Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

POLITIKAI EST - DISZKÓPROGRAM Változatosabb klubélet V. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1978. MÁRCIUS 11., SZOMBAT Elismerés a brigádoknak Segítettek a szakcsoportoknak Új ABC-áruház épül két év alatt Az Agrártudományi Egye­tem klubjának élete az utóbbi években jó irányban változott meg. Frantsik Agnes, a kultu­rális titkárság dolgozója, így beszélt terveikről, klubformáló szándékaikról: — Változatosabb klubéletet akarunk teremteni. A stencile- zett havi programot eljuttatjuk a klubtagokhoz, az egyetem fiataljaihoz. Ezzel a rendezvé­nyek alkalomszerűségét akar­juk megszüntetni. A hét min­den egyes napjára más-más jellegű programot állítottunk össze. A hétfő az ismeretter­jesztésé. Elsőként a vadgazdálkodási speciálkollégiumhoz kapcso­lódva szerveztünk két elő­adást, és az egyes országok életét bemutató filmeket is kölcsönzünk. Havonta egyszer amatőr színjátszókat látunk vendégül, a közeljövőben a Pe­remszínpad mutatja ba műso­rát. A kedd a diákklub napja, a szerda és csütörtök az irodal­mi műsoroké. Keressük a kap­csolatot a Radnóti Miklós Szín­paddal, szeretnénk meghívni Darvas Ivánt, Pécsi Ildikót. A péntek már hagyományosan a dzsesszklubé, májusban sze­retnénk egynapos országos ta­lálkozót szervezni a dzsessz- együtteseknek. Szombatonként népszerű és kevésbé ismert együtteseket hívunk meg. A szombat és vasárnapi diszkó­programot rajzfilmekkel és dia­vetítéssel színesítjük majd. — A rendezők munkáját ho­gyan lehet egységesebbé, szer­vezettebbé tenni? Az aszódi Petőfi-múzeum Igazgatói irodája megfelelő környezetet biztosít a járási hivatal művelődésügyi osztá­lya által szervezett honisme­reti stúdió működéséhez. Könyvekkel zsúfolt szek­rények, a szekrények tetején népművészeti és régészeti tárgyak, amelyeket a közel­múltban vásárolt a múzeum és még nem kerültek a he­lyükre. Itt gyűlnek össze meghatá­rozott időnként a járás köz­ségeiben működő, helytörté­neti, honismereti szakkörök vezetői, hogy a mozgalom legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit, gondjait és felada­tait megbeszéljék. Polónyi Péterrel, a gödöllői városi helytörténeti gyűjte­mény vezetőjével a honis­merettel foglalkozó közössé­gek feladatairól beszélgetek. Közismert, hogy Polónyi Pé­ter szenvedélyes kutatása t gyanúgy kiterjed a járás községeiben még fellelhető és élő népművészetre, mint az életmóddal, a lakáskultú­rával foglalkozó kérdésekre, s az újkor történelmi esemé­nyeire. Hozzáértő vezetők — A honismereti közössé­geknek kettős feladatuk van — mondja. — fel kell tár­niuk. meg kell ismerniük a környező világot — a termé­szetet és a társadalmat —az­zal a céllal, hogy megváltoz­tassák, emberibbé tegyék. A — Nagyon szigorúan vesszük a rendezők tevékenységét, ame­lyet a karok hetenként váltva végeznek majd. Elsősorban az első- és másodévesekre számí­tunk, a negyedévesek utánpót­lásáról időben gondoskodunk. — Többször is előfordult, hogy a különböző klubok, kö­rök egymástól függetlenül ala­kították ki programjaikat. — Ennek megszüntetésére született az előbbi rendszeres heti beosztás. Egy új rendelet szerint az egyetemen zajló gyűléseket, rendezvényeket be kell jelenteni a közművelődési titkárságnak, és így egyeztetni tudjuk a programokat. — Honnan tudja a klub ve­zetősége, hogy az egyetem if­júsága milyen rendezvényeket szeret? — Egyelőre mi állítjuk össze a programot: jelenlegi műsor­szerkesztésünket az határozza meg, hogy minél ismertebb, népszerűbb előadókat, művé­szeket hívjunk meg. Tervez­zük, hogy a kollégiumban kí­vánságládát helyezünk el, s ily módon is értesülhetünk az egyéni elképzelésekről, a ren­dezvények visszhangjáról. — Márciusban milyen érde­kességre számíthatnak az egyetemisták? — Vendégünk lesz a dél- amerikai zenét játszó Láma együttes, Sándor György humo- ralista, kéthetenként szer­dán Dinnyés József és egy új­ságíró tart dalos politikai estet, s két koncertet is tervezünk. ' S. közösségek vezetőinek, irá­nyítóinak tehát sokoldalúan fel kell készülniük, mert az ilyen munkához széles körű szaktudásra, tájékozottságra van szükségük. S minthogy a közművelődés és benne a hon­ismeret politikai-világnézeti tevékenység. így járatosnak kell lenniük a politikában, a művelődéspolitikában is. A körvezetők személyisége kulcsfontosságú a közössé­gek életében. A legjobb szak­kör is szétesik, ha az, akiben megbíznak, akit elfogadnak, megválik a csoporttól, és egy széteső közösséget is meg tud menteni, össze tud tarta­ni a hozzáértő vezető. — Itt válik elsőrendű fon­tosságúvá a honismereti szak­körvezetők rendszeres kép­zése — kapcsolódik a beszél­getésünkbe Asztalos István múzeumigazgató, akit a járá­si hivatal művelődésügyi osz­tálya a továbbképzési stúdió vezetésével bízott meg. — A továbbképzésnek az a fel­adata, hogy a szakkörveze­tőknek előtanulmányaik so­rán megszerzett ismereteit szinten tartsuk, s a megkí­vánt, új feladatok ellátásához igazítsuk, gyarapítsuk. Az ösz- szejöveteleinken elhangzott előadásokat mindig megbe­széléssel. konzultációval, vi­tával kötjük egybe. Napjaink eseményei — A foglalkozás megkez­dése előtti beszélgetés is be­illik az összejövetel témájá­ba, amely a hogyan tovább Megtartotta küldöttgyűlését a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ. A megelőző hetekben lezajlott tag értekezleteken ezerkétszá­zan vettek részt, ők választot­ták meg a százhetvenöt kül­döttet. A tavaly elért ered­ményeket Duka Gyula, az igazgatóság elnöke ismertette. A múlt évben a szövetkezet a két nagyközségben fenntar­tott boltjaiban összesen 314 millió forintos forgalmat bo­nyolított le, amely 9 és fél százalékkal nagyobb a megelő­ző évinél. A kiskereskedelmi forgalom majdnem kilenc, a vendéglátásé 9 és fél százalék­kal növekedett, az ipari üze­mek bevétele megközelítőleg 18 százalékkal, a felvásárlás több mint 15 százalékkal emelkedett. A szövetkezet nye­resége meghaladta a 14 millió forintot, majdnem 17 száza­lékkal volna nagyobb az 1976. évinél. Jelentősen növekedett az élelmiszer és a vegyesipari cikkek forgalma. Több mint 30 ezer adag étellel adtak el többet, az étkeztetésben részt vevők száma meghaladja a nyolcszázat. Fóliából 70 ezer négyzetméter A felvásárolt termékek kö­zül jelentős helyet foglal el a méz és a zöldség, több mint 21 ezer nyulat és sok mázsa csigát vettek át. Segítségükre voltak az ÁFÉSZ kebelében működő szakcsoportoknak. A kisállat­tenyésztőknek 136 vagon sze­mes takarmányt, és 94 vagon tápot értékesítettek. Forga­kérdésre akar választ adni. Asztalos István, a krónikaíró mozgalom járási helyzetét elemzi. A vázolt kép elkese- rítően szomorú. A járásnak nincs egyetlen olyan községe, amelyben az eseményeket je­gyeznék, amelyben a község krónikáját írnák. Lehet, hogy a szakkörök vezetői lebecsü­lik ezt a tevékenységet? — A gödöllői járásban olyan nagyszerű, sokat pub­likáló helytörténészek van­nak, mint az aszódi Arató Mátyás és Kardos Győző, a veresegyházi Horváth Lajos, a galgahévízi Erősvári Pál és Benedek István, a nagytar- csai Molnár házaspár, a mo­gyoródi dr. Farkas György. Községi monográfiát jelen­tetett meg Veresegyház, a „Mogyoród évszázadai” című kötet a közeljövőben kerül az olvasók kezébe. Ezek ra­gyogó eredmények, de a teg­nap kutatása mellett nem szorulhat háttérbe, nem tör- pülhet el napjaink esemé­nyeinek krónikája sem, hi­szen hétköznapjaink esemé­nyeiből születik a történe­lem. — A honismereti munká­ban, annak minden területén az eddiginél sokkal jobban kell törődni azzal, hogy azok az értékek, amelyeket fárad­hatatlan emberek összegyűj­tenek, közkinccsé váljanak! Csak így járulhatunk hozzá még hatékonyabban az egész­séges lokálpatriotizmus, s a szocialista hazafiság erősíté­séhez. lomba hoztak kétszázezer fo­rint értékű növényvédő szert, eladtak 30o mázsa műtrágyát és 70 ezer négyzetméter fóliát. Kedvezményesen vehetik igénybe a szövetkezet tagjai a különböző szolgáltatásokat. A háztartási olaj házhoz szállítá­sát és egyéb cikkek fuvarozá­sát. Hálózatfejlesztésre tavaly több mint kétmillió forintot fordítottak, beruházásokra 1,7 milliót költöttek. Isaszegen bővítették az egyik zöldséges boltot, Pécelen megkezdték az élelmiszerbolt és a vendéglő felújítását. Elkészültek a pé- celi új ABC-áruház tervei, az elkövetkezendő két év legfon­tosabb feladata ennek felépí­tése. Fejlesztésre 3 millió forint Javult a vagyonvédelem. Er­ről Farkas József, a felügyelő bizottság elnöke szólt részlete­sebben. Kevesebb volt a lel­tárhiány, bár a 100 forintra eső hiány valamivel emelkedett. A szakértői vizsgálatok hiányos­ságokat nem fedeztek fel, ke­vesebb volt a szabálysértés miatt kirótt bírság, mint a ko­rábbi években Cserei Gyuláné, a szövetke­zet főkönyvelője a pénzügyi gazdálkodást ismertette és javaslatot tett a nyereségfel­osztásra. Az elfogadott hatá­rozat szerint tartalékalapra 1,1 milliót, részesedési alapra ugyanennyit, fejlesztési alapra kerekítve 3 millió forintot for­dítanak. Vásárlási visszatérí­tésre 600 ezer forintot költe­nek, sport és kulturális támo­Erősvári Pál, galgahévízi tanár, több díjazott helytör­téneti munka szerzője az is­kolai honismereti körök gond­jairól szólt, az állandóan tá­vozó, cserélődő tagokról, a mindig újrakezdés nehézsé­geiről. Lapu Istvánná, a zsámboki tájház vezetője két társával együtt az általuk végzett gyűjtőmunka eredményeit so­rolta : — Gyűjtjük a szokáso­kat, neveket — dűlő- és ut­caneveket, hagyományokat. Vasárnap délutánonként a falu fiataljai veszik birtokuk­ba a tájházat, ahol a népi használatúi tárgyakat elhelyez­tük. Közösen gondozzuk, ápoljuk, tanulmányozzuk eze­ket az eszközöket, közben a fiatalok is megismerkednek elnevezésükkel, a kivesző­ben lévő népi foglalkozások­kal, mesterségekkel, a tár­gyakhoz fűződő népszoká­sokkal. Számomra és társaim­nak ez jelenti a legtöbbet és célunk is az, hogy a népmű­vészet megbecsülésén keresz­tül minél több fiatal tanulja meg látni a szépet, s fejlőd­jék ki benne a valódi értékek iránti fogékonyság. Sürget az idő Sokan szóltak még, akik a stúdióra érkeztek Domony- ból, Pécelről, Kistarcsáról, Bagról, Veresegyházról és más községekből. Sajátságos hely­zetük elmondásával keresték a mozgalom fellendítésének lehetőségét. Kis Pál István járási köz- művelődési felügyelő a köz­ségi művelődési házak segít­ségét ajánlotta fel a mozga­lomnak. • Polónyi Péter arra figyel­meztetett, hogy a községi kró­nikák írása mellett nem sza­bad elfeledkezni az üzemi gatásra a két községben 85 ezer forintot fordítanak, a já­rási közművelődési alapba 15 ezer forintot fizetnek be. Hiánycikkek Anyagilag támogatják a MÉ­SZÖV közművelődési tevé­kenységét, a két község gyer­mekintézményeit, az öregek szociális otthonát, a szakcso­portokat és az iskolaszövet­kezetét. A késő délutánig tartó kül­döttgyűlésen több mint hú­szán mondták el véleményü­ket. Sokan panaszkodtak a kenyér minősége miatt, bizo­nyos árucikkek hiányát, kifo­gásolták némely vendéglátó- hely állapotát. Juhász János, a község párttitkára elismeréssel beszélt a szövetkezetben mű­ködő 24 szocialista brigád munkájáról és a pártszervezet tevékenységéről. A. I. Elterelik a forgalmat A március 15-én délelőtt 10 órakor a gödöllői Petőfi téren rendezendő ünnepi megemlé­kezés miatt megváltozik né­hány buszjárat útvonala. 9.30- tól 12-ig a veresegyházi járat mindkét irányban a Csehszlo­vák—Magyar Barátság és a Rét utcán át közlekedik. Ugyanebben az időben az Arany János utcától a vasút­állomásig járó buszok a Dre- gonya és a Csehszlovák—Ma­gyar Barátság utcában közle­kednek. A Szabadság téri áru­ház előtt nem állnak meg, csak a volt GÖFÉM előtt. krónikák írásáról sem. Itt is sürget bennünket az idő. Akik foglalkoztak már üzem- történet-írással, gyakran ta­pasztalhatták, hogy a több­kevesebb teljességgel meglé­vő írásos források mellett, milyen nehéz megtalálni a tárgyi és személyi emléke­ket. Ezek felkutatása nem kis energiát kíván, és gyak­ran véletleneken múlik az eredmény. Különösen fon­tossá vált a gazdaságtörténe­ti gyűjtés a technikai fejlő­dés felgyorsulásával, amikor is évtizedeken át alkalma­zott eszközök és technológiák, tűnnek el régi üzemépüle­tekkel együtt. A munkában a szocialista brigádokra kell tá­maszkodni. A brigádok tagjai tudják, hogy a régi gépek gyűjtése, tervrajzok és egyéb műszaki dokumentációk meg­mentése fontos a szocialista kultúra és művelődés gyara­pításában. Még élnek a szemtanúk Meggyőződésem, hogy a mozgalom helyi vezetői fel­használják mindennapi mun­kájukban a hallottakat. Az idén lesz az 1918-as polgári demokratikus forradalom, 1979-ben pedig a Magyar Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lója. Kézenfekvő, hogy ezek az évfordulók a honismereti munka minden területén programadó fontosságúak. Még élnek közitünk — bár egyre kevesebben — a nagy idők tanúi és harcosai. Talán ez az utolsó alkalom. hogy élményeiket összegyűjtsük. Jó lenne, ha az írott anyag, a magnószalag őrizné meg utó­dainknak is a szemtanúk val­lomását. Fercsik Mihály Szombati jegyzet Panasznapok Kezdődnek a panaszna­pok, mondta csüggedten egy kissé megcsömörlött közéle­ti férfiú, amikor néhány hete az első tanácstagi be­számolóra gyülekeztek az egyik körzet lakói. S az egészben az a furcsa, hogy a jó, az aktív, ahogy mon­dani szoktuk, azok az esz­mecserék, amelyeken sokan és sokat panaszkodnak — folytatta elgondolkozva. Hát nem érdekes — kér­dezte magamagától? További közös töprengés­re nem volt mód, elérke­zett az ideje meg kellett kezdeni a beszámolót. An­nak rendje és módja szerint elsoroltattak az eredmé­nyek, szó esett a tervekről és a távlati elképzelések­ről, a lehetőségekről azok korlátozott voltáról, a soro­lások szükségességéről. S ahogyan ez a jó tanácskozá­sokon lenni szokott, a ma­gasba lendülő kezek gazdái sorra-rendre mondták pa­naszaikat, kifogásaikat, kí­vánságaikat. Poros, sáros az utca, esős időben megáll a víz, nem jó helyen van a buszmegálló, ők is megér­demelnének már egy nyil­vános telefont, ha már egy­szer város vagyunk, majd következett a bölcsőde, az óvoda, a napközi, az iskola, a kereskedelem, a szolgál­tatás, az orvosi ellátás, az üzletek nyitva tartási ideje és így tovább, és így tovább. Miként tavaly és tavaly­előtt és — megjósolhatjuk — ahogyan jövőre és a kö­vetkező években. Holott... Holott a múlt évben ismét megépült eny- nyi kilométer járda, annyi út, ennyivel vezették to­vább a vízvezetéket, jön a gáz is, ismét átadtak laká­sokat, új tantermekben kezdődhetett meg a tanítás, a lakótelepeken parkosítot­tak, építik az évtizede áhí­tott művelődési házat... Építünk, építünk, s sohasem érjük utói magunkat? Vala­hogy így. Valamelyik nap az egyik szövetkezetben volt dol­gom. Mivel az előző helyen a vártnál kissé korábban végeztem, maradt időm egy kis sétára. Bejártam a kas­télypark mögötti néhány ut­cát. Esős időben nem vala­mi szívderítő látvány. A gyalogszerrel közlekedő még csak elboldogul, a jár­dák kövezettek, a kocsiút azonban sárdagasztó. S ilyen utakat, utcákat Gödöl- lö-szerte találhatunk, nem is csak a külterületeken, a város központjában is. Magyarázat van, a ma­gyarázat kézenfekvő: a vá­rosiasodás nehéz első idő­szakát éljük, minden egy­szerre kellene. A városi ranggal mintha a városi igényeket is megkaptuk volna. Alig akad közéleti fórum, ahol valaki ne mon­daná, ha már város va­gyunk, hát akkor legyen ez is, meg az is. Gondjaink szép sorjában meg fognak oldódni, ta­pasztalataink alapján ezt nyugodtan állíthatjuk. Ha jobban odafigyelünk, azt is észrevehetjük, jóllehet' év­ről évre unásig ismétlőd­nek ugyanazok a kívánsá­gok, utak, járdák, villany, víz... de nem ugyanott. S ez nagyon lényeges. Mert bár előfordul, hogy valami­nek évek hosszú során sem jutunk a végére, nem ez a jellemző. Holnap több lesz a porta- lanított út és járda, mint tegnap és ma, a vízvezeték is újabb és újabb utcákba kúszik el, a szemétszállítás is egyre nagyobb körzetek­re terjed ki — ebben bíz­hatunk. Abban viszont nem bízhatunk, hogy eljön az a szép idő, amikor nem nyúj­tanak be kívánságlistákat a tanácstagi beszámolókon, nem lesz panasz. Mindig lesz, mert akinek ma feke­te-fehér tévéje van, holnap színesre vágyik. A városi jelleg ma kövezett utat, víz- és gázvezetéket, intéz­ményesített szemétszállítást jelent, holnap egészen mást. Kör Pál Várják a látogatókat A napokban nyitották meg Szadán a művelődési házban Vankóné Dudás Juli alkotásaiból rendezett kiállítást. A ki­állított műveket március 24-ig tekinthetik meg a látogatók. Barcza Zsolt felvétele Krónikalrók kerestetnek Helytörténeti kutatás A i *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom