Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-02 / 52. szám
«i'rti ff 1978. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 Sikerek az országépítésben Sarlós István a magyar népfrontküldöttség vietnami és laoszi Váci fa pa szia latok (J.) Hatékonyság és ösztönző bérezés Á három évtizedes felszabadító háború terhét viselve, nehéz gazdasági helyzetben, de a mindkét népre jellemző határtalan optimizmussal tart az országépítés Vietnamban és Laoszban — mondotta a Népfront Belgrád rakparti székházában szerdai sajtótájékoztatóján Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsénak főtitkára, aki a magyar népfrontküldöttség február 15— 2G-a közötti hivatalos baráti látogatásának tapasztalatait ismertette. A tárgyalásokon a Vietnami Szocialista Köztársaság Hazafias Frontjának vezetői áttekintést adtak mozgalmuk helyzetéről és arról, hogy a vietnami népfront céljai, eszközei, módszerei — a történelmi korszakváltásokat követve — lényegesen átalakultak. A déli országrész felszabadulása óta a 23 társadalmi szervet összefogó Hazafias Front a gazdaság és a társadalom szocialista átalakításának segítését tűzte ki célul. Sarlós István elmondotta, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulás természetesen hasszútávú program, s megvalósítása az 50 milliós vietnami nép legfontosabb feladata. A fejlődésért küzdőknek súlyos terhet jelent a múlt öröksége. A továbbiakban arról szólt, hogy a második ötéves tervidőszak döntő éve lesz 1978, s összességében már nagy eredménynek számít, hogy a termelés elérte a háború előtti időszakét. Sőt azt az acélgyártásban már túl is szárnyalták. A szocialista kollektív tulajdonosi rendszer, a modern nagyüzemi termelésen nyugvó gazdaság felépítésére az egész országot átfogó beruhá— Jól zártuk az elmúlt évet — mondja Szín Béla, a pátyi Zsámbéki medence Tsz elnöke. Az egy tagra jutó jövedelem 47 ezer forint volt, 5 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. — Hogyan teleltek az őszi vetések? — Sajnos a kedvezőtlen téli időszak sokat rontott a búza minőségén, ennek ellenére szeretnénk a tervezett 53 mázsa hektáronkénti átlagot elérni, de ebbe a tavaszi időjárás is beleszól majd. — Mit csinálnak jelenleg a növénytermesztők ? — A 300 hektáros gyümölcsösben az őszibarackot, körtét, meggyet metszik. Ezeknek a munkáknak mintegy TO százalékát végeztük el. — Milyen az idei vetőmagellátás? — A borsóvetőmag február 24-én megérkezett. Az, hogy ilyen korán megkaptuk, szinte példa nélküli. A kukorica- vetőmagot folyamatosan szállítják. — Ismert dolog, hogy a Zsámbéki medence Tsz egyike a megye legjobban gépesített gazdaságainak. Hogyan állnak a gépek felkészítésével? — Decemberben átadtunk a gépjavítóknak egy 980 négyzetméter alapterületű műhelyt. A tavaszi javításokat már itt kezdtük meg. A csarnok korszerűen műszerezett, a munkafeltételek optimálisak. Vásároltunk négy MTZ típusú traktort és Claas Dominátor kombájnt is beszerzőnk még az aratás előtt. Egyébként a tavaszi munkák kezdéséhez szükséges gépek 85—90 százalékát kijavítottuk. Az alkatrészellátás alapvetően k; elégítő. Gondunk van az NDK silótapasztalatairól zási programot dolgoztak ki. A gazdaság fejlesztésében a szocialista országok is részt vállalnak, s gépekkel, szakemberek kiküldésével segítik a testvéri népet. A Hazafias Népfront főtitkára beszámolt arról, hogy a küldöttség látogatásának idején" is folytatódott a kambodzsaiak támadása, s rakétákkal, ágyúkkal Vietnam négy megyéjét bombázták. Ennek ellenére a jövőt illetően a VSZK-ban bizakodó a hangulat, s biztosak abban, hogy az amerikaiak ellen vállvetve harcoló két nép között békésen és konstruktívan rendeződik a viszony. Ezt követően Sarlós István a laoszi tapasztalatokról számolt be, hangsúlyozva: a háború Laoszt is érzékenyen sújtotta. A kárra jellemző, hogy elpusztult az ország teljes állatállománya, több százezer szarvasmarha és bivaly. A magyar küldöttség a Ri- zsesköcsög síkság térségében meglátogatott egy termelőszövetkezetet, ahol elmondták, hogy a „semmiből” indultak, s az elmúlt három évben megnégyszerezték termelésüket. Sarlós István beszélt a laoszi Hazafias Front munkájáról, amellyel a szocialista átalakulást szolgálja. A vendéglátók elmondták, hogy kétoldalú megállapodás jött létre az állam és az egyház között, és a buddhista papok is támogatják a szocialista célkitűzéseket. Laoszban nagyon fontosnak tartják az ország kulturális színvonalának növelését. A magyar nép a jövőben továbbra is támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság áldozatos országépítő munkáját és mindent megtesz a sokrétű kapcsolatok fejlesztéséért — hangsúlyozta befejezésül Sarlós István. zóval és a hazai gyártású tárcsákkal. Ezekhez a munkagépekhez egyelőre nem kapunk alkatrészt ★ A toki Egyetértés Tsz elnöke, Rakusz József a tavalyi eredményekről szólva elmondta, hogy bruttó termelési értékük 180 millió forint lett, az egy tagra jutó .jövedelem 44 ezer forint volt. Ezeket az eredményeket a mintegy 20 mijlió forintos jégkár ellenére érték el. * — Milyen növényféleségeket termesztenek az idén? — Listavezető nálunk is a búza, kukorica. Ezenkívül foglalkozunk olajlennel, zabbal, lucernával és borsóval is. Az őszi vetéseket időben és jó minőségben elvégeztük, így az időjárás nem befolyásolhatja lényegesen termésátlagainkat. A hektáronkénti 45 mázsa búza-, az 56 mázsa kukoricatermésre közepes időjárás esetén is számítunk. — Milyen gépeket vásároltak? — Vettünk két Rába—Steiger típusú nagy teljesítményű traktort, valamennyi munkagéppel fölszerelve. A Claas Dominátor kombájnt később vesszük át. Ez a három gép csaknem 5 millió forintba került. — Hol tartanak a szőlő és a gyümölcs metszésével? — A 101 hektár őszibarack téli ápolása, metszése befejeződött, a szőlőé jövő héten ér véget. Ez azt jelenti, hogy majdnem egy hónappal hamarabb a korábbi éveknél. — Milyen gépeket javítanak jelenleg? — A gépműhelyben most az MTZ traktorokkal foglalkozunk. Az összes tavaszi gépjavítási munkák egyötöde van Minőség és jobb ellátás Szorgalmazzák: a tejipar brigádjai A lakosság igényeinek jobb kielégítéséről, a termékek minőségének további javításáról, valamint a hatékonyság emeléséről tanácskoztak szerdán Aggteleken a tejipari vállalatok szocialista brigádvezetői. A tejipar szocialista brigádvezetőinek tizenegyedik országos tanácskozásán hetven üzem csaknem 11 ezer dolgozójának képviseletében több mint száz küldött vett részt. A tanácskozáson szó esett arról, hogy 1977-ben hazánkban mintegy tíz literrel növekedett az egy lakosra számított tejfogyasztás és az éves viszonylatban elérte a 146 litert. A fehérjedús és tápláló tej fogyasztási szintjével mégsem lehetünk elégedettek, mert az az európai országokkal összehasonlítva, még mindig alacsony. A termékek választékának növelése és .á minőség javítása érdekében az idén is több új termék — köztük a gyümölcsízesítésű gervaise készítmények, fűszeres krémtúrók és sajtok — kerülnek forgalomba. A szocialista brigádvezetők aggteleki tanácskozásán a minőség további javítását, a technológiai utasítások, továbbá a higiéniai szempontok gondos betartását szorgalmazták. A gázszolgáltatás biztonságáról Tanulmány készült a gázfelhasználással kapcsolatos balesetek okairól, s ennek kapcsán különféle vizsgálatokat is végeztek. Ezek tapasztalatairól, valamint a fejlesztési elképzelésekről számolt be szerdán az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Fővárosi Gázművek vezér- igazgatója a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülésén. még hátra. A gépszemlét március 11-én tartjuk. — Van-e, ami a tavaszi munkák zökkenőmentes kezdését veszélyezteti? — Sajnos a kukoricához a vetéskor használt műtrágyát, amely importból származik, szinte biztos, hogy nem kapjuk meg. Hasonló a helyzet a kukorica egyik növényvédő szerével, az Eradiconnal is. Tehát más vegyszerek alkalmazásával kell próbálkoznunk. Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata kimondja, hogy jövedelempolitikánk korszerűsítésével is fokozni kell a termelő üzemek hatékonyságát. Ennek szellemében azóta több országos érvényű és helyi intézkedés született. Az ösatönző bérezési formák bevezetése általánosan helyesléssel találkozott, de ugyanakkor a munkások azt is megértették, hogy az ösztönző bérezés nem béremelést; hanem az egyébként növekvő kereseteknek jobb elosztását jelenti a munka arányában. A közvetlen forrás Az. MSZMP Vác városi bizottságának gazdaságpolitikai munkabizottsága felmérte, hogy az elmúlt hat év alatt mennyiben változott a bérezés, s mennyiben szolgálja a hasznosabb munka magasabb fokú erkölcsi és anyagi megbecsülését Emellett arra is választ kerestünk, hogy a vállalatok bérszínvonalát mennyiben határozza meg a dolgozók szakmai képzettsége, illetve a munkakörülmények. Ezek a tapasztalatok részben arra is választ adhatnak, mi az oka annak, hogy egyik-másik vállalatunknál meglehetősen magas a fluktuáció, illetve, hogy az átlagosnál is nagyobb a munkaerőhiány. A vállalatvezetők egyöntetű véleménye, hogy az ösztönzőbb bérezési formák a legközvetlenebbül és a legkisebb beruházással szolgálják a hatékonyság fokozását. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után éppen ezért több helyen is foglalkoztak'" ezekkel a kérdésekkel, mégis — mint az adatok bizonyítják — 1970-ben a vállalatoknál az emberek 61,3 százaléka dolgozott teljesítménybérben, s ez az arány azóta mindössze öt százalékkal javult. Ez azt igazolja, hogy a korszerűbb bérezési formák bevezetését, alkalmazását előíró rendeletek végrehajtása lassan halad. Mindehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy a legdinamikusabban fejlődő ágazatban, a szolgáltatások területén, a teljesítménybérben dolgozók aránya az összl étszám emelkedése ellenére csökkent. A váci gyárak közül a legmagasabb a teljesítménybérben dolgozók aránya a DCM- ben (83,7 százalék), a Kötöttárugyárban (82,1), a SZECEM váci vasbetonüzemében (72) és az Izzóban (72). Ezek az arányok azt bizonyítják, hogy a teljesítménybérezést kellő gondossággal széles körben lehet alkalmazni, ha nem is egyformán és minden munkaterületen. Az utóbbi három évben a DCM-ben, az Egyesült Izzóban és a Taurus gyáregységben csökkent a leggyorsabban az időbérben dolgozók száma. Alacsonyabb viszont a teljesítménybérezés alapján elszámoltak aránya a Forte-ban, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyárában, a Fonógyárban és a Húsipari Vállalatnál. Figyelemre méltó és elgondolkodtató, ez a felsorolás még akkor is, ha a teljesítménybérezés és az ösztönző bérezés között nem tehetünk egyenlőségjelet. Nagyon sok helyen alkalmazzák ugyanis az előbbinél ugyan kevésbé hatékony, de az órabéres formánál mégiscsak hatékonyabb időbér plusz prémiumos rendszent. A magasabb teljesítményre ösztönző bérrendszerben dolgozók között örvendetesen sok az általunk legjobbnak ítélt normában dolgozók aránya (66,8 százalék). Az időbér plusz prémium alapján fizetettek az összes dolgozók egynegyedét teszik ki. További 10 százalék más, kombinált bérformák alapján kapja a fizetését A legmagasabb a normák szerint dolgozók aránya a Híradástechnikai Anyagok Gyárában (95,4 százalék), és a Kötöttárugyárban (88 százalék). Korszerűbb formák Megvizsgáltuk a normák összetételét is. Nem mindegy ugyanis, hogy korszerű, a termelőberendezések fejlődéséhez alkalmazkodó, műszakilag megalapozottak-e a normák, vagy becslés szerintiek. Tavaly a munkanormában elszámoltak 60 százaléka műszaki normák szerint, 30 százalékuk helyi időfelvételes norma szerint dolgozott, Örvendetesen kicsi a statisztikai és a becsült normák szerint dolgozók aránya A vállalatok tehát túlnyomórészt a korszerűbb for-' mákat alkalmazták. Néhány vállalatnál rendszeresebb a normakarbantartás, ami sokait hiedelmével ellentétben nem egyszerűen normaemelést jelent. Az újítások bevezetésével, hatékonyabb gépek alkalmazásával, begyakorlással ugyanis azonos munkaintenzitással sokkal nagyobb teljesítmény érhetőek Ennek ellenére tapasztalataink szerint a normák ilyen módon való korszerűsítése, sőt, mint az előbbi statisztikákból is láttuk, a teljesítménybérezés kiterjesztése sok akadályba, sőt, ellenállásba ütközik. Lássunk néhány példát. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 6-os számú gyárában a munkások kijelentették, hogy csak akkor hajlandók normában dolgozni, ha garantálják, hogy fizetésük hatszáz—ezer forinttal emelkedik. Kérésüket azzal támasztották alá, hogy másutt magasabb keresetet érhetnek el, órabérben is. Hasonló okok miatt, a dolgozók kilépésétől félve szüntették meg a teljesitménybér szerinti bérezést a Taurus egyes munkahelyein. Olyan esettel is találkoztunk, amikor a dolgozók nem fogadták el a kidolgozott teljesítménybérrendszert, illetve az egyenlő munka — egyenlő bér elvének megsértésével akarták ezt módosítani. A példák sokaságát lehetne még sorolni arról, hogy a kedvezőtlen munkaerő- helyzet mennyire akadályozza a normarendszer bevezetését, illetve a normakarbantartást, s közvetve rontja a munka fegyelmet is. Ugyanakkor vannak ellenkező példák is, ahol a normák korszerűsítését egyetértéssel fogadják, mert tapasztalták, hogy az nem jár keresetcsökkenéssel (HAGY, Finomfonó, Kötöttárugyár, Izzó). A szakma becsülete Az ösztönzésnek másik formája a differenciált béremelés. Ezen a területen egyértelműen jó tapasztalatokat szereztünk. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szakmunkások és a fossz körülmények között dolgozók keresete. A legtöbb munkahelyen csökkent a keresetkülönbség az azonos munkán, azonos körülmények között dolgozók (pl. nők— férfiak) esetében. A város munkásai átlagosan évi munkaidejük több mint egynegyedét a délutáni, 13 és fél százalékát az éjszakai műszakban dolgozzák le. Tapasztalataink szerint a műszakpótlék bevezetésére kapott állami támogatás vállalati szinten 1,5— 8,5 százalékkal emeli a dolgozók éves átlagbérét. Eredménye, hogy a váltott műszakban dolgozók számának eddigi gyors csökkenése megállt, de a növekedésre egyenlőre nem lehet számítani. Megfigyelhető, hogy a váci vállalatok egymáshoz, vagy az iparághoz viszonyított bérarányai 1970 óta jelentősen megváltoztak, átrendeződtek. Legnagyobb az átlagkereset-növekedés az Izzóban és a hajógyárban, hozzájuk képest alacsonyabb a bérszínvonal a Forte-ban és a Taurusban. Ugyanez történt a DCAÍ-nél is, ahol akkor a városi átlagnál 10 százalékkal magasabb volt az átlag- kereset, ma hat százalékkal kisebb. Általában ott magasabbak a keresetek, ahol a legtöbb a szakmunkás, illetve, ahol sókan dolgoznak rossz körülmények "között, nehéz fizikai munkán. A nehéz fizikai munka arányát, a magas szakmai összetételt tekintve a legmagasabb bérszínvonalnak a Hajógyárban, s utána a DCM- ben kellene lennie. A Hajógyárban a nagyobb váci vállalatokat tekintve, valóban a legjobbak a kereseti lehetőségek. Őket azonban csak több vállalat, például az Izzó és a SZECEM után követi a DCM. Relatív értelemben romlova bérszínvonal a Forte-ban is. Általános az a tapasztalat, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a keresetek megfelelnek a szakmai összetételnek, és a munka nehézségi fokának, ott csökkent a fluktuáció. Ezt támasztja alá, hogy a DCM-ben a kilépők aránya 1976-ban magas, 31,6 százalék volt. Sürgető jelzések Az elmúlt hat év átlagát tekintve a bérfejlesztés évi mértéke igen eltérő, 6—12 százalék között mozog, de a szakmai és munkakörülmények változásait csak a legritkább esetben követi. Mindez kapcsolatban áll a kilépések arányával és a munkaerőhelyzet alakulásával. Két éve a kilépők aránya az ösz- szes dolgozó 29,8 százalékát tette ki Vácott. A DCM-ből kilépők 31,6 százalékának több mint egyharmada törzsgár- datag volt. Ilyen körülmények között a gyár hovatovább, már nem képes ellátni feladatát. Meg kell jegyezni, hogy hat év átlagát tekintve három textilipari üzemünkben is nagyobb volt a kilépők aránya, mint a DCM- ben, de ezekben a gyárakban — a Hazai Fésűsfonó váci gyárát kivéve — gépesítéssel, jobb munkaszervezéssel sikerült pótolni a munkaerőt. Felmérésünk szerint a váci ipari munkásoknak majdnem 44 százaléka dolgozik megfelelő erőkifejtéssel, normál munkakörülmények között. Különösen kedvezőtlen körülmények között, nehéz fizikai munkán dolgozik 17 százalék. (Legrosszabb a helyzet a DCM-ben, és á Hazai Fésűsfonó váci gyárában). Ha ezeken nem változtatunk, számolni kell azzal, hogy előbb- utóbb jelentősen csökken a városban dolgozó munkások száma. A jobb körülményeket biztosító budapesti, vagy valószínűleg a lényegesen magasabb keresetet nyújtó nagymarosi vfzierőmű-épít- kezést választják majd új munkahelyül. Pálmai László, az MSZMP Vác városi bizottságának titkára Valkó Béla Fólia és tápkocka Tizennégy fóliasátrat épít Sülysáp határában a Tápióvöl- gye Tsz, melyekbe paradicsom- és paprikapalántát ültetnek. A képen: géppel készül a dúsított virágföld-tápkocka. Dózsán Péter felvétele A pátyi és a toki termelőszövetkezetben Készülnek a tavaszra Korán érkezett a vetőmag - Munkára várnak a gépek I Pest megye termelőszövetkezetei túl vannak a zárszámadö közgyűléseken. A figyelem egyre inkább az új gazdasági év felé fordul. Két területileg határos termelőszövetkezetben arra kerestünk választ, hogy hogyan készülnek a közös gazdaságok a tavaszi munkákra, megteremtették-e az idei jó termések feltételeit.
