Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
1978. MÁRCIUS 17., PÉNTEK *”*ft -4/7f *r v/íiifl cm ■s Miből él és fejlődik a község? Számtanéra — nemcsak érdieknek! Erden, egy megbeszélésen a községi tanácstagok elpanaszolták, milyen kutyaszorítóba kerültek az elmúlt években. A tanácstagi beszámolókon annak rendje és módja szerint ismertették választókerületeikben az évi fejlesztési tervet, amiből aztán — mint az év végére kiderült — nem valósult meg minden. A választópolgárokat nem az érdekelte, hogy menynyit fejlődött a község egy év alatt, hanem az, hogy az ő utcájukban nem épült meg az ígért járda, út vagy vízvezeték. A tanácstagok joggal érezték úgy, hogy veszélyben a hitelük, s a tanács tekintélye. Annak, hogy ígéreteit a tanács nem tudta mindig betartani, nemegyszer az volt az oka, hogy elszámították magukat; az évi bevételi tervet nem sikerült teljesíteni. Tanultak a saját kárukon; az idei fejlesztési terv jóval alaposabb megfontolásokra épül. Reális alapokon Balogh Imrével, a nagyközségi tanács társadalmi elnök- helyettesével az idei költség- vetési és fejlesztési bevételi és kiadási terveket lapozgatjuk. Néhány példával illusztrálja, milyen óvintézkedéseket tett a tanács annak érdekében, hogy a lakossági bevételi terveik megalapozot- tabbak legyenek. Lássunk ezekből néhányat. Egyik bevételi tétel: a lakosság _ 800 ezer forint út- és közműfejlesztési hozzájárulást fizet az idén. — Eddig úgy csináltuk, hogy megállapítottuk, kik azok a telek- és ingatlantulajdonosok, akikre a hozzájárulás kivethető. Ezt a tanácsülés jóváhagyta, utána a műszaki csoport kiküldte a _határozatokat. Az idén ezeknek nagy része előmunkálatként elkészült. Most mindennel számoltunk a tervkészítésnél, tehát ennek a bevételi tételnek a tervezése reális alapokon nyugszik. Vagy például — folytatja Balogh Imre — csökkente- nünk kellett a házhelybevételi tervet, a tavalyi 3 millió 166 ezerről 1 millió 226 ezer forintra, mert a tulajdonjogi viszonyok nagyon sok esetben még nem tisztázottak, a tavalyi terv irreális volt. Az idei behajtható. Viszont emeltük a lakásépítéssel és -juttatással kaocsolatos bevételi tervünket 800 ezerről egymillióra. A munkáltatók a tanácsi építésű lakásokra bérlő- kijelölési jogot szerezhetnek, ennek fejében hozzájárulnak a lakásépítéshez. Példának ennyi is elég arra, hogy a tanács az idén az eddigieknél megfontoltabban tervez. A háztartáspénz Ez a pármilliócska azonban elhanyagolható összeg egy 36 ezer lakosú község háztartásában. Mielőtt rátérnénk a fejlesztési bevételek és kiadások részletezésére, lássuk előbb, mit tartalmaz az idei költségvetési terv, amely nem azonos a fejlesztési tervvel. A költségvetési terv a község háztartáspénzét osztja be, körülbelül úgy. ahogy a családok számolnak a lakásrezsivel és a megélhetési költségekkel, amelyekben nincs benne az új cipő, az új ruha ára. A tanács idei költségvetési bevétele a terv szerint kis híján 49 millió forint, majdnem hét és fél millióval több a tavalyinál. A bevételek 56 százaléka az úgynevezett saját és megosztott forrásokból származik, összege 27 és fél millió. Ebből 11 millió 400 ezer forintot fizet be a lakosság adó formájában — az adó kisebbik hányada a fejlesztési alapra megy —; a vállalatok és a szövetkezetek pedig 7 és fél millió forinttal járulnak hozzá a háztartási kiadásokhoz, illetményjövedelem-, földadó, eszközlekötési járulék, valamint községi hozzájárulás formájában. A tanács költségvetési bevételeinek majdnem a fele: 21 millió 355 forint állami hozzájárulás, amely hatmillióval több az előző évinél. Miért több az idén az állami hozzájárulás? Azért, mert a községi kommunális intézmények fenntartása — béremelés volt időközben —egyre többe kerül. Tartalékot nem képzett a tanács, ezért a községben az idén is szigorú, de ésszerű takarékosságra kell törekedniük az egészségügyi, oktatási, közművelődési intézményeknek. Hogyan osztja be a tanács ezt a 49 milliót? A kulturális ágazat kiadásai ebből majdnem 30 milliót visznek el. (Csak az óvodák. iskolák, napközik fenntartása 24 és fél millióba kerül.) De fenn kell tartani más községi létesítményeket is. fizetni a tetemes közvilágítási számlát; ez a sok kis tétel majdnem tízmilliót tesz ki. Fenn kell tartani az egészség- ügyi, szociális intézményeket is, az idén négy és fél millióból. Ennyi talán elég is ízelítőnek. Kölcsön — iskolára A lakosságot azonban sokkal jobban érdekli, milyen újabb intézményeket kap még a már meglevők mellé. Lássuk az idei fejlesztési tervet, amelyet 54 millió forintból kell valóra váltani. Az ösz- szeg alatt jóval kisebb szám szerénykedik — de a figyelmet felhívjuk rá —: másfél milliói Ennyi társadalmi munkát vár az idén a tanács a lakosságtól. Honnan teremti elő a község ezt az 54 milliót, amikor láthattuk, hogy a háztartáspénz felét is állami hozzájárulásból fedezik? Ez talán jobb kérdés, mint az, amelyet sok község- és városlakó sokszor feltesz: hova lesz az a sok pénz, amit a lakosság és a vállalatok befizetnek. Aki odafigyel a tanácstagi beszámolókon, az sokat megért abból, hogy hova is lesz, bár a tanácstagok nem nagyon szeretik túl sok számmal terhelni az emberek fejét. Tehát, honnan származik az 54 millió? A lakossági telek- és községfejlesztési adókból, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásokból, valamint a költségvetési üzem bevételéből még 7 és fél millió sem folyik be a fejlesztési számlára. Elenyésző az az összeg is — 1 millió 500 ezer forint —, amellyel a vállalatok és szövetkezetek járulnak hozzá a községi építkezésekhez. Az állami hozzájárulás viszont 26 és fél millió forint A magykátai járás milliói A tavalyi községfejlesztési versenyben a 11 ezer 622 lakost számláló Nagykáta ismét kimagasló eredményt ért el, 6 millió 67 ezer forint értékű társadalmi munkával 522 pontot szerezve. A járás másik három nagyközsége ennek felét sem érte el, a második helyen álló Tápiószentmárton is csupán 261 pontot gyűjtött. Az 1976-os versenyben tavaly díjazott Tóalmás eredménye szintén rendkívül jó. 3 ezer 596 lakosa, természetesen a gazdaságokkal együtt összesen 2 millió 730 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, amiből egy lakosra 759 forint jut. Tóalmást Tápióbicske követi 252, Farmos 140 ponttal. A nagykátai járás 4 nagyközségének és 11 községének lakói összesen 17 millió 450 ezer forint értékű társadalmi munkavállalást teljesítettek a múlt esztendőben. Ebből csaknem kétmillió jut a közterületen végzett önkéntes munkára, az utcarendezésre, fásításra. parkosításra, és a vízlevezető árkok rendbentartására. 1 az idén — az úgynevezett I célcsoportos beruházások fedezésére. Az apróbb bevételi I tételeket, mint például a félmillió forintos megyei támogatás, nem is említjük. De van itt egy szép összeg: hétmillió 300 ezer forint. Balogh Imre fűz hozzá magyarázatot: — A költségvetés pikanté riája, hogy 7 millió 300 ezer forint kölcsönt veszünk fel a megyei kölcsönalapból. — Mire? — Az ötödik ötéves fejlesztési terv szerint 1979—80-ban került volna sor a 7. számú általános iskola fejlesztésére, de ezzel már nem lehet addig sem várni. Már tavaly hozzáfogtunk, az idén pedig a 8. számú iskola bővítését, kezdjük meg. A kölcsönt a megyei támogatásból fizetjük vissza. Három év tervei Mire költi a község az 54 milliós fejlesztési összeget? A kommunális beruházások 25 millióba kerülnek, az óvoda- és iskolaépítés és -bővítés 11 és fél millióba. Kétmillióval támogatják a csatornamű- társulatot, 13 millió 600 ezret tartalékolnak a már megkezdett beruházások folytatására és a bankhitelből visz- szafizetnek félmillió forintot. A tervezett 190 célcsoportos lakásból tavaly felépült 75, az idén 25 millióból folytatják az építést. Megkezdik a százszemélyes óvoda és a hatvanszemélyes bölcsőde építését, négy lakást adnak át a nagycsaládosoknak. Négy kilométerrel bővítik a villany - hálózatot; száz hellyel bővítik a Kutyavári úti óvodát; az idén fejezik be a 7. számú általános iskola hat tanteremmel való bővítését és elkezdik a 8. számúét, egyben előkészületeket tesznek az 5. számú általános iskola fejlesztésére. — Hol tartanak most ezekkel a munkálatokkal? — A Kutyavári úti óvoda alapozása még tavaly elkészült, az építés folytatása az időjárástól függ. A kivitelező költségvetési üzem felkészült arra, hogy az óvodát szeptemberben megnyithassuk. A 7. számú általános iskola hat új tanterme és a központi fűtés augusztus végére lesz kész. — A következő évek tervei? — Beszéljünk tervelőirányzatról. Eszerint jövőre 82, 1980-ban 59 milliót fordíthatunk községfejlesztésre. A két év alatt további 115 lakás épül, ezenkívül tíz nagycsaládosoknak; öt és fél millióért 14 kilométerrel egészítik ki a villanyhálózatot; a két év alatt összesen száz hellyel bővítjük az óvodákat, tíz tanteremmel a nyolcas és négy tanteremmel az ötös számú általános iskolát. Mindkét intézményhez tornatermet is építünk. Hatos Erzsébet Napközi épül Perbálon Új konyha a régi helyett Hosszabb huzavona után megkezdték az általános iskolai napközi otthon építését Perbálon. Az előkészítés hosz- szadalmasságát az okozta, hogy nem volt elfogadható terv, végül a negyedik minden szempontból megfelelt: építészetileg is és az anyagi eszközök is megvoltak hozzá. A tanács telket sajátított ki, azon épül a nyolcvan személyes napközi az általános iskola szomszédságában; a kivitelező a toki Egyetértés Termelőszövetkezet épi- tőbrigádja. Az intézményt elsősorban az alsótagozatos gyerekek foglalják majd el. Kétszáz adagos konyhát is építenek hozzá, s innen látják majd el meleg étellel nemcsak az iskolát, hanem az óvodát is. Annak régi konyháját az új elkészülte után megszüntetik. Az új konyhát a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik fel. HÚZNAK A SZALONKÁK Megérkeztek az első szalonkák a déli, széltől védett völgyekbe. Megkezdték a vadászatukat is. A gyors röptű, hosszú csőrű madarak az alkonyati órákban húznak. A vadászok bőséges zsákmányra számítanak. Fáklyával énekszóval Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán a Kossuth- szobor koszorúzásával kezdődött meg a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. A temetőben Petzelt József alezredesnek, az egykori első magyar katonai főtanoda parancsnokának síremlékénél is elhelyezték a kegyelet virágait a fiatalok, majd a Pest megyei Művelődési Központ elé vonultak, mintegy 1200-an, ahol megemlékeztek az 1848-as március eseményeiről. Képünkön: forradalmi dalokat énekelve haladtak a fáklyás felvonulás résztvevői a művelődési ház elé. Kép és szöveg: Jesztrebszki Béla A raziivi kunyhóban VasaU gyűjtenek: haboznak, kirándulnak a hernádi úttörők Az utolsó óra előtti szünetben zsibongva tódul ki a gyerekhad a hernádi általános iskola udvarára. A folyosó falainál feltornyozott iskolatáskákból előkerülnek az — otthonról suttyomban elhozott — játékok, hátul, a kézilabdások melegítenek, míg a kertész- -kedők az épület melletti csöppnyi veteményesben készítik elő a talajt a növényeknek. A levegőben érezni a kora tavaszt. Az iskola bejáratának szigorú őre — egy hetedikes forma fiú —, az ügyeletes kalauzol végig a folyosón az úttörőcsapat-vezetőig. Maguk készítik — Éppen ünnepségre készülődünk — szólal meg Balázs Mária csapatvezető. — A tavaszi évfordulókról emlékezünk meg délután, amit számháború követ a falu menti fenyvesben. A hernádi iskola II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatának pajtásaira felfigyeltek már másutt is, nemcsak a dabasi járásban, minthogy egy-egy akciójuk, kezdeményezésük elismerést váltott ki a megyében. Megemlíthetjük példaként báboR VOLÁN 1. SZ. VÁLL RL RT budapesti és Pest megyei munkahelyekre FELVESZ GÉPJÁRMŰVEZETŐKET, valamint járműfenntartási és üzemfenntartási munkákhoz SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés naponta 8 és 15 Budapest XIV., Pillangó u. 13/a. Budapest XIII.. Rozsnya] u. 4. Budapest IV., Megyeri út végén, Budapest XIV., Mogyoródi u 32. Budapest XIII., Cserhalom u. 8—10. Budapest III., Zay u. 24. Budafok. Kóvirág sor 15—17. Budaörs, Rákóczi u. 40. Százhalombatta. Erőmű u. 3. Érd, Diósdi u- 3. Pilisvörösvár, Fő u. 39. Budapest IX.. Pápai I. u. 5—7. Budapest IX.. Táblás u. 36—38. Budapest XV.. Bogáncs u. 1—3. Budapest XIII.. Forgách u. 19. óra között az alább! címeken: Budapest VI.. Váci út 3. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 45. Budapest XXI.. Szabadkikötő u. Volán telep, vagy a Szabadkikötő 4. sz. kapujával szemben levő első telepen, Kiskunlarháza. Rákóczi u. 20. Dabas. Vasút sor. Budapest IX.. Köztelek u. 4. Cédád, Külső Körösi u. 12033. hrsz. Nagykőrös, Szurdok dűlő 3. Nagykáta. Jászberényi u. 1. Monor. Petőfi u. I. Abony, János u. 2. Gödöllő. Dózsa Gy. a. 65. Vác, Deákvári fasor. Aszód. Pesti u. 25. saikat, akik maguk készítik a figurákat, meséket, dalokat találnak ki, műsorokat állítanak össze s adnak elő. Szabad idejükben maguk fabrikálta paraván mögött mozgatják ügyes kézzel a bábokat. Indultak a Ki mit tud? járási versenyén, az első helyen végeztek, s bejutottak a megyei döntőbe. — Olyan színfoltjai ezek az úttörőmunkának — mondja ismét Balázs Mária —, amelyért gyakran, s szeretettél elevenítünk fel. Az elmúlt mozgalmi év azonban komolyabb tevékenységgel, az iskolai úttörőparlament előkészítésével kezdődött. Sok ötlet hangzott el azon, amelyeket a későbbiekben megvalósítottunk. A gyerekek kérték például, hogy alakítsunk lövészszakkört, vállalták az iskolai ügyelet ellátását. A KRESZ-őrsünk tagjai azóta még nagyobb hozzáértéssel irányítják az iskola előtti reggeli forgalmat. Hatezer — hulladékból Az úttörőélethez nagy segítséget nyújtanak á pajtásoknak Hernádon az ifivezetők. Huszonhárom környékbeli fiatal oldja meg ezt a feladatot. — A pajtások többsége lelkes a munkában, az ismeret- szerzésben öröme telik — fűzi tovább a csapatvezető. — A tavaly ősszel elkezdett ras- gyűjtési akció idején csoportosan járták a környéket, felkeresték a Március 15. Termelőszövetkezetet is, ahol hasznosítható hulladékok után kutattak. Csupán vasból 6000 forint értékűt gyűjtöttek össze. — Mivel szóba kerültek a csapatot segítő fiatalok — teszi még hozzá —, elmondanám: a községi ifjúsági klub tagjai felajánlották, hogy KRESZ-parlcot építenek a gyerekeknek. A járási közlekedésbiztonsági tanács ad pénzt anyagra. A fiatalok három brigádot szerveztek, amelyek társadalmi munkában dolgoznak. A földmunkákat már meg is kezdték. Az utolsó órára csöngetnek az iskolában, több osztályban azonban mára befejeződött a tanítás. Egy pöttöm kislány, alig nézné az ember ki belőle, hogy ötödikes, Negyelszki Agnes, az úttörőmunkáról beszél: — Körzetekre osztottuk a rajok és az őrsök között Her- nádot. Vállaltuk, hogy erőnkből telően segítjük a falu utcáinak és tereinek tisztán tartását. Egy-egy csoportunk gondozza például a falu főterének parkját, amelyet szintén az úttörők alakítottak ki 1975-ben. Mások az óvoda környékét, a takarékpénztár előtti területet gondozzák. Készülnek a tavaszra Nagy szorgalommal készültek a pajtások tavaly a Nagy Október megünneplésére. Miként más ünnepek előtt, most is rajzpályázatot hirdettek az iskolában. Számos szép munka érkezett be, amelyeket ma is megnézhetnek az érdeklődők. A járás más úttörőcsapatának pajtásai is értesültek a hernádi úttqrők másik kezdeményezéséről, amely- lyel a gyerekek az októberi forradalom évfordulóját köszöntötték. — November 7-re készült el úttörőszobánk — kapcsolódik a beszélgetésbe egy másik pajtás, Nagy Zoltán —, amelyet az iskola mellett, egy öreg épületben rendeztünk be. Raz- tívi kunyhónak neveztük el. Balázs Mária egészíti ki a mondottakat: — A községi tanács vásárolta az úttörőcsapatnak ezt az épületet, amely korábban lakóház volt. A gyerekek kimeszelték, kitakarították a szobát, a rajzszakkör tagjai pedig kifestették és telerajzolták a falakat. Vettünk bútorokat is. Azóta az őrsök itt tartják összejöveteleiket. November 7-i ünnepségünkre meghívtuk a községünkben élő Ruttersch- midt Jánost, aki 1917-ben a Vörös Hadseregben harcolt a fiatal szovjethatalomért. Sok érdekes epizóddal gazdagította a ma már idős férfi a gyerekek ismereteit. Az úttörőcsapat tagjai, miként az elmúlt időszakban, most is nagy lendülettel készülnek a tavaszra, a nyárra. Kirándulást terveznek Vajára, a Tanácsköztársaság évfordulóján pedig kerékpárral járják be a környéket, a az 1919-es események fennma- -adt -dokumentuma’! kutatják. Virág Ferenc TT
