Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

• • Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az ország- gyűlést 1978. március 23-án, csütörtökön délelőtt 11 órá­ra összehívta. A kormány javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a belkereskedelmről szóló tör­vényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámoló­ját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Az ülésszak napirendjén — az alkotmány előírásának megfelelően — szerepel még a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolója. Politikai nagygyűlés a Múzeum-kertben Március 15-én délelőtt 10 órakor Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében politikai nagygyűlést rendez a KISZ KB és a Hazafias Népfront. A részvevők innen a Március 15. térre vonulnak, ahol megko­szorúzzák Petőfi Sándor szob­rát. E napon országszerte kegye­lettel adóznak a forradalmi elődök emlékének. Március 15. tanítási szünet az iskolákban. Szalfut—6 Visszatérésre készülnek Magyar vezetők üdvözlő táviratai Alekszej Gubarev és Vladi­mir Remek, a Szojuz—28 űr­hajó nemzetközi személyzeté­nek két tagja, néhány napig a bajkonuri űrrepülőtéren pihen. A két űrhajós, aki pénteken délután visszatért nyolcnapos útjáról, orvosi vizsgálaton esik át, s beszámol a szakértőknek a végzett munkáról és segít az Az első S zinte suttogó, megha­tott tisztelettel, meleg emlékezettel őrzi a család a gyermek szaporo­dó elsőit. Az első bölcsődei, óvodai, iskolai napot. Az első hosszúnadrág vagy a báli ruha emlékét. Az órá­ra is emlékeznek, amelyet először csatolt a karjára a gyermek. Ám úgy tűnik, mintha mindennél szűr- kébb, fakóbb eseménynek számítana az a nap, ami­kor a gyerek először indul munkába. Az érettségi, a diplomaátadás nagyobb ün­nep. Összegyűl a rokonság, eljönnek a család jóbará­tai, dinom-dánommal kö­szöntik a napot. Illik ilyen­kor szép és drága ajándé­kokat hozni. Mindezért senki nem akar száraz fanyalgással szemrehányást tenni, de a szokás töprengésre ad al­kalmat. Mert végül is min­den előző első, a bölcsőde, az óvoda, az iskola, az érettségi, a diploma csak a munkára való felkészülés egy-egy lépcsőfoka ■ volt. Hogy munkálkodó, alkotó, dolgozó felnőtté váljon az ember, hogy felnőtt, felké­szült felnőtt lehessen a gyermek. Minden korábbi örömre végül is az teszi fel a ko­ronát, hogy az annyi küz­déssel, bánattal és örömmel felnevelt ifjú vagy leány munkához láthasson élete első munkanapján ott, ahol erre alkalmassá teszi a felkészütsége, iskolázott­sága, hajlama, tehetsége és felnőtt akarata. A fiatalok belépése a munkába, a termelésbe, a felnőtté válás folyamatá­nak, a társadalmi beillesz­kedésnek legjelentősebb ál­lomása. A társadalom, a hivata­los közösség érzi ezt és azt tartja, hogy az ifjúságpoli­tika egyik kulcskérdése a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. Nem véletlenül foglalkozik ezzel kiemelten az ifjúsági törvény is, amely többek között előírja, hogy a gaz­dálkodó szervek személy­zeti és munkaügyi szervei az első munkába lépéstől számított öt évig folyama­tosan, kiemelt figyelmet kötelesek fordítani a fiata­lok beilleszkedésére. Nem kényeztetést követel, ha­nem illő és méltányos gon­dolkodást lelket és testet illetően. Hogy ki ne huny­jon az ifjonti lelkesedés, tettrevágyás, újat akaró lo- bogás. Ne kösse gúzsba őket, ne okozzon keserűsé­get a rideg közöny, a nem­törődömség, a bürokratiz­mus. Ne gátolja őket az, hogy a lehetségesnél keve­sebbet juttatnak nekik az anyagi javakból akkor, amikor otthonteremtés, csa­ládalapítás előtt állnak. Hogy fogadja be és segítse őket a kollektíva még ak­kor is, ha természetes mó­don az új generáció gon­dolkodása, szokásvilága, öl­tözködése, modora el is tér az idősebbekétől, viszont a egy­célok, a törekvések azon úton vannak. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság a kormány ifjúsági bizottsága, amely közvetle­nül a Minisztertanács szer­ve, nemrégiben vizsgálódva mérlegelte, hogy milyen a pályakezdés állapota, mi­lyen a pályakezdők helyze­te. A tapasztalatok összege­zése kiváló kezdeménye­zéseket 'tudott a mérleg serpenyőjébe tenni. A Győri Vagon- és Gép­gyárban, a Csepel Vas- és Fémművekben a szakmun­kástanulók az üzemi gya­korlatukat a leendő mun­kahelyükön, a befogadó szocialista brigád patroná- lása mellett végzik. A ko­hó- és gépipar, a nehézipar legtöbb vállalatánál beszá­mít a törzsgárdatagságba a szakmunkástanulók iskolai ideje. Az Egyesült Izzóban mérnökóvoda van, részle­tes terv alapján foglalkoz­tatják a kezdő mérnököket. Az Óbuda Termelőszövet­kezetben nyugdíjasok ta­nítják a pályakezdő fiata­lokat. A Tiszámén ti Vegyi­művek megbízottai felkere­sik a leszerelés előtt álló fiatalokat, leszerelési se­gélyt adnak át és tájékoz­tatják a rendelkezésre álló munkakörökről őket. A Videoton a pályakezdők lakáshoz juttatása érdeké­ben bérlőkijelölési jogot vá­sárol a tanácstól, kamat­mentes kölcsönt ad négy­nyolc lakásos társasházak építéséhez. A jó példák után talán nem is illene azt mondani, hogy a tapasztalatok sze­rint a pályakezdő fiatalok­nak mindössze egyharmada kap intézményes segítséget a kötelező patrónusi rend­szertől. Ez az egyharmad általában egy-két hónap­pal előbb sajátítja el a szükséges szakmai fogáso­kat, mint az a kétharmad, amelyik csak úgy bedoba­tott a mélyvízbe. , Fontos tehát, hogy az üzemek, gyárak, intézmé­nyek vezetői különös gond­dal, kötelességszerűen vizs­gálják rendszeresen: a fia­talok munkabeosztása meg­felel-e képzettségüknek, képességüknek? A díjazá­suk arányos-e felkészültsé­gükkel, végzett mun­kájukkal? Biztonságos, egészségre ártalmas mun­kakörökben dolgoznak-e? Megfelelő-e a munkahelyi beilleszkedésük? Biztosí­tott-e szakmai, politikai fejlődésük, meg tudják-e szerezni a kellő tapasztala­tokat? Nem általános vizs­gálatok kellenek, hanem személyes figyelem minden egyes fiatalra, pályakezdő­re. Cikkünk azt kifogásolta az első bekezdésekben, hogy a munkába léoést nem ünnepli oly bensősé­ges melegséggel a család, a társadalom, mint más, ki­sebb eseményt. Lehet, hogy nem is az ünneplések szá­mát kellene szaoorítani — inkább a hétköznapok, a munkásnapok tartalmát vonzóbbá tenni! Soltész István anyag elosztásában. Gubarevet és Remeket a jövő hét elejére várják Csillagvárosba. A Sza'ljut—6 űrállomás két veteránja, Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko időközben ugyancsak készül már a visz- szatérésre. A két szovjet űr­hajós immár 14 hete dolgozik megszakítás nélkül, s a jövő héten befejezi feladatát. Az orvosok és biológusok mindent megtettek annak biztosítására, hogy az űrhajósok szervezete ne károsodjék a tartós űruta­zástól. Mint Georgij Beregovoj tá­bornok, az űrhajósok kiképző központjának parancsnoka a Csillagvárosban megtartott nemzetközi sajtókonferencián elmondotta, a tartós űrutazás­nak számos olyan mellékhatá­sa van, amely foglalkoztatja az űr-orvostudományt. Jó né­hány problémát az eddigi ta­pasztalatok alapján már siker­rel megoldottak, de a még is­meretlen tényezők miatt egye­lőre csak fokozatosan kíván­ják növelni az űrutazások idő­tartamát. ★ Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szaljut—6 nagy jelentőségű ünneplése és az Interkozmosz program ke­retében a nemzetközi legény­séggel magvalósított űrsiker alkalmával. A magyar vezetők ugyan­csak táviratban üdvözölték Gustáv Husákot és Lubomir Strougalt abból az alkalomból, hogy az Interkpsjppsz.program keretében sor került az első csehszlovák űrhajós űrutazá­sára. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK; 'S ül \m MSZMP PE,ST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AjMEGYEI tanács lapja I XXII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ära 1 forint 1978. március 12., VASARNAP % Díjátadás a fekiaheduMs iinnspén Gödöllő, Solymár, Dánszentmikló : telepi lésf emésztési verseny élén A Pest megyei tanács vb és a népfront megyei elnöksége értékelte az 1977-es társadalmi munkát — Jövőre vándorzászlót is kapnak az első helyezettek A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága és a Ha­zafias Népfront Pest megyei elnöksége testületi ülésen ér­tékelte és fogadta el az 1977- re meghirdetett településfej­lesztést segítő társadalmi munkaverseny eredményét. Örömmel állapította meg a két testület, hogy az előző év­nél 82 millió forinttal több társadalmi munkával járultak hozzá Pest megye dolgozói la­kóhelyük fejlődéséhez. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy lako­sonként 84 forinttal növeke­dett a társadalmi munka ér­téke. J Az összes társadalmi munka értéke 1977. évben 328 millió 961 ezer forint, s ebből egy- egy fő átlagban 344 forintot teljesített. A településfejlesztő társa­dalmi munka az év folyamán szervesen kapcsolódott fontos, országos akciókhoz. Így első­sorban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére kibon­takozott munkaverseny részé­vé vált £nnek nagy szerepe is van abban, hogy a koráb­bi éveket még inkább sike­rült túlszárnyalni. Segítették A VIT tiszteletére Kommunista misiak az Egyesült izzóban Tegnap az Egyesült Izzó 15 vidéki és hét budapesti gyárá­nak 23 ezer dolgozója vett részt azon a kommunista mű­szakon, amelyet a XI. kubai Világifjúsági Találkozó tisz­teletére hirdetett,a vállalat pártbizottsága, KISZ- és szak- szervezeti bizottsága. A kommunista műszak zá­róakkordja volt a vállalatnál múlt héten tartott kubai na­pok rendezvénysorozatának. Száz hazánkban élő és ta­nuló kubai fiatal is részt vál­lalt a fizikai munkából, s ugyancsak szerszámot fogtak a kubai nagykövetség mun­katársai, élükön Jósé Antonio Tabares Del Real nagykövet­tel. A 23 ezer résztvevő több­sége a kommunista műszak alatt a szokott munkáját vé­gezte, mások az Egyesült Izzó Kubába irányuló exportjának teljesítését segítették: olyan lámpákat készítettek és csoma­goltak, amelyek a VIT idején Havanna műemlékeit, sportlé­tesítményeit, utcáit, tereit vi­lágítják be. A lámpákat még tegnap a Ferencvárosi pálya­udvarra szállították, ahonnan Rijekán át hajóval jutnak majd végleges rendeltetési he­lyükre. Az Egyesült Izzó váci gyá­rában is sokan dolgoztak a kommunista műszak alatt: az alkatrész gyáregység 664 fizikai munkása, s a gyár 83 alkalmazottja. A fénycsőüzem dolgozói átmeneti anyaghiány miatt az év második negyedé­ben teljesítik majd vállalásu­kat. Mindenki eredeti munka­helyén dolgozott a váci gyár­ban, a délutáni műszakosok szombatra virradó éjjel, a többiek pedig a hét utolsó nap­jának délelőttjén. A KISZ-ta- gokból 30 fős brigád szerve­ződött: ők egy új kemence üvegkeverő házának építésén, szerelésén munkálkodtak. Mintegy félmillió forintot tesz ki Vácott a kommunista műszak termelési értéke, s a dolgozók tegnapi munkabérük felét a vállalat kulturális- és sportéletének gyarapítására, az összeg másik felét pedig a kubai VIT-alapra ajánlották fel. V. G. P. a verseny eredményességét a természet- és környezetvédel­mi hónap akciósorozatának eseményei is, amikor csak ezen belül elérte a 60 millió forintot a társadalmi munka értéke. Pihenőparkokat, ját­szótereket alakítottak ki több­felé a megyében, ezenkívül 30 ezer facsemete és cserje elül­tetése jelzi a kisiskolások szor­galmát az „Egy úttörő — egy facsemete” mozgalom jegyé­ben. Mintegy 30 felavatott új in­tézmény hirdeti a megyében a társadalmi munkások áldozat- készségét is. Az ezekre fordí­tott 180 millió forintból ugyanis 12 millió forintot tesz ki a társadalmi munka. Emel­lett 112 lakás, 54 ipari, keres­kedelmi, egészségügyi, kultu­rális és szociális létesítmény 250 millió forintos beruházási összegét egészítette ki 20 mil­lió forintos társadalmi munka. Különösen a gyermekintézmé­nyek építésében, de sok más építkezés határidő előtti át­adásában mutatkozott meg igazán a megye lakossága ösz- szefogásában rejlő erő. A tiszteletreméltó versen­gésben végül is a városok ka­tegóriájában Gödöllő, a nagy­községek közül Solymár, a községek közül pedig Dán- szentmiklós került az első helyre. Ennek megfelelően részesülnek a 700 ezer forin­tos, illetve 45o ezer és 300 ezer forintos jutalomban. A városok kategóriájában a második, helyre került Száz­halombatta 500 ezer forint ju­talmat kap, a nagyközségek kategóriájában a második he­lyezett Veresegyháza 350 ezer, a harmadik helyezett Főt 250 ezer forintot, a községek ka­Felhívús az 1978. évi versenyre tegóriájában pedig a második helyezett Kösd 250 ezer, a harmadik helyezett Cegléd- bercel 200 ezer forint juta­lomban részesül. A helyezetteken kívül telje­sítményeik 'alapján a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak és a népfront megyei el­nökségének dicséretét érde­melte ki a városok közül Vác és Szentendre, a nagyközségek közül Visegrád, Maglód, Szi- getszentmárton, a községek közül pedig Váchartyán, Sza- da, Tóalmás, Erdőkertes. Az egy főre eső társadalmi munka értéke a következőkép­pen alakult: Gödöllőn 725 fo­rint, Százhalombattán 677, Solymáron 3172, Veresegyhá­zán 1330, Foton 1260, Dán- szentmiklóson 923, Kosdon 868, Ceglédbercelen 778. Az egy főre jutó társadalmi munka értékelése szerint a járások közül a róci vezet, 676 forinttal és a dabasi a sereghajtó, 138 forinttal. A já­rások sorrendje egyébként a következő: váci, ceglédi (435), monori (327), ráckevei (326), budai (284), nagykátai (272), szentendrei (256), gödöllői (239) és a dabasi. A városoknál a sorrend az egy főre jutó társadalmi mun­kának megfelelően: Gödöllő, Százhalombatta, Nagykőrös, Vác, Szentendre, Cegléd, Du­nakeszi. Ez utóbbi fejenként 266 forinttal. A megyében már kialakult hagyományoknak megfele­lően a településfejlesztést se­gítő társadalmi verseny ki­emelkedő helyezettéinek az idén, hazánk felszabadulási megemlékezéseinek keretében adják át ünnepélyesen a dí­jakat. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága és a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége 1978-ra is meghirdeti a településfejlesztést segítő tár­sadalmi versenyt. Ezúttal is hárommillió forintot irányoz­nak elő a jutalmakra, ugyan­csak három — városi, nagy­községi, községi — kategóriá­ban. A pénzjutalmak meg­egyeznek az idén odaítéltek- kel. Az eddigi jutalmazásokon túlmenően azonban az első helyezetteket mindhárom ka­tegóriában oklevéllel és ván­dorzászlóval is kitüntetik. A tanácsi és népfront veze­tőtestületek ezúton is főiké­Tavaszt váré palánták rik Pest megye egész lakossá­gát, hogy vegyen részt az idén is ebben a nemes versenyben. Sikerének mindannyian közö­sen látjuk hasznát, de ezen belül is egy-egy település la­kóinak jobb, szebb életviszo­nyait fokozottan szolgálja. A verseny célja ugyanis válto­zatlanul az, hogy minél haté­konyabban segítse elő a la­kosság életkörülményeinek ja­vítását, a települések kultu­ráltabbá, szebbé tételét. Ezt az egyes állampolgárok és a dolgozó kollektívák önkéntes munkája nagymértékben elő­mozdítja. Az évek folyamán nagyon sok kiemelkedő példáját ta­pasztalhattuk ennek, s ennek folytán Pest megyében igen jelentős a társadalmi munka gazdasági és társadalmi ered­ménye. Ez egyben kifejezi a közösségi és egyéni érdek ta­lálkozását, a növekvő közéleti aktivitást, az önzetlen emberi segítő készséget. Ezt várja az idén is lakóitól Pest megye! A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz Magyar—Bolgár Barátság üzem­ágában S millió darab zöldségpalántát nevelnek a tavaszi kiültetésbez. Staffan Burenstamlinder, svéd kereskedelmi miniszter szombaton Budapestre érke­zett. Bíró József külkereske­delmi miniszterrel megvitat­ja a magyar—svéd gazdasági kapcsolatok időszerű kérdése­it és a további fejlődés lehe tőségeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom