Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
m*cm 1978. FEBRUAR 23., CSÜTÖRTÖK H&r ^ * E3 gezetül az osztály tanulói a tűzoltószertárba látogattak, ahol Leidinger Gyula tűzoltó parancsnok mutatta meg a modern és a hajdan volt tűzoltási eszközöket. Örömmel üdvözölhetjük az I. számú iskola kezdeményezését, mert ezzel színesebbé, érdekesebbé és maradandóbbá tették a környezetismereti órát Búzás Lajos Pomáz Szerkesztői üzenetek Aggódó kismama jelige: Kérjük, mielőbb közölje velünk pontos nevét és elmét, mert csak Így tudunk önnek segíteni. B. F.: öntől is azt kérnénk, hogy Írja meg nekünk nevét és lakáscímét, mert szeretnénk utánajárni a levelében említetteknek. V. M., Cegléd: Problémájáról tájékoztattuk az Illetékeseket. Válaszukig szíves türelmét kérjük. kkünkre sajnos nem tudunk válaszolni, de reméljük, hogy az írást olvassák azok az illetékesek is, akiknek a hatáskörébe tartozik az intézkedés a tarthatatlan állapot megszüntetése érdekében. Lesz fólia A Pest megyei Hírlap Január 6-1 számában Hiánycikk a fólia címmel megjelent írásunkra Vereczkei Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszolt. Az alábbiakat írja: A cikk nyomán megkerestük az Agrotrösztöt és a Pest megyei Agroker Vállalat közvetítésével azonnal intézkedtünk, hogy a vállalatok még a termelés megkezdése előtt ki tudják elégíteni igényeiket. Pest megye az első negyedévre 700 tonna fóliát rendelt, és ezt a mennyiséget az Agroker hiánytalanul leszállítja. A megyén belül a nagykátai járás ellátottsága a legjobb, szinte a teljes első negyedévi mennyiség az igénylők rendelkezésére ill. Ift!> az, hogy gyermekeink megtekinthették a helytörténeti gyűjtemény tárgyait, s ezzel flip még érzékletesebbé váltak a történelmi események. öröm volt nézni a 8—9 éves tanulókat, amint nagy érdeklődéssel forgatták a pattintott és csiszolt kőbaltákat, ókori korsókat, középkori tárgyakat, a régi és jelenkori fényképeket, dokumentumokat Az érdeklődésre jellemző volt, hogy a pedagógus és az előadó alig győzött választ adni a gyermekek záporozó kérdéseire. VéVálasz ci A monori sötét erdőben Lapunk január 26-i számának Postabontás rovatában Kérés Monori-erdőről címmel közvilágítással kapcsolatos problémával foglalkoztunk. Erre kaptunk választ Monostori Józseftől, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemének igazgatójától. Levelében ezt írja: A DÉMASZ monori kirendeltség által adott információ sajnos igaz, mert. a közvilágítás javításához szükséges foglalatokat kirendeltségünk még a mai napig sem kapta meg. Előttünk ismeretlen okok miatt a gyártó cég megrendeléseinket nem teljesítette és ezeket a kereskedelemben sem tudtuk beszerezni az adott időpontban. Végül is a hibát a szomszédos ÉMÁSZ kirendeltségtől kölcsön kapott foglalatokkal tudtuk kijavítani január 30-án. i A cikkben feltett kérdésre , lommal fogadták, amikor nehéz táskával a vállán megjelent. Az elmúlt tanácstagi beszámolón búcsúztunk el tőle. A lakosok nevében Agrócs Gézáné mondott köszönetét az idős postásnak és átadta a körzet lakóinak kedves . ajándékát: egy kis magnót. A rajta levő szalag híven őrzi a búcsúzás kedves emlékét, a becsületes munkában töltött éveknek járó tisztelgést Bakonyi László Páty Otthon voltam Ritkán hazalátogató kerepest születésű pedagógus vagyok és ritkán is jutnak el a jó hírek hozzám szülőfalum társadalmi életéről. Annál kellemesebben érintett legutóbbi látogatásom során hozzátartozóim dicsekedé- se az itteni Páva-kórusról, a művelődési ház előadássorozatáról, a kertbarátok aktivitásáról és a múzeumot szervező helytörténeti kutató csoport kiállításáról. Sajnos nem Ismerem személyesen azokat a kerepesi embereket, akik szervezik és segítik szülőfalumban e programot, de örömmel szorítom meg képzeletben kezüket, hogy további munkára buzdítsam őket Karsai Imre Monormagyaróvár Máshol is megvalósítható Érdekes esemény színhelye volt az elmúlt napokban Po- mázon a tanácsháza nagyterme. A hosszú asztaloknál az I. számú iskola harmadik osztályos tanulói ültek. Ugyanis kísérleti oktatásként kömye- zeüsmereti órát tartottak a tanácsteremben. Kolozsi Ágnes pedagógus kezdeményezésére Balogh Gyula, a helytörténeti klub titkára beszélt a gyerekeknek a község keletkezéséről, fejlődéséről és jelenéről. Érdekessé tette az elhangzottakat Ha kontár bütyköli.. Egy rádiója vitás kálváriája viszont azzal érvelnek: ha Sz. M. nem hajlandó átvenni az időközben rendbehozott készüléket, úgy teljesen megvonják tőle a garanciát. Mert a rendeleték szerint ilyen eset_ ben erre is van lehetőség. Ezek után pedig jogos a kérdés: miért szükséges ez a szigorúság? — Ha avatatlan kezek nyúlnak televízióba, rádióba, vagy háztartási gépbe, mi nem tudjuk vállalni garanciális kötelezettségünket — válaszolta — Piszter István. — Sajnos előfordul, hogy egyesek kontárokkal próbálják megjavíttatni az elromlott készüléket, mondván, így talán gyorsabban kerül használható állapotba. Arra nem is gondolnak, hogy az ilyen szakszerűtlen beavatkozás teljesen használhatót_ lanná tehet egy több ezer forintos készüléket. Nemegyszer mi már csak hosszadalmas, bonyolult munkával tudjuk helyrehozni mások felelőtlenségét. ★ S való igaz: nem érdemes kockáztatni. A Gelka Pest megyei kirendeltségének szervizhálózata fokozatosan bővül: 1980-ig a már most is meglévő kilenc egységük mellé belép az újonnan felépülő dunakeszi, visegrádi és százhalombattai is. S többnyire mindenütt szakképzett műszerészek várják az ügyfeleket. Költséges mulatság bármiféle házi barkácsolásba kezdeni. A dabasi példa ugyanis egyértelműen bizonyítja: az effajta kísérleteket minden esetben a zsebünk bánja , . Falus Gábor amelynek belsejében rendkívül durva, s főleg szakszerűtlen beavatkozás nyomait láthattuk. Várnagy József kezébe vette a rádiót, s ezeket mondta: — Amikor ügyfelünk rádióját szétszereltük, tapasztaltuk: az egyik meghibásodott integrált áramkörhöz korábban nagy teljesítményű forrasztópákával nyúltak, de olyany- nyira szakszerűtlenül, hogy a vékony vezetékszálak is csaknem teljesen elolvadtak. Az erre utaló nyomok még most is láthatók az alkatrészeken. Azt sajnos nem tudtuk kideríteni, ki volt az alkalmi szerelő, ügyfelünk ugyanis hajt- hatatlanul bizonygatta: senki sem nyúlt a rádiójához. Mi viszont láttuk a készülék oldalán letépett címke maradványait, s ez is egészen más tényre utal... Megszűnt a garancia Mindezt közölték Sz. M.-mel is, így elkezdődtek a bonyodal_ mák. A rádió lengyel gyártmányú készülék, természetesen garanciális, de mivel tulajdonosa a jelek szerint a meg. hibásod ás után nem egyenesen a javításra kijelölt vállalat — ebben az esetben a Gelka — szervizébe vitte, így egy sor nehézséggel kellett szembenéznie. Szakszerűtlen javítás esetén ugyanis kicserélik a szer. vízben a hibás alkatrészt, de azért — függetlenül az érvényes garanciától — fizetni kell, s ha ez megtörtént, ismét hatályba lép a garanciális idő. Olvasónk ezt nem volt hajlandó tudomásul venni, ráadásul az Ámor rádióba szükséges tranzisztor egyáltalán nem olcsó:: 370 forint. A szervizben hogy valaki már belebütykölt, így legalább ötszáz forintot keii fizetnem. Mivel azonban senki nem nyúlt hozzá, ráadásul még érvényes a garan_ cia, a rádiót nem vettem át. A huzavona most már hosszú hetek óta tart: felkerestem a Gelka Pest megyei kirendeltségének központját is, de jelenleg minden változatlan. A készüléket időközben megjavították, s ezért nekem 327 forintot kell fizetnem Számomra érthetetlen ez az eljárás, annál 4 is inkább, mert tudomásom szerint a Gelka szolgáltató vállalat.” Elegedetlenségünket nem titkoltuk akkor sem, amikor az ügyet jeleztük Piszter Istvánnak, a Gelka Pest megyei ki- rendeltsége vezetőjének, arra kérve; vizsgálják ki olvasónk panaszát, s az eredményről tájékoztassák szerkesztőségünket is. A kirendeltségvezető csodálkozott az eseten, hiszen — mint elmondta — a dabasi szervizük munkája ellen korábban semmiféle kifogás nem volt. Alig telt el néhány nap, s Piszter István telefonon jelentkezett szerkesztőségünkben: Meglepő nyomok — Alapelvünk, hogy az ügyféllel nem bocsátkozunk felesleges vitákba, hanem arra törekszünk, hogy a hibás készüléket minél előbb megjavítsuk. De azt hiszem, ebben a konkrét ügyben alaposan meglepődnek majd... A személyes találkozás alkalmával a kirendeltségvezető irodájában ült Várnagy József, a dabasi Gelka-szerviz vezetője, az asztal közepén pedig ott volt a vita tárgya: Sz. M. Ámor típusú rádiója is. Gyors mozdulatokkal azonnyomban szétszerelték a készüléket, Szerkesztőségünkbe hétről hétre sok levél érkezik olvasóinktól. A téma rendszerint különböző: örömökről és gondokról egyaránt értesülünk. El kell mondanunk azt is, hogy xiiinden írást — különösen akkor, ha megoldásra váró problémáról van szó — a kölcsönös bizalom alapján veszünk kézbe. Soha egyetlen pillanatig sem feltételezzük, hogy a szerkesztőségünktől segítséget, tanácsot várók nem a valós helyzetnek megfelelően tájékoztatnak bennünket, hiszen ilyen eset nagyon ritkán fordul elő. De úgy látszik, néha még kínért a félrevezetés... Ám, ha az érdekeltek egy-egy konkrét ügyben lényeges mozzanatot hallgatnak el, nemcsak a mi helyzetünket nehezíti meg, hanem az ügy kivizsgálását is. Ilyen körülmények között pedig nehezen tudunk hathatósan segíteni. Ebből a szempontból is feltétlenül tanulságos lesz a most következő eset. Az Ámor nem szól Az elmúlt napokban —■ meg- vall juk őszintén — nem kis felháborodással olvastuk Sz. M. dabasi olvasónk szerkesztőségünkbe küldött levelét Egyebek közt így írt: „Tavaly december 10-én Budapesten, a kelenföldi Keravill üzletben ezerhétszáz forintért vásároltam egy Ámor típusú rádiót. A készülék december 24-ig szólt, majd elromlott. Bevittem a dabasi Gelka-szervizbe, kértem, javítsák meg Bíztam abban, hogy az ünnepekre nem maradok rádió nélkül. Közölték, hogy december 28-án lesz kész. Ezen a napon jelentkeztem a készülékért Azzal fogadtak, érdekes adatra. 1884-ben alakult meg a „Zsámbék és Vidéke Általános Ipartestület”, mely méltán lehet büszke arra, hogy az ország legrégibb ipartestülete. A tagok saját klubhelyiséggel rendelkeztek és zászlóval vonultak ki a községi rendezvényekre. Ide tartozott a Zsámbéki-medence — Tök, Perbál, Budajenő,' Telki — községek kisiparossága. ★ A kertbarátok nagy örömére a Budai Járási ÁFÉSZ gazdaboltot nyitott községünkben. Itt nagy választékban és elegendő mennyiségben nemcsak magvak kaphatók, hanem sok kéziszerszám, kisgép áll rendelkezésre. A kertbarátmozgalom hasznát a község lakói is érzik majd, ha egyre több zöldség és gyümölcsféle kerül asztalukra. Padányi Lajos Budakeszi A postás letette táskáját Napjainkban — néha okkal és joggal — sok kifogás éri a posta munkáját. Jó érzés azonban időnként az elismerés és a dicséret hangján is szólni. ís|||í^ Községünk egyik postai dolgozója, Timár János kézbesítő, akit mindenki keresztnevén szólít, nyugalomba vonult. Harminchét éve járta nyári hőségben és zimankós télben . a község -útjait. Nem volt ház, ahova ne kopogott volna be az öröm vagy bánat híreit hordozva, Az örömhöz mindig gratulált, a szomorú hírhez pedig mindig volt néhány részvétteli, vigasztaló szava. Mindenütt szeretettel és bizaha a hó el nem takarja. Mond hatom, egyik sem szép látvány Kérjük, hogy az illetékesei minél előbb intézkedjenek. Sólymost László Dunakeszi Mozaik Budakesziről Több éves kapcsolatot ápo a Fővárosi Csatornázási Mű vek budakeszi telepe: a hely bölcsődét patronálja. Soron ki vül szüntetik meg a vízcsövei dugulását, pótolják a betör ablaküvegeket, javítják a zá rat, kilincseket az ajtón é; egyebeket. Ezért a gyors szol gáltatásért nem kérnek vi szonzást, hiszen nincsenek i telep dolgozóinak bölcsődé korú gyermekeik. Ügy érzem a társadalmi munka e formája dicséretet érdemel. ★ Helytörténeti kutatásain során bukkantam rá az alább. rés időtöltés még inkább növekszik a szülői ház és iskola közötti együttműködés jelentősége a jövő tanévtől, amikor az tíj tanterv életbe lép — ezzel a szülői értekezletek fontossága is nő. Persze a szülők más úton is szerezhetnek információkat: fogadóórákon, család- látogatásokon. De legátfogób- bat mégis az iskola- vagy osztályszülői értekezleteken. A vitaindító cikk adatain különösebben nem csodálkozom, mint jelenségen: hatodik osztályos osztályszülői értekezleten 24 tanuló szüleiből nyolcán jelentek meg. Ugyanis magam, s__ kollégáim tapasztalata a következő: a leglátogatottabbak az alsó tagozat, a felső tagozaton pedig az ötödik és nyolcadik osztály szülői értekezletei. Az alsós szülők még újoncok — fokozottan igyekeznek tájékozódni. Ötödikben tagozatváltás van, nyolcadikban a gyermek továbbtanulása fontos. A közbülső osztályok szülői kicsit lazítanak — persze, tisztelet a számos kivételnek. Van, akit minden egyes alkalom érdekel, amikor gyermeke munkahelyéről, az iskoláról van szó, s nemcsak akkor jár verni az asztalt, mikor a gyermek körül baj van. %IÜLŐÍ P Mint szülő sem mondhatok mást. Szívesen járok szülői értekezletekre, mert tudom, hogy ott a gyermekem gondjairól van szó. S vallom, hogy nevelési szempontból sem mindegy, részt veszek-e a gyermekemről szóló fórumokon, hiszen számára is jó példa, öröm, hogy érdekel személye. Esetleg, ha majd megöregszem, ő is eljárogat a nyugdíjasok problémáiról szóló tanácskozásokra. Persze, iegyinthetek is bosszankodva, amikor az ellenőrző könyvecske meghívóját elém teszik: már megint szülői értekezlet? — ugyan, fölösleges időtöltés! Csak ez jusson majd eszembe 20—30 év múlva, mikor majd ő is legyint: nyugdíjasok ügye? — ugyan, örüljenek, hogy élnek... Netán így fogalmazhatok: ha legfőbb kincsünk a gyermek, tiszteletet várunk tőle magunk iránt, akkor adjuk meg mi is számára a kötelező tiszteletet azzal, hogy becsüljük a vele foglalkozó személyeket és fórumokat... Laukó Zoltán Szentendre ★ A szülői értekezletről indított vitát folytatjuk. Továbbra is várjuk olvasóink leveleit, hozzászólásait. Árok is van— Dunakeszi gyártelepen, az Iskola sétányon csaknem öt hete csőrepedés történt. Azóta ezen a részen hatalmas árok tátong, sőt a járda egy része is beomlott. Naponta több száz diák jár erre, s csak a szerencsének köszönhető, hogy még nem történt baleset. El kell még mondanom, hogy nemcsak az árok hívja fel magára a figyelmet, hanem az a sok-sok szemétkupac is, ami még itt található, feltéve; Család és iskola Nem felesleg Legfőbb kincsünk a gyermek. Épp ezért mi mindent megteszünk csemeténkért. Azt szeretnénk, ha gyermekünk többre vinné, mint mi. Csak hát a ruha, felszerelés, a vágyak melengetése nem minden. Szívem jajdult belé, nézvén a „Jogi esetek” legutóbbi adását a tv-ben, amikor a 17 éves fiú, aki egy áldott állapotban levő asszonnyal költözvén együvé, konokul, indulattal mondta a kamerába, érte aggódó anyjának szánva: „Énnekem ne üzengessen az anyám, a magam kenyerét eszem!... Nem hinném, hogy bárki közülünk is óhajtaná, hogy gyermekünk nagykamasz kórára ilyen karriert fusson be. S rögtön felvetődött bennem a kérdés: vajon a képernyőn látott, sajnálatra méltó édesanya annak idején mennyire kísérte figyelemmel fia életét, mondjuk, míg az iskolás volt. Segített-e neki a tanulásban, érdeklődött-e fia nevelőinél, eljárt-e a szülői értekezletekre, ahol hasznos tudnivalókat adnak örömmel a pedagógusok a helyes nevelésről. És itt kapcsolódnék a Pest megyei Hírlap Huszonnégyből nyolcán című írásához. Ha pedagógus szemmel nézem, értékelem, érthetetlen számomra azok álláspontja, akik „felesleges időtöltésnek” tartják a szülői értekezleteket. Olyan ez, mintha valaki azon bosszankodna, minek vannak termelési tanácskozások, tanácsülések, falugyűlések, tsz- közgyülések? Hiszen gondoljuk csak el, gyermekünk hatéves korára belép az általános iskola kapuján s nyolc éven keresztül, főleg, ha napközis, ideje java részét az intézmény falai között tölti el. S hogyan tudhatja meg a szülő, hogy a gyermek milyen körülmények között él, dolgozik itt? Mert feltételezem, érdekli. Elsősorban és legátfogóbban akkor tájékozódhat, ha részt vesz a szülői értekezleteken, melyekből csupán néhány van évenként. Itt láthatja a szülő egy csokorban gyermeke nevelőit, itt ismerheti meg a házirendet, az iskola felszereltségét, a célkitűzéseket, feladatokat, követelményeket, eredményeket. Két évtizede tanítok, de formális szülői értekezletet még nem ültem végig, mindegyiken hallani haszno~ sat, megszívlelendőt — ha csak a szülő nem túlságosan közönyös. Mert igenis az iskolai szülői értekezletek a nevelők fontos munkaértekezletei, tanácskozásai. Szocialista iskolarendszerünk, szocialista szemléletű, aktív közéleti embereket kíván nevelni, s ehhez egyre jobban összhangban kell dolgozni iskolának és családnak. Az iskola mind nyitottabbá válik, arra törekszünk, hogy minden szülő egyre jobban ismerje meg az intézmény életét, ahová gyermeke jár. S
