Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

V. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1978. MÁRCIUS 1., SZERDA Nőpolitika a Humánban Tanulásra ösztönző szerződés Fórum az időszerű teendőkről A városi párt-végrehajtóbi­zottság legutóbbi ülésén a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetben dolgozó nők helyzetéről, megbecsülé­séről számoltak be az intézet vezetői. Nem először foglalták össze mondanivalójukat; a párthatározatok szellemiében már 1972-ben, majd 1974-ben is készítettek nőpolitikái in­tézkedési tervet. Hosszú távon Négy évvel ezelőtt megha­tározták azokat a hosszú távú tennivalókat, amelyeket fo­lyamatosan kellett elvégez­niük. Az intézkedési terv a többi között tartalmazta, hogy a nyolc általánost még el nem végzetteknek lehetővé teszik tanulmányaik befejezését, hogy hatásosabban támogatják a sokgyermekes szülőket. Célul tűzték ki, hogy megszüntetik a nők és férfiak bérezése kö­zötti aránytalanságokat, s fel­oldják a két gyáregység kö­zötti bérfeszültséget. Az intézkedési tervben meg­határozott tennivalókon kívül az aktuális feladatokat a kü­lönböző vállalati fórumokon mérték fel, s ez egyben fino­mította, kiegészítette eredeti elképzeléseiket. Mi történt 1974 óta a Humánban, nőpoli­tikái ügyekben? A nők helyzetéről nehéz lenne magában beszélni. Bár­miféle határozatot — miként a vállalatoknál és a szövetke­zetekben —, az intézetben is csak a nagy egységben vala­mennyi összetevő figyelembe­vételével hajthatnak végre, így például a bérfejlesztés, a bérek közötti aránytalanság megszüntetése is közös, min­denkit érintő feladat. Arányok Az intézet dolgozóinak több mint hatvan százaléka nő. Egy 1975-ben elvégzett vizsgálat tanúsága szerint a Humánban a dolgozók fele, s különösen a szak- és betanított munkások bére, alatta maradt az orszá­gos szakmai bértáblázat meg­szabta bértételeknek. Mára ez az arány 39 százalékra csök­kent. S hogy a kedvező — bár még mindig javításra szo­ruló — helyzet a gyár nődol­gozóit is érintette, az már csak részvételi arányuknál fogva is természetes. Másik példa: a Humán két gyáregysége — a gödöllői és a kőbányai — közül az előbbiek voltak hátrányban, sőt, a gö­döllőiek fizetése elmaradt a város többi intézetében elér­hető bérektől is. Az arányta­lanság csökkentése itt is szol­gálta a nődolgozók javát, de természetesen a férfiakkal együtt. A harmadik példa; az intézetben nehezen összeha­sonlítható munkakörökben dolgoznak férfiak és nők. így a jövedelmi különbségek nem egyértelműek. Kimutatták vi­szont, hogy az osztályok és részlegek között sincs helyes arány. S bár még ma sem mondható problémamentesnek a dolog, itt is csökkentek a különbségek. t Az intézkedési terv a nők továbbképzését is szorgalmaz­ta. Azóta függetlenített okta­tási előadó gondoskodik arról, hogy a továbbtanulás tervsze­rű legyen, s hogy a nők ne kerülhessenek hátrányba. A kollektív szerződésbe is bele­foglalták a tanulásra ösztönző szerződési rendszert, s ezt a szakmai képzésen kívül kiter­jesztették a marxista—leni­nista esti egyetemre és a sza­kosítóra is. Ám a nők még mindig kevesebben jelentkez­nek szakmunkásképző tanfo­lyamra, s ennek jobbára inté­zeten kívüli okai vannak. Két akadályról beszélhe­tünk. Kevesebb mozgási lehe­tőséget adnak a családi kö­töttségek; a háztartás, a gyer­meknevelés gondjai, ráadásul Pestre kellene járni, s ezt csak kevesen vállalják. Nem SULYLOKOREMENYSEG Erőtő! duzzad a jobb kar Már csak ezret kell aludni a következő olimpiáig. így nem véletlen, hogy míg a gye­rekeknek a 'tévémaci, addig a sportolóknak az ötkarikás Moszkva kedves kabalaállat­kája, a Miska Mackó az alta­tója. A fiatal tehetségek ál­maikban már próbálgatják a hétmérföldes csizmát, ami a I.uzsnyiki stadionba repítheti őket. A gödöllőiek egyik titkos jelöltje, Kácsor István súlylö­kő, aki a fedettpályás idény versenyén nagyszerű ered­ménnyel győzött. A tavalyi si­kertelen év- után az év végén jól jött a huszáros roham: 17,71-es egyéni rekordot ért el. Ahogy szobájába lépek, hatalmas alakja öles árnyékot vet az ablak előtt a téli nap­sütésben. — Megváltásodon tavaly ótal — Alig férek a zakómba, de szükség volt az erősödésre, mert olyan erőhátrányban, mint ami nekem volt, nem lehet iól versenyezni. — Készült a fedettpályás versenyre? — A fedettpályára nem szabad készülni, mert akkor nem marad puskapor a sza­badtérre. De kellett az önbi­zalom a tavalyi év fehér folt­jai után, és .bizonyítani is akartam új edzőmnek. — Üj edző? — Egy éve régi mesterem­mel készülök, aki Nagykátán elindított a pályán. Az alapo­zás alatt felbontottuk a súly­lökést gyorsasági, erő- és technikai elemekre, ezeket külön-külön gyakoroljuk. — Körülbelül mennyi vasat mozgat meg havonta? — Nem számoltam, de ha valamennyi erősítő fogásne­met egybeveszek, mintegy nyolcszáz tonnára rúg. Per­sze ezt sem szabad túlzásba vinni, mert lelassít. Az edző­teremben állandóan dobálok, hogy a dobóerőbe be tudjam építeni, amit a súlyemeléssel szereztem. — Legközelebbi céljai? — A fedettpályán szeretnék többször dobogóra kerülni, hogy edzőmnek is örömet sze­rezzek. Beszélgetés közben beideg- zett mozdulatokkal rázogat- ja jobb kezét. Ez a jobb kéz erőtől duzzad, s a GEAC do­bóatlétáinak s a szurkolóknak egyaránt reménység. Akár Moszkvára is. S. sikerült ugyanis osztályt indí­tani a gödöllői szakmunkás- képző intézetben; ahhoz, hogy önálló osztályt szervezzenek, huszonöt jelentkező kellett volna, s nem jöttek össze. íme így fest egy még nagyobb ösz- szefüggés. A diplomások köré­ben jobb a helyzet; 1976-ban tízen, tavaly pedig ketten kezdték meg szakgyógyszeré szí tanulmányaikat. Alapfokon A bevezetőben említettük az alapfokú képzettség meg­szerzését. Évente rendszeresen felmérik, hányán nem végez­ték el a nyolc általánost. Erre azért van szükség, mert külö­nösen a betanított munkások között nagy a fluktuáció, s a hiány újratermelődik. Tavaly öten végezték el az általános iskolát, az idén pedig ketten kezdtek tanuláshoz, pedig több mint nyolcvanan van nak, akiknek tanulni kellene. Hiába az ezer forint juta­lom, a többség nem vállalja, közülük a felnőttek nem is nagyon vállalhatják a külön megterhelést jelentő tanulást. Örömteli viszont, hogy Gö­döllőn csupán egy harminc évnél fiatalabb nődolgozó nem végezte még el az általá­nos iskolát, S a dolgoj? össze­függése: bár nőpolitikáról van szó, igazán örülhetünk-e az utóbbi adatnak a többi isme rétében ? A. nődolgozók magas száma az intézet vezetésében is meg­mutatkozik. A hatvannégy, különböző szintű vezető közül harmincketten nők. Van köz­tük gazdasági igazgató, főosz­tályvezető, osztály- és labora­tórium-, valamint önálló cso­portvezető. Kiveszik részüket a tudományos munkából, s a közéleti tevékenységből is. A különböző társadalmi és poli­tikai szervezetekben a nők részvétele számarányuknak megfelelő, a párttagok fele nő. Sokat tettek a Humánban az elmúlt években a munka- körülmények javításáért. Kor­szerű gépekkel könnyítik a munkát, s bár az öltözőket nem tudták bővíteni, kifes­tették őket, új bútorokat vá­sároltak. Emelték az üzemi étkezés színvonalát, megszer­vezték a közlekedést. Ezek csak példák. Az intézetben az eddigiekhez hasonlóan, ezután is a folyamatos politi­zálást tartják szükségesnek a nők ügyeiben is. G. Z. Kisállattenyésztők Kiállítási díj A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ égisze alatt működik a kisál­lattenyésztők szakcsoportja. A hatvanöt tagú társaság ta­valy több mint 13 ezer nyu- lat és 830 ezer tojást adott át a kiskereskedelemnek. Az idén eddig már tizenöten kér­ték felvételüket a tagok sorá­ba, aminek egyik magyaráza­ta, hogy a szakcsoport mun­káját a járás határain kívül is elismerik. A Nagykőrösön a kertbarátok és kisállattenyész­tők által rendezett kiállításon elnyerték a Philaxia kétezer forintos díját. Bagi gépkocsik Pusztul az erdei gyalogút A napokban meglepve vet­tük észr«e, hogy a bagi Dózsa György út kiserdei gyalogjár­dáját nemcsak a gyalogosok, hanem az autók is használják. A töltésre emelt, kővel szegé­lyezett járda egyike a legfor­galmasabb és legjobb községi utaknak. Félő, hogy a nem ép­pen rendeltetésszerű használat következtében hamarosan tö­rölnünk kell ebből a kategó­riából. Az illetéktelen autók egyik kereke általában a járda mel­lett halad, jókora nyomot hagy­va, mintegy aláásva az utat, így meglazulnak és megdőlnek a lapok, töredezik a keramit- szegély. Nem kell hozzá mér­nöki szakképzettség, hogy lás­suk, ha így megy tovább, pusz­tulásuk elkerülhetetlen. Persze, hogy autók tévednek a gyalogútra, nem véletlen. A környék autóútja sárban, ká­tyúban bővelkedik, s az M— 3-as készülő autópálya agyag­alapja is keresztezi. De talán mégsem a mostani a legjobb megoldás. Mégis csak kár len­ne a kiserdei gyalogjárdát fel­áldozni néhány autó tisztasága, gyorsasága érdekében. Mi len- ne, ha a kocsiúton betömnénk a lyukakat, elvezetnénk a vizet, s a gépkocsivezetőknek meg­tiltanánk, hogy a járdára hajt­sanak? Balázs Gusztáv Ikladi öntvények Az idén csaknem 700 ezer állórészt öntenek motorokhoz az ikladi Ipari Műszergyár öntödéjében. Képünkön: Mészáros János kiveszi a kiöntött alkatrészt a svájci gyártmányú BUCII-» LER-öntőgépből. Barcza Zsolt {elvétele Taggyűlés a MÁV-állomáson Új szakszervezeti körzetek Balesetveszélyes a peron A gödöllői MAV-állomás alapszervezetének legutóbbi taggyűlésén ismét bebizonyoso­dott, hogy a politikai munka a mindennapok tevékenységé­ből táplálkozva lehet csak eredményes. Az alapszervezet tagjai ezúttal a szakszervezeti munkáról és az átszervezés ad­ta feladatokról hallhattak tá­jékoztatót, s ezekről fejtették ki véleményüket. Házi József ismertette, hogy január elsejétől új körzeteket alakítottak a vasutas szakszer­vezetben. Pécel, Isaszeg, Gö­döllő, Aszód és Túra állomások a jövőben a HatVáTíban műkö­dő, tizenhárom tagú szakszer­OLVÁSÓINK FÓRUMA Mikor alakult újjá a szilasligeti KISZ-szervezet? A Gödöllő és Vidéke február 18-i számában olvastam a Fia­talok Szilasligeten; Aki KISZ- tag akar lenni című cikket. Örömmel szereztem tudomást arról, hogy bár sok gonddal, de működik Szilasligeten a KISZ-szervezet. Azt is olvas­tam viszont, hogy tíz éve, he­lyiség hiánya miatt bomlott fel a szervezet. A helyismeret­tel nem rendelkező úgy gon­dolhatná, hogy aztán nem is működött az ifjúsági szervezet a községben. Pedig működött. Kilenc évvel ezelőtt, 1969 novemberében, újjáalakult a KISZ szilasligeti szervezete. Bár akkor is sok problémával küszködtek, mégis Kistarcsá- ról is jelentkeztek tagok Szi- lasligetre. A községben akkor még kevesebben voltak a fia­talok, de a 25—30 aktív KISZ- tag dolgozott: irodalmi ^műso­rokat szerkesztettek, iskolai ünnepélyeket rendeztek, télen havat lapátoltak. S az akkori KISZ-esek ma is tevékenyked­nek: van, aki Kistarcsán, van, aki a munkahelyén dolgozik; koruknál fogva még a KISZ, vagy már a párt soraiban. Kovács János, volt szilasligeti KISZ-tag vezeti bizottság irányításába tartoznak. A gödöllői szakszer­vezeti bizottság titkára főbi­zalmi lett, ő vezeti a tizenegy bizalmi munkáját, aki a vona­lon dolgozó mintegy 140 vas­utas érdekét képviseli. Hasonló átszervezésbe kezdtek munka­ügyi kérdésekben is. A taggyűlés résztvevői kü­lönféleképpen értékelték a vál­tozást, volt aki aggályoskodott, mások előrelépésnek tartják az átszervezést. Javasolták, hogy a szakszervezeti tagoknak ren­dezzenek taggyűlést Gödöllőn és Aszódon, s ezeken ismertes­sék részletesen a változásokat. A fő napirendi ponton kívül szóba került a 4400 kötetes vasutas könyvtár sorsa. Pa­nasz hangzott el az üdülőbe­utalók szétosztásával kapcso­latban. Többen kifogásolták, hogy csak elő- és utószezonra kapnak beutalót. Szóba került, hogy mikor oldódik meg vég­re az állomás fűtésproblémája, mikor javítják ki az utasokat bosszantó várótermi ajtókat. Szorgalmazták a balesetveszé­lyes kopott beton felújítását a peronon. Megkérdezték a tag­gyűlés résztvevői azt is, hogy a vagonokban lakó pályamun­kások mikor juthatnak kultu­ráltabb körülmények közé. Ugyancsak a fő napirendi ponton kívül köszöntötte a nődolgozókat Martinák Ferenc párttitkár, s megemlékeztek a szovjet hadsereg megalakulá­sának 60. évfordulójáról is. Csiba József Nyesik a vadhajtásokat Nyesik a fákat a Dózsa György úton a gödöllői Város­gazdálkodási Vállalat kertészei. A fákat megtisztítják az elekt­romos vezetékekre benyúló ágaktól és a vadhajtásoktól. Anyakönyvi hírek Született: Horváth László és Kovács Márta: Henrietta, Kerék László és Bozlék Er­zsébet: Péter, Pálfi István és Petró Anikó Irén: István, Ho- licza Sándor és Blaubacher Teréz: Teréz, Török József és Bognár Erzsébet: Tamás, Tóth Lajos János és Nagy Zsu­zsanna: Tünde Zsuzsanna, Túri Ferenc István és Ra­dies Erzsébet: Ferenc László, Farkas Tibor és Horváth Má­ria: Gabriella, Jávor Ferenc és Megyeri Mária: Krisztina, Dobcsányi Mihály és Juhász Erzsébet: Tünde, Palásthy József és Kelemák Erzsé­bet: Gábor nevű gyermeke. Névadót tartott: Almássy Rudolf és Bognár Mária Va­léria: Rudolf. Papp Bálintés Major Erzsébet: Bálint, Rup- pert Rajmond és Szebelédi Mária: Rajmond, Braun La­jos és Gáspár Julianna: La­jos, Hajdú István és Nagy Erzsébet: István nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Balato­ni István és Jámbor Erzsé­bet, Túrái Lajos Ferenc és Tatár Margit, Baráth Ernő József és Gyulai Mária Zsu- zsanna. Elhunyt: Balogh Lászlóné Kovács Eszter, Gödöllő kas­tély, Tóth Sándor, Gödöllő kastély, Zentai Istvánná Schreck Julianna. Gödöllő, Munkácsy M. u. 33., Miller Imréné Török Terézia, Gö­döllő kastély, Bangó Jánosné Oláh Borbála, Gödöllő, Arany János u. 61., Olasz Ferencné Vozniczky Ilona, Gödöllő kas­tély, Langfeit Józsefné Du­dás Mária, Gödöllő kastély. Aszód, Isaszeg Biztonságos vasút Főpályamesteri szakaszok A Budapest—Hatvan közötti vasútvonalon folyó munkák során Isaszegen és Aszódon fő­pályamesteri szakaszokat lé­tesítenek. Ezzel is a biztonsá­gosabb vasúti közlekedéshez járulnak hozzá a MÁV dolgo­zói. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom