Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

'“flíradó A PEST BEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1978. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Kevés a munkáskéz * Csak a jobb szervezés segít A tanácsrendelet éreztette hatását A város gazdasága az el­múlt középtávú tervidőszak­ban dinamikusan fejlődött. A termelés növekedése megha­ladta a népgazdaság termelés- növekedésének átlagos ütemét. Az ipari vállalatok és telephe­lyek termelési szerkezete kor­szerűsödött, s jelentős mérték­ben javultak a termelés felté­telei. A szocialista brigádmoz­galom kiszélesedésével pár­huzamosan javult a munkafe­gyelem, növekedett a munka hatékonysága. Fejlődött ter­mészetesen, a szelektív ágaza­ti gazdaságpolitika eredménye­ként a mezőgazdaság is. Meg­teremtődtek az iparszerű ter­melés feltételei, a közös gazda­ságok mindinkább keresték a termelési rendszerekhez való csatlakozás lehetőségét. ,Az életszínvonal általános növekedése mind nagyobb szerephez juttatta a lakossági szolgáltatást és ellátást, s en­nek megfelelően bővült a har­madik szektorban foglalkozta­tottak száma is. Az örvendetes fejlődés azonban újabb ne­hézségeket is szült. A IV. öt­éves terv végére Nagykőrösön foglalkoztatási egyensúly hiány­alakult ki, melyben szerepet játszott az éppen munkába lé­pő korosztályokat jellemző de­mográfiai hullámvölgy, a mun­kaidő általános csökkenése és a gyermekgondozási segély, igénybevételének általános el­terjedése. Súlyosbította a gon­dokat, hogy az üzemekben a bérszabályozás rendszere nem ösztönözöte a munkaerő haté­kony kihasználását, a terme­lés szerkezetének korszerűsí­tésénél a létszámmegtakarító intézkedések nem érvényesül­nek kellőképpen, s hiányossá­gok mutatkoztak az üzem- és tnunkaszervezésben is. Teljes foglalkoztatás Nagyjából ezek a tényezők határozták meg Nagykőrös munkaerő-gazdálkodásának helyzetét egy évvel ezelőtt is, amikor a megyei tanács ren­deleté szigorú létszámkorlá­tozásokkal, kötelező munka­erő-közvetítéssel igyekezett a népgazdasági érdekeket érvé­nyesíteni, s a kedvezőtlen munkaerővándorlási folyama­tokat megakadályozni. A ta­nácsrendelet már az első hó­napokban éreztette hatását, s e kedvező változások ma is rá­nyomják bélyegüket a város munkaerő-mérlegére. E mérleg megállapításánál és értékelésénél a legfonto­sabb tényező, melyet figye­lembe kell venni, az, hogy Nagykőrösön a munkaképes korúak foglalkoztatása gya­korlatilag teljesnek vehető. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a munkaképes ko­rú népesség foglalkoztatottsá­ga mindössze 80,8 százalékos, szemben a megyei 85,5 száza­lékkal, hiszen az aktív kere­sők közé be nem sorolható né­hány százaléknak megfelelő népesség is termelő munkát végez a kisegítő és háztáji gazdaságokban. A számará­nyok különbsége tehát jól ki­fejezi a város hagyományait, a mezőgazdasági tevékenység ma is érvényes szerepét, jelentősé­gét. E látszólagos, a megyei átlagból számított munkaerő­tartalék tulajdonképpen nem aktivizálható, s meglétével a továbbiakban is számolni kell. Nem képzelhető el ugyanis, hogy e munkaképes korú, ám munkaviszony nélküli, a ki­segítő gazdaságokat fenntartó 6—700 asszony munkába áll­jon. Termelő tevékenységük így, munkaviszony nélkül _ is értékes, s hozzájárul a város mezőgazdasági termelésének növekedéséhez. Mindenki továbbtanul A vállalatoknak, zeteknek azonban mítani kell, hogy n szövetke- a is szá- • c ak ezt 1 a meglévő, ám számításba nem vehető tartalékot nem tudják mozgósítani, hanem a foglal­koztatottak számának szinten tartása is nehézségekbe ütkö­zik, s legfeljebb néhány tized százalékos növekedés várható a következő években. Ennek számos oka van, melyek közül egyet érdemes kiemelni: az általános iskolát végzett fia­talok ma már csaknem kivé­tel nélkül tovább tanulnak. Munkába állásuk a korábbi helyzethez viszonyítva, évek­kel eltolódik. Már önmagában ez a folyamat is arra késztet­heti az üzemeket, hogy minden erejüket a jobb munkaszerve­zésre, és a műszaki fejlesz1 ésre fordítsák, hiszen a munkára jelentkezőknek már csak elenyésző része vállal segéd­munkát. A gyárkapun kopogtató fia­talok zsebében ott lapul a szakmunkás-bizonyítvány, s ahogy az iskolapadban is ta­nulták, nagy termelékenységű, fizikailag kevéssé megterhelő, tulajdonképpen megfelel az üzemek terveinek is, hiszen tudást és nem erőt követelő munkahelyet keresnek. Ez valamennyi munkahelyen arra számítanak, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedésé­ből származzon. Ez az érdeke a megérdemelten mind több jövedelemre számító régi dol­gozóknak is. Az a kedvező helyzet, mely az elmúlt terv­időszakot jellemezte, amikor az iparban foglalkoztatottak száma Nagykőrösön kétszer annyival nőtt mint a megyében, ma már megszűnt. Ugyanak­kor a város teljes termelési ér­tékének 90 százalékát a jövő­ben is az iparnak kell megte­remtenie. s ezen nem változ­tathat «z sém, hogy a mező ­gazdasági üzemek a fejlődés olyan időszakába érkeztek, amelyben lehetőség kínálkozik a minden eddigit felülmúló fejlődésre. Az iparnak ezzel is lépést kell tartani. Koncentrálni az erőket Városi szinten vizsgálva a kérdést egyetlen megoldás kí­nálkozik : a termékszerkezet korszerűsítésével tovább kell koncentrálni a termelőerőket. E feladat megoldásában a szer­vezőknek szerencsére van mi­re támaszkodni. Az elmúlt öt évben a nem fizikai és anyag- mozgatói állománycsoportban jelentősen csökkent a foglal­koztatottak száma, a termelő állományban ennek megfelelő­en pedig több mint 6 százalék­kal növekedett. Valamennyi üzemben korszerűsödött az üzem- és munkaszervezés, s a termelésből kieső idő 30—40 százaléka ma már kívüálló okokra, nevezetesen anyag­hiányra vezethető vissza. Kü­lönösen sok gondot okoz az anyaghiány, a nem nagykőrösi központú üzemeknél. ' Természetesen nem lehet el­hallgatni a szervezési hibából adódó kieső időket sem, ám ezeknél is nagyobb gondot okoz, hogy létszámhiány miatt szinte sehol sem lehet kihasz­nálni a meglévő gépeket, be­rendezéseket, s a vállalatok többsége csak egy műszakban dolgozik. Még a legjobb ered­ményt elérő konzervgyárban is csak 1,43 műszak dolgozik na­ponta! Éppen ezért teljesen el­képzelhetetlen minden olyan terv létjogosultsága, mely újabb munkahelyek megte­remtésével igyekszik változáso­kat hozni a város gazdasági életébe. Nem lehet tartalékként szá­mításba venni a mezőgazdasá­got sem. Az előző tervidőszak­ban Nagykőrösön az országos átlagnál jóval nagyobb ütem­ben csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, s ezért már nem lehet a jelenlegi arányok lovábbi változására számítani. A mezőgazdasági üzemek is arra kényszerültek, hogy ne dolgozóik létszámát, hanem szakképzettségét növeljék a következő években. Az aktív keresők 30—32 szá­zaléka a harmadik szektorban dolgozik. Létszámuk az elmúlt hét év alatt 4,6 százalékkal növekedett. A népgazdasági igényekkel összhangban itt további legalább 3 és fél szá­zalékos növekedéssel kell szá­molni. Korszerű termelőeszközök Mindent összegezve megál­lapíthatjuk, hogy a nagykőrösi munkahelyeken nemcsak a belső tartalékok feltárására, hanem a nagyobb teljesít­ményre képes szakképzett munkaerők munkába állítására is szükség van. Természete­sen ez megköveteli a termelő- eszközök fejlesztését és azt is, hogy mind nagyobb gongot fordítsunk, az igényeknek megfelelően a szakmunkáskép­zésre, a már dolgozó munká­sok tudásának növelésére. Természetesen e bonyolult feladatok megoldása nem lehet egyetlen üzem feladata. Ért­hető hát, hogy a napokban az MSZMP városi bizottságának végrehajtó bizottsága is meg­vitatta ezeket a kérdéseket, s ajánlásait a városi pártbizott­ság elé terjeszti. Feltételezhe­tő, hogy a városi pártbizottság sem elégszik meg azzal, hogy határozatokat hozzon, hanem szorgalmazni fogja, hogy az üzemek, intézmények a koráb­binál megfontoltabb munka­erő-gazdálkodással törekedje-_■ nek termelésük növelésére, a hatékonyabb munkavégzésre. Farkas Péter Tavaszi gyümölcsfaápolás A kertbarátok klubjának legutóbbi összejövetelén Sza­bó Dénes nyugdíjas növény- védelmi főfelügyelő tartott előadást a gyümölcsfák télvé­gi, kora tavaszi ápolásáról. Mint mondotta, a legfontosabb feladat a fák törzsének meg­tisztítása,' a fakorona ritkító metszése, a hernyófészkek és a gyümölcsmúmiák letakarítá- sa. E munkákat követhetik az előírt télvégi permetezések. Ezek közül legismertebb az igen hatásos, mészkénleves permetezés. A munka meg­könnyítése érdekében a Kert­barátok Klubja megszervezte, hogy az ÁFÉSZ motoros per­metezőgépét mind több tag vegye igénybe. Az újabb igénylőket a mezőőr írja ösz- sze. Rajzolni tanu'nak Új szakkör az ifjúsági klubházban Az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében nya­ranként színvonalas képzőmű­vészeti kiállításokat rendeznek, neves művészek alkotásaiból. Ám a képzőművészet iránt ér­deklődő fiatalok máskor is ta­lálhatnak módot kedvtelésük­höz. A városi ifjúsági klub­ház nagytermében például minden hétfőn és csütörtökön számos rajzolni 1 szerető fiatal találkozik, és Rácz József irá­nyításával gyakorol. A nagymúltú, 30 éve műkö­dő képzőművészkor tavaly de­cember óta az ifjúsági klub­házban tevékenykedik. Tagjai­nak egyszerű idomok, de élő modellek is kínálnak témát. Rácz József nagy gonddal, szeretettel javítgatja az itt-ott még bizonytalan vonalakat. Sokakat tanított már a rajz szeretetére, s neves tanítvá­nyai, mint például a városi múzeumban most kiállító Hel­ling György festőművész bizo­nyítja — eredményesen. UJ AGAZAT AZ UJ ELET TSZ-BEN Bevált az átszervezés A kocséri Üj Élet Terme­lőszövetkezet szárítóüzeme az elmúlt esztendőben jól gaz­dálkodott. Az eredmények­ről Marton Ferencet, a szárí­tóüzem vezetőjét kérdeztük meg. — A szövetkezet vezetősége úgy határozott tavaly, hogy az addig külön-külön egy­ségként működő magtárat, darálót és szárítóüzemet kö­zös irányítás alá vonja ter­ményfeldolgozási és tárolá­si részlegként. Az átszervezett terület mintegy új ágazat­ként került be a szövetkezet vérkeringésébe, s az eredmé­nyek sem maradtak el. Külön említésre méltó, hogy a mag­tárt csúcsforgalmat is sike­rült saját erőből megoldani, nem kellett más területről munkaerőt átcsoportosítani. — Űj terményszárítót is ka­pott a gazdaság. — Az UNI-Lajta 06 típusú, régi szárítóüzem évközi mun­kája megfelelt a követeimé­Új fajták — jó tanácsok Erős János, a szőlőnemesítő A napokban Csikai Pállal, a kertbarátok klubja elnöké­vel, s a klub egyik tevékeny tagjával, Rovó Istvánnal, a tormási Béke utcában, a nagykőrösi szőlőkultúra fej­lődésében jelentős érdemeket szerzett Erős. János szőlészeti szakembert látogattuk meg. Erős János 40 esztendeig ál­lott a magyiar szőlőtermelés és -nemesítés szolgálatában. Az idős nyugdíjas szakem­bert és feleségét jól ismerik Nagykőrösön, mert mióta vá­rosunkban laknak, sokat segí­tették a nemes, új szőlőfajták elterjesztését oltásokkal, oltó­vesszővel és szemzőhaj,tások- kal. Fiatal korától... Szívesen fogadtak bennün­ket és sokáig elbeszélgettünk életükről, munkájukról, a szőlőfajtákról, a szőlőnemesí- tésről és -termesztésről. . _Erős János gazdálkodó csa­ládból született Törteién. Fia­tal korában elvégezte a szőlé­szeti szakiskolát és nagy sző­lőgazdaságokban lett vezető vincellér. A felesége szintén megtanulta és megszerette a szőlészkedést. Dolgoztak Egerben, Rala- tonarácson, Sátoraljaújhelyen és Budafokon. Volt pincemes­ter és hegybíró is. Később a kecskeméti Mifclós-telepre, majd a Kertészeti Kutatóinté­zet katonatelep! szőlészetébe kerültek és Erős János na­gyobb mértékben bekapcsoló­dott a szőlőinemesítő munká­ba. Ez a munka a telep tu­dós igazgatójának, dr. Szege­di Sándornak az irányításával most is folyik. Erős János szeretettel be­szélt a szőlőnemesítés nagy munkájáról, melynek kereté­ben a legnemesebb szőlőfaj­ták virágzáskor összeporzott magterméséből, több eszten­dős munkával még jobb, új fajtákat állítanak elő. így szü­lettek Mathiász János és Ko­csis Pál kiváló szőlőfajtái, valamint a Favorit, a Na­rancsízű, a Zatagyöngye. Sok­szor 30 ezer kis szőlőmagon­cot is nevelnek, melyekből ki­választanak vagy 300 legjobb­nak mutatikozót. Azután több éves kísérletezéssel, azokból alakítják ki a termesztésire alkalmas fajtákat. Siker a kiállításon Erős János saját maga is kikísérletezett három értékes fehér szőlőhibridet, melyeket a Pannónia kincse és az Afusz Ali szőlők és a kettőnek Thal- locay Lajos szőlővel való ke­resztezéséből állított elő. Hib­ridjei szín, íz, s szállíthatóság tekintetében kiválóak és nagy elismerésit arattak a kiskerte- sak múlt nyáron Nagykőrö­sön tartott országos kiállítá­sán is. A három új szőlőfajta kö­zül nemesítőjük kettőt kül­dött el fajtaelismertetésre, Nagykőrös I, és Nagykőrös III néven, mivel a Nagykőrös II- vel nincs teljesen megeléged­ve, mert hajlamos a rotha­dásra. Erős János évek óta bete­ges, de még feleségével együtt sok jótanácsot ad a szőlőter­melőknek. Kívánjuk, hogy szép családi háza kertjében még sokáig gyönyörködjék kis szőlőültetvényében, mely­ben saját hibridjei mellett ott sorakoznak a legújabb cseme­ge szőlőfajták. K. L. Képünkön: Az ősszel át­adott B—15-ös típusú tengeri­szárító. nyéknek, de egy nagyobb ka­pacitású tengeriszárítórá is szükségünk volt. Ezt saját erő­ből építettük fel. Szeptember 7-tol október 10-ig szinte megszakítás nélkül folyt a munka, hogy elkészüljön, mi­re az őszi termést betakarít­juk. Az építés végeztével, és rövid eredményes próbaüze­meltetés után, teljés terhelés­sel dolgozott 30 napon át, fo­lyamatosan az új B—15-ös szá­rítónk. — Mennyi kukoricát szárí­tottak? — A saját 90 vagonnyi ku­koricánkon kívül még két gaz­daság kukoricáját is szárí­tottuk. Az ágazatnak ez az újonnan létesített, korszerű üzeme hozta a legnagyobb eredményt. — Hányán dolgozhatnak itt? — Egyetlen dolgozó üzemel­teti a berendezést, egy segéd­munkás közreműködésével. Három üzemünk munkásaiból alakítottunk egy szocialista brigádot, amelynek vezetője Tajti Dezső lett. A brigád már bekapcsolódott a tsz-ben fo­lyó versenymozgalomba. Nagy segítséget nyújtottak a B—15- ös szárító felépítésében, és időben történő üzembe he­lyezésében. Kép és szöveg: Börzék Tibor Moziműsor Cirkusz a cirkuszban. Színes, magyarul beszélő csehszlovák— szovjet filmvígjáték. Előadá­sok kezdete: 5 és 7 óra. Lakások a Ceglédi út mellett Rövidesen átadnak kilencvenhat lakást a Ceglédi út mel­lett. Képünkön: a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet munkabrigádja a csatornahálózatot készíti. Barcza Zsolt felvétele SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Síhelyezések, sportprogram kozó visszavágóját biztosan nyerték az autóbuszosok a megerősített ÁFÉSZ ellen. Pontszerzők: Ligeti (254), Vá­rad! (231), Dobos (219), Halász (210), illetve Harsányi (236) és Oláh (210). Az országos ifjúsági labda­rúgó-bajnokság 6. (Közép-) cso­portjának állása a tavaszi for­duló mérkőzései előtt: Dobogókőn vidéki verseny­zők részvételével került sor a Dunakanyar Kupa országos sí­versenyre. A latyakos, olvadó hó megnehezítette a sportolók dolgát. A viadalt az eredetileg kiírt időpont előtt két órával kezdték, de a zsűri a Nagykő­rösi Gimnáziumi DSK két fia­talját engedte indulni, és ered­ményüket beszámították a végső sorrendbe. Az öt kilométeres serdülő leány sífutásban Szabó Erika a 2., Dombi Katalin a 4. he­lyen végzett. MEGYEI IFIPROGRAM Az 1977/78. évi megyei ifjú­sági labdarúgó-bajnokságban a Nagykőrösi ifi II. csapatának ellenfelei tavasszal: Április 2.: Kistarcsai SC (ide­genben), 9.: Öcsai KSE (ott­hon). 16.: Albertirsai VSE (idegiben), 23.: Dunai Kőolaj, Százhalombatta (otthon), 30.: Vecsési KSK (otthon). Május 7.: IM Vasas Iklad (otthon), 14.: Dabasi I. kér. (otthon), 21.: Gödi TK (ott­hon), 28.: Törökbálinti TC (otthon). Július 4.: Üllői KSK (ide­genben), 11.: Gödöllői SC (ide­genben). A kezdési időpont egysége­sen 10 óra. TEKÉZÉS BARÁTSÁGOSAN Volánbusz (Nagykőrös)—Nk, ÁFÉSZ 6:2. Kocséron barátsá­gos, 6 fős teke-csapatmérkő- zést rendeztek. Személyenként 60 vegyes dobást végeztek el a résztvevők. A tavalyi talál­1. BP. Spartacus 15 13 — 2. Nk. Kinizsi 15 12 — 3. 22. Volán 15 10 4. Dorogi AC 15 10 5. Perbáli Tsz 15 9 6. EMG 15 7 7. Láng vasas 15 7 8. Bp. Postás 15 7 9. Pilisi KSK 15 5 10. MEDOSZ E. 15 6 — 11. MOM (Bp.) 15 5 1 12. V Cs. Gépgy. 15 5 1 13. Dunakeszi 15 4 2 14. ÉGSZÖV M.* 15 6 — 15. Érdi M. 15 1 16. Bp. ÉPGÉP 15 1 2 56- 9 26 2 40-14 25 2 37-13 23 4 35-17 21 5 55-25 19 6 30-18 16 6 27-23 16 G 34-32 16 7 23-50 13 9 22-36 12 9 19-26 11 9 19-34 11 9 18-24 10 9 20-29 10 3 11 11-57 5 2 12 11-66 4 * = 2 büntetőpont levonva. MAI PROGRAM Asztalitenisz Sportotthon, 17 óra: a városi VIT Kupa-verseny 1. játék­napja. Sakk KlOSZ-székház, 18.30: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny 12. fordulója. Teke Cegléd: Honvéd Bem SE B— Nagykőrösi Mészáros Tsz SK A, megyei csapatbajnoki mér­kőzés. Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra: a megyei középiskolás férfibaj­nokság 2. fordulója. Makó: a középiskolás-bajnokság területi döntője. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom