Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

AI ági Állami Tangazdaság Több tejet fejtek tavaly Tavaly az Alagi Állami Tangazdaság dunakeszi tehe­nészete II. helyezést ért el a megyében az egy tehénre jutó fajta szerinti — európai la­pály fekete-tarka, Holstein Friz — tejtermelési verseny­ben. Kiváló volt a 100 tehénre jutó élőborjú szaporulat: 99,4 százalék Az állami értékesí­tés 1976-hoz viszonyítva 12 százalékkal emelkedett, tehe­nenként 290 literrel több tejet értékesítettek mint az előző évben. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1978. MÁRCIUS 11., SZOMBAT Elmozdultak a holtpontról Megszerették az állattenyésztést A cél: elérni a háromezer litert A teheneket a TAK—7-es takarmánykeverő és kiosztó kocsival etetik. Kóczián Ferenc fejőmester az ELFA INPULSA phizio- matik NDK-gyártmányú fejőgépet kezeli. Barcza Zsolt felvételei Megyei középiskolás vetélkedő A Ki tud többet a Szovjet­unióról? című vetélkedő me­gyei döntőiét Vácott rendez­ték, a Lőwy Sándor Szakkö­zépiskola dísztermében. A tizennégy középiskola csapata nemes vetélkedésben találkozott egymással!, hogy ed döntsék: melyikük jut az or­szágos döntőbe. A zsűri elnö­ke, Csikós Tóth Agnes álta­lános tanulmányi felügyelő is nagy megelégedéssel szólt a versenyzők alapos tudásáról, a lexikális ismeretanyag mel­lett az általános tájékozottság igen magas fokáról. A vetélkedőt végeredmény­ben a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépisko­la négytagú csapata — Adámi Éva, Bajnóczi Béla, Doricsák János és Nagy Zoltán — nyer­te. A Komócsin Zoltán kollé­gium csapata lett a második, míg a harmadik helyre a ren­dező Lőwy Sándor Szakközép- iskola csapata került. R. T. Ha néhány évvel ezelőtt valaki a tejtermelést emleget­te a benecebaráti—kemencei Egyesült Termelőszövetkezet­ben, görbe szemmel néztek rá a szakemberek. A dolgok nem a legjobban alakultak, s akadt egy kézenfekvő maigyarázat is: a járás északi községed első­sorban a bogyós gyümölcsök termesztésére szakosodtak, s nem az állattenyésztésire. Komoly szemléletváltozásra volt hát szükség ahhoz, hogy ma már sikerek jelezzék a tejtermelés helyzetét Bernece- barátiiban is: az elmúlt évben mintegy 600 literrel emelked­tek a hozamok! Felderítették az okokat — öt esztendővel ezelőtt építettük szakosított tehené­szeti telepünket — mondotta Mayer Antal, a szövetkezet el­nöke. — 1975-ben már teljes kapacitással működött, ám az éves hozam alig 1 ezer 800 li­ter volt állatonként. Előrelé­pést jelentett a következő esz­tendő, de a 2 ezer 200 literes hozamokkal még így is a me­gye tíz legrosszabb tejterme­lője között emlegettek miniket. A gazdaság szakemberei be­látták: az akkori körülmé­nyek között a hozamok to­vább nem növelhetők. A tehe­nészeti telep ügye központi kérdéssé vált. Először a fejlő­dés útjában áldó okokat kel­lett felderíteni. — Nagyon rossz volt a telep munkerőhelyzete — emlékezik az elnök. — Termelőszövetke­zetünk a környék gyümölcs- termesztési rendszerének gaz­dája, s az itteni embereknek a kisujjukban van a bogyó­sok termesztésének minden tu­dománya. De az állattenyész­téshez alig értenek, így jósze­rével csak azok kerültek a te­henészetbe, akik máshol nem állták meg a helyüket. A hely­zet javítására ezért a téesz 1976. végén vásárolt a falu­Szereti a tudományt... Hozzál nekem aranyérmet! Már 14 éve ismerem Babella Lászlót, akit tanítványai, is­merősei csak öregnek szólíta­nak — sikeres versenyzői és edzői pályafutása eredménye­ként érdemelte ki e megtiszte­lő jelzőt. Beszélgetésünkkor nyugod- tabbnak, bölcsebbnek láttam, mint jó néhány évvel ezelőtt. Elmondta, hogy ökölvívóként kezdte, majd az evezést válasz, tóttá. Innen csupán egy kar­nyújtásnyira volt a kajak. Vá­cott azonban egy időre meg­szűnt a vízi élet, s mivel a Fe­rencváros szívesen látta, így átigazolt a zöld-fehérekhez. Tehetsége, kitartó munkája eredményeként sorra nyerte a versenyeket, s 1958-ban már a válogatott keret tagja volt. Váctól azonban nem tudott elszakadni, s amikor az újjá­éledő kajak-kenu szakosztály beindult, társadalmi edzőként segített. — Milyen volt az indulás? — Hesz, Cserekbe, Mayer Gábor, Gyurkovics.te Tar-test­vérek voltak az első kiemelke­dő versenyzők. A sportág ha­mar népszerű lett, egyre töb­ben jöttek: így Vogel, Völgyi, Krix Jutka, Meggyes Kati. Bár a körülmények korántsem vol­Ertesítés! Dr. Simon Csilla fogszakorvos magánrendelőjét megnyitotta. Rendelési idő hétfőn és pénteken 17—18 óráig: Vác, Kandó Kálmán u. 41. (x) tak ideálisak, a lelkesedés so­kat számított. Sajnos 1960-ban medencecsonttörés hátráltatta a munkám, de szerencsére ha­mar meggyógyultam. Hogy milyen lelkesek vol­tak, arra álljon itt bizonyíték­ként a következő eset: 1964 ja­nuárjában a ligeti-tó befa­gyott jegén léket vágtak, s így „tanmedencéztek”. Babella László tanult, ké­pezte magát. Segédedzői, edzői, majd szakedzői képesítést szer­zett. Közben tanítványai sorra nyerték a versenyeket itthon és külföldön egyaránt. Tanít­ványai között van olimpiai baj­nok, világ- és Európa-bajnoki helyezett is, a magyar bajnok­ságot nyertek között közel 300. Tudományos munkán is dolgo­zott: Kemecseivel együtt írták meg az „Iramérzékelés” című munkájukat. Babella László még 1976-ban is példát muta­tott tanítványainak: vidéki bajnokságot nyert. Tavaly mesteredzőnek minősítették. — Melyik volt edzői pálya­futásának legszebb emléke? — Nem nehéz válaszolni — felelte. — Hesz Mihály, akit a legnagyobb magyar kajakos­nak tartok — a 53-as olimpiai kiutazás előtt megkérdezte, mit hozzon nekem? Aranyér­met — válaszoltam. A hazaér­kezést követően eljött, s azt mondta: itt van Öreg, itt az aranyérem. Hát ezért érdemes volt dolgozni. , — Vajon többet kell-e ma tenni a fiataloknak azért, hogy olimpiai bajnokok legyenek? — Meggyőződésem, hogy aki annyit dolgozik és olyan tehet­séges, mint Misi volt, az eljut­hat a csúcsra. — Jelenlegi tanítványai kö­zött van-e olyan akiért a moszkvai olimpián szurkolha­tunk majd? — Van, nem is egy! Völgyi már bizonyított, de a még na­gyobb eredmény benne van. Rajta kívül Kosztyán, Kalecz, Konecsni, Kiss, Bánszki a jövő reménységei. Csak rajtuk mú­lik, hogy meddig jutnak el. Vezető edzőként dolgozik. Munkáját régi tanítványai, Csereklye és Szemán segítik. A sportért való odaadó munkát az „Öregtől” örökölték. Ab­ban, hogy a szakosztály sikeres esztendőket zár, részük van nekik és Endreffy Lóránt test­nevelő tanárnak is. — Miíc a tervei? — Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudomány Egytem filozófia szakára járok. Nagyon szere­tem ezt a tudományt, sokat merítek a marxista filozófiá­ból. S hogy nem érzem fáradt­nak magam, ennek is köszön­hetem. Tanítványaimat nem­csak sportolóvá, hanem szocia­lista emberré is akarom ne­velni! S az „öreg” még csak 39 éves!. Simák Attila ban néhány elhagyott paraszt­házat szolgálati lakájnak. Hir­detésünkre sokan jelentkez­tek, közülük hat embert vet­tünk fel a szarvasmarhatelep­re. Többségük csupán betaní­tott munkás, s csak egy vé­gezte el éppen a mezőgazda- sági szakközépiskoláit, de már kellő tapasztalatokkal rendel­keztek. Így két évvel ezelőtt az alapvető munkaerőgond megoldódott. Szakképzett tehenészek Nem csupán a szaktudáson múlt azonban a sikertelenség! Kétéves üzemeltetés után ki­derült, hogy a tehenészetben alkalmazott technológia hasz­nálhatatlan. Elavultságára jel­lemző, hogy az állatokat kosárból kellett etetni. Ezért aztán elhatározták a technoló­gia átalakítását is. — A korszerűsítés tavaly fe­jeződött be, de mivel anyagi íehatőságeink korlátozottak, csupán az etetési rendszer fel­újítására szorítkozhattunk — folytatta Mayer Antal. — Az elmúlt évben indítottunk .be­tanított munkási tanfolyamot is. Tehenészeink heti három alkalommal elméleti képzésen vesznek részt, s ha sikeresen levizsgáznak, telepünkön csak szakképzett emberek dolgoz­nak majd. Történtek személyi változások a vezetésben is. Ezek az intézkedések alapve­tő szemléletváltozást ered­ményeztek: ma már a tehené­szet nagyobb figyelmet kap a téeszben. Növeltük az ellen­őrzést, s a vezetőség valame­lyik tagja mindennap felke­resi a telepet, így közvetlen a kapcsolatunk az ott dolgozók­kal. A gondok, javaslatok gyorsabban intéződnek el, nem kell megjárniuk az olykor ke­rékkötő és bürokratikus szol­gálati utat. Havonta, de gyak­ran sűrűbben rendezünk ter­melési tanácskozásokat is. Visszalépést jelent a sajtá­ros fejes bevezetése, de a dol­gozók teljesítményének méré­sére és a hatékonyabb ösztön­zésre feltétlen szükség volt. Táblán vezetik a munkaver­seny állását: az emberek lát­hatják napi eredményüket, s aki lemaradt, tudhatja, hogy lustaságának, vagy a szakmai ismeretek hiányának köszön­, heti-e. Akár egyik, alkár a má­sik — a teljesítmény méré- | se mindenképpen arra ösz­tönzi. hogy jobban dolgozzon. A vártnál jobb eredmény | — Ma már megtehetjük, hogy aki nem megfelelően ter­mel, gonddk vannak a szor­galmával, attól egyszerűen megválunk — mondja az el.- nök. — Az elmúlt hónapokban akadt is néhány ilyen eset. Ügy gondolom, hogy ezek az intézkedések is hozzájárultak a tavalyi kiemelkedő ered­ményünkhöz. Bár 1977-re csak 2600 literes hozamok elérését terveztük, az év végi összesí­tésnél kiderült, hogy jóval túlhaladtuk elképzeléseinket, s tehenenként 2837 liter tejet fejtünk. Ezzel elmozdultunk a holtpontról, s már nem a me­gye tíz legrosszabb szövetke­zete között emlegetnek min­ket. A bemecebarátiak tavaly beléptek a Vác környéki egy­szerű gazdasági együttműkö­désibe, amely a tejtermelés és a hústermelés feladatait han­golja össze a társult termelő- szövetkezetek között. A járási pártbizottság a 3000 literes hozamok elérését tűzte ki fel­adatul valamennyi tejtermelő gazdaságnak. A tavalyi fejlő- i dést figyelembe véve az I Egyesült Tsz biztosan eléri ' ezt a teljesítményit. Furucz Zoltán Jó rajt a ringben Nagyszerűen kezditek az 1978-as évet a Váci Híradás ökölvívói. Március 4-én a Cse­pel Autó SE rendezésében Szigetszentmiklóson a Pest megyei ökölvívó-bajnokság el­ső fordulójában két győzelmet és egy dönitetlenit értek el. Boros János pehelysúlyban, Boros Zoltán papírsúlyban diadalmaskodott, mig Bíró Sándor könnyűsúlyban dön­tetlenül mérkőzött. Az ötfor­dulós versenysorozat novem­berben Vácott fejeződik be. Az ökölvívó-szakosztály ve­zetősége továbbra is várja azokat a fiatalokat, akik 1962 után születtek s szeretik az ökölvívást. Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet beszá­molt az Egyesült Izzó üzemei­nek munkájáról és arról, hogy a váci gyárban készülő, kor­szerű fénycsövek iránt itthon is, külföldön is nagy a keres­let. A Fonómunkás arról írt, hogy a Pamutfonóipari Vál­lalat váci gyárában tapasztal­ható Dolgozz hibátlanul moz­galom eredményességét a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa is elismerte. Az Esti Hírlap riportere a Pest megyei Rendőrfőkapitány­ság munkatársaival a 2-es szá­mú főútvonalon keresett vá­laszt, arra a kérdésre, hogy miért sok a baleset Budapest —Vác között? A Somogyi Néplap értesülé­se szerint korszerűsíti techno­lógiáját a váci Forte gyár bu­dapesti laboratóriuma, s így a jövő hónaptól mérséklik a színes nagyítások árát. A Magyar Hírlap Robbantó­mester címmel portrét közölt Koczor Lászlóról, a Westend- sarok robbantásának vezető­jéről aki korábban a Dunai Cement- és Mészművek kőbá­nyájában volt robbantásve­zető. A Hétfői Hirek közölte hogy Vác környékén a községekben majdnem mindenütt találha­tó mezőgazdasági termelés cél­jára adható, s a helyi tanács­nál igényelhető parlagföld. P. R. Később zárnak a boltok A társadalmi munkások érdekében A város üzemeiben, intéz­ményeiben ma a dolgozok többsége kommunista műsza­kot tart. Az ő érdekükben, hogy a később hazaérők is el tudják intézni a hétvégi be­vásárlást a Vác és Környéke Élelmiszerkereskedelmi Válla­lat több boltját délután is nyitva tartja. A Mártírok útja 26. szám alatti 63. sz. bolt és a Felsza­badulás u. 13. szám alatti 76. sz. üzlet 15.30-ig lesz nyitva. Csak 16 órakor zár be a Thälmann téri 200. sz. bolt és a Széchenyi út 11. sz. alatti élelmiszer áruház. A Lenin út 17. sz. alatti 34. sz. bolt és a Rádi úton lévő 122. sz. üzlet 18 óráig várja ma a vásárlókat. Verőcemaros Kertbarátok programja Az eredményesen működő szervezetek közé tartozik a verőcemarosi Kertbarátok Kö­re. A klub sokszínű programjá­ban gyakorta szerepelnek kö­zönségsikerre számot tartó rendezvények. Így lesz ez márciusban is, amikor többek között Sipos Béla egyetemi tanársegéd és dr, Csiszler Já­nos egyetemi tanár „A gyü­mölcsfák metszése”, Pólyák Dezső egyetemi adjunktus és dr. Sz. Nagy László egyetemi tanár „A szőlőtermesztés gya­korlati alkalmazásáról” tart előadást. Vasárnapi labdarúgóműsor A járási labdarúgó-bajnok­ság következő fordulóját va­sárnap, március 12-én délután fél háromkor játsszák a csapa­tok. I. osztály, 2. forduló: Vác­rátót—Fóti SE (vezeti Streit, Kovács), Dunakeszi—Nagyma­ros (v. Styefkó, Fóth László), Márianosztra—Kösd (v.: Bu- csányi, Tóth János), Vácduka— Verőcemaros (v.: BLASZ jv.) Sződliget—Galgavölgye (v.: Ferenc, Farkas), Fóti VSE— Esze Tamás (v.: Styefkó, Tóth László délelőtt 10 órakor), Vác- hartyán—Szob (v.: Vígh, Ku­tat, Fehér), Szokolya szabad­napos. II. osztály, északi csoport 1. forduló: Kóspallag—Szokolya IX (v.: Petrovics), Letkés—Ke­mence (v■: Fedor), Verőcema­ros II.—Perőcsény (v.: Heincz), Zebegény—Ipolydamásd tv.: Pusztai). Déli csoport 1. forduló: Rád —Orbottyán II., Főt II.—Penc, Kisnémedi—Sződ, örbottyán I.—Püspökszilágy a mérkőzé­seket BLASZ-játékvezetők ve­zetik. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 5—6, a tarkababot 35—40, a fehéret 30 forintért árulták. Nagy volt a kínálat dughagymából, kilóját — nagyságától függően — 15—20 forintért mérték. A vöröshagy­máért 8—10, a fokhagymáért 38 forintot kértek. A zöldség 8.60— 10, a sárgarépa 6—6,80, a zellergyökér 10—12 forintos áron kelt el. A cékla kilója 6, a fekete reteké 5 forintba ke­rült. Drágulnak a káposztafé­lék; 7 forintért kelkáposztát, 6—6,60-ért fejeset, 10 és 12 forintért savanyúkáposztát lát­tunk. Primőrökből salátát 6,60- ért a ZÖLDÉRT-nél, a terme­lőszövetkezetnél 7, a kiskeres­kedőnél 8 forintért láttunk. A zöldhagyma csomója egysége­sen 4 forint volt. Piros hóna­pos retket a ZÖLDÉRT-nél 3.60- ért kínáltak. A kiskeres­kedő a sóska és spenót kilóját 60 forintért, a műanyagpohár­ba ültetett snidlinget 10 fo­rintért árulta. Kukoricalisztet és kását literenként 10 forin­tért kínáltak. A közeledő húsvétra már hoztak házi füstölt sonkát és szalonnát: az előbbi 60, az utóbbi 50 forintos kilónkénti áron cserélt gazdát. Töpörtyűt 35 forintért árultak. A halászoknál kevés hal volt, kilójáért 20_ forintot kér­tek. A jonatán alma ára 8—12, a húsvéti rozmaringé 7—9 forint között változott. A starking és golden almát 10—12 forintért árulták. A tisztított dió kilója 120 forintba került. A mákért 80 forintot kértek. Az élő csirke kilóját 32 fo­rintért mérték a termelőiszö­vetkezeti árudákban. A tojás 1,50-ért kelt el. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom