Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1978. FEBRUAR 5., VASARNAP Fót, Béke Termelőszövetkezet idejében megjavítják a gépeket Szervizt, festőműhelyt, több tárolóhelyet építenek A tavaly januári egyesülés után csaknem 500 millió forint értékű gépparkkal rendelkezett a fóti Béke Termelőszövetkezet. A társult gazdaságok egyebek között 50 traktort, 28 IFA tehergépkocsit és 12 kombájnt adtak a közösbe. Előrelátón ' — Az egyesüléskor a gépek fele jó állapotban volt, csaknem 20 százaléka azonban már elhasználódott — mondotta Verebélyi Ottó, a közös gazdaság gépesítési főmérnöke. — Jelenleg három helyen tároljuk a berendezéseket, Kákospalotán, Fóton és Csornádon. A kisebb teljesítményű gépek állandóan egy helyen állomásoznak, a fontosabbakat viszont, mint amilyenek a Steiger és Dutra traktorok, a kombájnok, mindig oda irányítjuk, ahol éppen szükség van rájuk. Az őszi munkálatok befejeztével, általában november végén, a téeszben megkezdik a nagyjavításokat. Tüzetesen átvizsgálnak valamennyi berendezést s felmérik a várható alkatrész-szükségletet. Az egyes darabokat az AGRO- KER-től és az AUTOKER-től rendelik meg. A téli időszakban gyakran félmillió forintnyi alkatrészt vásárolnak. — Gazdaságunk jelentős raktári készletekkel is rendelkezik — folytatta Verebélyi Ottó. — Csaknem 4 millió forintot ér pótalkatrészünk. Beszerzése, éves terv alapján, folyamatos. Alkatrészekre tavaly például majdnem 15 millió forintot költöttünk. Felelősség Régi panasz, hogy gyakran hiánycikkek a legfontosabb darabok. Bár a gépesítési főmérnök szerint, a házi gyártás sokkal drágább, mint ha vásárolnák, sokszor a szövetkezetben készítenek egy-egy fogaskereket a műtrágyaszórókhoz, vagy fordítóíárcsát a tojóházakba. Felhasználják a kiselejtezett gépek még felújítható részeit is, amelyek ugyan kevésbé tartósak, de olA Magyar Televízió filmet forgat Vác közművelődéséről, Rockenbauer Pál rendezésében. A stáb megfordult a Naszály Könyvesboltban, a zeneiskolában, a művelődési központban Az Egyesült Izzóban arra volt kíváncsi, hogy az üzemi népművelő, Popp László, milyen kapcsolatot tart fenn a város kulturális intézményeinek vezetőivel, a gyáron belül milyen | a kulturális igény és milyenek a lehetőségek? A könyvtár munkájáról csóbbak az újaknál és hiányt pótolnak. Műhelyeikben csaknem 60 szerelő dolgozik, akiknek 80 százaléka szakmunkás. Hozzáértésüknek, gondos munkájuknak köszönhető, hogy a gépek nagy része a norma szerint amortizálódik. Akadnak viszont berendezések, mint például a burgonyaszedő kombájnok, vagy a szárzúzók, amelyek a rendszeres karbantartás ellenére, idő előtt tönkremennek. — Szeretnénk növelni a gépek kezelőinek és vezetőinek felelősségét is — magyarázta Verebélyi Ottó. — Tavaly még együtt vizsgáltuk az egyes gépcsoportokra fordított összegek nagyságát, az idén azonban már minden berendezést sorra véve, külön jegyezzük a fenntartására költött pénzt, így megállapítható, hogy egy-egy traktor vagy teherautó esetében a gépben van-e a hiba vagy vezetője hanyagolja-e el a karbantartást? A téli nagyjavításoknak elsősorban az a céljuk, hogy a tavaszi, nyári és őszi munkák idején valamennyi berendezés zavartalanul működjék. Természetesen, rövid egy-két hónap alatt valamennyi gépet A továbbtanulók pályára irányítása bonyolult, nehéz munkát ró az iskolavezetésre és az osztályfőnökökre. Könnyű lenne csak arra ügyelni, hogy a különböző típusú iskolákba jelentkezők aránya megfeleljen az országos kívánalmaknak. Ennél sokkal többre van azonban szükség: figyelembe kell venni a társadalmi érdekeket, az egyéni rátermettséget, az érdeklődési kört .és az egészségügyi alkalmasságot. Tilgont Sándomé, a gödi tanács művelődési előadója: — A múlt évben községünk két általános iskolájában 112 Szegletes Józsefné számolt be (képünkön). Elmondta, hogy 956 olvasójukkal a megyében is az elsők között állnak. Mintegy 10 ezer könyv segíti a szórakozást, a művelődést és a szakmai továbbképzést. Nábelek Gábor és Molnár Sándor arról beszélt, hogy a könyvtár adta lehetőség menynyiben válik hasznára munkájában, tanulmányaiban. A filmet előreláthatólag 2 hónap múlva mutatja be a televízió. Simák Attila nem tudják felújítani, ezért a hibás alkatrészeket folyamatosan cserélik ki. Jelenleg azokat a traktorokat javítják, melyek a melegebb idő beálltával megkezdik a talajmunkákat. A kombájnokat például január elejétől június közepéig újítják fel. Vásárlás A gépek állapotának megóvását jelenti a téli szakszerű tárolás is. A fótiak egyik legnagyobb gondja, hogy csak Rákospalotán, vannak fűthető, zárt garázsok, a másik két helyen azonban nyitott színekben állnak a gépek. Üj módszerként, vegyianyagokkal igyekeznek csökkenteni a korróziót, ponyvát, vagy PVC- fóliát azonban, drágasága miatt, nem használnak. A helyzet javítására — erejükhöz mérten — szeretnének építeni több zárt tárolóhelyet, új szervizállomást és egy festőműhelyt. A Béke Termelőszövetkezet erre az évre mintegy 7 millió forint értékű új gép vásárlását tervezi, hogy pótolja az idén kiselejtezett berendezéseket. F. Z. nyolcadikos végzett, s ötven százalékuk középiskolába, 47 százalékuk pedig szakmunkástanulónak jelentkezett. A szakközépiskolák közül különösen népszerű az egészség- ügyi, a közgazdasági, a híradástechnikai és a közlekedési. A szakmák között a műszerész és az építőipari vezet, de sokan tanulnak a Dunakeszi Járműjavítóban. Szerveztek üzemlátogatásokat is, egyebek között az OVIT-ba, a Ramónába, a Dunakeszi Járműjavítóba és a kenyérgyárba. — Az előző évi tapasztalatok alapján, a nyolcadikos osztályfőnökökkel és a szülőkkel együtt szeretnénk helyes döntéshez segíteni minden egyes tanulót — folytatta Tilgont Sándorné. — Gondunk, hogy kevés diákot tudunk a pályaválasztási tanácsadásra elküldeni. Talán nem lenne rossz, ha a járásban a nevelési tanácsadáson túl, pályaválasztási tanácsadó is segítené munkánkat. S. L. Gazdászfarsang. A Váci Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyakorlóiskolája február 25-én, szombaton, 17 órai kezdettel rendezi meg a hagyományos, jelmezes gazdász- farsangot. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Ruzsicska Béla, kedden dr. Sárközi József, szerdán dr. Csömör Pál. csütörtökön dr Bucsek Tibor, pénteken dr Karádi Katalin szombaton és vasárnap dr. Pap Miklós tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórházban, a Március 15. tér 9. szám alatt. Az éjszakai és ünnepi orvosi ügyeletet tartó orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni A beosztás hét közben megváltozhat. Pályaválasztók — gondokkal Népszerűek a szakközépiskolák Üzemlátogatásokat is szerveznek A közigazgatás alapjainál (1.) Társult községekben IWirdössze 20 közös tanács tevékenykedett még 1974-ben Pest megyében. Eredményes munkájuk és feladataiknak törvények szerinti ellátása, a székhely-község és a hozzá tartozó társközségek viszonylag dinamikus fejlődése adta a biztatást, hogy további közös tanácsok létrehozását szorgalmazzuk. Az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy célszerű volt a közös tanácsok, létrehozása és az erők egyesítése. Ezzel összhangban folyt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése, amely jó gazdasági bázist teremtett a községek továbbfejlesztéséhez. A közös tanácsok létrehozása után a legnagyobb vita és feszültség a fejlesztési koncepció kialakításában, eldöntésében jelentkezett. A járási pártbizottságok, a közös tanácsokat irányító pártszervek körültekintő, következetes, politikai felvilágosító munkával és érdemi határozatokkal elérték, hogy a társközségek lakossága is megértse, elfogadja az egyesített erőben rejlő lehetőségeket. A közös tanácsok megalakulásakor és természetesen ma is a községek fejlettségi szintjében, ellátottságában vannak különbségek. A kommunális ellátottságban többnyire a székhelyközségek voltak jobb helyzetben. A meglévő különbségeket néhány konkrét példa is érzékelteti. Aszód székhelyközség és a hozzá tartozó Iklad társközség a meglévő gondjaik mellett is lényegesen jobb ellátá- súak, mint az ugyancsak hozzájuk tartozó Domi.ny társközség, amely az egyasü'éskor aránytalanul elmaradott volt. A ráckevei járásban viszont ennek fordítottjára is van példa. Dunavarsány, amely székhelyközség, a kommunális ellátottságban elmaradottabb, mint a hozzá tartozó társközségek. Ebben a helyzetben Aszód, mely a közös tanács székhelye, az egyesülést követően először Domony társközség fejlesztési gondjait oldotta meg. Pénzben kifejezve, Domony társközség 1974 óta 100 millió forint fejlesztésben részesült, melynek nyomán utak és pedagógus szolgálati lakások is épültek. Ezt a fejlesztést Domony, mint kisközség, önállóan nem lett volna képes megoldani. Természetesen találkozunk olyan példával is, hogy a nagyobb ütemű fejlesztés a székhelyközségben van, különösen akkor, ha az egyúttal járási székhely is. Az elmúlt négy évben Ráckevén többek között lakásokat, nyolctantermes iskolát, óvodát építettek és jelentősen fejlesztették a közműveket. Ez azonban kihatott a Ráckevéhez tartozó társközségekre is: közművelődésben, az áruellátás javulásában és többek között abban, hogy a társközségek lakói közül többen kaptak lakást a székhelyközségben. Emellett nem hanyagolták el a társközségek fejlesztését sem, így Szigetbecsén iskolát és gázcseretelepet építettek. A fejlesztési politika körültekintő kialakítása és megoldása, továbbá o fejlesztési elgondolások közép- és rövidtávú ismertetése, illetve kialakításuknál a lakosság igényeinek mérlegelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok mind jobban magukévá tegyék a közös tanácsok létrehozásánák szükségességét. A társközségek lakosságával is elfogadtatható, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások központi elhelyezése közös érdek. A megyében egyre több ilyen község van, amelynek megfelelő a vonzáskörzete a társközségekkel. A váci járásban az intézmény- hálózatot elsősorban a székhely-községekben építették ki és korszerűsítették. Ennek következtében közös igazgatású oktatási- és kulturális intézmények jöttek létre, amelyek színvonalasabban, jobb feltételek között tudják megoldani a társközségekben élő gyermekek oktatását és a lakosság művelődését. A galga- mácsai közös tanács a társközségek felső tagozatos tanulóinak a korszerű követelményeknek megfelelő oktatását hasonlóképpen oldotta meg. Az Örkény községi pártbizottság javaslatára a nagyközség művelődési házát újították fel, ennek következtében javult a társközségekben is a művelődési lehetőség. A tár. sadalmi munka megszervezésének azért is van megkülönböztetett jelentősége a közös tanácsú községekben, mert a fejlesztési igények jóval nagyobbak, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1977-ben a közös tanácsú községekben meghaladta állampolgáronként a 60 forintot. Ebben az átlagnál is fontosabb helyet foglal el a Hazafias Népfront munkája. A népfrontbizottságok és -elnökségek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el a falusi hagyományok ápolásában, a társadalmi- munka-akciók szervezésében, a közéleti tevékenység fokozásában. A pártszerVezetek feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a társközségi népfrontbt- zottságokra, egyebek között az eddiginél több tájékoztatással, információval, a székhely-és társközségi népfront-vezetők, valamint tanácsi vezetők találkozásainak, megbeszéléseinek rendszeresítésével. Épp ilyen fontos a feladat együttes értelmezése, koordinálása és egyeztetése. A tanácsi testületi és államigazgatási munka az igényeknek megfelelően alakul a közös tanácsú községekben. A társközségek lakosságát kellő számban képviselik a tanácstagok és az a tapasztalat, hogy a társközségek lakossága mint választó, fokozott követelményeket támaszt a tanácstagokkal szemben. Megvalósulni látjuk a XI. pártkongresszus beszámolójában megfogalmazottakat; „hogy az egységes államszervezet részeként erősödik a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdái és az össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt”. Az irányító pártszervek különös gondot fordítottak a megyében a közös tanácsú községek szerveinek személyi összetételére. A testületekbe a párt politikáját támogató, mellette kiálló, közmegbecsülésnek örvendő személyek kerültek döntő többségbe. Az ösz- szetétel tükrözi a választók összetételét. A káder- és személyzeti munka segítése, ellenőrzése a közös tanácsok pártirányításában igen jelentős helyet foglal el. Az irányító pártbizottságok és pártvezetőségek gondot fordítanak a tanácsi vezetők irányítására, képzésére, munkájuk értékelésére. Jó az együttműködés a tanácsi vezetők és párttitkárok között. Rendszeresen és folyamatosan tájékoztatják egymást és a testületek tagjait a munkájukhoz szükséges időszerű kérdésekről, párthatározatokról, rendeletekről. Az viszont helyenként megnehezíti a közös tevékenységet, ha a tisztségviselők hiányos ismeretűek és nincsenek tisztában alapvető párthatározatokkal, vagy a tanácsi munka területén megjelenő törvényekkel, jogszabályokkal. Fontos tényezője a pártirányításnak a közös tanácsú községekben a kommunista tanácstagok csoportja. Mozgósításukra a tanács egész tevékenységét érintő, lényeges kérdések eldöntése előtt van szükség. Ilyen az éves tervek értékelése, a következő évi feladatok meghatározása. A közös tanácsok a társközségek számától és nagyságától függően kihelyezett testületi üléseket is tartanak. Ezek megteremtik a tényleges érdekeltséget, a jó politikai légkört és közérzetet a társközségekben. Esetenként jelentős politikai rendezvényeket, járási ünnepségeket is szerveznek társközségekben. Ezeknek mindig igen kedvező a visszhangja. Segítik a tanácstagi csoportok is a közös tanácsokat. Vezetői a tanácselnökhelyettesek és évi 2—4 alkalommal üléseznek. A társközséget érintő tanácsülési napirendeket előzetesen megtárgyalják, ezenkívül a társközségeket érintő egyéb kérdésekben is állást foglalnak. A hatósági munka segítése és ellenőrzése a közös tanácsú községekben működő pártszervek egyik fontos feladata. Figyelembe véve, hogy a lakosság a párt politikáját annak alapján ítéli meg, hogy milyen tapasztalatokat szerez közvetlen lakóhelyén, munkahelyén, miként érvényesül a párt politikája helyileg, milyen a kommunisták magatartása, ez megnövekedett feladatot ró a pártszervezetekre. Munkájuk alapja, hogy a tanácsoknál, a kirendeltségeknél érdemibbé tegyék a foglalkozást az ügyfelekkel^ s az állampolgárok ügyeit kulturáltan és közmegelégedésre intézzék. ■ A tömegkapcsolatok tovább szélesedtek, bővültek és szilárdultak a közös tanácsú községekben. Erősödött az összefogási és cselekvési egység is. A közös tanácsú községekben is társadalmi üggyé, közös üggyé vált a települések fejlesztése, egyre jelentősebb a gazdasági egységek együttműködése, a lakosság részvállalása, a községpolitikai feladatokból. Egyre inkább társadalmi üggyé válik a köz- művelődés, az oktatás és az egészségügy fejlesztése. A közös összefogás példái ezek a közös fenntartású intézmények, az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, a művelődési intézmények komplex irányítása. Mindezekben az elért eredményekben megmutatkozik a közös tanácsú községek munkáját irányító pártbizottságok és pártszervek hathatós tevékenysége is. (A 2. — befejező — rész keddi lapunkban: Erősödő nagyközségek címmel.) . ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Pest megye településhálózatában jelentős — az országos átlagot ténylegesen meghaladó — szerepet töltenek be a nagyközségi és a közös községi tanácsok, valamint az utóbbihoz tartozó társközségek. Az ország 386 nagyközségének hozzávetőleg egyhatoda, vagyis 54 van Pest megyében. Közülük négy nagyközség egyben járási székhely is. A közös tanácsú nagyközségek száma 13, s hozzájuk 45 település tartozik, összesen 34 közös tanácsú község működik Pest megyében, ezekhez összesen 81 település tartozik. A nagyközségekben és a nagyközségi közös tanácsokban cl és dolgozik a megye lakosságának több, mint 60 százaléka és a megye párttagságának egyhar- mada. A társközségekben több, mint százezer állampolgár él és félezernyi párttag tevékenykedik. Ebből adódóan is a megyei pártbizottság és tanácsi vezetés fokozottan törődik e nagyközségek életével, fejlődésével, az ott élő lakosság gondjainak megoldásával és egyre növekvő igényeinek megfelelő kielégítésével. Tévést áh a városban Film a közművelődésről
