Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

1978. MÁRCIUS 17., PÉNTEK MOTI W v/tiitap A KISZ KB felhívása Ülést tartott a XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága A JELSZÓ: BÉKE ÉS BARÁTSÁG Tájegységcentrumban Erősod&ti Cég Séd kezmíÉweS ődési szerepe A KISZ Központi Bizottsága felhívással fordul az ifjúkom­munistákhoz, a dolgozó, a ta­nuló és a katonafiatalokhoz: április 22-én, Vlagyimir Iljics Lenin születésének évforduló­ján szervezzenek országos VIT-műszakot. Az „antiimperialista szoli­daritás, béke és barátság” jel­szó jegyében ezen a nyáron Kuba, az amerikai földrész első szabad országa ad otthont a fesztiválnak, várja a föld fiataljainak, köztük a mi if­júságunknak képviselőit is — hangzik a felhívás. Világszer­te már több mint 90 ország­ban alakultak meg a VIT nemzeti előkészítő bizottságai, hogy megkezdjék szervező, mozgósító munkájukat. A XI. VIT magyar nemzeti előkésztő bizottságának felhí­vása nyomán megkezdődött a hazai felkészülés: a munka helyi tervezése, ismerkedés a fesztiválmozgalom céljaival, történetével, a haladó nemzet­közi ifjúsági mozgalommal. A „Köszöntünk, VIT! Köszön­tünk, Havanna!” vetélkedő helyi rendezvényei is egyértel­műen bebizonyítják ifjúsá­gunk érdeklődését, lelkesedé­sét, tenniakarását. A fiatalok társadalmi munkaakcióikkal már eddig is jelentős össze­gekkel gyarapították a VIT- alapot. — Most ismét közös cselek­vésre hívunk valamennyiötö­ket — hangoztatja a KISZ KB felhívása. Az április 22-i or­szágos VIT-műszak feladatai­nak megvalósításával, válla­lásokkal vegyetek részt az Idei népgazdasági terv teljesí­tésében, a helyi fejlesztési cé­lok megvalósításában. Arra van szükség: a dolgozó fiata­lok fordítsanak fokozott fi­gyelmet az exporttermékek gyártására, a minőség javítá­sára, á nagyberuházások mun­kálataira. , •. ... . \ ’ . | A tanuló és a katona fiata­lok tegyenek vállalást minde­nekelőtt a településfejlesztési, környezetvédelmi feladatok végrehajtására, s vegyenek részt a hasznos hulladékanya­gok gyűjtésében. E munkába vonják be a legfiatalabbakat, az úttörőket is. A munkáért kapott összeggel járuljanak hozzá a VIT-alap további nö­veléséhez. Az idei feladatokról érdek­lődtünk Horváth Árpádtól, a Mezőgép tröszt vezérigaz­gató-helyettesétől. — Gyárainkban, sajnos, szükség lenne rekonstruk­cióra, egyelőre azonban oda koncentráljuk anyagi eszkö­zeinket, ahol a legégetőbb a fejlesztés, összesen ,800 millió forintot szánunk beruházás­ra, ebből körülbelül 80 mil­liót fordítunk a monori Me­zőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat beren­dezéseinek korszerűsítésére, illetve új gépekre. Monoron ugyanis az idén kezdődik meg holland licenc alapján a ba­romfifeldolgozó vonalak gyár­tása. Jelenleg a világ legkor­szerűbb berendezéseként elis­mert feldolgozóból már az idén külföldre is szállítanak. Alkatrészek egymilliárdért — Mennyi a tröszt ez évi teljes árbevételi terve? — Tizennégymilliárd forint árbevételt terveztünk, ebből mintegy másfél milliárdot tesz ki a szolgáltatás, ezen belül vállaljuk a nálunk gyártott gépek részegységeinek fel­újítását és a garanciális ja­vításokat. További 1 mill'árd forint az előállított alkatré­szek értéke (600 millió forin­tért szocialista országokból be nem szerezhető, de im­portgépekhez való alkatrésze­ket gyártunk, s ezeknek több mint a fele Monoron készül). Csütörtökön Maróthy Lász­lónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárának elnökletével ülést tar­tott a XI. Világifjúsági és Di­ák Találkozó magyar nemze­ti előkészítő bizottsága. Barabás János, a KISZ KB titkára adott tájékoztatást a fesztivál kubai, valamint nem­zetközi és hazai előkészületei­ről. A bizottság megállapí­totta: az előkészületek az ütemterv szerint jól haladnak. Az öntözéses gazdálkodás­nak kihasználatlan tartalékai vannak; azon túl, hogy az ön­tözésre berendezett területek sem kapják meg minden év­ben a mesterséges csapadé­kot, a vízzel ellátott része­ken nem optimális a haszno­sítás —, állapították meg az Országos Vízügyi Hivatalban csütörtökön megrendezett szakmai tanácskozáson, ame­lyen a MÉM által tudományos kutatók bevonásával elkészí­tett, a legutóbbi hat év öntö­zéses gazdálkodását elemző ta­nulmányt vitattak meg össze­függésben az idei feladatok­kal. Az elmúlt évi viszonylag kedvező csapadékellátással ugyan részben magyarázható, hogy az öntözési lehetőségeket nem teljesen használták ki a termelők —, bár itt előrelé­pést jelent, hogy ugyanakkora területet láttak el vízzel, mint az egy évvel korábbi aszályos időszakban —, az azonban figyelmeztető, hogy egyes, ipegj’ék, de különösen a gazdaságok között az ered­ményekben nagy különbségek mutatkoznak. Viszonylag ked­vező a felhasználás: a terme­lők általában a legjobban rá­szoruló növényi kultúrákat ön­tözik; a paprika termésterü­letének 60, a paradicsoménak 30, a cukorrépáénak pedig 23 százalékát öntözik. A megyék közötti arány már kedvezőtle­nül alakul, a vízpótlásnál szá­mításba jövő növényi kultú­A fennmaradó 11,5 milliárd forintért mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezése­ket értékesítünk. — S elegendő lesz az 1 mil­liárd forint értékű alkatrész? — Tudomásom szerint hiány­talanul kielégítjük megren­delőink igényeit... Segítettek a növénynemesítők — A KGST gyártásszakosí­tása alapján hazánk mely mezőgazdasági és élelmiszer- ipari berendezések gyártá­sáért és továbbfejlesztéséért felelős? — Például a zöldség-gyü­mölcs betakarítás és -feldol­gozás eszközeiért, a növény­védő gépékért, a takarmány­betakarítást kiszolgáló be­rendezésekért, a malomipari berendezésekért, a kenyér­gyárak, vágóhidak, baromfi­feldolgozó vonalak gyártá­sáért. Konstruktőreink, gyárt­mányfejlesztőink derekas munkát végeztek az elmúlt években. Az említett gépe­ket, gépsorokat javában gyárt­juk, sőt, a növénynemesítők is segítségünkre siettek: a gé­pi betakarításhoz ugyanis egyszerre érő paradicsomra, uborkára, zöldbabra és pap­rikára van szükség. A para­dicsomból éppen tavaly értek el kimagasló eredményeket: hektáronként kétszer annyit takarítottak be a géppel szed­hető fajtából, mint burgo­nyából. Az új fajtákat azért kell kinevelni, mert a beta­Eddig 108 nemzeti előkészítő bizottság alakult meg földün­kön. A világ demokratikus, békeszerető ifjúsága, az anti­imperialista szolidaritás, bé­ke és barátság jelszó jegyé­ben készül a seregszemlére, amelyet július 28. és augusz­tus 5. között rendeznek meg Havannában. A XI. VIT ma­gyar nemzeti előkészítő bi­zottsága állást foglalt a hazai i felkészülés további feladatai­ról, valamint a magyar dele­gáció részvételének kérdései­ről. rák kétharmada öt megyében van. Nem alakult ki kellőkép­pen a területi koncentráció sem, nem ritkán egy-egy gaz­daság a legnagyobb területen éppen a búzát öntözi, azt a növényt, amely az esőztetést ' viszonylag legkevésbé hálálja meg. Azt, hogy érdemes öntözni, az adatok egyértelműen bizo­nyítják; a paradicsom 31, a burgonya 60, a fűszerpaprika pedig 23 mázsával nagyobb hektáronkénti termést adott az elmúlt hat évben az öntö­zött területeken, mint a „szá­raz vidékeken”. A vízügyi szervek és a MÉM együttes intézkedéssel készültek fel az idei öntözési szezonra, a gazdaságok előre­láthatóan a kívánt mennyi­ségben vehetik igénybe az ön­tözővizet, amelynek felhasz­nálását idén hamar meg kell kezdeniük, ugyanis az agro­meteorológiai mérések szerint a téli csapadék jelentősen el­maradt az átlagostól. Két tározó építése fejeződik' be 1978-ban és egész sor gaz­daságban kisebb-nagyobb szárnyvezetékek, csatornák épülnek. Jó ütemben halad az öntözőrendszerek rekonstruk­ciója is. A műszaki fejlesztés sek helyének kijelölésénél ügyeltek rá, hogy a legjobban felkészült és az öntözővíz fo­gadására szakmailag is alkal­mas nagyüzemek jussanak hozzá az újabb öntözési lehe­tőséghez. 1 karítógépeket vásárló szocia­lista országok keresik a gépi betakarításra alkalmas zöld­séget, gyümölcsöt is. Hernádiul kooperálva — A Mezőgép Tröszt gyárt­mányának hány százalékát adják el külföldön? — Gépeink 60 százalékát adjuk el itthon, a többi az export. Ebből 10 százalék, az­az 21 millió dollár értékű a tőkésexport. (Elsősorban élel­miszeripari berendezéseink iránt érdeklődnek Nyugaton, de eladtunk zöldborsó-beta- karító és cséplőgépet jugo­szláv és spanyol cégeknek is. — Most a tőkés export fo­kozásának új lehetősége nyílt a baromfifeldolgozó vonalak sorozatgyártásának . megkez­désével... — Igen, a hollandok egye­lőre csak alkatrészeket kér­nek, de tárgyalunk arról, hogy más országok számára is Mo­noron készítünk a jövőben feldolgozókat. Megjegyez­ném, hogy egyébként szoros a kapcsolat a hernádi Már­cius 15. Tsz-szel. Náluk ugyancsak a holland cégnek, amelyiktől mi is vásároltuk a licencet, egy korábbi gép­sora működik, s hasznos ta­nácsokat adtak a vásárlás­hoz. Most nagy teljesítmé­nyű liba-, és csibekeltető gé­pek gyártására készülünk, s a hernádiakkal közösen fej­lesztjük ki az új berendezé­seket. Cz. V. Tipikus mezőváros volt Ceg­léd a felszabadulás előtt. A keresőképes lakosság több mint fele a mezőgazdaságban dol­gozott. Az azóta végbement iparosítás és a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek ki­alakulása, az oktatás és az egészségügy fejlődése nagy­fokú átrétegeződéshez vezetett. Ezt mutatja, hogy 1977-ben a 24 ezer foglalkoztatott 51,5 százaléka az iparban, építő­iparban és csupán 16,8 szá­zaléka kereste a mezőgazda­ságban a kenyerét. Az urbanizációs folyamatot meggyorsította — az iparosítás mellett — a közművesítés, a többszintes lakónegyedek ki­alakulása, az oktatási, közmű­velődési és egészségügyi há­lózat bővülése, a kereskede­lem és a közlekedés fejlődé­se. Mindez hatással van az életkörülmények, az életmód változására. Figyelemre mél­tó emellett, hogy a majd 40 ezer lakos 17 százaléka ma is tanyán él. A felszabadulás után jöt­tek létre a közművelődés bá­zisai, s a meglevő intézmé­nyek bővültek. A párthatározatok jegyében A közművelődés fejlődésé­nek Cegléden is feltétele volt az irányítás javítása. Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i és a Pest megyei pártbizottság 1974. szeptember 27-i közművelő­dési határozatait a városi párt- bizottság, a pártszervek és -alapszervezetek részletesen, feladatmeghatározóan meg­tárgyalták. Ennek nyomán je­lentősen javult a pártirányí­tás színvonala a közművelő­désben. Kedvező szemlélet- változás kezdődött el és meg­nőtt a közművelődési intéz-* mények, rendezvényeik láto­gatottsága, a felnőttoktatás­ban részt vevők száma. A la­kosság könyvvásárlásra 2 mil­lió forinttal többet költött, vagyis évi öt és fél milliót. A tanács művelődési osztá­lyának irányításával rendsze­ressé vált a közművelődési in­tézmények vezetőinek meg­beszélése, a közös feladatok egyeztetése. A város x5 üze­me szocialista együttműködé­si szerződés keretében nyújt anyagi támogatásit a műve­lődési központnak, illetve leap segítséget a munkásművelődés szervezéséhez, irányításához. A művelődési központ — a színházterem kivételével — gázfűtést kapott. A közmű­velődési könyvtár zsúfoltsá­gának csökkentésére gyer­mekkönyvtár nyílt, öt új if­júsági klub létesült, nagy­részt társadalmi munkában. Két új üzemi és kilenc letéti könyvtár szolgálja az olvasók táborának szélesedését. A szak­munkásképzést javítja a négy üzemben nyílt tanműhely. Mindezek az erőfeszítések át­menetileg enyhítették gond­jainkat. Változatlanul szük­ségünk van azonban korszerű intézményekre. Dél-Pest megye vonzásában A párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek egysé­ges erőfeszítéseinek eredmé­nyeként Cegléden tartalmilag fejlődött a közművelődés, ma­gasabb minőségi színvonalra emelkedett. Erősödött Ceg­léd közművelődési centrum­szerepe Dél-Pest megyében. Kisugárzó hatása nagyobb. A járási szervekkel együttmű­ködési szerződés és közös fel- adattery alapján tevékeny­kedünk. A város közművelő­dési intézményei a Dél-Pest megyei járások, városok együttműködésének keretében dolgoznak. Tapasztalatcseré­ket szerveznek, kiadványokat cserélnek, közösen segítik a képzőművészek Nagy István- csoportját. A ceglédi Kossuth Műve­lődési Központ felmérte a környék tanyai közművelődé­sének helyzetét és kidolgoz­ta a továbbfejlesztésének le hetőségeit, módszereit. A mű­velődési központban élénk a szakköri munka, színvonala­san irányítják az öntevékeny művészeti csoportok — köz­tük a népi tánccsoport, iro­dalmi színpad, képzőművésze­ti szakkör, amatőr filmklub — munkáját. A Kossuth Múzeum — az abonyi és a tápiószelei múzeu­mok irányítása mellett — rend­szeresen segíti a községi hon­ismereti szakkörök tevékeny­ségét, egész Dél-Pest megyé­re kiterjed a kutató- és fel­táró munka. Kiadványaival megismerteti a város és kör­nyék múltját, munkásmozgal­mi emlékeit. Követendő, aho­gyan az iskolai nevelő munkát segítik azzal, hogy történelem- órákat tartanak a múzeumban az irodalmi és történelmi ki­állításokhoz múzeumi óraváz­latokat készítenek, s megszer­vezik a régészeti ásatások lá­togatását. Túl a város klein A járási-városi könyvtár irányító munkája kiterjed a járás községeiben működő könyvtárakra, az SZMT-könyv- táré Nagykőrös városra is. Abban, hogy 2400-zal nőtt a könyvtári olvasók száma, fő­ként az új üzemi és letéti könyvtáraknak van nagy sze­repük. Az olvasószolgálati és propagandamunka eredmé­nyessége lemérhető abban is, hogy egyre több kötetet köl­csönöznek. A zeneiskola a megye déli részének bázisiskolája, szakmai és módszertani segítséget nyújt, rendelkezésre bocsátja o me­gyében egyedülálló kotta- és lemeztárát. A városi pedagó­gus-énekkar és a kamaraze­nekar hangversenyeket ad a városban és a környező tele­püléseken. A Zeneiskola irá­nyítja és szervezi az ifjúsági vonószenekar tevékenységét, segíti az iskolai énekkarok munkáját. A Ceglédi ősz kétévenkénti rendezvénysorozatai egyre tu­datosabban követik a tájegy­ségközpontból adódó felada­tokat. Egyes rendezvényei az egész megyét érintő, illetve országos érdeklődést váltot­tak ki. Sikere és jó visszhang­ja volt a Fa és környezet cí­mű kiállításnak, a III. orszá­gos kisgrafikai kiállításnak, hasznos volt Dél-Pest megye napközi otthoni nevelőinek ta­nácskozása. Szélesedő rreunkásművelődés Egyre inkább közüggyé vá­lik a munkásművelődés. Ezt jelzi, hogy az utóbbi három évben jelentősen emelkedett a nyolc általánost és a közép­iskolát végzett munkások szá­ma az üzemekben, ezenkívül jelenleg 367 fő tanul szak­munkásképző vagy továbbkép­ző tanfolyamokon. Sikeres a munkások számára hirdetett színházbérleti akció, az irodal­mi bérlettulajdonosoknak is 70 százaléka üzemi dolgozó. A dolgozók fele részt vesz a párt- és tömegszervezeti po­litikai oktatásban. Az egész megyében kiemelkedő a poli­tikai irodalom, a napilapok és folyóiratok terjesztése, ol­vasottsága. Brigádvetélkedö I97S—77 néven kulturális mozgalmat hirdettünk a szocialista bri­gádok részére Nemcsak a be­nevezett 126 brigád majd 2000 tagját mozgatta meg a vetél­kedő, hanem szinte az egész város lakosságát, s e mozgal­mat új formában az idén is folytatjuk. A város nagyobb üzemeiben, így a KÖZGÉP. ÉVIG, a Nagykőrösi Konzerv­gyár, a Május 1. Ruhagyár gyáregységében és a Ceglédi Építőipari Vállalatnál rend­szeressé váltak a saját szer vezésű író—olvasó találkozók és más rendezvények. Az ifjúsági közművelődést segíti hét ifjúsági klub, me­lyeknek vezetőit 1975 óta rend­szeresen továbbképzik. Az if­júsági honismereti szakkör tagjai gyűjtőmunkájukkal eredményesen hozzájárultak a Ceglédi emlékhelyek című kiadvány összeállításához. A közép- és szakmunkásképző iskolák tanulói részére négy­négy előadásból álló irodal­mi előadássorozatot szerve­zett a művelődési központ másfél ezer bérlettulajdonos­sal. Az együttműködés útjai Példamutató együttműködés alakult ki a közművelődési és oktatási intézmények kö­zött. Az együttműködési szer­ződések alapján az intézmé­nyek gyermekprogramokat szerveznek, segítik az isko­lai nevelőmunkát, részt vesz­nek az osztályfőnöki órákon és a szabad idős programok szervezésében. Hasznos kezde­ményezés a Kossuth Gimná­ziumban — a fakultatívan fo­lyó —1 népművelő és közgyűj­teménykezelő képzés. Az első csoport az idén végez, és re­méljük, hogy beválik ez az ok­tatási forma, az üzemi könyv­tárak, az üzemi közművelő­dési feladatok irányításához megfelelő segítséget adnak ezek a fiatalok. Az értelmiség részvétele növekedett a közművelődési munkában. Elsősorban a TIT és — a különböző tudományos egyesületekből 1977 őszén meg­alakult — az MTESZ-tagcso­port keretében tevékenyked­nek. A Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja pél­dául vállalta, hogy a KÖZGÉP ceglédi gyárában a termék­struktúra-változás következté­ben szükséges szakmunkás­átképzést lebonyolítja, A munka javuló színvona­lát, a közművelődésben dol­gozók megbecsülését jelzi, hogy az elmúlt három évbén ti­zenhármán kaptak kitünte­tést, a művelődési központ 1977-ben miniszteri dicséret­ben részesült, két ifjúsági klub elnyerte a kiváló címet. Megfelelő alapokon Mindez bizonyítja, hogy a közművelődési párthatározat végrehajtása Cegléden ered­ményesen folyik. A további, magasabb színvonalú mun­kához megfelelő alapokat te­remtettünk, szélesítésük — el­sősorban a tárgyi feltételek javítása —, azonban szüksé­ges a tartalmasabb munkál­kodáshoz. További feladatunknak te­kintjük a párt- és az állami irányítás javítását minden szinten. Fejlesztjük a műve­lődési intézmények, továbbá az intézmények és az üzemek közti együttműködést. Ennek keretében dolgozzák ki á szo­cialista brigádok kulturális vállalásainak rendszerét és szervezeti keretéit. ‘ Lépéseket teszünk az intézményhálózat fejlesztése érdekében; első­ként a százezer kötetes járá­si-városi könyvtár építése kezdődik meg 1979-ben. A művelődési ház színházter­mének felújítási munkálatai­hoz az idén hozzáfogunk és remélhetően jövőre befejez­zük. A munkásművelődés to­vábbfejlesztése érdekében na­gyobb figyelmet fordítunk a nyolc általánost el nem vég­zettek tanulásának megszer­vezésére. A közművelődési in­tézmények átveszik a szocia­lista brigádmozgalom műve­lődési tevékenységének mód­szertani segítését. Az a célunk, hogy az üzemi közművelő­dési bizottságok és a társadal­mi szervek váljanak e tevé­kenység helyi szervezőivé. A tájegységcentrum jelle­géből adódó feladatok jobb ellátása érdekében javítjuk kapcsolatainkat a környékbe­li járásokkal és a szomszé­dos Nagykőrössel, jobban ösz- szehangoüuk közművelődési '“’adatainkat és tevékenysé­günket. GYIGOR JÓZSEF, az MSZMP Cegléd városi bizottságának első titkára Együttműködik gyártó és felhasználó Baromfifeldolgozó Monorról — holland módra A kukorica öntözése is kifizetődő NAGY KÜLÖNBSÉGEK AZ EREDMÉNYESSÉGBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom