Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1978. FEBRUAR 5., VASARNAP Betonkeverő lánc, házgyári elemek Építkezés, korszerű eszközökkel Lakás, bölcsőde, iskola Pest megyei építkezéseken az utóbbi években egyre gyakrabban hangzik el a Ceglédi Építőipari Vállalat neve, ha a kivitelezőről van szó. Üzemeket, iskolákat, irodaházakat éppúgy építettek, mint lakóházakat. Sok közük van Cegléd fejlődéséhez is. Tavaly, mint fővállalkozók, ők adták át a CEGLÉDTEJ üzemét. Elkészült a kórház önálló vízellátó- rendszere a föld alatti tartályokkal, a vastalanítóval, ami hosszú időre megoldja a vizel-, látási gondokat. A Puskin utcában azt az épületet, amelynek földszintjén az Állami Biztosító, emeletein 18 család kapott otthont, a Fürst Sándor utcában kialakuló lakótelep újabb, 10 lakásos házát, a vasútállomás közelében a Volán 1. Vállalat irodáját, szociális létesítményét szintén a vállalat munkásai készítették el. Termelési értékét tavaly a Ceglédi Építőipari Vállalat 125 millió forintra tervezte. A mérleg most készül, s várhatóan arról ad tanúbizonyságot, hogy ezt sikerült túlteljesíteniük. Az idei éves terv előirányzata már készen van. Eszerint a vállalati termelési értéknek el kell érnie a 128 és fél millió forintot. A törzsgárdára és szocialista brigádjaikra ebben az évben . is számíthatnak. A munkaerő-vándorlás, mint minden. építőipart •cégnél,” itt is előfordul. Éppen ezért arra törekednek, hogy a jő npunka- helyi légkör, a fizikai munkát csökkentő, helyettesítő, gépesítés, a szakmai továbbképzés, a fizetések úgy alakuljanak, hogy minél többen megtalálhassák itt a számításukat. Tavaly például a betonozásban sokat segített az óriás betonkeverő. Üj ceglédi telephelyükön ebben az évben hasonlót, de még nagyobb teljesítményűt akarnak felállítani. A számítások szerint ez egy műszak alatt 50 köbméter betont kever. Három ilyen — német, lengyel és hazai gyártmányú gépekből álló — betonkeverő láncot alakítanak ki. A gépesített habarcskészítés is sokat jelentene, hiszen egyszerre több építkezést elláthatnának a szükséges, azonnali felhasználásra előkészített anyaggal. Az építésekhez szeretnének még több korszerű házgyári elemet felhasználni. Bevezetik a résalapozást, amelyhez ugyan több gépre, viszont a műveletek el-* végzéséhez fele annyi munkáskézre lesz szükség, mint eddig. Az új technológiával, a gépekkel, eszközökkel, a szerkezetek összeállításának módjaival a műszakiaknak és a fizikai állományban levőknek egyaránt alaposan meg kell ismerkedniük. A vállalat éppen ezért kettős továbbképzést folytat, lehetőséget ad mindenkinek a tanulásra. A munkafegyelem megszilárdítására, a balesetek megelőzésére és elkerülésére gondot fordítanak. Cegléden — de Pest megye több más településén is sok munkája lesz ebben az évben a vállalatnak, át kell' adniuk a ceglédi kórház szemészeti osztályának épületét, a Rákóczi úton azt a házat, amelyben 24 lakás és a földszinten patika kap helyet. Az első félévben befejezik a Fürst Sándor utcai lakónegyed újabb, tízlakásos épületét és elkezdik a hatodik ház építését. A napokban tárgyalták azt a programtervet, miszerint a Rákóczi úton, valamint a Táncsics utca—Köztársaság utca sarki részen 105 lakás építéséhez kell hozzálátniuk. Ezek közül a lakások közül 60 munkáslakás lesz. Valamennyi OTP-beruházásban készül. Nagy munka lesz, vagy 12 millió forintba kerül a 60 személyes Lövész utcai bölcsőde. Területén már megtették az első kapavágásokat. Még ebben az évben be szeretnék fejezni az építkezést, amelyhez sok társadalmi munkára is szükség lesz. Most, hogy a hantházi kisvasút megszűnik, meg kell építeni a vasútállomásnál a HUNGAROVIN lefejtő állomását. A tervekét ehhez hamarosan megkapják. Folytatni ljell a városi SZTK- épület korszerűsítését, a Volán 20. Vállalat telepének építését. A városi tanácsházán a vb-te- rem, a tanácsterem és a házasságkötő terem szépítése, korszerűsítése jelent nagy feladatot, ezzel az első félév végére szeretnének végezni. A Ceglédi Építőipari Vállalat munkásai ebben az évben átadásra elkészítik az SZTK nagykőrösi épületét. Szentlő. rinckátán és Örkényben tizenkét tantermes iskola építéséhez fognak, Dabason 84 lakást építenek, Nagykátán a vasútállomás közelében 79 lakásos lakótömböt kell átadniuk. Generálkivitelezői a monori SZTK épületének. Erre a munkára szocialista szerződést kötöttek a többi kivitelező vállalattal arra, hogy az intézményt április 4-re átadják. Eszes Katalin Túrára készülnek a motorosok ---<■> >s Hat országba látogatnak A Pest megyei Tanács művelődési osztálya, a KISZ Pest megyei bizottsága, a városijárási rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya és az Expressz Diák Utazási Iroda védnökségével május 15- én tizennégy napos motoros emléktúrára indulnak a ceglédi 203-as számú Bem József Szakmunkásképző Intézet diákjai — Czinege Imre megyei igazgató és Leitner József testnevelő tanár vezetésével — lengyel, román és NDK-beli baráti iskolák meghívott tanárai, tanulói társaságában. A fiatalok a program szerint hat szocialista országba, Jugoszláviába, Bulgáriába, Romániába, a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába látogatnak el, megismerkednek és baráti kapcsolatokat szereznek a baráti népek kulturális és sportéletéről. A hatezer kilométeres kirándulás alapos előkészületeket igényel. A részvevőkre mozgalmas két hét vár, lesz olyan nap, amikor — a forgató- könyv szerint — négyszázharminc kilométert kell haladniuk motorkerékpárjaikon. A járművek karbantartására naponta gondolni kell. A komolyabb hibák zavartalan javítására a túrán részt vesz Ciceri János is, a motorszerelők vezetője. Kidolgozták az utazás, étkezés, szállás, városnézés és a baráti összejövetelek részleteit, hiszen tizennégy nap alatt a kétkerekű járműveken ekkora út megtétele nem kis teljesítmény. A túrára április 1-től két rövidebb hazai kirándulással készülnek a motorozó diákok. Ami a bébiknek a legfontosabb A ceglédi anyatejgyűjtő állomás a felesleges tejet összegyűjti a kismamáktól és a leginkább rászorulóknak juttatja. Kapnak belőle a kórház koraszülöttosztályán ápolt csecsemők is. Horváth Józseíné és Szúnyogh Ferencné feladata a bébitáplálék vizsgálata. Apáti-Tótb Sándor felvétele Holnap este Japán, diaképskben A ceglédi Kossuth Művelődési Központban holnap, február 5-én, 18 órai kezdettel az autóklub rendezésében színes, diaképes élménybeszámolót tart Japánban tett útjáról Üj- vári István, az Ütépítő Tröszt vezérigazgatója. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, nagyanyánk és dédanyánk özv. Szebeni Lászlóné temetésén megjelentek, mély fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk az ÜT TRÖSZT.. KÖZGÉP S. E. vezetőinek és játékosainak a küldött koszorúért. Gyermekei és a gyászoló család. Hirdetmény. A ceglédi Károlyi Mihály lakótelepen a Bács megyei Állami Építőinari Vállalat kivitelezésében létesített villamos tápkábeleket és közvilágítási berendezéseket a DÉMÁSZ Ceglédi Kirendeltsége február hó 9-én feszültség alá helyezi. Ez időtől kezdve a vezetékek és berendezések érintése életveszélyes, ezért tilos! A közigazgatás alapjainál (L) Társult községekben Mindössze 20 közös tanács tevékenykedett még 1974-ben Pest megyében. Eredményes munkájuk és feladataiknak törvények szerinti ellátása, a székhely-község és a hozzá tartozó társközségek viszonylag dinamikus fejlődése adta a biztatást, hogy további közös tanácsok létrehozását szorgalmazzuk. Az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy célszerű volt a közös tanácsok létrehozása és az erők egyesítése. Ezzel összhangban folyt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése, amely j<? gazdasági bázist teremtett a községek továbbfejlesztéséhez. Pest megye településhálózatában Jelentős — az országos átlagot ténylegesen meghaladó — szerepet töltenek be a nagyközségi és a közös községi tanácsok, valamint az utóbbihoz tartozó társközségek. Az ország S3« nagyközségének hozzávetőleg egyhatoda, vagyis 54 van Pest megyében. Közürük négy nagyközség egyben járási székhely is. A közös tanácsú nagyközségek száma IS, s hozzájuk 45 település tartozik, összesen 34 közös tanácsú község működik Pest megyében, ezekhez összesen SÍ település tartozik. A nagyközségekben és a nagyközségi közös tanácsokban él és dolgozik a megye Lakosságának több, mint 60 százaléka és a megye párttagságának egyhar- mada. A társközségekben több, mint százezer állampolgár él és félezernyi párttag tevékenykedik. Ebből adódóan is a megyei pártbizottság és tanácsi vezetés fokozottan törődik e nagyközségek életével, fejlődésével, az ott élő lakosság gondjainak megoldásával és egyre növekvő igényeinek megfelelő kielégítésével. A közös tanácsok létrehozása után a legnagyobb vita és feszültség a fejlesztési koncepció kialakításában, eldöntésében jelentkezett. A járási pártbizottságok, a közös tanácsokat irányitó pártszervek körültekintő, következetes, politikai felvilágosító munkával és érdemi határozatokkal elérték, hogy a társközségek lakossága is megértse, elfogadja az egyesített erőben rejlő lehetőségeket. A közös tanácsok megalakulásakor és természetesen ma is a községek fejlettségi szintjében, ellátottságában vannak különbségek. A kommunális ellátottságban többnyire a székhelyközségek voltak jobb helyzetben. A meglévő különbségeket néhány konkrét példa is érzékelteti. Aszód székhelyközség és a hozzá tartozó Iklad társközség a meglévő gondjaik mellett is lényegesen jobb ellátá- súak, mint az ugyancsak hozzájuk tartozó Domony társközség, amely az egyesüléskor aránytalanul elmaradott volt. A ráckevei járásban viszont ennek fordítottjára is van példa. Dunavarsány, amely székhelyközség, a kommunális ellátottságban elmaradottabb, mint a hozzá tartozó társközségek. Ebben a helyzetben Aszód, mely a közös tanács székhelye, az egyesülést követően először Domony társközség fejlesztési gondjait oldotta meg. Pénzben kifejezve, Domony társközség 1974 óta 100 millió forint fejlesztésben részesült, melynek nyomán utak és pedagógus szolgálati lakások is épültek. Ezt a fejlesztést Domony, mint kisközség, önállóan nem lett volna képes megoldani. Természetesen találkozunk olyan példával is, hogy a nagyobb ütemű fejlesztés a székhelyközségben van, különösen akkor, ha az egyúttal járási székhely is. Az elmúlt négy évben Ráckevén többek között lakásokat, nyolctantermes iskolát, óvodát építettek és jelentősen fejlesztették a közműveket. Ez azonban kihatott a Ráckevéhez tartozó társközségekre is: közművelődésben, az áruellátás javulásában és többek között abban, hogy a társközségek lakói közül többen kaptak lakást a székhelyközségben. Emellett nem hanyagolták el a társközségek fejlesztését sem, így Szigetbecsén iskolát és gázcserételepet építettek. A fejlesztési politika körültekintő kialakítása és megoldása, továbbá a fejlesztési elgondolások közép- és rövidtávú ismertetése, illetve kialakításuknál a lakosság igényeinek mérlegelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok mind jobban magukévá tegyék a közös tanácsok létrehozásának szükségességét. A társközségek lakosságával is elfogadtatható, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások központi elhelyezése közös érdek. A megyében egyre több ilyen község van, amelynek megfelelő a vonzáskörzete a társközségekkel. A váci járásban az intézmény- hálózatot elsősorban a székhely-községekben építették ki és korszerűsítették. Ennek következtében közös igazgatású oktatási és kulturális intézmények jöttek létre, amelyek színvonalasabban, jobb feltételek között tudják megoldani a társközségekben élő gyermekek oktatását és a lakosság művelődését. A galga- mácsai közös tanács a társközségek felső tagozatos tanulóinak a korszerű követelményeknek megfelelő oktatását hasonlóképpen oldotta meg. Az Örkény községi pártbizottság javaslatára a nagyközség művelődési házát újították fel, ennek következtében javult a társközségekben Is a művelődési lehetőség. A társadalmi munka megszervezésének azért is van megkülönböztetett jelentősége a közös tanácsú községekben, mert a fejlesztési igények jóval nagyobbak, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1977-ben a közös tanácsú községekben meghaladta állampolgáronként a 60 forintot. Ebben az átlagnál is fontosabb helyet foglal el a Hazafias Népfront munkája. A népfrontbizottságok és -elnökségek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el a falusi hagyományok ápolásában, a társadalmi- munka-akciók szervezésében, a közéleti tevékenység fokozásában. A pártszervezetek feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a társközségi népfrontba zottságokra, egyebek között az eddiginél több tájékoztatással, információval, a székhely- és társközségi népfront-ve. zetőik, valamint tanácsi vezetők találkozásainak, megbeszéléseinek rendszeresítésével. Épp ilyen fontos a feladat együttes értelmezése, koordinálása és egyeztetése. A tanácsi testületi és államigazgatási munka az igényeknek megfelelően alakul a közös tanácsú községekben. A társközségek lakosságát kellő számban képviselik a tanácstagok és az a tapasztalat, hogy a társközségek lakossága mint választó, fokozott követelményeket támaszt a tanácstagokkal szemben. Megvalósulni látjuk a XI. pártkongresszus beszámolójában megfogalmazottakat; „hogy az egységes államszervezet részeként erősödik a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdái és az össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt". Az irányító pártsaervek különös gondot fordítottak a megyében a közös tanácsú községek szerveinek személyi összetételére. A testületekbe a párt politikáját támogató, mellette kiálló, közmegbecsülésnek örvendő személyeik kerültek döntő többségbe. Az ösz- szetétel tükrözi a választók összetételét. A káder- és személyzeti munka segítése; ellenőrzése a közös tanácsok pártirányításában igen jelentős helyet foglal el. Az irányító pártbizottságok és pártvezetőségek gondot fordítanak a tanácsi vezetők irányítására, képzésére, munkájuk értékelésére. Jó az együttműködés a tanácsi vezetők és párttitkárok között. Rendszeresen és folyamatosan tájékoztatják egymást és a testületek tagjait a munkájukhoz szükséges időszerű kérdésekről, párthatározatokról, rendeletekről. Az viszont helyenként megnehezíti a közös tevékenységet, ha a tisztségviselők hiányos ismeretűek és nincsenek tisztában alapvető párthatározatokkal, vagy a tanácsi munka területén megjelenő törvényekkel, jogszabályokkal FontOS tényezője a pártirányításnak a közös tanácsú községekben a kommunista tanácstagok csoportja. Mozgósításukra a tanács egész tevékenységét érintő, lényeges kérdések eldöntése előtt van szükség. Ilyen az éves tervek értékelése, a következő évi feladatok meghatározása. A közös tanácsok a társközségek számától és nagyságától függően kihelyezett testületi üléseket is tartanak. Ezek megteremtik a tényleges érdekeltséget, a jó politikai légkört és közérzetet a társközségekben. Esetenként jelentős politikai rendezvényeket, járási ünnepségeket is szerveznek társközségekben. Ezeknek mindig igen kedvező a visszhangja. Segítik a tanácstagi' csoportok is a közös tanácsokat. Vezetői a tanácselnökhelyettesek és évi 2—4 alkalommal üléseznek. A társközséget érintő tanácsülési napirendeket előzetesen megtárgyalják, ezenkívül a társközségeket érintő egyéb kérdésekben is állást foglalnak. A hatósági munka segítése és ellenőrzése a közös tanácsú községekben működő pártszervek egyik fontos feladata. Figyelembe véve, hogy a lakosság a párt politikáját annak alapján ítéli meg, hogy milyen tapasztalatokat szerez közvetlen lakóhelyén, munkahelyén, miként érvényesül a párt politikája helyileg, milyen a kommunisták magatartása, ez megnövekedett feladatot ró a pártszervezetekre. Munkájuk alapja, hogy a tanácsoknál, a kirendeltségeknél érdemibbé tegyék a foglalkozást az ügyfelekkel, s az állampolgárok ügyeit kulturáltan és közmegelégedésre intézzék. A tömegkapcsolatok tovább szélesedtek, bővültek és szilárdultak a közös tanácsú községekben. Erősödött az összefogási és cselekvési egység is. A közös tanácsú községekben is társadalmi üggyé, közös üggyé vált a települések fejlesztése, egyre jelentősebb a gazdasági egységek együttműködése, a lakosság részvállalása, a községpolitikai feladatokból. Egyre inkább társadalmi üggyé válik a köz- művelődés, az oktatás és az egészségügy fejlesztése. A közös összefogás példái ezek a közös fenntartású intézmények, az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, a művelődési intézmények komplex irányítása. Mindezekben az elért eredményekben megmutatkozik a közös tanácsú községek munkáját irányító pártbizottságok és pártszervek hathatós tevékenysége is. (A 2. — befejező — rész keddi lapunkban: Erősödő nagyközségek címmel.) ARATÖ ANDRÄS, az MSZMP Pest megye! bizottságának titkára
