Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
2 ~xMaap 1978. MÄRCIÜS 10., FENTEK Befejeződött a belgrádi értekezlet Továbblépni Helsinki szellemében Dr. Petrán János és Julij Voroncov felszólalása Dr. Petrán János, a magyar küldöttség vezetője beszédében egyebek között hangoztatta: Hosszú, bonyolult és fáradságos munkának a záró aktusához érkeztünk, s most megelégedéssel fogadjuk, hogy a belgrádi találkozó végül is pozitív hangvétellel, a teendők reális számbavételével, eredményesén zárult. Szilárd meggyőződésünk, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartani minden résztvevő állam jogos érdekét és kívánságait. Mi ‘ Is tudomásul vesszük, hogy a jelenlegi helyzetben közös elhatározással eddig lehetett elmenni. A magyar küldöttség a belgrádi találkozó során ismételten rámutatott, hogy a helsinki záróokmányt munkánk megváltoztathatatlan alapfának, a résztvevő államok békés egymás mellett élését és együttműködését irányító, hosszútávú programnak tekintjük. Örülünk annak, hogy a záróokmány, amelynek jótékony hatása már kezd érvényesülni Európában, sikerrel állta ki az idők próbáját. Nem lenne helyes azonban az sem, ha elhallgatnánk a meglévő nehézségeket. A helsinki folyamat elleni támadások, valamint a fennálló realitásokkal nem számoló türelmetlenség szükségessé teszik a záróokmány három lényeges vonásának ismételt hangsúlyozását: Először: a záróokmány hosz- szú távra szóló akcióprogram. Időre van szükség két-, és többoldalú tevékenységünk sokrétű kiterjesztéséhez, mint ahogy európai biztonsági és együttműködési értekezlet is hosszú évek kitartó erőfeszítéseként jöhetett létre. Másodszor: a záróokmány egységes egész, s egyetlen részét sem lehet önkényesen kezelni. A dokumentum bizonyos részeinek kiragadása, ezek túlhangsúlyozása és más részek jelentőségének lekicsinylése különösen torz értelmezésekhez vezet. Mindig szem előtt keiutártani, hogy a záróokmány szoros logikai egységet, az érdekek gondosan mérlegelt egyensúlyát alkotja, minden egyes fejezete és rendelkezése politikai kölcsönhatásban áll a többivel. Harmadszor: a helsinki dokumentum különös erővel húzza alá a belügyekbe való be nem avatkozás általánosan elismert elvének jelentőségét. Megengedhetetlen, hogy egyes résztvevők — a közösen vállalt kötelezettségek állítólagos teljesítése címén — másokat igyekezzenek felelősségre vonni. Ez ellentmondana Helsinki szellemének. Kormányunk utasítása alapján a magyar küldöttség mind. végig azzal a határozott szándékkal vett részt a találkozó munkájában, hogy elősegítse a Helsinkiben — legmagasabb szintű akaratnyilvánítással — megerősített enyhülési folyamat megőrzését és továbbfejlesztését. Hiszen a legfontosabb, legégetőbb tennivaló az elmúlt két és fél esztendőben mit sem változott: a gyakorlatban kell megvalósítani az európai és világméretű enyhülés megerősítésének és katonai térre való kiterjesztésének programját. Bízunk abban, hogy az álláspontok jobb megismerését elősegítő belgrádi vitáink után jobb lehetőség nyílik az előrehaladásra ezen a területen; mind az illetékes európai fórumokon, mind pedig az ENSZ rövidesen sorra kerülő rendkívüli, a leszerelés kérdéseinek szentelt közgyűlésén. Felszólalása befejező részében a nagykövet rámutatott: A belgrádi találkozón igen nehéz és fárasztó politikai viták, az eltérő nézetek közti kompromisszumok türelmes keresése után nyílt csak meg a kibontakozás útja. Az előttünk álló időszakban nem kevésbé kitartó munkára, egymás érdekeinek és szándékainak gondos figyelembevételére, következetes és jószándékú tevékenységre van szükség. A madridi találkozóig terjedő időszak fontos fokmérője lesz az enyhülési folyamat életképességének, s nagy mértékben meghatározhatja következő összejövetelünk eredményességét. Ezért úgy véljük, hogy a részt vevő országoknak újaibb lépéseket kell tenniük a helsinki záróokmány teljes megvalósítása érdekében. A délutáni ülésen szólalt fel a Szovjetunió képviselője. Julij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője felszólalásában hangoztatta, hogy a belgrádi találkozó záródokumentuma az európai béke, biztonság és együttműködés megszilárdításának egyeztetett, egyöntetűen elfogadott programja, majd rámutatott arra, hogy a helsinki konferencia óta mindmáig és a jövőben is az alapvető feladat az, hogy a résztvevő országok minden tőlük telhetőt megtegyenek a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyítése és kölcsönös együttműködésük bővítése érdekében. A Szovjetunió küldöttsége a helsinki záróokmány ajánlásainak konkrét, gyakorlati megvalósítására irányuló átfogó programmal érkezett Belgrádija. Ugyanakkor azonban nem minden küldöttséget vezérelt az a szándék, hogy a jugoszláv fővárosban olyan ajánlásokat dolgozzunk ki, amelyek az európai biztonság megszilárdítását és az európai együttműködés fejlesztését, a leszerelés előrevitelét, a kölcsönös megértés és bizalom erősítését szolgálták volna. A szovjet küldöttség vezetője elítélte egyes nyugati országok képviselőinek az úgynevezett emberi jogok körül folytatott kampányát, amely — mint mondotta — egyfelől azt a célt szolgálta, hogy elleplezze azt a tényt, hogy egyes nyugati országokban a legelemibb emberi jogokat sem biztosítják, másfelől pedig el akarta vonni az európai közvélemény figyelmét a nyugati országok egyre növekvő katonai kiadásairól és fegyverkezéséről. Sajnálatos, hogy egyes nyugati országok álláspontja miatt a találkozón nem sikerült megállapodni a fegyverkezési hajsza korlátozását szolgáló tényleges lépésekről. A jövőbe tekintve r— mondotta Voroncov — nem vagyunk pesszimisták. El lehet utasítani egyik vagy másik javaslatot, de ezzel nem lehet kitérni Európa égető problémái elől, amelyeknek sikeres megoldásához egyre inkább az államok közös fellépésére van sziikség. Mi hiszünk a helsinki záróokmány hatékonyságában, és megelégedéssel állapítjuk meg: a belgrádi találkozón megvédelmeztük a záróokmányt attól, hogy revízió alá vegyék* és megváltoztassák szellemét és betűjét. Eredményes Dvorak, csehszlovák nagykövetnek adatott meg az a szerencse — lévén éppen ő a soros elnök —, hogy kinyilváníthatta a világ sok országában már régóta várt szentenciát: „A találkozó záródokumentumát elfogadottnak nyilvánítom.” S ezzel 1978. március 8-án megszületett 33 európai ország, továbbá az Egyesült Államok és Kanada konszenzusa Belgrádban, a Száva-palo- tában. A konszenzus latin kifejezés, egyöntetű vélemény a jelentése, s a csehszlovák küldött bejelentése az ' említett országok — az 1975-ös helsinki euróoai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevői — egyöntetű véleményét fejezi ki a záródokumentumban lefektetett gondolatokat, eszméket, tennivalókat illetően. S “z már önmagában is Jelentős tény. Még inkább annak tűnik, ha figyelembe vesszük megszü’etésének körülményeit. Emlékezetes, hogy a Helsinkiben elfogadott határozatok alapján 1977. október 4-én ült össze a belgrádi konferencia, de már előbb nyilvánvaló volt. hogy a helsinki ajánlásokat nem mindenki egyformán értelmezi, tehát a belgrádi konferencia célját illetően sem körvonalazódott az egyöntetű vélemény. A szocialista országok a helsinki értekezlet óta eltelt két év tényeiből indultak ki, s úgy ítélték meg, hogy jelentős erőfeszítések történtek az envhülés további kibontakoztatására, a Helsinkiben kitűzött célok megvalósítására. Megvolt tehát az alap a számvetésre. Egyrészt: milyen haladást sikerült elérni a helsinki záródokumentumban foglaltak megvalósításában, mászrészt pedig arra, hogy a küldöttek felmérhessék: az enyhülés további elősegítésében melyek a legfontosabb tennivalók. A NATO-országok másképpen gondolkodtak. Valamifajta nemzetközi bíróságnak képzelték el a belgrádi konferenciát, ahol ők a vádlottak padjára ültethetik a szocialista országokat. „Vádpontként” pedig a helsinki záródokumentum egyes részeit ragadták ki és azok teljesítését akarták számonkérni egyoldalúan. Hogy az értekezlet végül is bár kissé feszült, de mégis elfogadható munkalégkörben ült össze, az a szocialista országok higgadtságának köszönhető, akik következetesen rámutattak, hogy a helsinki ajánlások egységes egészet alkotnak. amelyekből egyes részek kiragadása, jelentőségüknek túlzott hangsúlyozása leplezetlen politikai célokat takar, ám semmiképpen sem az előbbrejutás szándékát fejezi ki. Elsősorban az Egyesült Államok követe, Arthur Goldberg volt az, alki az 1977. januárjában hivatalba lépett új amerikai kormány módosult külpolitikai koncepcióját képviselve, az emberi jogok ürügyén mimdunta’an a szocialista országok belügyedbe próbált beavatkozni. A_ szocialista országok igen fontosnak ítélik meg az emberi jogok érvényesülésének kérdését, s bármikor készek, hogy széleskörű eszmecserébe bocsátkozzanak ebben a témában. De semmilyen téma ürügyén nem tűrik el. hogy beavatkozzanak belügyeikbe. Határozott fellépésüknek tudható be, végeredményben, hogy a NATO-országok többsége után aZ amerikai küldött is kénytelen volt felhagyni egyoldalú próbálkozásaival. A belgrádi záróokmány megszületésének napján, szerdán Arthur Goldberg ugyan kinyilvánította véleményét. mely szerint a záródokumentum nem elégíti ki az amerikai igényeket az emberi jogok hangsúlyozását (értsd ezen a szocialista országok bírálatát) illetően, végül is azt hangoztatta, hogy „a találkozó teljesítette alapvető feladatát. Az értekezlet nehéz volt ugyan, de sikeres Érthetően a szocialista országok pozitívabban értékelik a belgrádi találkozó eredményeit. s ez kitűnik a konferencia záróaktusát képező küldöttségvezetői hozzászólásokból is. A szocialista ors-zágok egyértelműen elkötelezték magukat az enyhülés ügye mellett, s végül is a belgrádi találkozó az enyhülés további kibontakoztatásának • ügyét szolgálta. Erre utalt a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában Juri) Voroncov, a szovjet küldöttség vezetője is, amikor rámutaLeszerelés Szocialista országok javaslata Centben Nyolc szocialista ország — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Románia — csütörtökön szerződéstervezetet terjesztett a genfi leszerelési bizottság elé. A dokumentum javasolja a neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, fejlesztésé, nek és alkalmazásának betiltását. Az új, fontos kezdeményezés célja, a nukleáris háború veszélyének csökkentése. Közlemény Tito és Carter tárgyalásairól Carter amerikai és Tito jugoszláv elnök csütörtökön tartotta második, egyben záró tanácskozását a Fehér Házban. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény méltatja az el nem kötelezett országok mozgalmának jelentőségét, majd hangoztatja: a belgrádi tanácskozás nagymértékben megszilárdította az alapot ahhoz, hogy folytatódjanak a sokoldalú erőfeszítések az európai biztonság és együttműködés növelésére. Tito jugoszláviai látogatásra hívta meg Cartert, aki a meghívást örömmel elfogadta. Szomáliái bejelentés Csapatkivonás Ogadenből A Szomáliái tájékoztatási minisztérium csütörtök este közleményben jelentette be: a Forradalmi Szocialista Párt Központi Bizottsága olyan értelmű határozatot hozott, amely szerint kivonják az Oga- den térségében tartózkodó Szomáliái csapatokat. A közlemény szerint a döntés célja az, hogy „Afrika szarván helyreállítsák a békét, és igazságos, tartós megoldást találjanak a viszályra”. A közleményből ugyanakkor kitűnik, hogy Szomália az etió- piai területekre hatolt csapatainak kivonását különböző feltételekhez köti. tcvtrt, hogy „Belgrádban öt hónap alatt számos nyilatkozat hangzott el az európai biztonsági és együttműködési konferencia nagy történelmi jelentőségéről, arról, hogy további erőfeszítésekre van szükség az 1975-ben legfelső szinten aláírt záróokmány rendelkezéseinek maradéktalan megvalósításáért, mivel ez az okmány továbbra is az európai béke, biztonság és együttműködés évekre szóló egyeztetett programja. S az ezzel kapcsolatban kialakult, a találkozó zárónyilatkozata által tükrözött egyöntetűség a belgrádi fórum igen fontos, pozitív eredménye.” Ugyancsak jelentős eredménye a belgrádi konferenciának, hogy egyértelműen megfogalmazta az összeurópai (kiegészülve az Egyesült Államokkal és Kanadával). Kelet —Nyugat párbeszéd intézményesített folytatásának igényét. Ebben az értelemben fog létrejönni 1980 novemberében Madridban a második „belgrádi típusú” konferencia. Evvel kapcsolatban hangsúlyozta dr. Petrán János, a magyar küldöttség vezetője záróbeszédében, hogy „Az előttünk álló időszakban nem kevésbé kitartó munkára, egymás érdekeinek és szándékainak gondos figyelembevételére, következetes és jószándékú tevékenységre van szükség. A madridi találkozóig terjedd időszak jelentős fokmérője lesz az enyhülési folyamat életképességének és nagymértékben meghatározhatja következő összejövetelünk eredményességét.” H. P. Brezsnyev fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét. A megbeszélésen aláhúzták, hogy a Közel-Keleten kialakult helyzetben különösen jelentős szerepet tölt be az arab világ valamennyi haladó erőinek egysége, s az, hogy szorosra fűzzék kapcsolataikat természetes szövetségeseikkel: a Szovjetunióval és a szocialista közösség más országaival. Leonyid Brezsnyev megerősítette : a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormányriak elvi irányvonala az, hogy el kell érni az átfogó közel-keleti rendezést, amelynek szerves része a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítása. A palesztin küldöttség látogatásának befejeztével közleményt adtak ki Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter és Jasszer Arafat megbeszéléseiről. Ma tér vissza a Szojuz—28 Csütörtökön folytatta a felkészülést a pénteki visszatérésre Alekszej Gubarev és Vladimir Remek, aki egy hete vendégeskedik a Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomáson harmadik munkahónapját befejező R omanyenkónál és Grecskónál. Gubarev és Remek csütörtökön ellenőrizte a Szojuz—28 űrhajó valamennyi fedélzeti berendezését és műszerét és befejezte a rendkívüli gondosságot igénylő csomagolást. A Szojuz—28 hozza vissza pénteken a Földre az űrállomáson végzett tudományos kísérletek eddigi eredményeit, illetve a feladatukat már betöltött műszereket. A Szojuz—28 űrhajó az első nemzetközi személyzettel, készen. áll a visszatérésre — jelentette csütörtökön este a földi irányító központnak a Szaljut—6 fedélzetén együtt dolgozó űrnégyes. Eltmették Wernerlamberzet Magyar vezetők részvétlátogatáso Mély részvéttel búcsúzott csütörtökön a Német Demokratikus Köztársaság a hétfő esti líbiai- helikopterszeren csétlenség NDK-beli áldozataitól: Werner Lamberztől, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjától, a Központi Bizottság titkárától, Paul Markowskitól, a KB tagjától, a KB külügyi osztályának vezetőjétől, dr. Ármin Ernst tolmácstól, a lipcsei Marx Károly Egyetem tanárától és Hans-Joachim Sprembergtől, az ADN fotóriporterétől. Az NDK Népi Kamarája, a kormány és a Nemzeti Front Nemzeti Tanácsa Berlinben, az NSZP KB székházéban megtartott gyászszertartáson búcsúztatta az elhunytakat. Az NDK párt- és állami vezetői és az Azhali Ab- dusszalam Triki külügyminiszter vezette líbiai küldöttség jelenlétében — Kurt Hager, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára mondott gyászbeszédet. ★ Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, .Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője csütörtökön részvétet nyilvánított az NDK budapesti nagykövetségén Werner Lamberz és Paul Markowski elhunyta miatt. ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Abdulatp Al-Obeidinek, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam kormánya elnökének, a légikatasztrófa áldozatául esett Taha Sherif Ben Amer líbiai koordinációs miniszter elhunyta alkalmából. Bonni kormánynyilatkozat az NBK-NSZK kapcsolatokról Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár csütörtökön beszámolót olvasott fel a bonni parlamentben a két német állam kapcsolatainak helyzetéről. A kormányfő szerint az NSZK és az NDK kapcsolatai — bizonyos nehézségek ellenére — egészében kedvezően fejlődnek. A bonni szociál-liberá- lis kormányszövetség elutasítja a jobboldali ellenzéknek azt a törekvését, hogy a politikai és gazdasági zsarolás eszközeivel megváltoztassa az európai status quo-t. „Aki azt akarja elhitetni, hogy a jelenlegi világ- helyzetben helyreállítható az egykori német birodalom, aki azt hiszi, hogy az európai status quot most meg lehet változtatni, az a legérzékenyebb ponton veszélyezteti a békét.” — mondotta Schmidt. A kormánynyilatkozat felveti a továbblépés lehetőségeit is Schmidt szavai szerint számos terület kínálkozik a két német állam együttműködésére nemzetközi szinten. A kormányfő készségét nyilvánította arra is, hogy — kellő előkészítés után — személyesen találkozzék Erich Honeckerrel az NSZEP KB első titkárával az NDK Államtanácsának elnökével. CSAK BÖVIBEN... GENFBEN csütörtökön újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. BECSBEN csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 163. plenáris ülését. CSÜTÖRTÖKÖN hivatalos munkalátogatásra Moszkvába érkezett Ahmed Oszmán marokkói miniszterelnök. A marokkói miniszterelnököt csütörtökön a Kremlben fogadta Koszigin szovjet kormányfő. EGYIPTOMBAN letartóztattak tizenhét ott tanuló palesztin egyetemistát — jelentette a WAFA hírügynökség. Azzal vádolják őket, hogy „ve| szélyeztették Egyiptom biztonságát és a Szadat-rezsimel I ellenséges színben feltüntető gúnyiratokat terjesztettek”. kínai látogatásra hívták meg Atal Bihari Vadzs- paji indiai külügyminisztert. A meghívást Vang Ping-nan, a kínai külföldi kapcsolatok ápolására alakult társaság elnöke nyújtotta át az indiai diplomácia vezetőjének. A két ország 1962-es határviszálya óta ez volt az első, magasrangú indiai vezetőnek szóló kínai meghívás. KÍNAI pártmunkásküldöttség utazott csütörtökön jugoszláviai és romániai látogatásra, Li Ji-mengnek, a KKP KB külügyi osztályvezető-helyettesének vezetésével.