Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

1978. FEBRUAR 7., KEDD A tél — holt szezon? Itt kapható, ott meg nem Egyenetlen ellátás — építőanyagból Nem kedvelik túlságosan a februárt a tüzelő- és építő­anyag-telepeken: szén és tűzi­fa iránt már csökkenőben a kereslet, az építkezésekhez pe­dig még nem nagyon vásárol­nak anyagokat. A változékony időjárás csak kárt okoz: időn­ként hó lepi be a szénihegye­ket Ha enyhül az idő, olvad, a víz a szénszemek közé csu­rog, éjszakánként megfagy, nappal újra kienged, s a telep vezetője hamarosan azt veszi észre, hogy darabos szene por- ráhullott Az építőanyagok­ban, ha van megfelelő fedett tárolótér, nem keletkezik vesz­teség. Ezekben a hetekben töl­tik föl a raktárakat az építke­zésekhez szükséges sokféle anyaggal. A nagykátai járás két településén arról érdeklőd­tünk, milyen az ellátás tüzelő­ből, építőanyagokból. Bő választék Nagykátán... Botka László, a 2314-es te­lep vezetője arról számolt be, hogy tűzifája bőven van, még­hozzá jó, száraz. Berentei szénből és magyar brikettből minden igényt ki tud elégíte­ni. Meglepő az a tapasztalata, hogy lengyel szénből valame­lyest kevesebb fogy, mint ko­rábban, szerinte ez már a tél végét jelzi. Német brikettet még mindig sokan kérésnek, bármennyi érkezik a Budapest- kömyéki TÜZEP nagykátai te­lepére még aznap elfogy. Ott- jártunkkor éppen nem volt, de az előző két napon 800 mázsa érkezett. Építőanyagokból nem lehet olyat kérni, amit ne tudna ad­ni: cementből a kedvezményes kiárusítás során (január köze­pétől mázsánként 10 forinttal olcsóbban kínálják) 2500—3000 mázsányí fogyott el. Már csak 550 mázsa van raktáron. Tető­fedő cserép és pala igény sze­rinti mennyiségben van, tég­lára bármekkora rendelést föl­vesznek, s a vevőhöz a tégla­gyár szállítja közvetlenül, de a telepen is van burkoló-, maga­sított, válaszfaltégla és falazó­blokk. Darabos és oltott mész, Rönkfát raknak teherautóra a Budapestkömyéki XÜZÉP nagykátai telepén. i Halmágyi Péter felvétele mészhidrát korlátlanul kapha­tó, fa- és vasbetongerendából is ki tudja elégíteni a telep vá­sárlói igényeit. Tavaly még hiánycikklistán szerepelt a ge- rébtokos ablak, most az is van, összesen vagy ezer ajtó és ab­lak közül választhatnak az építkezők. Mozaiklapból leg­alább 12 félét mutat a telep ve­zetője, s a parkettalécek is embermagasságú rakatokban állnak. Hiánycikkek Tápiószecsőn Kevésbé derűs a kép a Nagy- káta- és Vidéke ÁFÉSZ tápió- szecsöi telepén. Az évi 8—10 millió forintos forgalmat lebo­nyolító telep nagyon gyéren jut német briketthez, utoljára ka­rácsonyra kaptak egy vagon­nal, s lengyel szenük is csak elvétve van. Még a magyar koksz is sűrűn hiányzik. Építőanyag-ellátásuk sem nevezhető rózsásnak. Gáti Ká- rolyné, pénztáros elmondta, hogy nincs az ácsmunkához szükséges tetőanyaguk, fage­rendájuk. A vasbeton geren­dákra feladott rendelésüket csak az első negyedév végére igazolták vissza. A település négy különböző részén működő telep árukészle­te jelenleg mintegy 2,5 millió •• • ' TÉLI VÁSÁR 30—40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL A CENTRUM ÜTTÖRÖ ÁRUHÁZ KÍNÁLATA: Bakfisoknak műszőrme bunda, műbőrrel kombinálva, 1490 Ft helyett 894,— Ft Lánykáknak szövet télikabát 694 Ft helyett 416,40 Ft Orkán anorákok, különféle színben és fazonban, 554 Ft helyett 332,40 Ft Bélelt bébicsizmák, 81,50 Ft helyett 57,10 Ft Müszálas fiúingek 125 Ft helyett 87,50 Ft Frottírköntösök fiú- és kamaszméretben 231 Ft helyett 161,70 Ft Nylon és Krisztina alapanyagú bakfis hálóingek és pizsamák forint, ami azt jelenti, hogy egyszerre ennél több árujuk nemigen lesz az év folyamán. Burkolólapból mindössze ket­tő, csempéből is csak 3 féle kö­zül választhat, aki itt kíván vásárolni. A pénztáros panasz­kodik: — Negyedévenként rende­lünk árut, s előfordul, hogy az első negyedre kért csak a har­madikban érkezik meg, s egy­általán nem biztos, hogy az, és olyan minőségben, amit, és amilyenben kértünk. A magánkereskedőknél A faluban külön tüzelő- és építőanyag árusító magánke­reskedő dolgozik. Ok mindent megszereznek, s fáradságuk fejében drágábban is kínálják árujukat. De mintha a sze- csőiek inkább maguk vennék a fáradságot és átutaznak Nagy- kátára vásárolni, mert például a maszek tüzelősnél eladatla­nul áll a német brikett. A má­sik pedig egyebek mellett szebbnél-szebb csempéket kí­nál. A látottak alapján elmond­hatjuk hogy nem egészen meg­nyugtató a kép: egy szövetke­zeti telepen tapasztaltakból persze nem lehet nem is sza­bad általánosítani, de hadd hív­juk föl az illetékesek figyel­mét most van a felkészülés ideje ha most késve adják föl megrendeléseiket a telepek s már most elmarad a szállítá­sokkal a Budapestkörnyéki TÜZÉP akkor tavaszra amikor lázas munkába fognak az épít­kezők még nagyobb zökkenők lesznek az ellátásban. Mert a megye lakossága nemcsak a jól ellátott állami TUZÉP-telepe- ken kíván vásárolni.... Czibor Valéria Graboplast cipő Sikerrel zárultak a kísérle­tek, s az idén megkezdik az új típusú cipőipari műbőr nagyüzemi gyártását a Gra­boplast pamutszövő- és műbőr­gyárban. A habszerkezetű po- liuretán műbőr alkalmas külö­nösen felsőrész készítésére, mert könnyű, de kopásálló, puha tapintású, és felveszi a láb formáját Az új termék iránt máris nagy a kereslet: a Szovjetuniónak nagyobb tétel­ben szállítanak belőle és az angol kereskedelmi partnerek is érdeklődnek iránta. Az újfajta műbőrből készült cipők a hazai cipőboltokban is az idén jelennek meg. Már vizet ad a vezeték Hagymatermelés 200 hektáron A Kertészeti Egyetem so­roksári tangazdasága évek óta erőteljesen kér részt a zöldség­program megvalósításából. Különböző gyorsan és jólter- mő, gépesítetten művelhető fajtáik kísérletein és meghono­sításán kívül, egyre többet tesznek a fogyasztói igények jobb kielégítésére is. Az idén, a Taksony melletti Erőspusz­tán, egy eddig kihasználatlan szántóföldet alakítanak virág­zó kertgazdasággá. A kétszáz hektárnyi terüle­ten mintegy Növényvédő szerek mikrokapszulában A növényvédőszerek haté­konyságának növelését szol­gálja a Nehézvegyipari Kutató Intézet új kísérleti csarnoka, amelyben megkezdték a mint­egy 40 millió forint értékű gé­pek, berendezések szerelését. Ebbén a csarnokban kikísérle­tezhetik ugyanis — félüzemi méretekben —, hogy a külön­böző növényvédőszer hatóanya­gokat milyen hordozókkal, és milyen alakban célszerű gyártani. Egyszóval a készter­mékké alakítás mezőgazdasá­gi szempontból leghasznosabb formáit határozzák meg. A vi­lágpiacon kapható legkorsze­rűbb berendezéseket szerzik be, amelyek segítségével töb­bek között mikrogranulátumo- kat, mikrokapszulákat is elő­állíthatnak. Külön foglalkoz­nak a repülőgépes felhaszná­lásra legalkalmasabb növény- védőszer-formákkal is. Ennek a - félüzemi méretű technoló­giai kutatásnak nagy a jelen­tősége, mert a tapasztalatok szerint a hatóanyagok egy-egy jó késztermékké alakítási el­járása megtízszerezheti azok hatását, ugyanakkor a helyte­len feldolgozás gazdaságtalan felhasználást okozhat. A tervek szerint 1980-ban már 50—60 tonnás kapacitás­sal üzemel az új kísérleti csar­nok. A kutatási programban nemcsak az új szerekkel kap­csolatos kísérletek szerepelnek, hanem elemzik a már megle­vő és használatos szerek ed­digi feldolgozását is. nyolcmillió forintos bern* házassal öntözéses hagy­matermelő gazdaságot létesítenek. Az öntözőrendszer építése már folyik. A vizet a rácke­vei Duna-ágon már meglevő vízkivételi helyről mintegy négy kilométer hosszúságú vezetéken juttatják az öntöző­fürtökbe. Az építkezés két szakaszban bonyolódik. Az el­ső ütem határideje március 31-e. Ekkor száz holdon már elkészül a vízhálózat és ezt követően nyomban megkezdik a hagymatermelést. Az itt vetett magról augusz­tusban már sor kerül a hagy­maszedésre is, s ezzel nagy­mértékben segítik a főváros szükségleteinek kielégítését. Az építők nautikájának második szakasza szeptember 30-ig ké­szül el, s ugyancsak száz holdnyl terület öntözését teszi le­hetővé. A munkának ez a szakasza az építők részére némileg bo­nyolultabb, mint az első rész, mert ezt a vezetéket a Baja felé vezető 51-es számú köz­út, valamint a Taksony és a Csepel Autógyár között közle­kedő HÉV-vonal sínpárjai alatt kell átbújtatni. Az új hagymatermelő gaz­daság egyébként bázisgazda­ság lesz a Tangazdaság már ugyancsak épülő, nagy hagy­matároló raktárának. K. Z. Ráckevei járás Csekély a munkaerő-tartalék A ráckevei járás népessége 1973 és 77 között 3 és fél szá­zalékkal növekedett, alig két­százzal kevesebb 98 ezernél. Különösen az agglomerációs övezetbe eső községek lakos­sága lett több, a természetes szaporulat mellett bevándor­lók gyarapították. Ami azon­ban, ha kisebb mértékben is, elmondható a járás többi köz­ségeire is. Kivéve az olyan te­lepülést, mint Lórév és Makád, ahol kevés lehetőség van he­lyi foglalkoztatottságra, amel­lett közlekedésük sem jó. Ezekben csökkent a lakosság. Gyarapodás és hiány Ami a járás népességének összetételét illeti, az utóbbi öt évben főleg a munkaképes ko­rúak száma gyarapodott, az emelkedés meghaladja a 6,1 százalékot. Természetesen ez főleg a bevándorlás eredmé­nye. A munkaképes korúak nö­vekedése azonban nem jelenti azt, hogy a járás területén ne okozna gondot a munkaerő- hiány. Vonatkozik ez elsősor­ban a szolgáltatási tevékeny­ségben foglalkoztatottakra, bár arányuk a járás dolgozó la­kosságának csaknem 20 száza­lékát teszi ki. Még nagyobb gond, a magánipart is beleért­Műszer jelzi a kábelszakadást Az építőipari alapozó föld­munkák során gyakran előfor­dul, hogy a munkagép elekt­romos vagy telefonkábeleket tép szét. Az ebből eredő áram­szünetek kellemetlenséget, ter­melési kiesést okoznak az ipa­ri és háztartási fogyasztóknak, de a kábelszakadás balesetve­szélyes is. Ennek megelőzésére szolgál az a műszer, amely ki­mutatja a lefektetett kábel ha­ladását, azt, hogy milyen mély­ségben van, de jelzi az esetle­ges kábelszakadást is. Mielőtt egy-egy építési területen mun­kához fognak, a kábelkutató műszerrel azt végigpásztázzák, hogy megelőzzék a kábeltépést és a balesetet. ve, az építőiparban, ahol a já­rás munkaképes korú lakossá­gának mindössze három száza­léka dolgozik. Mindkét ágazat­ban növelni kellene a dolgo­zók számát, csakhogy a rác­kevei járáson belül úgyszól­ván nincs munkaerő-tartalék. A munkaképes korú férfiak jóformán egytől egyig dolgoz­nak, noha a munkaképes korú lakosságnak csupán 83 száza­léka vállal munkát. Mintegy 2 ezer 500 nő azon­ban otthon van, többségük többgyermekes családanya, mások tsz-tag férjüknek segí­tenek a szövetkezeti munká­ban. A járásban lakó dolgo­zóknak csaknem a fele a fő­városba jár munkába. Ugyan­akkor főleg a Csepel Autó­gyárba és a Pestvidéki Gép­gyárba számosán ingáznak Bu­dapestről. De jut elég sok fő­városi lakos munkavállaló a termelőszövetkezetek mellék­üzemágaiba is. Kevesebb vándor A járás két legnagyobb és legfontosabb ipari üzeme közül a Csepel Autógyár változatla­nul munkaerőgonddal küzd. Fizikai dolgozókban évek óta nyolc százalék a létszámhiány, s ezen a múlt esztendőben sem sikerült változtatni. Ugyanakkor a Pestvidéki Gép­gyár fel tudta tölteni létszá­mát, alig hiányzik néhány munkás a gyárból A múlt években a munka­erőhelyzet területén tapasz­talt feszültség járási viszony­latban tavaly mindenesetre csökkent, azt lehet mondani, hogy egyensúlya kezd helyre­állni. A járási hivatal meg­vizsgálta, miképpen alakul a munkaerő-gazdálkodás a múlt évben életbelépett kötelező munkaközvetítés következté­ben. Megállapította, hogy a vándormadarak serege alapo­san megritkult, de a vállala­tok és szövetkezetek is meg­tartják a létszámkeretre vo­natkozó jogszabályokat. Erre nézve mindössze két esetben talált a vizsgálat kifogásolni­valót. Több vállalatnál és szö­vetkezetnél viszont a másod­állásra és a mellékfoglalkozás­ra vonatkozó jogszabályok megsértésével találkozott. Azonnali erélyes intézkedéssel megszüntették a rendellenes­ségeket. A megoldás útjai A munkaerő-gazdálkodás leg­fontosabb feladata a ráckevei járásban is a szakmunkás- képzés növelése. Részben az­által, hogy mennél több fia­talt lehessen ipari vagy mező- gazdasági pályára irányítani. Másrészt a felnőtt szakmun­kásképzésben résztvevők szá­mát is növelni kell. Tovább csökkenne a járáson belül a munkaerőhiány azáltal is, ha az itteni vállalatok és szövetkezetek a fővárosi jö­vedelmi lehetőséget biztosíta­nák dolgozóiknak. Egyébként a helyzet javulásához a járás­ban hozzájárult az elmúlt években végrehajtott bérpoliti­kai intézkedés, aminek követ­keztében az állami szektor dolgozóinak bére növekedett. Ennek ellenére a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, kü­lönösen melléküzemágaik dol­gozóinak bére még mindig meghaladja az állami iparban foglalkoztatottakét. Ezen a jogszabályok szigorú betartá­sával változtatni kell. A meglevő és kizárólag nők­ből álló csekély munkaerőtar­talék bevonását a termelésbe megkönnyítené a helyi mun­kaalkalmak növelésén kívül a közlekedés javítása és főleg a gyermekintézmények fejleszté­se. Sz. E. TÉLI VÁSÁR A PEST MEGYEI RUHÁZATI FEBRUAR 11-IG 30—40%-0S ÁRENGEDMÉNNYÉ KAPHATÓK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜLÖNFÉLE SZÖVETEK, FÉRFI, NŐI ÉS GYERMEK TÉLIKABÁTOK. SOLTJAIBAN KÖTÖTTÁRUK, FEHÉRNEMŰK, NŐI, FÉRFI ÉS GYERMEK BUNDACSIZMÁK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom