Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Az orosz nyelvtanárok Kongresszusra készülnek Az intenzívebb orosz nyel­vi oktatás lehetőségeit vizs­gáló konferenciával, módszer­tani tanácskozásokkal, elő­adásokkal készülnek nyelv­tanáraink az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzet­közi Szövetségének 1979-es IV. berlini kongresszusára — mondotta Pócs Ilona, a Gorkij Nyelviskola igazga­tója, a szövetség magyar szekciójának titkára szerdán, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában tartott tanács­kozáson. A tanácskozáson részt vett Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és Nagy Mária, a MSZBT főtitkára. Jelen volt Ivan Szalimon ta­nácsos, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője. KIÁLLÍTÁS tapioszentmartonban Országos értékek cseréje VECSÉSI SÁNDOR DÖMSÖDI KÉPEI KÖLESDEN Érdekes tervek válnak való­ra az országban és Pest me­gyében is, melyek a közműve­lődés új lehetőségeit tárják fel. Munkásközösség Dobrovits Ferenc vándorki­állítása Ceglédbercelről érke­zett Tápiószentmártonba. A megnyitáson a művelődési ház aulája zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel. Szocialista brigá­dok naplójába írt lelkes soro­kat Dobrovits Ferenc, s köz­ben válaszolt a kérdésekre. Egy biztos; Várallyai Béla Vasárnap szombat Szombaton — hétfői órarend Tavaszi szünet, módosításokkal Hivatalosan április 5-én kezdődik és 13-án fejeződik be a tavaszi szünet az általá­nos és középiskolákban. Tény­legesen azonban a vaká­ció — a munkanap át­helyezése miatt — már április 3-án kezdetét ve­szi. Az alsó- és középfokú is­kolákban április 1-én, szom­baton a hétfői, április 2-án, vasárnap pedig o szombati órarend szerint tanítanak. A tavaszi szünet utáni első taní­tási nap április 14, péntek. A szünet ideje alatt a napközi­otthonok nem csukják be ka­puikat, várják a gyerekeket. A szabad idő hasznos eltölté­séhez a pedagógusok gazdag programot állítanak össze. Az úttörőcsapatok és a KISZ- szervezetek is kihasználják a szabad időt, különböző foglal­kozásokat szerveznek, kiállí­tásokat tekintenek meg és ha az időjárás engedi, túrán vesznek részt, kirándulnak a gyerekek. Ami a tanév további menet­rendjét illeti: az általános iskolákban a tanítás június 3-án, a középiskolák IV. osz­tályaiban május 13-án, a kö­zépiskolák I—III. osztályaiban június 10-én, szombaton feje­ződik be. Az érettségizők a ballagási ünnepélyt általában az utolsó tanítási napon, má­jus 13-án rendezik meg. Meghatározták az Oktatási Minisztériumban az idei érett­ségi menetrendet. A középis­kolák nappali tagozatos tanu­lóinak az írásbeli érettségik május 15-én, hétfőn kezdőd­nek, és a hét végével zárul­nak. A gimnáziumokban hét­főn magyarból, kedden mate­matikából, szerdán délelőtt oroszból, délután angolból és olaszból, csütörtökön délelőtt fizikából, délután franciából és latinból, pénteken délelőtt kémiából, délután németből és spanyolból, szombaton bio­lógiából írják meg az írásbe­lit. A szakközépiskolákban május 15-én, hétfőn a magyar, kedden és szerdán a szakmai elméleti tárgyak, csütörtökön a matematika írásbelijére ke­rül sor. A hét további két napján a választott tárgyakból írnak a szakközépiskolások dolgozatot. A közös írásbeli érettségi felvételi vizsgák május 22-én, 23-án, hétfőn és kedden zaj­lanak, a korábbiakhoz hason­lóan matematikából, fiziká­ból és biológiából. A szóbeli érettségik június 9-től 22-ig tartanak. Az általános és középisko­lákhoz hasonlóan kapják ki a tavaszi szünetet a szakmun­kásképző intézetek tanulói is. Számukra a tanév utolsó ta­nítási napja június 10. A vég­zősök, júniusban és júliusban tesznek szakmunkásvizsgát. A szóbeli érettségik június 9-től 22-ig tartanak. Az általános és középisko­lákhoz hasonlóan kapják ki a tavaszi szünetet a szakmun­kásképző intézetek tanulói is. A végzősök, júniusban és jú- j liusban tesznek szakmunkás- I vizsgát. évek óta kitűnően működő ke­rámiaszakköre is hozzájárul, hogy ilyen minden formalitás­tól mentes ismeretvágy ösz­tönzi a tápiószentmártoni képnézőket, akik közül egyre többen hímeznek és készítenek kerámiákat. Nyilvánvaló; eb­ben az is szerepet játszik, hogy a szakkör alapos, odaadó munkáját a helyi és a járási szervek egyaránt segítik, s ezért nincs semmi csodálkoz­nivaló, hogy Tápiószentmár- tonban ilyen sikere van Dob­rovits művészetének. Küldetést, teljesítve Egyre több festő érzi, hogy az alkotás része a létrejött művek vándoroltatása. Vecsé- si Sándor, aki a nyergesújfa­lui Eternit Művek munkása volt, és képzőművészetünk nemzetközi hírnevű Érdemes művésze lett, nem feledkezik meg erről a küldetésről. Nagy sikerű moszkvai kiállí­tása után most Kölesdre vitte Dömsödön készült régebbi és, új képeit. Mély erkölcsiség rejtőzik ebben a fáradhatat­lan szolgálatban. Kodály sza­vai jutnak eszünkbe: az Ope­raház szakmai színvonalánál csak az fontosabb, hogy lel­kes énektanárok neveljék az ifjúságot a névtelennek szá­mító kis helységekben. Vecsé- si hasonló eszményt valósít meg Nem elégszik meg azzal, hogy Munkácsy-díjasként, a Tornyai-plakett és a Szófiai Nemzetközi Triennálé kitünte­tettjeként művei csak Velen­cében és Párizsban szerepel­jenek, hanem elviszi Nyerges­újfalura, Dömsödre, Balmaz­újvárosba és most Kölesdre is. Nincs ennél nagyobb tisztes­ség. Esztétikai háttérrel Siófokon is terjed az alkotó türelmetlenség. A dél-balatoni művelődési központban rend­re tartanak tárlatokat azon meggondolásból, hogy a nyári üdülésnek kulturális hátteret is biztosítsanak. Gondolnak a siófoki törzsközönségre, szá­mukra mutatták be Cs. Uhrin Tibor képzeletdús, szakmailag kifogástalan tűzzománcait. Meghívták a megnyitóra Sza­bó Andrea zongoraművészt is, aki Liszt és Kodály műveiből adott elő, bővítve a képek esztétikai hatását Virágé Imények Budapesten a Hazafias Nép­front VIII. kerületi helyiségé­ben látható április elejéig Gy. Vad Erzsébet kamaraki­állítása. Mindent a virágokra összpontosít Gerberákban, szegfűkben, hervadt tulipá­nokban jelzi az évszakok cik­likus körforgását. Kedvességet és áhítatot sugároznak a mű­vek, azt, hogy Gy. Vad Erzsé­bet számára a virág az élet alapvető élménye. Ebből szü­letik a mű olyannyira, hogy gödöllő és budakeszi tájai is lényegében virágmezők, édes­anyja portréján szintén a ter­mészet békéje és méltósága leli meg otthonát. összegezve a látottakat; egyre több ötlet gazdagítja a műveket, s ez a képzőművé­szet és közművelődés hatásos és szükséges kézfogását je­lenti. Országos értékek alkotó mozgását most Tápiószentmár- tonban, Kölesden, Siófokon és Budapesten. Losonci Miklós Az olvasó munkásért Zebegényben is táboroztak A Szakszervezetek Szolnok megyei Központi Könyvtára lett a győztes az Olvasó mun­kásért országos pályázaton —, ismertették szerdán Szolnokon, a szakszervezeti könyvtár- igazgatók országos tapasztalat- cseréjén. A több száz pályamű közül a szolnokiak dolgozták ki azokat a legjobb módszere­ket, amelyek közelebb hozzák az irodalmat, a költészetet a munkásokhoz, elősegítik a munkásolvasók számának nö­vekedését. Az országban első­ként szerveztek tavaly olvasó­táborokat a szocialista bri­gádok tagjainak, Budapesten Zebegényben kétszázan foglal­koztak irodalommal, színes, népszerű formában ismerked­tek a könyvekkel, továbbá írókkal, költőkkel találkoztak, könyvtárakba, irodalmi al­kotó műhelyekbe látogattak el. Egy vadász halála “S££„ Hemingway Szegények és gazda­gok című regényének főhőse, a csem- pészkedésre kényszerült Harry Mor­gan mondja: „Így vagy úgy — egy embernek önmagában semmi esélye sincs”. Ha az ember már nem látja értelmét a cselekvésnek, akkor ment­hetetlenül kívül reked a világból, és értelmét veszti az élet. Hemingway 63 évesen jutott erre a pontra és megölte magát. Akkor, 1961-ben tetszetős tör­ténetek keltek szárnyra a haláláról: az elpusztíthatatlan — hírben álló He­mingway azért lett öngyilkos, hogy ne tudjon győzni rajta a halál, sőt akad­tak, akik rejtélyes gyilkosságra gya­nakodtak. Azóta nyilvánosságra kerül­tek az író feljegyzései és titkárának naplója, s ezekből a dokumentumokból nyomon követhetjük az utat, amely Hemingwayt az utolsó cselekedetre ve­zette. Rolf Hochhuth, a Svájcban élő né­met drámaíró megkísérelte egy szín­padi műben megragadni azokat a gyöt­rő pillanatokat, amelyeket Hemingway átélhetett a halála előtt. Hochhuth a dokumentalista aprólékosságával ha­lad az önmagát mérlegelő, s keserű eredményre jutó ember lelkének bon­colgatásában. Drámájának egyetlen szereplője: Hemingway, a konfliktus a jelen és a múlt, a megtett és meg nem tett dolgok között feszül. A mű kü­lönlegessége, hogy a színpadi idő tel­jesen azonos a reális idővel, a nagy író életének utolsó két órája eleve­nedik meg. Egy vadász halála címmel a Madách Színház mutatta be Hochhuth mono­drámáját. Hemingway szerepét Besse­nyei Ferenc alaikítja. Hatalmas monológ a színpadi mű, amelyben az írószereplő könyörtelen önismerettel elemzi saját életét. Külö­nös belegondolni, hogy egy színes, gaz­dag sors után, a világsikert is magá­nak mondható ember egyetlen kiútja az önként vállalt halál. Afféle sznobos, mindenbe belecsömörlésben kereshet­nénk az okot? Ennek bizonyíthatóan ellentmondanak a Hemingway-művek és az életének utolsó hónapjai,t rögzí­tő feljegyzések. Hemingway századunk embere volt, s abban az értelemben, hogy első sze­mélyben élte át korunk minden nagy eseményét és érzékeny leikével részese volt mindennek, amely a modern em­bert gúzsba köti, s annak is ami fel­szabadítja. Mindent megélt, amit eb­ben a században érdemes volt megél­ni. önkéntes volt az első világháború­ban; aztán otthonos lett a párizsi iro­dalmi és nem irodalmi szalonokban; volt Afrika-vadász és tengeri halász, tanulmányt írt a bikaviadalokról; a köztársaságiak mellett harcolt Madrid­ban, majd haditudósító Kínában, a má­sodik világháborúban saját hajójával és magáncsapatával harcolt a fasiz­mus ellen, s részese volt a kubai for­radalomnak is. Nem lehet pontos szá­mát tudni sebesüléseinek, párbajai­nak, autó- és repülőgép-szerencsétlen­ségeinek. Valóban elpusztíthatatlannak tűnt. Ezek közben megszámlálhatatlanul sok novellát, korszakalkotó jelentő­ségű regényeket és egy színdarabot is írt. Elnyerte a Pulitzer-díjat és az iro­dalmi Nobel-díjat. Egy, az övéhez ha­sonlítható életmű önmagában is egész embert kíván. S Hemingway-nek úgy sikerült nagy íróvá lenni, hogy teljes intenzitással élt. A meghasonlásí is teljes rezdülésé­ben felfogta. Megbillent egyensúlya: utolsó éveiben megfogyott a hite a cselekvés, az írás, a szó erejében. Ügy látta, hogy a világ hatalmas társada­lomgépezetei manipulálnak minden em­beri viszonylatot és úrrá lesz a ciniz­mus. Döbbenten vette észre önmagán is, hogy önkéntelenül félreállt a har­colóktól, hogy nemcsak szenvedő ala­nya, hanem formálója is a manipulált világnak. Műveiben apró megalkuvá­sokkal formálja hőseit, mert példát akar szolgáltatni az engedmények el­fogadására, a belenyugvásra. Felismer­te, hogy a siker oltárán feláldozta el­veinek egy részét. Ezzel alkalmatlan­ná vált hivatására, az írásra. Szoron­gó és önpusztító szembenézésének'vé- gére tett pontot a halál. Bessenyei Ferenc az írószerep lé­nyegének ezt az önmagunkkal szem­benézést vallja. Kemény példát ad ar­ra, hogy a felelősségünk önmagunk iránt semmivel sem kisebb, mint a vi­lág iránt. Játékával éppen azt hang­súlyozza, hogy nem menekülhetünk a felelősség és a cselekvési kötelesség elől. A valóságos író és a szerep, va­lamint a színészi alkat tökéletes ta­lálkozása biztosítékot ad a kitűnő ala­kításra. Az előadást Szirtes Tamás rendezte, s szándéka elsősorban az volt, hogy a már-már túlidealizált Hemingway-figu- rát reális, emberi arculatában mutas­sa meg. Rolf Hochhuth drámájának szövegét Görgey Gábor fordította. Kriszt György HETI FILMJEGYZET K. O. Cserhalmi György és Inke László a K. O. című új magyar filmben. A k. O; azaz a knock out ökölvívó szakkifejezés. Magya­rul kiütést jelent: azt a szituá­ciót, amikor valamely szabá­lyos testfelületen elhelyezett szabályos ütésfajta következ­tében az ökölvívó megroggyan, megszédül, esetleg el is terül a padlón. Ilyenkor a mérkő­zést vezető bíró rászámol az ökölvívóra, s ha az tízig nem válik újra harcképessé, azaz nem nyeri vissza az öntuda­tát, a szeme zavaros marad, a bíró köteles leléptetni. Kiüté­ses győzelmet aratni szép di­csőség, bár nem feltétlenül az bokszol a legjobban, aki sok esetben arat ilyen győzelmet. Miért ez a sportújságírói bevezető? Csupán azért, mert Rényi Tamás rendező új film­je, melyet Müller Tibor forga­tókönyvéből készített, ökölví­vókról, az ökölvívók sport- és magánéletéről szól. Hősei ki­tűnő bokszolók: Vörös Jóska, az olimpiai bajnok és Csüngi, az örök második — akinek mellesleg az apja is örökös magyar bajnok volt, Drakula becenéven. Már maga ez a környezet érdekfeszítő, izgal­mas, jópofa, úgyhogy előre ki­található: a film is ilyen lesz, hiszen aki írta, maga is bok­szolt valamikor, aki rendezte, az pedig az ökölvívás rajon­gója. Nos, ennyi minden együtt már magában is fél si­ker. Hát még ha hozzávesz- szük, hogy a két bokszolót népszerű színészek alakítják (Juhász Jácint és Cserhalmi György), és a nagy mérkőzé­sen ők maguk bunyóznak, „élesben”, „egy-az-egyben” osztogatva egymásnak a jó­kora egyeneseket és horgokat. Ez se akármi, hiszen magyar filmen alighanem először ala­kítanak színészek bokszolókat (jó bokszolókat!), akik dublőr nélkül „hozzák” a tényleges sportjeleneteket is. (Arra már volt példa, hogy valódi — de még milyen valódi! — ökölví­vó, Pap p Laci játszott egy ökölvívót, vagy hogy egy rö­vidfilmben a film írója, Ge­relyei Endre volt az egyik bokszoló). Ha hozzáteszem, hogy néhány igazi ökölvívó is szerepel még a filmben, és hogy a hajdani csillag Draku- lát a bokszolói múltú Bencze Ferenc alakítja, Kaja bácsit, az edzőt, egyben Drakula haj­dani nagy ellenfelét és testi­lelki barátját pedig Inke László (kiváló edzői erénye­ket csillogtatva), no meg hogy látható két csinos feleség (Sáfár Anikó és Kiss Mari), meg egy jópofa báty (Szabó Gyula) s egy nagyszájú nővér (Pásztor Erzsi), akkor nagy­jából felsoroltam a film kö­zönségcsalogató erényeit. A jó humorú bemondásokat, a sportnyelv vagányos kitételeit mint nevetéscsiholókat már nem is említem. Akkor tehát a K. O. sport­témájú filmvígjáték? Is. A sport is, meg a vígjáték is stimmel. De ennél több is ez a film. Mert míg igazán kel­lemesen szórakozunk a jól gördülő cselekmény fordula­tain, s várjuk a filmet záró nagy, igazi, hárommenetes meccset, azt is megtudhatjuk, hogy az élsportoló helyzete korántsem fenékig tejföl, és hogy a sportolók elég gyakran ki vannak szolgáltatva a szak­vezetés enyhén szólva nem zseniális és nem Grál lovag egyedei által képviselt „kon­cepciónak”. Arra is ráébred­hetünk, hogy az ökölvívást sem lehet szív, megszállottság nélkül csinálni. És hogy a sportbarátság néha fontosabb, mint az, hogy ki győz — de ha ebbe a barátságba belepisz- kít valaki, akkor ott nagy disznóság történik. Hogy ezek nem falrengetően új igazsá­gok? Kétségtelenül. De a film nem is akar többet, mint az ilyen egyszerű, mégis annyi­szor megsértett igazságokat hangsúlyozni. Azt mondhatnánk tehát: a K. O. jól megcsinált szórakoz­tató film, melynek mondani- i valója is van, de azért a néző sem unatkozik. Apróbb kifo­gások persze emelhetők: Vö­rös Jóska elromlott házassá­gának históriája mintha a di- dakszis kedvéért került volna a filmbe, s Csüngi rokoni kö­rének bemutatása is kissé epi- zodisztikus. De ezek valóban inkább csak kifogások, mert a K. O. sikerült film (kitűnő például az operatőr, Zsombo­lyai János munkája), melynek bizonyára közönségsikere is lesz. Megismételt esküvő A cím sejtet ugyan valamit erről az új szovjet filmről, de Georgij Natanszon rendező alkotása nem arról szól, hogy egy felbomlott házasság ho­gyan jön újra rendbe, hanem inkább arról, hogy ami egy­szer elromlott, nagyon nehéz úgy megjavítani, hogy a töré­sek láthatatlanokká váljanak. A film egyébként valóban egy szétzilált házaséletű fia­tal pár, Násztya és Hja törté­nete. Násztya komoly, értékes asszony, Ilja viszont amolyan tücsöktermészet, akit nem na­gyon aggasztanak különböző erkölcsi normák. Egy szép napon otthagyja feleségét a szép kis egyetemista, Lida kedvéért, de ezt a lányt is csak bolondítja. Később — családi segédlettel — látszó­lag újra helyreáll a béke Ilja és Násztya között, de Li­[ da, aki, akár csak Násztya, I igazán szereti az érdemtelen ! Ilját, ismét megjelenik. Nem tud lemondani a férfiról, és amikor az jellemtelenül visel­kedik vele, a lány öngyilkos lesz. Ezzel Násztya számára is betelik a pohár: otthagyja II- ját, hogy egyedül kezdjen új életet. Érdekes lenne ez a téma, hiszen a férfiak (vagy a nők) miatt felbomló házasságoknak gyakorta oka a harmadik, az új társ, és gyakoriak a tragé­diák is. Natanszon filmje azonban nem tud igazán fi­gyelmet ébreszteni, mert túl sok benne a téma kapcsán már jól ismert sablon, s túl­ságosan is arra törekszik, hogy egy tételt illusztráljon, ahelyett, hogy a való életet ábrázolná művészi szinten. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom