Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

Földet ért a rekorder űrpáros 96 nappal a bajkonuri rajt után, csütörtökön kora dél­után visszatért a Földre a Szál jut—6 űrállomás sze­mélyzete, a világrekorder űr­kettős. Jurij tiomanyenko és Georgij Grecsko űrhajója, a Szojuz—27 pontosan az előre megadott körzetben szállt le. A leszállásra moszkvai idő szerint 14 óra 19 perckor ke­rült sor, a kazahsztáni Ce- linograd várostól 265 kilo­méterre nyugatra. (Folytatás a 2. oldalon) * 1 A TASZSZ nyilatkozata: Azonnal vonják ki Libanonból az izraeli csapatokat A TASZSZ szovjet hírügy­nökség csütörtökön a következő nyilatkozatot tette közzé: „Izrael nyílt agressziót kö­vet el Libanon szuverén álla­ma ellen: arra törekszik, hogy végrehajtsa régi tervét — gya­korlatilag elfoglalja Libanon déli részét, szétzúzza a Palesz­tinái ellenállási mozgalmat, amely a palesztínai arab nép törvényes nemzeti jogaiért ví­vott küzdelem támasza. Ez világosan kiderült a Libanon elleni támadás előestéjén, az izraeli parlamentben elfoga­N agy sikerrel zárult a kedvezményes ce­mentvásárlási akció, a készletek apadtak a ke­reskedelemben, enyhül­tek az ipar tárolási gond­jai. Jól járt a lakosság a megtakarított pénzzel, s jól a kereskedelem meg az ipar is, a raktározási gon­dok és költségek megcsap­panásával. Ezzel koránt­sem állítjuk azt, hogy idén most már ilyen idillikus marad termelők, eladók és vásárlóik hármasának kap­csolata. Esztendők óta ismétlő­dik a fonák helyzet: az év bizonyos időszakában vi­szonylag sok, más idő­szakban viszonylag kevés a cement. A hangsúly a vi­szonylag kifejezésre jut, mert valójában se nem sóik, se nem kevés e nél­külözhetetlen építőanyag, hanem — az importtal ki­egészülve — úgy-ahogy ele­gendő. A Cement- és Mészművek gyárai most már esztendők óta folya­matosan növelik termelé­süket, tavaly 7,5 százalék­kal juttattak több árut a népgazdaság vérkeringé­sébe, mint 1976-ban. Az új gyárak üzemkezdésé­nek, illetve régebbi ter­melőegységek rekonstruk­ciós jellegű felújításának köszönhetően — ilyenre került sor a váci gyár­ban is — a cementterme­lés 1971 és 1977 között majdnem kétmillió tonná­val, egészen pontosan 1 908 000 tonnával növe­kedett, s ma közelebb áll az öt-, mint a négymillió­hoz. S okfajta belső feszült­séggel kell szembe­néznie a nagyválla­lat váci központjának, mert hiszen a termelőegy­ségek bizonyos csoportja rendkívül elavult állóesz­köz-állománnyal, s ezért magas fajlagos költségek­kel kénytelen dolgozni, amíg a termelőegységek másik csoportjánál az új technika és technológia áll a középpontban, bár ennek kamatai sem foly­nak be mindig zavarta­lanul. Mégis, az ilyen és hasonló gondok kevesebb izgalmat és idegeskedést okoznak, mint azok az el­látási panaszok, amelyek­től olykor hangos az or­szág. Hiszen némely hó­napban megszokott lát­vány volt — tavaly is, azelőtt is — a gyárakéiért hosszan kígyózó jármű­sor, gyakran másfél napot várakozó emberekkel, s úgy tűnt. az iparral van baj, mert hiszen nem ké­pes az igényeket kielégí­teni Ügy tűnt, de hamis a látszat. Kétségtelen, van­nak az iparnak is a saját számlájára írható nehézsé­gei, mert hiszen az új gyáraknál a teljes terme­lés elérésének lassúsága áthúzott némely terveket, ahogy váratlan, de ko­rántsem véletlen üzemza­varok is erőteljesen bele­szóltak a termelés alaku­lásába. Tavaly egyébként rekordot javított a Ce­ment- és Mészművek, mert még soha nem állí­tottak elő egyetlen hó­napban annyi szürkés port, mint októberben; 452 ezer tonnát. Tartsuk számon mindazt, ami az ipar nya­kába varrható, de a teljes, s az igaz kép kedvéért ki kell rajzolnunk a többi jellemző vonást is, neveze­tesen a termelés, tárolás, értékesítés és behozatal négyesének összehangolat­lanságát. Képletesen, de stílusosan fogalmazva: a cementeszsák lyukas, s a nyílást leginkább csak kézzel fogjuk be, ahe­lyett, hogy megnéznők kel­lő alapossággal, miért lyu­kad ki újra meg újra ez a zsák?! P arányi részletét ra­gadva meg a kúsza szövevénynek: a me­gyében a lakossági fel- használásra kerülő ce­mentnek csak 18—20 szá­zalékát képes a kereske­delem megfelelő körül­mények között tárolni. Más lehetőség híján te­hát marad az a megoldás — ami nem megoldás —, hogy bizonyos hónapok­ban minimális mennyisé­get hajlandó csak átvenni a kiskereskedelem, ugyan­akkor szezonban vállhú- zogatás fogadja a vevőt, s az áru a vagonból kel el, onnét viszik az építkezők. Még erőteljesebben mu­tatkozik meg a tárolóte­rek hiánya a nagyobb be­ruházásoknál, mert vala­hogy elfogadottá vált az a nézet, hogy a tárolás az ipar kötelme, s szinte ki­zárólagosan csak az ipa­ré. Ennek a nézetnek a következménye volt az­után, hogy tavaly például néhány gyárban átmeneti­leg' korlátozni kellett a ter­melést, mert nem tudták hová tenni az anyagot — s előbbre hozni karban­tartásokat, javításokat, hogy valamennyire mégis értel­mesen teljék a holt idő—, s viselni ennek pénzügyi következményeit is. Egyszerűbben fogalmaz­va: a cementellátás né­mely esetben lyukasnak mutatkozó zsákja azért ilyen, mert nem sikerült megfelelően összehangolni a vállalati és a népgazda­sági érdekeket, nem te­remtődött meg a felhasz­nálás körében a bővebb termelés fogadásának fel­tételrendszere, s az im­portszállítások is nagy in­gadozásokat mutatnak. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és kül­gazdasági politikánk fej­lesztésének hosszú távú irányelveiről — az építő­anyag-iparban a fő hely­re a hazai nyersanyag- források fokozott haszno­sítását tette. Ma úgy ítél­hető meg, a cementterme­lés növelésének feltételei folyamatosan kialakítha­tók. de egyre sokasodnak a figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy a meg­termelt áru további sor­sa tele van zavarokkal. Ahogy sok másban, úgy a cementellátásban is bebi­zonyosodik, a termelési infrastruktúra és a fel­használási infrastruktúra nem külön-külön dolog, ha­nem egy, szoros kölcsön­hatásban állnak. E bizo­nyosság ma még elvi ér­tékű. S ameddig az, ad­dig a képletes zsákról sem tudhatni, mikor tartja meg terhét, s mikor lyukad ki. Mészáros Ottó dott határozatból is, amely kíméletlen harcra szílótott fel a Palesztínai Felszabad ítási Szervezet ellen, és vezetőinek fizikai megsemmisítését sür­gette. Mindez teljesen nyilván­valóan ismét leleplezi az iz­raeli politika valódi értelmét, hogy nem a közel-keleti béké­re, hanem a térség térképének átrajzolására irányul. Minden szócséplés és manőver, amely az egyiptomi—izraeli külön- tárgyalások körül folyik, csu­pán spanyolfal volt és marad Izraelnek a szomszédos arab országokkal szembeni agresz- sziós cselekményei leplezésére. Az is világos továbbá, hogy Izrael nem vállalkozhatna hasonló lépésekre, ha nem kapna legalább hallgatólagos támogatást azoktól, akik fegy­verrel látják el hadseregét. Ami jelenleg Libanonban történik, az nem helyi konflik­tus, hanem előre kitervelt tá­madás az arab nemzeti fel­szabadító mozgalom és maga az igazságos közel-keleti ren­dezés elérésének lehetősége ellen. A térség jelenlegi eseményei ismét megerősítik a Szovjet­unió részéről többször elhang­zott figyelmeztetés teljes meg­alapozottságát arra vonatko­zóan, hogy a közel-keleti konfliktus rendezetlensége, az arab területek Izrael által tör­tént megszállása, és az arab nép törvényes jogainak sem­mibevevése olyan helyzetet teremt, amely fegyveres konf­liktushoz vezet, és súlyos kö­vetkezményekkel fenyeget. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlésé­re, hogy a Szovjetunió határo­zottan elítéli Izrael fegyveres betörését Libanonba, és fel­szólítja mindazokat, akik szi­vükön viselik a békét, egyesít­sék erőfeszítéseiket az izraeli agresszió megszüntetése és a csapatainak Libanon területé­ről történő haladéktalan kivo­nása érdekében.” Willy Brandt hazánkba látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának meghívására Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke a közeli napokban hazánkba látogat. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! non AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 65 SZÁM. Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 17., PENTEK Tanács—népfront együttműködés A társadalmi összefogás segíti Pest megye továbbfejlődését Az V. ötéves terv időarányos teljesítésének helyzete a Hazafias Népfront megyei bizottságának ülésén Tegnap Budapesten ülésezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, dr. Barna Lajosnak, a Fóti Gyermekváros igazgatójának, a népfront megyei elnökének vezetésével. Ésszerű cselekvési sorrend szerint Császár Ferenc, a Pest me­gyei Tanács általános elnök- helyettese tájékoztatta az ülést az V. ötéves terv időarányos teljesítésének megyei helyze­téről, s vázolta az idei főbb feladatokat. Részletesen szólt arról, hogy miként épülnek az új lakótelepek, fejlődik az is­kola-, óvoda- bölcsődeháldzat és javul a megye közműellá­tottsága. örvendetes ered­ményekről adhatott számot, s ezek kapcsán külön kiemelte, hogy a tervek teljesítésében nemcsak a jó szervezés, az anyagi lehetőségek játszanak szerepet, hanem a lakosság megértése, társadalmi össze­fogása is. Elismerően szólt ar­ról, hogy Pest megyében szá­mos gyermekintézmény, tan­intézet és más hasonlóan fon­tos új beruházás hirdeti a la­kosság összefogásának erejét, szép példáját. Ezekben min­denütt része volt a népfront­mozgalomnak: o helyi nép­frontbizottságok a tanácsi szervekkel közösen eredmé­nyesen mozgósítják a lakos­ság legkülönfélébb rétegeit. Ennek az összefogásnak a fontosságára hívta fel a figyel­met az idei esztendő is, amely kellő továbblépést biz­tosít, ha okosan, jól gazdálko­dunk. A megyei tanács január­ban elfogadott idei költségve­Tavaszi alá készítik a talajt Kétszer annyi fólia Az utóbbi napsütéses napok meggyorsították a tavaszi munkákat. Még az elmúlt hé­ten, a gyakori kisebb-nagyobb esőzés sem túlságosan hátrál­tatta, ahol csak a talaj elbír­ta a nehéz gépek súlyát, dol­goztak. Most pedig, hogy a Síéi és a napsütés megszik­kasztotta a földet, egyre tel­jesebben bontakozik ki a ta­lajelőkészítés, mindenütt. Ha az időjárás megfelelő lesz, minden gazdaság késedelem nélkül, idejében be is fejezi. A szőlőkben és a gyümöl­csösökben végefelé tart a metszés is. Ezen a héten kezdik vetni a zöldborsót, a lucernát, a zabot és a tavaszi árpát. Még eb­ben a hónapban megkezdődik, hiszen április 5-ig be kell fe­jeződnie, a cukorrépavetés. A kukorica vetéséhez viszont csak a jövő hónapban fognak hoz­zá, de május 5-ig földbe kell kerülnie a magjának. A termelőszövetkezetek jó része a tavalyinál kisebb ku­korica-vetésterületet vett ter­melési tervébe. A kisebb ve­tésterület azonban, ha esetleg gyenge lenne a termés, veszé­lyeztetné a jószág ellátását. Éppen ezért több tsz eredeti tervét már módosította, más gazdaságok pedig remélhetőleg szintén a tervezettnél nagyobb te­rületen termelnek kuko­ricát. A zöldségtermesztésben ja­vában tart a palántanevelés. Egy hónapja főleg a kister­melők panaszkodtak a fólia hiánya miatt, igényeiket vé­gül is kielégíthették. Tavaly összesen 280 tonna fóliát vá­sárolhattak, idén pedig 430 tonnát vettek. A csaknem két­szer nagyobb mennyiségből következik, hogy ezidén több lesz a fólia. Egyrészt a régeb­bi primőrkertészek állítanak fel több fóliasátrat, másrészt újakkal növekszik, a fóliás­kertészek tábora. Hovatovább, nem lesz község Pest megyé­ben, ahol az udvarokban ne lenne fólia. Ilyen körülmények között nemcsak a belföldi pi­acra, hanem exportra is több primőr kerül. A talajelőkészítéssel egy- időben mindenütt folyik a trágyázás és ahol már szük­séges, a növényápolás is. Az őszi gabonavetések pedig ígé­retesek. tése és fejlesztésialap-terve megfelelő feltételeket biztosít a jó gazdálkodáshoz, de a tel­jes sikert csakis, a megye la­kóival közösen lehet elérni. Ebben jelentékeny szerep há­rul a tanács és a hépfront együttműködésére. Az idén egyébként — amint arról részletesen is beszélt Császár Ferenc — a fejlesztés­ben az ésszerű cselekvési sor­rendet tartják szem előtt. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges célok közé sorolják a több eme­letes, lakótelep szerű lakáso­kat, a víz- és csatornaművek építését, az újabb általános is­kolai tantermeket és az oly­annyira szükséges kistarcsai kórház fölépítését. A legjelen­tősebb tétel a korábbi évek­hez hasonlóan a célcsoportos lakásépítés, amelyből az idén 1087-et terveznek. Az igényelt társadalmi összefogásnak egyébként különösen oz óvodai helyek számának gyarapításá­ban lesz az idén is szerepe. Eb­ben különben már nagy hagyo­mányokra tekinthet vissza Pest megye éppúgy, mint az új tan­termek építésében. Ez utóbbi­ból a tervezettnél többet kí­vánnak átadni. A tájékoztatót követően a népfront megyei bizottságá­nak több tagja beszélt felszó­lalásában saját területe hely­zetéről, a fejlesztéssel kap­csolatos lehetőségekről. Sor­rendben a következők szólal­tak fel: Bakonyi László (Páty), Krizsán Ferenc (Csömör), Pásztor Béla (Veresegyháza). Oz Béla (Vecsés), Bernáth Ti­bor (Szentendre). Mintegy kiegészítője volt e napirendnek — tartalmában és céljában — az a másik tájé­koztató jelentés, amely a ta- valyi társadalmi összefogás­ról adott számot. Ennek alap­ján a népfrontbizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette a népfrontelnökségnek és me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának közös döntését ae 1977-es településfejlesztést se­gítő társadalmi munka díjai­nak odaítéléséről. (A helyezé­seket vasárnapi lapunkban is­mertettük.) Helytörténetek, krc Második napirendként az ülésen a honismereti krónika­író munka helyzete és szer­vezése szerepelt. A megyei népfrontbizottság művelődés- ügyi bizottságának jelentését Krisár Miklós népfront-főelő­adó terjesztette be. A krónikaírók tevékenysé­géről szóló beszámoló lényegé­ben egy évtizedes munkáról adhatott összefoglaló képet. Mindenekelőtt azokat a szép eredményeket hangsúlyozta, amelyeket — jórészt a nép­frontbizottságok szervező mun­kájával és lelkes krónikaírók önzetlen fáradozásával — sikerült már elérni, de figyel­meztetett a megtorpanás ve­szélyére. A már elkészült mun­káknak ugyanis szélesebb kö­rű hasznosítására lenne szük­ség, még több összefoglaló jel­legű kiadványra, s a krónika­író hálózat továbbfejlesztésére. Ehhez azonban nyilvánvalóan nem elegendő a népfront tö­rekvése, más társadalmi szer­vek erőteljesebb bekapcsolódá­sa is szükséges. Ami az eddigi eredményeket illeti, azt évenként tükrözik a krónikaírók megyei pályáza­tára beérkező művek. Szám­szerűségben az elmúlt tíz év alatt a budai és a ceglédi já­rás vezet 218, illetve 90 művel, sorrendben pedig így következ­nek a járások: ráckevei, váci, KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Írország nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Patrick J. Hil- lery köztársasági elnököt. Dr. Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter csütörtökön visszaérkezett Szófiából, ahol A. P. Csausev, a bolgár állami munka- és bérügyi bizottság elnökének meghívására tárgya­lásokat folytatott időszerű bé­rezési, munkaerő-gazdálkodási és munkaszervezési kérdések­ről. N. Talazin, a Szovjetunió postaügyi minisztere március 13—16. között hivatalos tár­gyalásokat folytatott Budapes­ten Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessel és a magyar hírközlés vezetői­vel. Fogadta őt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter is. Megtekintette a ma­gyar—szovjet kooperációban épült solti rádióadót. A szov­jet miniszter csütörtökön el­utazott hazánkból. Ilkák egy évtizede ‘dabasi, gödöllői, szentendrei, nagykátai, monori. Ez szám­szerűségben azt jelenti, hogy a ráckevei járásban 54 krónika készült el, s a községek 16 szá­zalékában egyáltalán nem, a váci járásban 74 krónika (a községek 25 százalékából nincs), a dabasi járásból 39 (40 százaléknak hiányzik), a gödöllői járás és a szentendrei pedig 47, illetve a 18 króniká­jával az arányokat illetően fej­fej mellett halad, mert egya­ránt községeik 46 százalékából nem készült krónika, a nagy­kátai járás 25 krónikát tud fölmutatni (53 százalék hiány­nyal), a sereghajtó monori já­rásban pedig a községek 65 százaléka fehér folt még ebből a szempontból, noha 21 króni­ka készült. Jó példaként említhetők azok a községi, illetve városi krónikák, amelyek nemcsak éves összefoglalókat adnak, hanem több éves áttekintéseket is tudnak nyújtani. .Kiemelke­dő például a budai járás 25 éves, a ceglédi járás 30 éves fejlődését bemutató összege­zés. Ajánlatos lenne gyarapí­tani azoknak a helytörténeti munkáknak a számát is, ame­lyek már nyomtatásban vehe­tők kézbe, mint amilyen Do­básról, Gödöllőről, Valkóról, Veresegyházáról készült. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága — közösen a megyei tanáccsal, valamint a megyei levéltárral, a művelő­dési központtal és könyvtárral — az idén is kibocsátja pá­lyázati felhívását a megyei honismereti mozgalom to­vábbi támogatására, helytör­téneti és krónikaírói munkák beküldésére. Az idén is meg­őrizni kívánják a pályázat tár­sadalmi, amatőr jellegét, s így történészek, főhivatású levél­tárosok, muzeológusok nem vehetnek rajta részt, Azokra számítanak, akik napi más hivatásuk mellett foglalkoznak lakóhelyük, vagy a megye más részének múltjával, mai életé­vel. Ehhez a levéltár minden hozzáforduló érdeklődőnek szívesen nyújt szakmai, mód­szertani tájékoztatás* i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom