Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

t» Kertbarátok Vecsésen Segítik a község ellátását Bevált, hasznos kezdeményezések Csaknem száz tagja van a vecsési kertbarátkörnek, job­bára idős nyugdíjasok. Rajtuk kívül — bár hivatalosan nem tartoznak a szervezethez — mintegy félszázan érdeklőd­nek, ritkán részt is vesznek a helyi népfrontbizottság által patronált kertbarátkor rendez­vényein. Somlyó István, a Chemimas irányító-tervező szakembere, kezdetben csak hobbiként fog­lalkozott kertészkedéssel, majd aktivitását látva választották meg a kör elnökének. Tőle ér­deklődtünk a vecsési kertész- kedők tevékenységéről, gond- iairóL Primőrök — Eredményes munkánkat igazolja, hogy tavaly több mint 100 mázsa gyümölcsöt értékesítettünk az ÁFÉSZ köz­vetítésével, de jelentős az a mennyiség is, melyet tagjaink gyümölcsöskertjeiből visznek el a vásárlók. Egyre jobban a kora őszi és nyárvégi gyü­mölcsfajták, a kettős haszno­sítású szőlők válnak kedveltté a tagság körében, s a gyü­mölcsellátás javítása érdeké­ben mi is azok telepítését szorgalmazzuk. A gyümöl­csökkel a vecsési primőrsalá­ta, a fólia alatt termelt cse­mege paradicsom, retek már húsvét körül megjelenik a he­lyi és fővárosi piacokon. Ér­dekes, hogy a káposztaterme­lők közül csak kevesen érdek­lődnek programjaink iránt, pedig sokszor olyan tudnivaló­kat hallhatnának az előadók­tól, amelyek hasznosításival még híresebbé válhatna a ve­csési káposzta. hogy eladásra nem jut még a gombából, de minden részt­vevőnek elegendő volt a csa­lád igényeinek kielégítésére. Egy mázsa fában 5—6 kiló gomba is termelhető, s nagy előnye, hogy biztosan tudjuk róla, nem mérgező. Ha ke­ményfát tudunk beszerezni, a későbbiekben fokozzuk a ter­mesztést, s jut majd a ter­mésből a vásárlóknak is. Juttatások — Évente facsemetékkel, gyökeres szőlővesszőkkel meg­felelően ellátjuk tagjainkat, de Báli István, egyik társunk, az oltványozáshoz is tud hasz­nos tanácsokat adni. Igaz, hogy a kertbarátok elég nagy hányada a környékből, a szom­szédos kisállattenyésztőktől szerzi meg a kerti föld szer- vestrágya-szükségletét, de a Ferihegy Tsz segítségével le­hetőség van arra is, hogy Nagytétényből fuvaroztassunk kellő mennyiséget. A Vető­magellátó Vállalat közvetíté­sével, a Lőrinci Fonó kertba­rátkörével együttműködve, akciót kezdeményeztünk a szervezett vetőmagellátásra, a helyi kertekaljai bolt vezető­jével együttműködve, növény­védőszerekből és műtrágyából is megfelelő ellátásról gon­doskodunk. A helyi népfront­bizottsággal együttműködve, környezetvédelmi őrséget szer­veztünk, s a Pest megyei Nö­vényvédő Állomás közléseit híradókon, falragaszokon ad­tuk a lakosság tudtára. Saj­nos, néhány kezdeményezé­sünk egy kicsit ellaposodott, az aktívabb tagok, az öntevé­keny nyugdíjasok lassan ki­dőlnek a sorból, az utánpót­lás pedig akadozik, pedig a Ferihegy Tsz hordozható, ja­pán gyártmányú permetező- géppel ajándékozta meg kö­rünket, s a nagyközségi könyv­tár, kérésünkre, kisebb házi­könyvtárra való szakkönyvet vásárolt, bárki hozzáférhet. Tervek A vecsési kertbarátok, lát­va az aktivitás csökkenését, újabb kezdeményezésekkel próbálkoznak megnyerni az if­jabb kertészkedőket. Dr. Mády Rezső egyetemi adjunk­tusnak, a kertbarátok patro- nálójának szervezésében, köz- érdeklődésre számot tartó elő­adásokat tartanak. Januárban a gyümölcsfák, rózsák metszé­séről, a fólia alatti zöldség- termesztésről, az alacsony tör­zsű almafajták előnyeiről hallgattak előadást, de Pólyák Dezső, Dávid Miklós, Terbe István egyetemi tanárok a gyakorlatban is bemutatják majd a tudnivalókat. A mű­velődési házban kiállításokon, vetítésekkel egybekötött be­mutatókon teszik közszemlére terményeiket. — Ügy látjuk, a gyakorlati foglalkozások jobban kedvel­tek a tagság körében, s egy- egy gyümölcs-, zöldségbemu­tató nagy tömegeket vonz. Szeretnénk ebben az évben kezdeményezéseinket tovább­fejleszteni, s a község ellátá­sában fokozottabban részt venni. o. k. — Különösen a szőlőterme­lés került előtérbe manapság Vecsésen. A legkorábbi Csaba­gyöngyétől, a húsos szemű kardinálig, az irsai Olivérig valamennyi kedvelt fajta meg­található tagságunk kertjei­ben. Az utóbbi években laska- gomba-termesztéssel is kísér­letezünk, tavaly például mintegy 25—30 mázsa nyárfát oltottunk be az értékes spó­rákkal, s a dr. Orbán Vince gombaszakértő irányításával végrehajtott kísérletek kedve­ző eredményt hoztak. Igaz, A mai és a holnapi kulturális program MOZIK Ecser: Ők, ketten. H: A bosszúállók. Gomba: Holttest a Temzéből. H: A cigány tá­bor az égbe megy. Gyömrő: öngyilkosság vagy gyilkosság? H: Piedone Hong-Kongban. Mende: A cowboy nyara. H: Az éjszaka a betyároké. Mo- nor: Dugó, a csodacsatár. H: Hüvelyk Matyi. Nyáregyháza: Indiánkaland Ontarióban. H: A piros alma. Pilis: Ameri­Kerékpárokhoz, kuktákhoz A Taurus Gumiipari Válla­lat péteri üzemének dolgozói — köztük az alsó képen lát­ható Farkas Györgyné cs Freud Antalné — naponta tízezer, NDK-exportra készülő kerékpárpedál gumiaíkatré- szét tisztítják meg. ★ Társaival havonta 15 ezer úgynevezett kuktazárógumiról is eltávolítja a felesleges ré­szecskéket Sir.kovics Istvánná (jobboldalt). Barcza Zsolt felvételei kai éjszaka. H: Dugó, a cso- dácsatár. Sülysáp: Csizmás Kandúr. H: Üdülők. Űri: Zorro. H: Kísértés. Üllő: Vin­cent, Francois, Paul és a töb­biek. H: Riasztólövés. Vecsés: A tizenötéves kapitány. Ma­tiné: Ludas Matyi. H: Akasz- tanivaló bolond nő. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Mendén, 10 órától a foto- szakkör, 18-tól az ifjúsági klub foglalkozása, hétfőn, 17- től 21-ig: könyvtári órák, 18- tól: a pávakör próbája. Úri­ban, hétfőn, 14.15-től: Kiből lesz társadalmilag veszélyez­tetett fiatal? címmel ismeret- terjesztő előadás (a KELTEX Vállalatnál), 18-tól: szabás­varrás tanfolyam. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Ká­ván: dr: Pénzes János (Gom­ba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyom­ron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, dr. Burzuk Valéria (Monor, egészségház, védőnői szoba, Kossuth Lajos u. 97., telefon: 429.), Mendén: dr. Csernik Zoltán (Fő u. 6., telefon: 11.), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód, Ady E. u. 14.), Pili­sen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Üriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. i Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fodor Etelka. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Czeglédi László, állami gaz­daság csévharaszti telepe. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 16 óráig (13-tól 15-ig ebédidő) Monoron, a fő­téri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. A közigazgatás alapjainál (1.) Társult községekben Mindössze 20 közös tanács ' tevékenykedett még 1974-ben Pest me­gyében. Eredményes munkájuk és felada­taiknak törvények sze­rinti ellátása, a szék­hely-község és a hozzá tartozó társközségek vi­szonylag dinamikus fej­lődése adtá a biztatást, hogy további közös ta­nácsok ' létrehozását szorgalmazzuk. Az az­óta szerzett tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy célszerű volt a közős ta­nácsok létrehozása és az erők egyesítése. ' Ezzel összhangban folyt a me­zőgazdasági termelőszö­vetkezetek egyesülése, amely jó gazdasági bá­zist teremtett a községek továbbfejlesztéséhez. A közös tanácsok létrehozása után a leg­nagyobb vita és feszültség a fejlesztési kon­cepció kialakításában, eldöntésében jelentke­zett. A járási pártbizottságok, a közös taná­csokat irányító pártszervek körültekintő, kö­vetkezetes, politikai felvilágosító munkával és érdemi határozatokkal elérték, hogy a társközségek lakossága is megértse, elfogadja az egyesített erőben rejlő lehetőségeket. A kö­zös tanácsok megalakulásakor és természete­sen ma is a községek fejlettségi szintjében, ellátottságában vannak különbségek. A kom­munális ellátottságban többnyire a székhely­községek voltak jobb helyzetben. A meglévő különbségeket néhány konkrét példa is érzékelteti. Aszód székhélyközség és a hozzá tartozó Iklad társközség a meglévő gondjaik * mellett is lényegesen jobb ellátá- súak, mint az ugyancsak hozzájuk tartozó Domony társközség, amely az egyesüléskor aránytalanul elmaradott volt. A ráckevei já­rásban viszont ennek fordítottjára is van példa. Dunavarsány, amely székhelyközség, a kommunális ellátottságban elmaradottabb, mint a hozzá tartozó társközségek. Ebben a helyzetben Aszód, mely a közös tanács szék­helye, az egyesülést követően először Domony társközség fejlesztési gondjait oldotta meg. Pénzben kifejezve, Domony társközség 1974 óta 100 millió forint fejlesztésben részesült, melynek nyomán utak és pedagógus szolgá­lati lakások is épültek. Ezt a fejlesztést Do­mony, mint kisközség, önállóan nem lett vol­na képes megoldani. Természetesen találkozunk olyan példával is, hogy a nagyobb ütemű fejlesztés a szék­helyközségben van, különösen akkor, ha az egyúttal járási székhely is. Az elmúlt négy évben Ráckevén többek között lakásokat, nyolctantermes iskolát, óvodát építettek és jelentősen fejlesztették a közműveket. Ez azonban kihatott a Ráckevéhez tartozó társ­községekre is: közművelődésben, az áruellá­tás javulásában és többek között abban, hogy a társközségek lakói közül többen kaptak la­kást a székhelyközségben. Emellett nem ha­nyagolták el a társközségek fejlesztését sem, így Szigetbecsén iskolát és gázcseretelepet építettek. A fejlesztési politika körültekintő kialakí­tása és megoldása, továbbá a fejlesztési el­gondolások közép- és rövidtávú ismertetése, illetve kialakításuknál a lakosság igényeinek mérlegelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok mind jobban magukévá te­gyék a közös tanácsok létrehozásának szük­ségességét. A társközségek lakosságával is el­fogadtatható, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások központi elhelyezése közös érdek. A megyében egyre több ilyen község van, amelynek megfelelő a vonzáskörzete a társ­községekkel. A váci járásban az intézmény- hálózatot elsősorban a székhely-községekben építették ki és korszerűsítették. Ennek követ­keztében közös igazgatású oktatási- és kultu­rális intézmények jöttek létre, amelyek szín­vonalasabban, jobb feltételek között tudják megoldani a társközségekben élő gyermekek oktatását és a lakosság művelődését. A galga- mácsai közös tanács a társközségek felső ta­gozatos tanulóinak a -korszerű követelmények­nek megfelelő oktatását hasonlóképpen oldot­ta meg. Az Örkény községi pártbizottság ja­vaslatára a nagyközség művelődési házát újí­tották fel, ennek következtében javult a társ­községekben is a művelődési lehetőség. A tár­sadalmi munka megszervezésének azért is van megkülönböztetett jelentősége a közös ta­nácsú községekben, mert a fejlesztési igények jóval nagyobbak, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. Az egy főre jutó társadalmi mun­ka értéke 1977-ben a közös tanácsú községek­ben meghaladta állampolgáronként a 60 fo­rintot. Ebben az átlagnál- is fontosabb helyet foglal el a Hazafias Népfront munkája A népfrontbizottságok és -elnökségek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el a fa­lusi hagyományok ápolásában, a társadalmi- munka-akciók szervezésében, a közéleti tevé­kenység fokozásában. A pártszervezetek fel­adata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a társközségi népfrontbi­zottságokra, egy ebek kö­zött az eddiginél több tájékoztatással, infor­mációval, a székhely-és társközségi népfront-ve­zetők, valamint tanácsi vezetők találkozásainak, megbeszéléseinek rend­szeresítésével. Épp ilyen fontos a feladat együt­tes értelmezése, koordi­nálása és egyeztetése. A tanácsi testületi és államigazgatási munka az igényeknek megfele­lően alakul a közös ta­nácsú községekben. A társközségek lakosságát kellő számban képvise­lik a tanácstagok és az a tapasztalat, hogy a társközségek lakossága mint választó, fokozott követelményeket támaszt a tanácstagokkal szemben. Megvalósulni látjuk a XI. pártkong­resszus beszámolójában megfogalmazottakat; „hogy az egységes államszervezet részeként erő­södik a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A taná­csok mindinkább területük felelős gazdái és az össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt”. Az irányító pártszervek különös gondot fordítottak a megyében a közös tanácsú köz­ségek szerveinek személyi összetételére. A testületekbe a párt politikáját támogató, mellette kiálló, közmegbecsülésnek örvendő személyek kerültek döntő többségbe. Az ösz- szetétel tükrözi a választók összetételét. A káder- és személyzeti munka segítése^ ellenőrzése a közös tanácsok pártirányításá­ban igen jelentős helyet foglal el. Az irányító pártbizottságok és pártvezetőségek gondot fordítanak a tanácsi vezetők irányítására, képzésére, munkájuk értékelésére. Jó az együttműködés a tanácsi vezetők és párt­titkárok között. Rendszeresen és folyamato­san tájékoztatják egymást és a testületek tagjait a munkájukhoz szükséges időszerű kérdésekről, párthatározatokról, rendeletek­ről. Az viszont helyenként megnehezíti a kö­zös tevékenységet, ha a tisztségviselők hiá­nyos ismeretűek és nincsenek tisztában alap­vető párthatározatokkal, vagy a tanácsi mun­ka területén megjelenő törvényekkel, jogszar bályokkaL Fontos tényezője a pártirányításnak a kö­zös tanácsú községekben a kommunista ta­nácstagok csoportja. Mozgósításukra a tanács egész tevékenységét érintő, lényeges kérdések eldöntése előtt van szükség. Ilyen az éves ter­vek értékelése, a következő évi feladatok meghatározása. A közös tanácsok a társ­községek számától és nagyságától függően kihelyezett testületi üléseket is tartanak. Ezek megteremtik a tényleges érdekeltséget, a jó politikai légkört és közérzetet a társközségek­ben. Esetenként jelentős politikai rendezvé­nyeket, járási ünnepségeket is szerveznek társközségekben. Ezeknek mindig igen kedve­ző a visszhangja. Segítik a tanácstagi csoportok is a közös ta­nácsokat Vezetői a tanácselnökhelyettesek és évi 2—4 alkalommal üléseznek. A társközsé­get érintő tanácsülési napirendeket előzetesen megtárgyalják, ezenkívül a társközségeket érintő egyéb kérdésekben is állást foglalnak. A hatósági munka segítése és ellenőrzése a közös tanácsú községekben működő párt szer­vek egyik fontos feladata. Figyelembe véve, hogy a lakosság a párt politikáját annak alap­ján ítéli meg, hogy milyen tapasztalatokat szerez közvetlen lakóhelyén, munkahelyén, miként érvényesül a párt politikája helyileg, milyen a kommunisták magatartása, ez megnövekedett feladatot ró a pártszerveze­tekre. Munkájuk alapja, hogy a tanácsoknál, a kirendeltségeknél érdemibbé tegyék a fog­lalkozást az ügyfelekkel, s az állampolgá­rok ügyeit kulturáltan és közmegelégedésre intézzék. A tömegkapcsolatok tovább szélesedtek, bővültek és szilárdultak a közös tanácsú köz­ségekben. Erősödött az összefogási és cselek­vési egység is. A közös tanácsú községekben is társadalmi üggyé, közös üggyé vált a tele­pülések fejlesztése, egyre jelentősebb a gaz­dasági egységek együttműködése, a lakosság részvállalása, a községpolitikai feladatokból. Egyre inkább társadalmi üggyé válik a köz- művelődés, az oktatás és az egészségügy fej­lesztése. A közös összefogás példái ezek a közös fenntartású intézmények, az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, a művelődési intéz­mények komplex irányítása. Mindezekben az elért eredményekben megmutatkozik a közös tanácsú községek munkáját irányító pártbi­zottságok és pártszervek hathatós tevékeny­sége is. (A 2. — befejező — rész keddi lapunkban: Erősödő nagyközségek címmel.) ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Pest megye településhálózatában je­lentős — az országos átlagot ténylege­sen meghaladó — szerepet töltenek be a nagyközségi és a közös községi tanácsok, valamint az utóbbihoz tartozó társközsé­gek. Az ország 306 nagyközségének hozzá­vetőleg egyhatoda, vagyis 54 van Pest me­gyében. Közülük négy nagyközség egy­ben járási székhely is. A közös tanácsú nagyközségek száma 1«, s hozzájuk 45 település tartozik. Összesen 34 közö^ ta­nácsú község működik Pest megyeben, ezekhez összesen 81 település tartozik. A nagyközségekben és a nagyközségi közös tanácsokban él és dolgozik a me­gye lakosságának több, mint 60 százalé­ka és a megye párttagságának egyhar- mada. A társközségekben több, mint százezer állampolgár él és félezérnyi párttag tevékenykedik. Ebből adódóan is a megyei pártbizottság és tanácsi vezetés fokozottan törődik e nagyközségek életé­vel, fejlődésével, az ott élő lakosság gondjainak megoldásával és egyre növek­vő igényeinek megfelelő kielégítésével. / u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom