★ Háromezer forint pénzbün­tetés. Az összeg egy rendesen dolgozó ember egyhavi kerese­te. Hiányát nem egy személy érzi, hanem egy család. Mini a hivatalos iratok jelzik, a fia­talasszony néhány hónapja már járt a rendőrségen. — Kérem, a magam és a gyermekem nyugalma érdeké­ben segítsenek, vonják szigo­rúan felelősségre a férjemét. Büntessék meg. Az asszony reménykedik hátha ez használ. Hátha meg­változik, megjavul. Hiszen nem így akarták, amikor egybekel­tek. Nem egy, nem is tucatnyi ilyen eset fordul elő. Óhatatla­nul megfogalmazódik a kér­dés: hát csakugyan a rendőr­ség dolga, hogy jobb belátásra bírja, fogadkozásra késztesse a családjukat rettegésben tartó, bántalmazó embereket? Egye­sek számára valóban csak ennyit jelent ez a szó: család' Békés családi élet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom