Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM 62. SZÁM 1978. MÁRCIUS 14., KEDD Közgyűlés a péceli Vegyesipari Ktsz-ben Tovább fejlesztik a szolgáltatást A péceli Vegyesipari Ktsz asztalosüzeme, kárpitos-, la­katos-, filmnyomó, tekercse­lő-, cipőjavító, és fodrász­részlegei tavaly több mint 36 millió forintos termelési ér­téket produkáltak. Ez 15,4 százalékkal több mint 1976- ban volt. A nyereség 6,3 mil­lió forintról 8,3 millióra emel­kedett. Ezekről a nagyszerű eredményekről számolhatott be Csermely Gábor, a szövet­kezet elnöke, a vegyes ipariak közgyűlésén. Kilenc szocialista brigád A tavalyi munkáról, s az idei tervekről tanácskozó ülé­sen megjelent Kovács István­ná országgyűlési képviselő, Borosné ár. Márton Mária, a Pest megyei KISZÖV, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői já­rási hivatal és Tóth István, a nagyközségi tanács elnöke. Csermely Gábor elmondta, hogy kétszázöt dolgozójuk kö­zül ötvennyolcán bedolgozók. A kilenc szocialista brigád­ban 112-en munkálkodnak, többségük nő. A brigádkol­lektívák jó közösségi szelle­me is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly túlteljesíthették ter­veiket. A dolgozók zöme fia­tal, közülük sokan vesznek részt a szakmai és politikai továbbképzésen. Tavaly tizen­kilencen éltek a lehetőséggel: műszerész szakmában szerez­tek képesítést. Többen tanul­nak szakközépiskolában és gimnáziumban is. Az alkotó munkahelyi légkörnek, a to­vábbtanulási lehetőségnek is köszönhető, hogy nincsenek munkaerőgondjaik, a fluk­tuáció minimális. Új fodrászüzlet Tavalyi árbevételüket majd­nem felerészben a Budapes­ten működő filmnyomó üzem adta. A legnyereségesebb rész­leg viszont a tekercselőké volt A szolgáltaitások, természe­tükből fakadóan, kevésbé nyereségesek. A szövetkezet­ben az egy főre jutó termelé­si érték 12,6 százalékkal emel­kedett, a bérszínvonal, 1976- hoz képest, hat százalékkal nőtt. Építésre a korábbi évek­hez viszonyítva kevesebbet fordítottak, annál több gépet vásároltak. Az idén tovább kívánják fokozni termelésüket, fejlesz­tik a szolgáltatásokat, a fej­lesztési alapból negyedmillió forintot az új fodrász-, koz­metikai üzlet kialakítására költenek, az új részleg az épü­lő szövetkezeti lakások mel­lett nyílik. Tovább korszerű­Nemcsak könyvet kínálnak Olvasás és közművelődés Az aszódi Petőfi Sándor könyvtár vezetőjével, Ádám Imrénével beszélgettünk a könyvtár gondjairól, tervei­ről. — Három kihelyezett rész­legünk működik, az 1. számú általános iskolában, a pártbi­zottságon és Domonyvölgy- ben. Tagjaink 60—70 százalé­ka az IMI dolgozója. Olva­sóink száma tavaly a hosszú ideig tartó festés, renoválás miatt, sajnos, megcsappant. Idén két hónap alatt 195 fel­nőtt és 142 gyermek újította meg a könyvtári tagságát. Ez azonban korántsem tekint­hető véglegesnek, a valóság­ban az olvasók száma jó­val több. Délutánonként a gimnázium kollégista diák­jai gyakran olvassák itt á na­pi- és hetilapokat. Visszatér­ve a kevés látogatóra: beirat­kozáskor egy elemzést végez­tem, amelyből kiderült, hogy ötven diák nem jött vissza. Vajon miért? Kérdezgettem őket, miért maradtak el; az időhiányra és a túlterhelt­ségre hivatkoztak, s igaz az is, hogy a gimnázium jól fel­szerelt könyvtárában megta­lálják a szükséges irodalmat. — Az olvasók igényeinek hogyan tudnak eleget tenni? — Szerződésünk van az Ál­lami Könyvterj^ztő Válla­lattal, kéthetenként tájékoz­tatnak bennünket a megje­lent könyvekről. Évente negy­venezer forint értékben gya­rapítjuk könyvállományun­kat, jelenleg 22 ezer 500 kö­tetből válogathatnak tagjaink. Látogatóink 37 százaléka munkás, 17 százalékuk értel­miségi. Az igények különbö­zőek; első helyen még min­dig a krimi szerepel, de szí­vesen lapozgatják a roman­tikus, klasszikus műveket is, Jókait például minden meny- nyiségben. Mi már tudjuk. ■ kit, milyen téma érdekel és azzal kapcsolatos más jellegű olvasnivalót is ajánlunk. Kí- nájuvk Janus-köteteket is, ■z'étíar'~ egyik főda1:» magya­rul, a másik idegen nyelven íródott, de az orosz, német és francia nyelvű .kétarcú” mű­vekre csak elvétve van igény. — A könyvtári rend mi­lyen intézkedéseket kíván? — Az ABC-s kartotékrend­szeren kívül kódszámmal, születés szerint tartjuk nyil­ván a kölcsönzőket. Ezenkí­vül bevezettük a színcsíkozá- sos módszert; különböző szí­nekkel jelöljük a határidők lejártát. A notórius elmara­dóknak kiszámolom, mennyi­be került volna, ha a késedel­mi díjat be kellene fizetniük, de még sohasem „büntettünk” meg senkit, szerintem riasz­tóan hatna. — Különböző klubok is működnek a könyvtárban... — Nyugdíjasklubunknak két csoportja van. Az egyik a nyugdíjas pedagógusoké, ők legutóbb úti élménybeszá­molót tartottak. A másik cso­port az öregek napközi ott­hona, hozzájuk hetenként én viszek diafilmeket, zenei és prózai hanglemezeket. Eddig is külön foglalkoztunk a gye­rekekkel, de a feladatok sű­rűsége miatt nem volt lehe­tőségünk olyan alapos felké­szülésre, mint amilyennel most várja őket dr. Ludwig Éva minden csütörtökön és pénteken. — Milyen terveik, elkép­zeléseik vannak? — Tárgyalunk a szanyi ter­melőszövetkezettel MERABO- NA-típusú szabályozható, hely­ben felszerelhető polcok ké­szítéséről. Ezekkel kívánjuk jelenlegi tárolási lehetősé­günket növelni, mivel az alapterület megnagyobbítá- sára nincs módunk. A régi ifjúsági ház, átalakítás után úttörőház lesz, ide szeret­nénk a későbbiekben a gyer­mekkönyvtárat áttelepíteni. — A járásban először itt alkalmazzuk majd, a megyé­ben elindított körzetesítést. A közigazgatásilag összetar­tozó három község — Aszód, Domony, Iklad — könyvtára leszünk. Az összevonás után. a nemzetiségi — sváb és szlo­vák — kiadványokat is besze­rezzük majd. B. E. sítik gépparkjukat, erre más­fél millió forintot költenek. Az elnöki beszámoló és Pol­csó Istvánná főkönyvelő tá­jékoztatója után többen szó­laltak fel. Megállapították, hogy 1972 óta a szövetkezet egyenletesen fejlődik, s ma már az a gond, hogyan elé­gíthetnék ki a növekvő igé­nyeket, például az export­piacot. Ahhoz, hogy felada­taikat magasabb szinten lát­hassák el, a telephelyek bő­vítése lenne szükséges. Érdeklődnek termékeik iránt Márton Zsigmond szövetke­zeti tag méltatta a szocialis­ta munkaverseny eredményes­ségét, szólt az üzemi demok­rácia érvényesüléséről. Fűzi István, a filmnyomó részleg dolgozója, valamennyiük meg elégedését fejezte ki: a szövet­kezet dolgozóinak jó munká­ját dicséri, hogy termékeik iránt az egész országban ér­deklődnek. Tőke László asz­talos arról beszélt, hogy az új gépek nagy segítséget adnak munkájukhoz. A vendégek megelégedéssel szóltak a szövetkezetiek te­vékenységéről, szorgalmazták a szolgáltatások fejlesztését, Tóth István pedig külön ki­emelte a Vegyésipári Szövet­kezet és a község jó kapcso­latát. A hozzászólások után kihir­dették a szocialista munka­verseny eredményeit, többen kitüntetést és tárgyjutalmat kaptak. A. I. Túlteljesítették az éves tervet Segített a megyei tanács Járásunkban is fontos fel­adatot látnak el a községek tanácsi költségvetési üzemei. Rájuk tartozik a tanácsi léte­sítmények karbantartása, ki­sebb építkezések kivitelezé­se és bizonyos szolgáltatások. Ezeknek az üzemeknek a fenntartása és működtetése az alapító tanácsok feladata, ami esetenként nem is olyan köny- nyű. A zömében építőipari munkát végző kis létszámú üzemek nem önálló vállalatok, nem is szövetkezetek, valahol a kettő között foglalnak helyet. Ebből következik, hogy tevé­kenységük függvénye a taná­csok rendelkezésére álló pénz­eszközöknek. Nehezíti helyzetüket, hogy szinte mindenütt munka­erőgondokkal küzdenek. Ez jellemzi a péceli tanács építőipari és költségvetési üze­mét is. A fluktuáció évek óta 40—50 százalék között ingado­zik. Nem rendelkeznek a nél­külözhetetlen forgóalappal. legfeljebb áthidaló hitelekre van lehetőségük, amelyeknek visszafizetési határideje igen rövid. Gyakran okoz nehézsé­get az üzemnek a hosszú ideig tartó tervezés; bizonyos anya­gok előrendelése is szinte meg. oldhatatlan. Minden nehézség ellenére a péceli költségvetési üzem ta­valyi tervét 109 százalékra teljesítette, termelési értéke meghaladta a 11 millió forin- tot. Bevételük mintegy 40 százaléka származott tanácsi megrendelésekből, körülbelül 20 százalék a lakosságnak vég. zett szolgáltatásokból. Az alig száz embert foglal­koztató üzemben az egy sze­mélyre jutó termelési érték az előző évi 184 ezer forintról 204 ezerre emelkedett, aminek kö­vetkeztében a bérek is növe­kedtek. A tervezett 300 ezer fo­rint nyereséggel szemben több mint félmilliót értek el, aminek egy része a ta­nácsi bevételt gyarapítja. Ebben az esztendőben a pé- celi költségvetési üzem 15 mil­lió forint termelési értéket kí­ván elérni. Folytatják az orvo­si rendelő, megkezdik 12 ta­nácsi lakás és egy 800 négy­zetméteres ÁBC-áruház építé­sét. Ha a kapacitás engedné, Szerszám a húsiparnak Az idén 70 ezer rozsdamentes, a húsiparban használatos akasztó horgot készítenek a Lignifer Ipari Szövetkezet isaszcgi forgácsolórészlegében. Képünkön: Mayer Dezső esztergálja a horgokat. A MEDICOR Művek megrendelésére, monitortartó áll­ványból 240-et gyártanak az év végéig. Palánkai György az állvány egyik alkatrészét esztergálja. Barcza Zsolt felvételei ennél sokkal több munkát is elvállalhatnának. Sajnos, amint azt Meggyes Tivadar, a tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is elmondta, a munkafegyelem szilárdításában nem sikerült előbbre lépniük. A fizikai dől. gozók egy része vándormadár, a szakmunkásokat az itt elér­hető fizetés nem csábítja, gon­dot okoznak a szétszórt mun­kahelyek és a fagyszabadság. Sok-sok óra esik ki azért, mert a dolgozók ügyes-bajos dolgai­kat munkaidőben intézik. Ne­vetségesen hangzik, de igaz, néhányan az eboltás miatt nem jelentkeztek munkára. Felelősségre vonni sem nagyon lehet őket, mert egyszerűen kilépnek. A vb-tagok közül többen keményen bírálták az üzem munkáját. Fölrótták az esetenkénti túl nagy önállósá­got, és azt, hogy a középveze­tők sem mindig állnak felada­tuk magaslatán. A péceli költségvetési üzem a járásban a jobbak közé szá­mít. Az utóbbi időben az üzem és a tanács vezetői között jobb az együttműködés, bizo­nyos mértékig tervszerűbbé vált a munkájuk; jótékonyan hatott, hogy a tanács az elért nyereség bizonyos részét a forgóalap növelésére meghagy­ta az üzemnek, és a megyei tanács is 300 ezer forinttal járult hozzá különböző építő­ipari gépek beszerzéséhez. So­kak szerint az eredményessé­get nem volna nehéz fokozni, ha például kihasználnák az üzemi demokratizmus kínálta lehetőségeket és kidolgoznák at egyéni anyagi érdekeltségi rendszert. A. Forradalmi if júságl napok Megnyitó - műsorokkal Vasárnap délelőtt tartot­ták Aszódon a forradalmi if­júsági napok megnyitóját. A KISZ járási bizottsága ren­dezte ünnepségen megjelent dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Nyírj Tibor, a járási pártbizottság osz­tályvezetője, s részt vettek a megnyitón Aszód vezetői is, Kiss Károly tanácselnök, és Búzás Pál, a községi pártbi­zottság titkára. A járás fiataljai a múzeum előtt gyülekeztek, majd a fel­vonulás után megkoszorúz­ták azt a házat, amelyben Petőfi Sándor lakott. A köz­ségek küldöttei a költő szob­ránál is koszorúkat helyez­tek el. Ezután a résztvevők az Ifjúság téren, a múzeum előtt, az aszódi irodalmi szín­pad verses, zenés műsorát hallgatták meg. Az irodalmi színpad után polbeat együtte­sek szórakoztatták a fiatalo­kat, majd az újonc ifjúgárdis­ták tettek esküt. Flóris Tibor, á KISZ járá­si bizottságának titkára a megnyitó ünneoség alkalmá­ból adta át a KISZ KB arany­koszorús jelvényét Koncz Ist­vánnak, a KISZ aszódi nagy­községi bizottsága titkárának. Délután kispályás labdarú­gó-mérkőzésekkel és a Kilián körök vetélkedőjével folyta­tódott az ünnep. A kispályás labdarúgókupába 18 csapat nevezett be. A résztvevők kö­zül a KTSZ dányi községi bi­zottságának csapata bizo­nyult a legjobbnak, megfőz­ve az aszódi kollégium ifiú- gárdacsaoatát és a szadai, területi együttest. A forradal­mi ifjúsági napok megnyitó ünnepsége este diszkóval zá­rult. Jármű- és emberkavalkád. A sor elején egy lófogat, az­tán segédmotoros bicikli, ké­zikocsi, személyautó, s egy csa- csiifogat... Mintha piacon, vagy vásáron lennénk, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt csak egy eladó van a sok vevőre. Szombat délelőtt a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ veresegy­házi, 11-es számú mezőgaz­dasági termékboltjánál fo­gadott ez a kép. Hogy bolt, az persze nem jelent egye­bet, mint egy nagyméretű fa- és drótkerítésű raktárt, ahol hízó-, süldő-, koca. és .tojótá­pot, lucernadarát, kukoricát és takarmánybúzát mér ki a ház körüli gazdaságot fenn­tartóknak Péter István üzlet­vezető. Tőle kérdeztem meg, honnét verbuválódik a vá­sárlóközönség. Kis tételben is... — Elsősorban Veresegyház­ról, Erdőkertesről és még Szádéról is. Tavaly június óta árusítunk. Remélem, hasz­nosan segítjük a takarmány­ellátást. Havanként mintegy 280 ezer forintos a forgal­munk. A vevők több mint ki­lencven százaléka ipari üzem­ben dolgozik, vagy nyugdíjas és sertést, illetve nyulat tart. Jönnek azok a háziasszonyok is. akiknek otthon baromfi­juk van, nekik kis adagokat is kimérünk, ha kell. 2—3 ki­ló tápot, vagy kukoricát. Egy vevő a szombat dél­előttiek közül: Sándor József, MÁV-nyugdíjas, aki huszon­hét évig járt be Veresegyház­ról a Nyugati pályaudvar­ra dolgozni: — Tavaly, csakúgy, mint az idén, hét hízott sertésre kötöttem szerződést. Az el­múlt évben mind a hetet át­adtam, az idén eddig már hármat, kettőt pedig a napok­ban adok le — mondja Sán­dor József. — Nem mondom, akad gond. vesződség az álla­tokkal. Most például azbosz- szant, hogy a tápot papírzsák­ban kapjuk, de ezeket nem veszik vissza, pedig hét fo­rint kilencven fillérért kap­juk darabját. Két malac fel­neveléséhez legalább 20 zsá­kot meg kell venni, aztán ve­szendőbe megy. A gondokat leszámítva, kedvem van az ál­lattartáshoz: azon töpren­gek; megpróbálkozzam-e a nyulakkal is. Hogy a bolt létrehozásával javult a kistermelők takar­mányellátása, ahhoz nem fér kétség. Az ÁFÉSZ hasznosan segíti ezt, noha — mint az itteni telep vezetője, Péter István mondta — nincs je­lentős hasznuk belőle. Igaz, nem is ráfizetéses a munká­juk. E megoldás, hogy egy külön üzletben árusítanak, előnyös az ÁFÉSZ-nek is, hi­szen például Veresegyházon addig a kisebb bojtok fog­lalkoztak ezzel. Csakhogy je­lentősebb mennyiségű takar­mányt, hely hiányában nem tudtak tárolni. Itt a tárolás és a kimérés egy helyen, gyor­san megy. Ennek ellenére né­ha akadozik a dolog: kukori­cából havonta mintegy 80— 100 mázsát is eladhatnának, de tavaly, hat hónap alatt mindössze 200 mázsát tudtak beszerezni. Most is van hiány­cikk: árpa, malactáp és kor­papótló. Az igényeket nem lehet pontosan felviérni. A fizetés utáni napokon több, később kevesebb a napi értékesítési Akad olyan vásárló is, aki nagyobb mennyiségű tápért, kukoricáért jelentkezik. Ha sok vevő összefut, megcsap­pan a készlet. Szeretnék, ha a nagyobb mennyiségre előre bejelentenék az igényt. Egy udvarban... Régen sokat panaszkodtak a mezőgazdasági termény­boltokban kapható tápokra, különösen az áruk szavatos* sásával volt baj. Ez a gond megszűnt, hiszen — elsősor­ban a megnövekedett terme­lői kedvnek köszönhetően — a tápkészítő üzemek alig győ­zik a munkát; a kistermelők mellett a nagyüzemeket is el kell látniuk. Ez a garancia ar­ra, hogy minden morzsányi takarmánytápot a szavatos­ság lejárta előtt értékesíte­ni tudnak. A veresegyházi termény- bolt egyébként szerencsés helyzetű, egy udvarban van az ugyancsak a gödöllői ÁFÉSZ-hoz tartozó gyümölcs­zöldség felvásárló egységgel. S amint Péter István megje­gyezte: akik nyáron idehoz­zák eladni a zöldséget és a gyümölcsöt, a pénzen mind­járt megvehetik a takar­mányt. Szóval a pénz egy ré­sze itt. egy udvarban ÁFÉSZ- től ÁFÉSZ-ig vándorol. Igaz, hogy közben sertéstáplálékot adnak érte. Hogy ezt a szol­gálatot jól segítsék, a takar­mányboltot nyáron este hat óráig tartják nyitva, amed­dig a zöldségfelvásárló tele­pet. Kaposi Z. Pál Ke!endő a táp, a takarmány Az előrendelés javítaná az ellátást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom