Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1978. MÁRCIUS 15., SZERDA Új Izek Növekvő üdítőital-forgalom Bővülő választék — Kínáló túrajárat Az alkohol öl, butít és nyo­morba dönt. Hosszú évekig e jelmondat szolgált a sűrű ros­tos szilvalé, baracklé, az almus- ka és a gyakran kátrány ízű bambi reklámjaként. Ma már több mint két tucat kis és nagy üveges üdítő közül válogathat a vásárló az üzle­tekben, és többféle szeszmen­tes ital kapható a vendéglátó- helyeken. Az ÁFÉSZ, valamint a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat nagy gondot fordít arra, hogy a legeldugottabb helyen levő kis üzlet is rendszeresen kap­jon üdítő italt. A vevők kö­rében legnépszerűbb a Coca- Cola, ám pont ebből nem le­het literes üveggel kapni. Az Élelmis2er Kiskereske­delmi Vállalat tavaly több mint kétmillió palack üdítőt forgalmazott, melynek egyne­gyede kóla volt. Keresett a Márka-család, a legkevesebb az enyhén kesernyés tonikból fogy. Sokan vásárolnak Trau- biszódát és cukorszegény Dei- tet. Újdonságként néhány üz­letben megjelent az alufóliás csomagolású tiszta baracklét tartalmazó cukor- és szénsav- mentes, vitamindús Sió. Nyáron különautóval szállít­ják az üzleteknek az üdítőt, s hogy valóban megfelelő meny- nyiségű kerüljön a boltokba, arra a vállalat év a tanács el­lenőrei vigyáznak. A Pest megyei Vendéglátó­iban Vállalat ceglédi, igazgató­ságánál és az ÁFÉSZ éttermei - ben megkülönböztetett figyel­met fordítanak a megfelelő el­látásra. Ez szükségszerű, hi- szer rohamosan nő az igény a különféle üdítő italok iránt. Tavaly országosan egy sze­mélyre 45 liter jutott belőle. Minden vendéglőben kötelező többféle üdítőt tartani, s jól látható helyen, pulton, polcon vagy külön erre a célra szol­gáló asztalon bemutatni. Né­hol már literes üveggel is áru­sítanak utcai eladásra. Általá­ban hatféle frissítő kapható egy helyen a kimért poharas üdítőkkel együtt — állítják a megkérdezettek. Sajnos, ez még inkább csak óhaj, mint valóság — győzött meg egy ki­sebb séta a minap. A Délibáb presszóban, a Kossuth Étteremben s az ÁFÉSZ Alföldi Éttermében sehol nem tettek a vendég szeme elé reklámként üdítőt, s a választék is — enyhén szól­va — szegényes. Coca-Colán kívül mindössze egyféle üdítő volt kapható. A forgalmas Kristály presszóban látható helyen, a pult előtti piszkos ládákban kínálta magát a meggymárka. Poharas üdítőt sehol sem szolgáltak fel, mond­ván, nem kaptak palackos szó­dát, mindenütt volt azonban ásványvíz. Ezzel is lehetne jaf • fát, málnát készíteni. Az or­szágos propaganda ellenére szemmel láthatóan kevés a vendéglátóhelyeken az üdítő. Lehet, hogy nem kapnak ele­get? Felkerestük a szállító vál­lalatokat is. Az üdítő ital forgalmazásába a múlt év végén kapcsolódott be a Söripari Vállalat. A ceg­lédi kirendeltség januártól többféle citrus alapanyagú, szénsavval dúsított palackozott italt kínál literes és kétdecis üvegekben. Üj íz a grape- fruitból készült ital, melynek neve Gyöngy. Már több he­lyen is kapható, a Kossuth té­ri bisztróban egy hét alatt há­romszáz üveggel fogyott belő­le. Keresett cikkük az ás­ványvíz, amelyet különösen a vendéglátóhelyek vesznek szí­vesen. Ügy tervezik, hogy a sörrel együtt szállított üdítők­ből a nyári idényben 110 hek­tolitert adnak majd el havon­ta. A FŰSZÉRT literes üvegbe palackozott alkoholmentes ital­ról gondoskodik. Ok szállítják a Pepsi-Colát, oranget, Vitist és a kalóriaszegény Deitet, a Margitszigetről ásványvizet hoznak. A múlt esztendő má­sodik felében — a forgalomtól függetlenül — külön üdítős tú­rajáratot indítottak egy há­romtonnás gépkocsival. A sze­zon kezdetével újra felkeresi a boltokat a kínálóautó. Újdon­ságként forgalmazzák a dobo­zos, Siófokon készült gyü­mölcslevet és a literes, Bala- tonbogláron előállított szőlőle­vet. Bőséges raktárkészlettel gondoskodnak arról, hogy a csúcsidőszakban is zökkenő- mentes legyen az ellátás. A Pest megyei Pincegazda­ságnak két telepe működik Cegléden. Az egyik nagy mennyiségű üdítő italt forgal­maz, a másik a szikvízellátás­ról gondoskodik. Véleményük szerint az üdítő italok iránt nagy a kereslet, s nem szezo­nális jellegű, ök kizárólag a Márka-családot forgalmazzák, amelyből hétfélét kínálnak el­adásra. Tavaly a forgalmuk majdnem megduplázódott. A megnövekedett kívánalmaknak jó munkaszervezéssel tesznek eleget. Egy brigádban tévé- kenykednek a pincében, rak­tárban dolgozók, a gépkocsive­zetők, rakodók is. Így köny- nyebb a szervezés, jobb az összhang. A járatokat úgy ál­lítják össze, hogy " mindig ugyanazon a napon jelenjének meg a boltokban. A főidény­ben különautót indítanak, amelyről megrendelés nélkül pótolhatják az árut az üzle­tek, vendéglők. Azt hihetnénk, hogy a bősé­ges üdítőital-kínálat, az ás­ványvíz és az autoszifon kiszo­rította az üveges szódavizet. Valójában a vendéglőkbe jó­kora palackokban érkezik a szódavíz, de az asztalokra in­kább ásványvizet tesznek. A boitok, üzletek — a kis raktár- területre hivatkozva — nem kérik az üveges szikvizet. Az igény azonban évek óta válto­zatlan, még a téli hónapokban is napi 4—5 ezer literrel fogy belőle Cegléden. Ma már fő­ként házaknál levő lerakatok - hoz szállítják az üvegeket, s kérésre üdítő italt is visznek. A gyors kiszolgálás érdeké­ben tavaly végleg kivonták a forgalomból a lófogatokat és ma már gépkocsikkal szállítják a szikvizet. Többen kérték, hogy a lakótelepen is árusít­sanak üveges szódát, a boltok azonban megfelelő raktár hí­ján nem vállalták, és magán- személy sincs a közelben, aki ezzel foglalkozna, pédig jó jövedelemkiegészítést adna a nyugdíjasoknak. A körkép biztató, ma már kényszerű reklám nélkül is odakerül a bevásárlószatyrok­ba az üdítő és természetes tar­tozéka otthon, vendéglőben a terített asztalnak a szeszmen­tes ital. A forgalom rohamosan nő, a kellő mennyiség besze­rezhető, a kínálaton azonban még sok a javítanivaló, külö nősen a vendéglátóhelyeken. Kőhalmi Dezső Ankét a városfejlesztésről Pénteken délután 14 órai kezdettel Cegléden, a párt­székház előadótermében anké- tot tart a Magyar Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének helyi szervezete. Az ankéton Cegléd városfej­lesztési, rendezési tervéről lesz szó. VARSÓI EST LESZ az ÉVIG KISZ-bizottsága rendezésében a ceglédi VIT-estek keretében, a Kossuth étteremben, már­cius 16-án 18 órai kezdettel. Az est rendezésére az ÉVIG KISZ-esei kaptak megbízatást. ,Nem akartunk mi mást..." Brigád a konzervgyáréi Megpályázták az aranykoszorút Ahányszor a Nagykőrösi | Konzervgyár ceglédi gyáregy- I ségét felkerestük, mindig szó­ba került egy szocialista bri- gád neve, a Zrínyi II. kollektí­váé. Ha társadalmi munkáról, vállalati ünnepnapi túlmun­káról is volt szó, erről a bri­gádról mindig elhangzott egy­két megjegyzés. S mondanunk sem kell, többnyire olyaij, ame­lyet dicsérő jelzők tarkítottak. Az 1969-ben alakult és ma nyolc tagot számláló kollektí­va valóban méltán ismert a gyárban. A többi fölé emel­kednek,, s rájuk minden kö­rülményeit közt lehet számíta­ni — mondta róluk az üzem­vezetőjük. Hogy miért? — Mert nekik a világ legtermé­szetesebb dolga, hogy a sze­zonban kisegítik egymást, a gyárat. Tavaly 15 vasárnapot dolgoztak a csúcsban. — Mindennapi tevékenysé­gük mellett elsősorban az tet­szik nekem az ő munkájukban, hogy igen nagy szeretettel és gondoskodással veszik közre az idősebb dolgozókat. — mondja Mező András. — Évente egyszer kirándulni viszik őket, törődnek velük. De ugyanezt elmondhatom a legifjabbakkal való együtt­működésükről is. Hosszú évek óta patronálják a Mészáros Lőrinc Általános Iskola egyik osztályát, s igen jó kapcsola­tot alakítottak ki az úttörőcsa­pattal is. Itt vannak a vállala­ti ünnepségeken és a brigád is mindig hivatalos az iskolai rendezvényekre. A brigádvezető, aki fél éve már a bérszámfejtésben dol­gozik, most kissé távolabb ke­rült a kollektívától. Ám Lő- rincz Rudolfné tiltakozik. — Csak a közvetlen mun­kahelyünk lett más, egymás­tól nem váltunk el. Ha délelőt­tös, délutános a brigád, min­dig találkozunk. Ha pedig éj­szakások, a portán hagyott le­véllel értesítjük egymást. Nem­hogy nem szakadtunk el, de nem is akarunk. Nagyon jól megértjük egymást minden­ben, Hosszú évek közös erőfe­(A tudősftás a Magyar Konzervipar című lapban je­lent meg.) Szójadara, szárnyasoknak Havonta 100— 120 vagonnyi ba­romfitáp készül a Gabonaforgalmi és Malomipari Válla­lat Kátai úti ke­verőüzemében, Cegléden. A felső képen: Szegedi Jó­zsef a szójadarát adagolja további feldolgozásra. Az alsó képen: a gabonatárolóból kukoricaszállít­mány érkezik, mely fontos a!"”- anyaga a baromfi­tápoknak. Apáti-Tóth Sándor felvétele ■■■■ ...."V ..• ■ ...i-.MKf" Pl r íj I ifit'! \ V -f.- - ’•. S » s • 3 í . V s. szítésének eredményét hagy- | nám ott, ha most más brigád­ba lépnék át. Hívták ugyanis új munka­helyén az ott lévő kollektívá­ba. O azonban maradt, mert mint mondta, a megszerzett bizalmat nem akarja elveszte­ni. Egykori 11 tagjukból ma négy alapító dolgozik együtt. Most készülnek egy új felvé­telére. örülnek annak, hogy férfi jelentkezett, mert az ál­talános iskolában sok az el­vállalt munkájuk. Villanyt szerelnek, kisebb-nagyobb ja­vításokat végeznek. Egy tag­juk tavaly befejezte az álta­lános iskolai tanulmányokat, egy pedig kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott. — Éppen most szervezem idei kirándulásunkat — mond­ja a bngádvezető. — Ügy mondjuk magunk közt, hogy mi is részt veszünk az Ismerd meg hazádat! mozgalomban. Minden évben elmegyünk ugyanis valahová, idén Aggte­lekre. A vállalati autóbuszt kérjük, s rajtunk kívül más műszakok, brigádok dolgozóit is elhívjuk. Nagyon jól szok­tuk érezni magunkat. Felüdü­lünk. kipihenjük fáradalmain­kat, és közelebb kerülünk egy­máshoz. A munkáról szólva Lőrincz Rudolfné elmondta még: a Binder gépek mosásához, ürí­téséhez sohasem kellett a bri­gád tagjait külön hívni. Men­tek ők maguktól szívesen, mert tudták, hogy hétfőre mindig tisztának kell lennie a gépek­nek, hogy megindulhasson a munka. r — Soha nem akartunk mást csinálni, mint ami a hármas jelszóban benne van — folytat­ja a brigádvezető. — Nevel­tünk két párttagot, segítettünk egy idős brigádtársunknak, s igyekeztünk gazdasági mun­kánkat 100 százalékra teljesí­teni. Takarítottuk az ebédlőt, amikor elkészült. Bejöttünk, amikor a sok paprika romlás­nak indult, s gyorsan meg kellett tisztítani, hogy ne érje kár a gyárat. De a példá­kat még sorolhatnám. Egy­szóval azt szerettük volna el­érni, hogy a közösség érdekét mindenki tartsa szem előtt, s ennek megfelelően cseleked­jen. Ügy hiszem, sikerült. Az elmúlt év végén a válla­lati Mikulás-ünnepségre, majd a pártalapszervezet beszámoló taggyűlésére hívták meg a pát- ronált úttörőcsapatot. Évek óta ápolják ezt a kapcsolatot, a KISZ-szervezettel együtt. Nem egy vállalati ünnepségre is elhívták őket, s viszonzásul a brigád tagjai is hivatalosak voltak az iskola rendezvényei­re. Velük mentek színházba, kirándulni is. Az elmúlt évi munkájuk alapján az aranykoszorús bri­gádjelvényt pályázta meg a Zrínyi II. brigád. Csatornába gyűlik a belvíz Több mint 498 kilométer hossznyi belvízcsatorna háló­zat fenntartása tartozik a Dél-Pest megyei Vízgazdálko­dási Társulat hatáskörébe. A csatornákat évente kétszer kell gyomtalanítaniuk, védő- és üzemképességüket állandóan biztosítani kell. A főgyűjtőket iszaptalanítják, hogy a víz könnyen levonulhasson a te­rületről, ne hátráltassa, veszé­lyeztesse a mezőgazdasági munkákat. Magtár, daráló, szárító Változások az Új Élet Tsz-ben Bevált az átszervezés A kocséri ÜjJÉlet Termelő- szövetkezet szárítóüzeme az elmúlt esztendőben jól gaz­dálkodott. Az eredményekről Marton Ferencet, a szárító­üzem vezetőjét kérdeztük meg. — A szövetkezet vezetősége úgy határozott tavaly, hogy az addig külön-külön egységként működő magtárat, darálót és szárítóüzemet közös irányítás alá vonja terményfeldolgozási és -tárolási részlegként. Az átszervezett terület új ágazat­ként került be a szövetkezet vérkeringésébe, s az eredmé­nyek sem maradtak el. Külön említésre méltó, hogy a mag­tárt csúcsforgalmat is sikerült saját erőből enyhíteni, nem kellett más területről munka­erőt átcsoportosítani. — Üj terményszárítót is kapott a gazdaság? — Az UNI—Lajta—06 típu­sú régi szárítóüzem évközi munkája megfelelt a követel­ményeknek, de egy nagyobb kapacitású tengeriszárítóra is szükségünk volt. Ezt saját erőből építettük fel. Szeptem­ber 7-től október 10-ig szinte megszakítás nélkül folyt á munka, hogy elkészüljön, mire az őszi termést betakarítjuk. Az építés végeztével, és rövid, eredményes próbaüzemeltetés után, teljes terheléssel dol­gozott 30 napon át, folyamato. san az új, B—15-ös szárítónk. — Mennyi kukoricát szorí­tottak? — A saját 90 vagonnyi ku­koricánkon túl még két gazda, ság kukoricáját is szárítottuk. Az ágazatnak ez az újonnan létesített, korszerű üzeme hoz­ta a legnagyobb eredményt. — Hányán dolgozhatnak itt? — Egyetlen dolgozó üzemel­teti a berendezést, egy segéd­munkás közreműködésével. Három üzemünk munkásaiból alakítottunk egy szocialista brigádot, amelynek vezetője Tajti Dezső lett. A brigád már bekapcsolódott a tsz-ben folyó versenymozgalomba. Nagy se. gítséget nyújtottak a B—15-ös szárító felépítésében, és idő­ben történő üzembe helyezésé­ben. B. T. Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság március el­sején tudósított a Cegléd és Hantháza közti vonatjárat utolsó útjáról. Március 4-én a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-ről jelent meg cikk a lapban. A Fotóművészet 3. száma Apáti-Tóth Sándor néhány szép fotóját közölte. A fiatal alkotó munkásságával a Ma­gyar Ifjúság idei, 10. száma is foglalkozott. A Könyvtáros 2. számában a Pest megyei könyvtárak fej­lesztésének lehetőségeivel fog­lalkozva szólt a ceglédi SZMT körzeti könyvtár ötéves mun­kájáról, annak eredményeiről. A megye könyvtárainak fej­lesztési lehetőségeivel foglal­kozott az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága is. A Petőfi Népe február 17-én a ceglédi, Borz utcai talajtani laboratórium munkájáról tu­dósított, Talajvizsgálat telepí­tés előtt címmel. A laborató­rium hasznos, termelési ered­ményeket javító munkájával a közös gazdaságokat és a kis- kerteseket egyaránt segíti. A Villamosgép, az ÉVIG dolgozóinak lapja március 6-i számában a vállalat szocialis­ta brigádvezetőinek év eleji tanácskozásáról tudósított, amelyen az éves terv sikeres teljesítéséért fogtak ößsze. Va- sadi László vezérigazgató be­számolójában elmondta, hogy 7,4 százalékkal kell növelniük a termelékenységet, jelentős — több millió dollár értékű — lesz az exportmunka, mely­ből a ceglédi gyáregységre is bőven jut. A tanácskozáson több, ceglédi dolgozó is 6zót kért. M. E. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom