Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

1978. MARC1ÜS 10., PÉNTEK SK^áwlav TÁPIÓSZELÉN AZ IDŐSEBBEKNEK Hétközi lesz a napköziből Az öregek gondjai szere­peltek Tápiószele nagyközségi tanácsa végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésének napi­rendjén. Érthető, hiszen a köz­ség hatezer 100 lakosának kö­rülbelül 16 százaléka, szám- szerint 941 hatvan éven felü­li és közülük 432 már túl jár a hetvenen is. Az idős lakók közül a köz­ségi tanács rendszeres szo­ciális segélyben részesíti a rá­szorulókat. Nincsenek sokan, mindössze 17 veszi igénybe a havi 960 forintot, de három nyugdíjas túl alacsony nyug­díját is kiegészíti a tanács 960 forintra. Az öregségükre ma­gukra maradt, nagyon idős tá- piószeleiek természetesen, há­zigondozásban szintén része­sülnek. íjat gondozónőn kí­vül az úttörők is foglalkoznak velük. S öregek napközi ott­hona is működik a községben. Ez idő szerint 20 idős ember veheti igénybe a napközi ott­hont, de még van bőven je­lentkező. Éppen ezért az öre­gek napközi otthonát bővítik, amire ugyanabban az épület­ben van lehetőség. Így azután június elsejétől már 40 idős tápiószelei jut az otthonba. Sőt, aki akar, még estére is ott ma­radhat. A bővítés lehetővé teszi ugyanis, hálóhelyek kialakítá­sát. Nagy a község területe, sok idős ember túl messze la­kik az öregek napközi ottho­nától. Hogy ne kelljen napon­ta megtennie a fárasztó, hosz- szú gyalogutat, hétfő reggel­től szombat estig a különösen távol lakók az otthonban ma­radhatnak június elsejétől. Zsineggombolyag - zsugorfóliában Zsugorfóliás csomagológé­pet vásárolt a Hungarotex anyagi támogatásával a Szege­di Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. Segítségével tetsze­tős, a nyugati kereskedelem által megkívánt műanyag- fólia-burkolatban indulnak exportra a háztartásokban, gazdaságokban, boltokban és másutt használatos kis kötö­zőzsineg-gombolyagok. Az igényeknek megfelelőbb, tetszetősebb áruk szállításával a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat — a tavalyi évhez vi­szonyítva — az idén mintegy 45 millió forinttal növeli meg tőkés exportjának értékét. Helyben intézkedtek is Testületi ülés a társközségekben Nincs még egy esztendeje, csak múlt év áprilisában ala­kult meg Dunavarsány nagy­községi közös tanácsa, amely­hez azóta Délegyháza és Ma- josháza is tartozik. E héten a tanács végrehajtó bizottsá­ga nem a székhelyközségben, hanem az egyik társközség­ben, a három közül legkiseb­ben, Majosházán tartott ülést. Ez volt a közös tanács végre­hajtó bizottságának első ki­helyezett ülése, amit még rend- kívülibbé tett az, hogy bár az ülést csak délután két órá­ra hívták össze, a vb mind a kilenc tagja és a három köz­ség népfrontbizottságának el­nökei már reggel 9 órakor egybegyűltek Majosházán. Cél­juk volt ugyanis, hogy meg­vizsgálják a tanács helyi ki- rendeltségének munkáját, s ezen túlmenően, a helyszínen, a társközség fejlődését és hely­zetét. Még az idén: tornaterem A vb-tagok felkeresték az Iskolát, melynek tantermei ugyan nem túlzsúfoltak, de a napközi otthon helyisége nem megfelelő, s azt is hiá­nyolták, hogy nincs tornate­rem. Ott helyben kerestek és találtak megoldást mindkét problémára. A volt tanácshá­za tágas üléstermét átenge­dik a napközi otthonnak. Nincs messze az iskolától, a növen­dékek jól meglesznek benne. Ami a tornatermet illeti, rö­videsen az is megépülhet, még­pedig szintén közel, alig 150 méterre az iskolától, a köz­ségi sporttelepén, amelynek épületét megtoldják. Építő­anyagra nem sokat kell költe­ni, van elegendő felhasznál­ható helyi anyag, csak azt kell megvásárolni, ami a tetőszer­kezethez és fedéséhez szük­séges. Erre nedig a közös ta­nács nyújt fedezetet. Az épí­tési munkálatok költségeit a várható társadalmi munka jelentősen csökkenti. S amit az iskolával kapcso­latban a vb-tagok a helyszí­nen megbeszéltek, a délutáni ülésen határozatba is foglal­ták. Eldöntötték azt is, hogy a tornaterem építésébe még az idén belefognak. Felkeresték a vb-tagok a művelődési házat, meg az óvodát is. Megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy Majos­házán egyetlen gyermek fel­vételét sem kellett elutasíta­ni. Sőt, várhatóan a követ­kező iskolaévben sem szorul ki gyermek az óvodából. A strandot átadják az úttörőknek Majosházának üdülőterüle­te is van már régóta, strand­ja azonban csak tavaly ké­szült el és idén nyáron nyílik meg. Ott is jártak a vb tag­jai délelőtt és megállapodtak, hogy a strandot az úttörők­nek adják át, fenntartásáról pedig a tanács és az iskola kö­zösen gondoskodik. Természe­tesen, a strandot, amelynek kabinsora, zuhanyozója is el­készült, nemcsak úttörők, bár­ki más is használhatja, de a felnőttek csak belépőjeggyel. Ami még hiányzik a strand területén, az a büfé, ahol első­sorban tejet és pékárut le­hetne kapni. A vb úgy hatá­rozott: felhívják az ÁFÉSZ-t, építsen és nyisson büfét a strandon, vagy közvetlen kö­zelében. Meglátogatta a testület a körzeti orvos rendelőjét is. A korszerűen berendezett, tágas helyiség megnyerte tetszésü­ket. Szóba került itt. hogy a majosháziaknak, ha fogorvosra szorulnak, be kell utazni a székhelyközségbe. A rendelő viszont elég nagy ahhoz, hogy benne fogorvosnak is jusson hely. Csakhogy Majosháza la­Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, , kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálunk. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT kossága kicsiny, nem lehet sa­ját körzeti fogorvosa. A dél­egyházai doktor azonban vál­lalja, hogy hetenként, szük­ség szerint, egyszer-kétszer Majosházán is rendel. Szerepelt egyébként a dél­utáni vb-ülés napirendjén az 1977. évi községfejlesztési terv végrehajtásáról szóló beszá­moló is. Ebből idézzük, hogy a három községben tavaly ösz- szesen 3 millió 782 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, amiből egy la­kosra 498 forint jut. S ha már szóba hoztuk a társadal­mi munkát, azt is el kell mon­dani, hogy Dunavarsányban a Hazafias Népfront, meg a szü­lői munkaközösség vacsorát rendezett annak a száznál több társadalmi munkásnak a tisz­teletére, aki tavaly az iskola- építésben segédkezett. A következő: Délegyházán A majosházi kihelyezett vb- ülés után beszéltünk dr. Ko­vács Istvánnéval, a dunavar- sányi nagyközségi közös ta­nács elnökével: — Elhatároztuk, hogy a társ­községekben máskor is tar­tunk testületi ülést — mon­dotta. —■ Ezzel is ki akarjuk domborítani, hogy a tanács egyformán foglalkozik mind a három községgel. Legköze­lebb, előreláthatólag május­ban, Délegyházán lesz a vb- ülés. Azt is tervbe vettük, hogy kihelyezett tanácsüléseket is tartunk a két társközségben. Szokoly Endre A budakalászi szövőgyárban Több bér — minőségi munkáért Jobban jár, aki lelkiismeretesen dolgozik — Nem voltak tavaly érté­kesítési gondjaink. Ám a vál­lalat eredményessége szem­pontjából nem közömbös, hogy milyen áron keltek el az áruink — mondja Pásztor Ist­ván, a Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalat munkaügyi főosz­tályvezető-helyettese. — A má­sodosztályú és alacsonyabb mi­nősítésű szöveteket ugyanis az elsőosztályúaknál csak jóval olcsóbban tudtuk értékesíteni. Nem véletlen tehát, ha a válla­latvezetés, már az első féléves eredményeink alapján több in­tézkedést elhatározott a minő­ség erőteljes javítása érdeké­ben. Nemcsak elhatározás Ezek közül egyik leglénye­gesebb volt a szövőgyárakban alkalmazott bérezési formák felülvizsgálata. Ennek során megállapították, hogy az egyes gyárakban különféle bérrend­szerek alakultak ki. Ami ön­magában nem lenne hiba, ám azok nem ösztönözték megfele­lően a szövőket, a minőségi munkára. Különösen nem az utóbbi években. Üjfajta bérezési rendszerre való átállás soha sem pusztán elhatározás kérdése. Az LSZV- ben is meg kellett teremteni a szükséges feltételeket. Elsősor­ban az alapot, az egysege® nyersszövet minősítési rend­szert. Valamennyi szövőgyár­ban. — Termékeink minőségi színvonalának javulását, vala­mint a selejt csökkenését vár­tuk a szabványok létrehozásá­tól és az új bérezéstől. Azt kel­lett elérnünk, hogy a szövők érdekeltek legyenek a minősé­gileg kifogástalan áruk gyár­tásában — magyarázza Csekey József né, a Budakalászi Szövő­gyár munkaügyi osztályvezető­je. Az .első tapasztalatok kedve­zőek. Erről számol be Nemes Ferencné, szövődéi időelemző Az október elsejétől bevezetett minőségi bérezés nyomán — amelynek lényege, hogy az első osztályú termékért százszáza­lék darabbért és tíz-negyven százalék prémiumot kapnak a szövők; másodosztályú szöve­tért csak az egyébként járó darabbér hetvenöt százalékát, harmadosztályúért viszont csak az ötven százalékot fizetik ki és egyéb minősítést elért kel­méért semmi kereset nem jár —, jelentősen javult a Buda- kalászon szőtt nyersáru minő­sége. A harmadik negyedévi 69.9 százalék elsőosztályú ter­mékkel szemben, a negyedik negyedévben 83,9 százalék ERDŐSÁVOK, CSERJÉSEK Megköti a gázt, a port TERMÉSZETES VENTILLÁTOR AZ ÚT MENTÉN Az autóutak, autópályák mel­lett nélkülözhetetlenek az út­védő erdősávok — igazolták tudományos megalapozottság­gal a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen. Kölüs Gá­bor, egyetemi tanár a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium megbízásából több éve vizsgálja az út menti erdősávok por­lekötő és gázszűrő hatását. A nagy forgalmú autóutakon — különösen szélmentes időben — nagy mennyiségű, összefüggő gázfelhő lepi be az útfelületet. Felmérései szerint az M7-es autópályán egy augusztusi va­sárnap reggel 9—10 óra kö­zött több mint 1200 autó, dél­után 17—18 óra között csak­nem 1600 gépkocsi halad át. A levegő széndioxid tartalma az út szélén ekkor például el­érte a 0,02 százalékot. A leve­gőben ezenkívül jelentős meny- nyiségű szénmonoxid- és kén- hidrogén-szennyezést mutattak ki. Ugyanakkor az 5—6 méter széles erdősávok közepén a műszerek már semmifé­le gáz jelenlétét nem jelez­ték. A tapasztalatok és a statisz­tikai adatok szerint az autó­pályák és dombok találkozásá­nál, az úgynevezett útbevágá- soknál, szélcsendes időben megülepedő kipufogógázok mérgező, álmosító hatása mi­att sokkal gyakoribbak a köz­lekedési balesetek, mint más útszakaszokon. A keszthelyi kutató felmé­rései szerint az út mentén te­lepített cserjéssel, alacsony nö­vésű fenyőből és egyéb lombos fából álló erdősávokkal a telepítés utáni hetedik- nyolcadik évben már je­lentős környezetvédő ha­tás érhető el. A zöld növényzet nemcsak az út porát köti le, hanem a mér­ges gázok egy részét felhasz­nálja, másik részét pedig megköti. A sűrű cserje a leve­gő szűrése mellett — mint természetes „ventillátor” — he­lyi légmozgást és egészsége­sebb mikroklímát idéz elő az utak mentén. ilyen minősítésű áru készült. S kedvezőek az idei eredmé­nyeik is: januárban 85,9 feb­ruárban pedig 86,3 százalék az első osztály aránya a gyár­tott összmennyiségből. A jövedelem nem csökkent — Figyeltük, elemeztük a szövőnők keresetét is — pillant kimutatásaiba a munkaügyi osztályvezető. — A célból ugyanis, hogy az új bérezési rendszerre való átállás miatt ne csökkenjenek a jövedelmek, októbertől-decemberig külön­böző mértékben bérkiegészíté­seket kaptak a gyengébb ered­ménnyel dolgozók. Időt kellett adnunk az átálláshoz. Megálla­píthattuk azonban, hogy a szö­vők többsége az előírt minőség szerint dolgozik, mindig keve­sebben vannak, akik nem megfelelő minőségű szövetet állítanak elő. Horányi István, a budakalá­szi szövődé üzemvezetője első perctől helyeselte az új minő­ségi követelmények felállítását. — Leginkább a korábbi szemléleten kellett változtat­nunk. Meg kellett érteniük a szövőknek, hogy új korszak következik. Elmúlt ugyanis az az idő, amikor csak az volt a lényeg, minél több áru kerül­jön le a gépekről. Míg min­dent el tudtunk adni. a hibás terméket is. nem okozott gon­dot a minőség háttérbe szoru­lása. Most viszont gyökeresen megváltozott a helyzet: csak kifogástalan, értékes áruknak találunk piacot. Akik becsület­tel dolgoznak, azoknak nem­hogy csökkent, hanem növeke­dett a keresetük. S ők vannak többségben. r Érzik a megbecsülést És mint vélekednek a szövő­nők? — Tizhenhét évet dolgoztam egy fővárosi szövőgyárban, két éve költöztünk Szentendrére. Ragaszkodtam a szakmámhoz, azért jöttem ide. Budakalászra — mondja Kanalas Györgyné, az SZTB-műhelyből. — Mivel én a régi helyemen a minőségi munkám után kaptam fizetést, valósággal meglepett, hogy itt másfajta bérezést találtam. Vé­leményem szerint a lelkiisme­retes szövőnők jobban érzik most a munkájuk megbecsülé­sét. Érdemes jól, jobban dol­gozni. Igaz, nemcsak rajtunk múlik milyen szöveteket gyár­tunk. Igen fontos, hogy az elő­készített fonal megfelelő minő­ségű legyen. Kutasi Katalin huszonhét éve választotta a szövés nehéz mesterségét. Jelenleg öt szov­jet AT-szövőgépet kezel. — Csak az járt rosszul az új bérezéssel, aki nem dolgozik tisztességesen. Nekem több mint négyezer forint a tavalyi havi átlagkeresetem, január­ban ötezer-nyolcszáz forintot vihettem haza! Szívesen készí­tek nagy figyelmet igénylő árut, azért magasabb fizetés is jár. Mindenfajta termékre meghatározták az új minőségi szabványelőírásokat, s én ezt nagyon helyeslem. A jó szövő­nek nem okoz gondot a köve­telmények megtartása. Régi dolgozója a szövődének Szommer I. Endréné is. Hu­szonnyolc éve lépte át először a műhely küszöbét. — Aki nem érti meg, hogy semmi értelme sincs, ha sokat sző, de hibásat, az magára ves­sen — fejti ki a véleményét; — Valamikor, 1964 körül, beve­zettek már nálunk is minőségi prémiumrendszert, de azután megszűnt. Én kimondottan örültem, amikor meghallot­tam, hogy ismét előtérbe kerül a minőség. Még az előkészítés során valamennyiünket össze­hívtak a vezetőink, s gondosan elmagyarázták, mi a gyár cél­ja. Megkérdezték a vélemé­nyünket is. Ez azért volt jó, mert utólag egyetlen dolgozó sem zsörtölődhetett. A minőségi bérezés tapaszta­latait áprilisban újólag felül­vizsgálják és értékelik 'ä'Ten- fonó- és Szövőipari Vállalat­nál. Már az eddigi eredmé­nyeik is igazolják azonban, hogy a megfelelő előkészítés, a dolgozók időbeni tájékoztatása jó eszköz volt. Elérték a célt; erőteljesen javult a minőség. Dodó Györgyi A lakásépítés közös érdek A szövetkezeti lakásállomány az elmúlt két évben 32 ezer 865-tel nőtt, megközelítette a 156 ezret, s minden jel arra mutat, hogy az ötéves terv­időszakra előirányzott célt, a 200—210 ezres lakásállo­mányt túlhaladják — állapí­totta meg legutóbbi ülésén a SZOVOSZ Elnöksége. Az előrehaladás gyorsabb is lehetne, ha valamennyi szerv munkája tervszerűbbé válna. Sok esetben nem megfelelő, vagy nincs jól előkészítve az építkezési terület, nem egy­szer gondot okoz az építkezések egyes előkészítő szakaszainak finanszírozása, nem mindig si­kerül közös érdekeltségű, tar­tós kapcsolatot kialakítani a kivitelezőkkel. Karbantartás­ra, felújításra nehezen talál­nak vállalkozót, örvendetes módon egyre több vállalat tá­mogatja a' dolgozók lakásépít­kezését, a szövetkezeti épít­kezések előkészítésében azon­ban nem eléggé tervszerűen vesznek részt. A SZŐ VOSZ Elnöksége az OKlSZ-szal együttműködve ar­ra ösztönzi a lakásszövetke­zeteket és az ipari szövetkeze­teket, hogy terveiket közös érdekeltség alapján, területi­leg, nagyságrendben es időben egyaránt összehangolják. Aktatáskát szab a gép A PEVDI Bőrdíszműgyárának pilisszenliváni telephelyén sikeres próbaüzemelés után már dolgozik a SANDT-típusú, nyugatnémet gyártmányú terítőszabászgép. A géppel aktatáskák alkatrészeit készí­tik, az egyes darabokból egy műszakban 7—800-at. Halmágyl Péter felvétele i

Next

/
Oldalképek
Tartalom