Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1978. FEBRUAR 5., VASARNAP Az Áfész beruházásában Ámhái és bisztró SzifasÜgeten Nyolc hónap alatt elkészült Az első vásárlók egyike Barcza Zsolt felvételei Tavaly, június elsején kezdtek hozzá Szilasligeten a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói az ÁBC-áruház és a bisztró építéséhez. Alig nyolc hónap múltán avatásra gyülekezhettek a környék lakói, az ÁFÉSZ saját tervei alapján, saját kivitelezéssel készült kereskedelmi és vendéglátóipari egysége február elsejétől a vásárlók rendelkezésére"áll. Korábban Szilasligeten egy száz négyzetméteres vegyesboltot, s a Vagon büfét üzemeltette az ÁFÉSZ, ezeket most megszüntették, s a minden tekintetben korszerű, új létesítményekkel váltották fel. Az ÁBC háromszáztizenöt négyzetméter alapterületű, építése 1 millió 600 ezer forintba került, a gépek, berendezések értéke 332 ezer forint. Az új üzlet élelmiszereket, vegyi és háztartási cikkeket, tőkehúst és húskészítményeket, valamint rövidHosszú sorokban állnak az önkéntes véradók a péceli MÁV-kórház földszinti folyosóján. A véradószolgálat kiküldött orvosai és dolgozói, a péceli vöröskeresztes szervezet tagjai megállás nélkül dolgoznak. Ez a kép tárult a minap az érdeklődők elé a községi véradónapon, s az esti órákban kiderült, soha ennyien nem adtak még vért Pécelen. Dr. Varga László körzeti főorvos, a Vöröskereszt péceli szervezetének elnöke és Tala- pa Jánosné véradófelelős tájékoztatott arról, hogy a körültekintő szervezés meghozta gyümölcsét, több mint kétszázan jelentkeztek véradásra. Jöttek idősebbek és fiatalok, a szövetkezetek, intézmények, iskolák dolgozói. S bár az alapos orvosi vizsgálat többekről megállapította, hogy bujkál már bennük az influenza, vagy hogy még nincsenek 18 évesek, s így nem adhatnak vért, estére mégis összesen 71 liter gyűlt össze. A 221 önkéntes jelentkezőtől általában 2—4 decilitert vettek. A község üzemi, intézményi vezetői is megértették a véradás fontosságát, a jelentkezők szabad, napot kaptak. A szocialista brigádok tagjai is megmozdultak, a 3-as számú kis ÁBC-áruház Petőfi Sándor szocialista brigád tagjai közül négyen is adtak vért Többen jelentkeztek az AszÍ árut kínál. Külön bébiosztály várja a kismamákat. Az ÁBC-vel egybeépült metol, a tanács költségvetési üzemétől, a vegyesipari Ktsz- től is, ahonnét a legtöbben érkeztek. Kitett magáért az ÁFÉSZ és az újonnan alakult területi alapszervezet is. A szervezők dicséretet, a véradók köszönetét érdemelnek. A. I. Tizenkilenc iskola nyolcvannyolc tanulója mérte össze tudását a gödöllői Légszesz utcai általános iskolában, a Nemzetközi Iskolakupa keretében meg- reridezett járási KRESZ-vetél- kedőn. A járási közlekedés- biztonsági tanács által hirdetett versenyen az első helyezett Pulai István, a túrái általános iskola tanulója százpontos eredményt ért el, a második és harmadik helyen 95—95 ponttal Sára Erika és Jenei Valéria, a túrái általános iskola tanulói osztoztak. A KRESZ-vetélkedő célja, hogy az általános iskolás tanulók minél jobban elsajátítsák a biztonságos közlekedés szabályait, hogy minél kevesebb gyermelcbalesetről szóljanak a hírek. A turaiak sikere bizonyítja, hogy a községi általábisztróban — építési költsége egymillió-háromszázezer, gépeinek és berendezéseinek értéke százötvenhatezer forint — egytál ételt főznek, ennek azért is örülnek Szilasligeten, mert eddig ilyen szolgáltatás nem volt a községben. A 300 társadalmi munkaórával épült két létesítménybén mintegy egymillió forintos havi forgalmat várnak. Az ÁBC reggel hattól este fél hétig tart nyitva, délután fél kettőtől két óráig ebédszünetet tartanak a dolgozók, szombaton reggel hattól délután négy óráig szolgálnak ki. A bisztró reggel héttől este kilencig, szombaton este tízig tart nyitva. nos iskola gépjárműbarát szakköre jól dolgozik. Nem véletlen tehát, hogy a március elsején rendezendő megyei vetélkedőre is itt készülnek fel a járási válogatott tagjai. A foglalkozásokon elmélyítik közlekedési ismereteiket, s az ügyességi pályán a szakkör gokartjaival a gyakorlatban is próbára teszik tudásukat. A gépjárműbarát szakkör május 9-én, a győzelem napja tiszteletére ismét megrendezi a harmadik Galga menti közlekedési vetélkedőt, amelyen kerékpárosok, segédmotorosok és gokartosok vehetnek részt. Az idén először óvodások is indul, hatnak a versenyen. A szervező bizottság a környező községek úttörőcsapatait is meghívja a küzdelmekre. Jól sikerült véradónap Pécelen Kétszáznál többen jelentkeztek faltútépítő Vállalat helyi üzeKRESZ-vetélkedő Turaiak az első három helyen A közigazgatás alapjainál (I.) Társult községekben Mindössze 20 közös tanács tevékenykedett még 1974-ben Pest megyében. Eredményes munkájuk és feladataiknak törvények szerinti ellátása, a székhely-község és a hozzá tartozó társközségek viszonylag dinamikus fejlődése adta a biztatást, hogy további közös tanácsok létrehozását szorgalmazzuk. Az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy célszerű volt a közös tanácsok létrehozása és az erők egyesítése. Ezzel összhangban folyt a_me. zőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése, amely jó gazdasági bázist teremtett a községek továbbfejlesztéséhez.' A közös tanácsok létrehozása után a legnagyobb vita és feszültség a fejlesztési koncepció kialakításában, eldöntésében jelentkezett. A járási pártbizottságok, a közös tanácsokat irányító pártszervek körültekintő, következetes, politikai felvilágosító munkával és • érdemi határozatokkal elérték, hogy a társközségek lakossága is megértse, elfogadja az egyesített erőben rejlő lehetőségeket. A közös tanácsok megalakulásakor és természetesen ma is a községek fejlettségi szintjében, ellátottságában vannak különbségek. A kommunális ellátottságban többnyire a székhelyközségek voltak jobb helyzetben. A meglévő különbségeket néhány konkrét példa is • érzékelteti. Aszód székhelyközség és a hozzá tartozó Iklad társközség a meglévő gondjaik mellett is lényegesen jobb ellátá- súak, mint az ugyancsak hozzájuk tartozó Domony társközség, amely az egyesüléskor aránytalanul elmaradott volt. A ráckevei járásban viszont ennek fordítottjára is van példa. Dunavarsány, amely székhelyközség, a kommunális ellátottságban elmaradottabb, mint a hozzá tartozó társközségek. Ebben a helyzetben Aszód, mely a közös tanács székhelye, az egyesülést követően először Domony társközség fejlesztési gondjait oldotta meg. Pénzben kifejezve, Domony társközség 1974 óta 100 millió forint fejlesztésben részesült, melynek nyomán utak és pedagógus szolgálati lakások is épültek. Ezt a fejlesztést Domony, mint kisközség, önállóan nem lett volna képes megoldani. Természetesen találkozunk olyan példával is,' hogy a nagyobb ütemű fejlesztés a székhelyközségben van, különösen akkor, ha az egyúttal járási székhely is. Az elmúlt négy évben Ráckevén többek között lakásokat, nyolctantermes iskolát, óvodát építettek és jelentősen fejlesztették a közműveket. Ez azonban kihatott a Ráckevéhez tartozó társközségekre is: közművelődésben, az áruellátás javulásában és többek között abban, hogy a társközségek lakói közül többen kaptak lakást a székhelyközségben. Emellett nem hanyagolták el a társközségek fejlesztését sem, így Szigetbecsén iskolát és gázcseretelepet építettek. A fejlesztési politika körültekintő kialakítása és megoldása, továbbá a fejlesztési elgondolások közép- és rövidtávú ismertetése, illetve kialakításuknál a lakosság igényeinek mérlegelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok mind jobban magukévá tegyék a közös tanácsok létrehozásának szükségességét. A társközségek lakosságával is elfogadtatható, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások központi elhelyezése közös érdek. A megyében egyre több ilyen község van, amelynek megfelelő a vonzáskörzete a társközségekkel. A váci járásban az intézmény- hálózatot elsősorban a székhely-községekben építették ki és korszerűsítették. Ennek következtében közös igazgatású oktatási- és kulturális intézmények jöttek létre, amelyek színvonalasabban, jobb feltételek között tudják megoldani a társközségekben élő gyermekek oktatását és a lakosság művelődését. A galga- mácsai közös tanács a társközségek felső tagozatos tanulóinak a korszerű követelményeknek megfelelő oktatását' hasonlóképpen oldotta meg. Az Örkény községi pártbizottság javaslatára a nagyközség művelődési házát újították fel, ennek következtében javult a társközségekben is a művelődési lehetőség. A társadalmi munka megszervezésének azért is van megkülönböztetett jelentősége a közös tanácsú községekben, mert a fejlesztési igények jóval nagyobbak, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1977-ben a közös tanácsú községekben meghaladta állampolgáronként a 60 forintot. Ebben az átlagnál is fontosabb helyet foglal el a Hazafias Népfront munkája. A népfrontbizottságok és -elnökségek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el a falusi hagyományok ápolásában, a társadalmi- munka-akciók szervezésében, a közéleti tevékenység fokozásában. A pártszervezetek feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a társközségi népfrontba, zottságokra, egyebek között az eddiginél több tájékoztatással, információval, a székhely-és társközségi népfront-vezetők, valamint tanácsi vezetők találkozásainak, megbeszéléseinek rendszeresítésével. Épp ilyen fontos a feladat együttes értelmezése, koordinálása és egyeztetése. A tanácsi testületi és államigazgatási munka az igényeknek megfelelően alakul a közös tanácsú községekben. Ä társközségek lakosságát kellő számban képviselik a tanácstagok és az a tapasztalat, hogy a társközségek lakossága mint választó, fokozott követelményeket támaszt a tanácstagokkal szemben._Megvalósulni látjuk o XI. pártkongresszus beszámolójában megfogalmazottakat: „hogy az egységes államszervezet részeként erősödik a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdái és az össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt”. Az irányító pártszervek különös gondot fordítottak a megyében a közös tanácsú községek szerveinek személyi összetételére. Ä testületekbe a párt politikáját támogató, mellette kiálló, közmegbecsülésnek örvendő személyek kerültek döntő többségbe. Az ősz-, szetétel tükrözi a választók összetételét A káder- és személyzeti munka segítései ellenőrzése a közös tanácsok pártirányításában igen jelentős helyet foglal el. Az irányító pártbizottságok és pártvezetőségek gondot fordítanak a tanácsi vezetők irányítására,' képzésére, munkájuk értékelésére. Jó az együttműködés a tanácsi vezetők és párt-, titkárok között. Rendszeresen és folyamato-' san tájékoztatják egymást és a testületek tagjait a munkájukhoz szükséges időszerű kérdésekről, párthatározatokról, rendeletek-; ről. Az viszont helyenként megnehezíti a kö~; zös tevékenységet, ha a tisztségviselők hiányos ismeretűek és nincsenek tisztában alap-- vető párthatározatokkal, vagy a tanácsi munka területén megjelenő törvényekkel, jogszabályokkal. Fontos tényezője a pártirányításnak a közös tanácsú községekben a kommunista tanácstagok csoportja. Mozgósításukra a tanács egész tevékenységét érintő, lényeges kérdések eldöntése előtt van szükség. Ilyen az éves tervek értékelése, a következő évi feladatok meghatározása. A közös tanácsok a társközségek számától és nagyságától függően kihelyezett testületi üléseket is tartanak. Ezek megteremtik a tényleges érdekeltséget, a jó politikai légkört és közérzetet a társközségekben. Esetenként jelentős politikai rendezvényeket, járási ünnepségeket is szerveznek társközségekben. Ezeknek mindig igep kedvező a visszhangja. Segítik a tanácstagi csoportok is a közös tanácsokat. Vezetői a tanácselnökhelyettesek és évi 2—4 alkalommal üléseznek. A társközséget érintő tanácsülési napirendeket előzetesen megtárgyalják, ezenkívül a társközségeket érintő egyéb kérdésekben is állást foglalnak. A hatósági munka segítése és ellenőrzése a közös tanácsú községekben működő pártszervek egyik fontos feladata. Figyelembe véve, hogy a lakosság a párt politikáját annak alapján ítéli meg, hogy milyen tapasztalatokat szerez közvetlen lakóhelyén, munkahelyén, miként érvényesül a párt politikája helyileg, milyen a kommunisták magatartása, ez megnövekedett feladatot ró a pártszervezetekre. Munkájuk miapja, hogy a tanácsoknál, a kirendeltségeknél érdemibbé tegyék a foglalkozást az ügyfelekkel, s az állampolgárok ügyeit kulturáltan és közmegelégedésre intézzék. A tömegkapcsolatok tovább szélesedtek, bővültek és szilárdultak a közös tanácsú községekben. Erősödött az összefogási és cselekvési egység is. A közös tanácsú községekben is társadalmi üggyé, közös üggyé vált a települések fejlesztése, egyre jelentősebb a gazdasági egységek együttműködése, a lakosság részvállalása, a községpolitikai feladatokból. Egyre inkább társadalmi üggyé válik a köz- művelődés, az oktatás és az egészségügy fejlesztése. A közös összefogás példái ezek a közös fenntartású intézmények, az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, a művelődési intézmények komplex Irányítása. Mindezekben az elért eredményekben megmutatkozik a közös tanácsú községek munkáját irányító pártbizottságok és pártszervek hathatós tevékenysége is. (A 2. — befejező — rész keddi lapunkban: Erősödő nagyközségek címmel.) ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Pest megye településhálózatában jelentős — az országos átlagot ténylegesen meghaladó — szerepet töltenek be a nagyközségi és a közös községi tanácsok, valamint az utóbbihoz tartozó társközségek. Az ország 306 nagyközségének hozzávetőleg egyhatoda, vagyis 54 van Pest megyében. Közülük négy nagyközség egyben járási székhely is. A közös tanácsú nagyközségek száma 1®, s hozzájuk 45 település tartozik, összesen 34 közös tanácsú község működik Pest megyében, ezekhez összesen 81 település tartozik. A nagyközségekben és a nagyközségi közös tanácsokban él és dolgozik a megye lakosságának több, mint 60 százaléka és a megye párttagságának egyhar- mada. A társközségekben több, mint százezer állampolgár él és félezernyi párttag tevékenykedik. Ebből adódóan is a megyei pártbizottság és tanácsi vezetés fokozottan törődik e nagyközségek életével, fejlődésével, az ott élő lakosság gondjainak megoldásával és egyre növekvő igényeinek megfelelő kielégítésével.
