Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
Kfunap 1978. FEBRUAR 5., VASARNAP Magasfeszültség Munkaügyi döntőbizottság a DKV-ban ' Törvényesség és emberség Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói 22 ezer voltos nagyfeszültségű vonalat építenek Nagykáta és Tápiósüly között. A munkát a jövő héten befejezik. Halmágyl Péter felvétele Olyan a kinézete, mintha valódi bíró lenne dr. Nagypataki Gyula, a Dunai Kőolajipari Vállalat kutatási főosztályának vezetője. Pedig doktori címét a kémiai tudományokban szerezte, jogot sohasem tanult. Azt mondja, ember- és igazságszeretete juttatta a vállalati munkaügyi döntőbizottság élére. No meg természetesen a bizalom. Már 1973 óta tölti be az elnöki tisztet, előtte néhány éyig helyettes elnökként vett részt a bizottság munkájában. — Tavaly harmincnyolc ügyet tárgyaltunk — pillant jegyzeteibe. — Fele-fele arányban találtuk jogosnak, illetve jogtalannak a benyújtott panaszokat. A bizottság összetétele eleve biztosíték a törvényesség védelmére, ugyanis a tárgyalást lefolytató elnök vagy elnökhelyettes mellett egy vállalat által kijelölt és egy szakszervezet által választott ülnök vesz részt a Serpenyőben: a felelőtlenség Tűzmérleg az el múl f évről — Tavaly 671 tűzeset történt Pest megyében, egyötödével kevesebb, mint 1976- ban. Négyszázkilencvenkét alkalommal anyagi kárt is okozott a tűz — veszendőbe ment csaknem 7 millió forint — s tizennyolcán estek a lángok, vagy a füstmérgezés áldozatául, veszt számba az adatokat Újvári András, a Pest megyei Tűzoltóság parancsnoka. Megnyugtató? ■— Ha csak a statisztikát nézzük, megnyugtatónak tűnnek az adatok, hiszen o lángok okozta kár feleannyi, mint egy évvel korábban, s csökkent a tüzek száma, javult a megelőző tűzvédelmi fegyelem. Mégis, ha a tüzek eredetét vizsgáljuk, valamire fény derül: például 58 alkalommal elektromos hiba, zárlat okozott tüzet, s az áram egyre gyakoribb forrásként szerepel tűzeseteknél. Kiváltképp azokon a helyeken, ahol a szikraveszély közelében gyúlékony anyag is található. — Elégszer elmondottuk már a gyufa, öngyújtó nem való a kisgyermekek kfezébe, hiába. Egyötödével nőtt tavaly az ilyesfajta játszadozásból eredő tüzek száma. Két évvel korábban egyetlen gyermek sem halt meg a tűz miatt, tavaly pedig hatan estek a lángok áldozatául. Nyilvánvaló tehát, hogy a pedagógusoknak és a szülőknek több gondot kell fordítania a felvilágosításra, s arra, hogy a tűzszerszámokat úgy helyezzék el: a kisgyermek ne férhessen hozzá. — Egyharmadával csökkent az eldobott gyufától, cigarettavégtől keletkezett tüzek mennyisége. De, ha számukat tekintjük — kilencvenhárom volt tavaly — szintén nem lehetünk nyugodtak. Annál kevésbé sem, mert tavaly nem úgy, mint egy évvel korábban, elmaradt a szárazság, s a nyirkos avar, aljnövényzet nehezebben kap lángra. Egyébként a nyílt láng használata, tűzrakás a szabadban továbbra sem számít ritka tűzforrásnak. Harmincöt alkalommal történt ilyen eset, főképp a tavasszal és ősszel. A felügyelet nélkül hagyott tűz tovaterjedéséhez pedig elegendő egy kis szél. A veszélyt csak fokozza, Jia a közelben éghető anyag akad, a tűzoltáshoz szükséges eszközök pedig távol vannak. Sok baj származik abból, hogy a fűtőberendezéseket szabálytalanul használják, vagy nem tartják meg az épületek kialakításakor a műszaki előírásokat. — Egy azonban bizonyos: mindegyik okot kiegészíti az emberi felelőtlenség, a tűzvédelmi előírások megszegése. Ez utóbbiak miatt 274 feljelentést kellett tennünk szabálysértési ügyekben, 13 alkalommal pedig a bíróság hozott ítéletet. — A tűzrendészet! szabályok hiányos — vagy semmilyen — ismerete miatt 16 dolr gozót kellett eltiltani szakmájának gyakorlásától, s kilenc üzemben, köztük a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz-ben, a budaörsi ISG porelőkészítő részlegében, a kosdi Lenin Tsz váci festőműhelyében szüntettünk meg időlegesen egy-egy munkafolyamatot a szellőző, illetve elektromos berendezések tűzveszélyes volta miatt. Blöfföl az automata... A tűzoltók természetesen nemcsak tűzeseteknél segédkeznek: 112 ízben hívták őket az elmúlt évben műszaki mentésre. így például csőtöréskor vízszívatásra, fertőző kutak tisztítására, a balesetet szenvedett járművek eltávolítására. Megesett — hat alkalommal —, hogy a sérülteket a gépkocsiból kellett kiszabadítani, s az is előfordult, hogy öngyilkosjelölteket húztak ki a kútból... Műszaki elsősegélyt is nyújtottak nyolcszor: régi, beomlott házak falait dúcolták alá. Három ízben állatmentésre riasztották őket. Az utóbbi évben megnégyszereződött az állatkár. S hogy mit tehetünk mi a tűzoltók segítésére? Például, hogy minden tüzet időben jelezzünk, még akkor Is, ha nem keletkezett kár és a lángokat magunk oltottuk el. De a legfontosabb teendő a tűzvédelmi szabályok megtartása. V. G. P. munkában. Feladatunk megvizsgálni: az adott fegyelmi határozat megfelel-e a Munka Törvénykönyvében előírtaknak, vagy pedig jogtalanság érte a panaszost. A harminckilencedik Az olajváros dolgozói gyakran felkeresik ügyes-bajos dolgaikkal a vállalat „bíráját”, elbeszélik gondjaikat. Az esetek többségében az ügyek nem is kívánnak döntőbizottsági határozatot. Elég az emberi szó, a jó tanács. így került dr. Nagypataki Gyula elé egy idős asszony is, aki túl súlyosnak érezte az ellene hozott fegyelmi határozatot. Tanácstalanul kérdezte: tehetnek-e valamit? A segítség nem maradt el. „Nyugdíjamig egy évem van hátra. Kérem, hogy azt az időt a mostani, műszakos munkarendben dolgozhassam le ... További életem támasza egyedül a nyugdíj lesz. A kereset- csökkenés és a fizetési pótlékok megvonása nyomán pedig alacsonyabb lenne a nyugdíjam ...” — írta többek között a bizottsághoz benyújtott kérelmében a néni. Mit követett el és milyen büntetést kapott Ö. J.-né, a hőközpont idős kezelője? Érdemes előszedni a december 5- én kelt fegyelmi határozatot. Ebből kiderül, hogy éveken keresztül összesen 461 forint értékű, úgynevezett mintavételi üveget hazavitt, amelyekben tejet, vagy kakaót kapnak védőételként a dolgozók. Ügyében a Dunaújvárosi Járásbíróság hozott először ítéletet 1977 nyarán, s a kár megtérítése mellett — valamennyi üveg sértetlenül visszakerült a vállalathoz — ezerkettőszáz forint pénzbírságra ítélték. A fegyelmi bizottság is ítélkezett ö.-né meghallgatása után. Idézet a határozatból: „A vállalat igazgatója által rám ruházott jogkörben az MT 56. paragrafusa 1. bek. szerint megrovásban részesítem. 1978. január 1-től munkakörének és alapfizetésének meghagyása mellett, műszakos munkarendből — nappalos munkarendbe helyezem.” Enyhítő ítélet — Január 12-én tárgyaltuk ö.-né ügyét — mondja dr. Nagypataki Gyula —, annak ellenére, hogy ő közben már azon gondolkodott; ne vonja-e vissza panaszlevelét, fellebbezését. Főnöke ugyanis, egyelőre nem mozdította el régi munkahelyéről. Javasoltuk neki, jobban jár, ha megvizsgáljuk a határozatot. Hiszen, az abban írtak bármikor végrehajthatók, s később már nincs joga a fellebbezésnek. A munkaügyi döntőbizottság Újítások, találmányok Szabadalom alapján — selejt? A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemegysége gépjárművezető szakmunkásokat képez ki vállalati költségen, B, C, E kategóriában. A tanfolyam idejére segéd-gépkocsivezetöi bért fizetünk, kollektív szerződésünk szerint. Feltétel: betöltött 20. életév, katonaviseltség vagy felmentés, büntetlen előélet. Jelentkezés: szombat kivételével naponta 8-tól 15 óráig személyesen a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemegységénél: Budapest XXI., Csepel Szigetcsúcr személyzeti osztály. Megközelíthető: a Közvágóhidtól a 79-es autóbusszal a negyedik megálló, vagy gyorsvasúttal. a MT. 55. paragrafusának második bekezdése alapján, törvénytelennek találta a fent idézett fegyelmi határozat egy részét, s azt hatályon kívül helyezte. Figyelembe vette, hogy a panaszos kilenc éve a vállalat dolgozója; munkáját elismerték, kiváió dolgozó kitüntetést is kapott, s ellene sosem találtak semmiféle kifogást. A nappalos munkarendbe való áthelyezés havi öthatszáz forint keresetveszteséggel sújtaná, s ez nemcsak jelenlegi anyagi helyzetét rontaná nagymértékben, hanem a nyugdíjalapul szolgáló összjövedelmét is csökkentené. — Törvényesség és emberség, ez vezérelt bennünket ezúttal is — teszi hozzá a munkaügyi döntőbizottság elnöke. — Ügy láttuk, ö. J.-né már a polgári bíróságon kapott ítéletével megbűnhődött, s azt állapíthattuk meg, hogy nem tudatosan akart kárt okozni a vállalatnak. Kis ügyek? Kis ügy — mondják talán olvasóink közül néhányan. Valóban az. Ám annak érzékeltetésére, hogyan lehet és kell az egyéni és vállalati érdekeket összehangolni, s a törvények megtartásával is emberséggel határozni — jó példa. Dodó Györgyi Újfajta mezőgazdasági gépre négy feltaláló szabadalmat kapott és egy gyárral hasznosítási szerződést kötött. Ebben megállapították, hogy az illetők minden gép gyártása után milyen összegre tarthatnak igényt. A gyár néhány évvel később a szerződést felmondta, amit a feltalálók tudomásul vettek, de arra hivatkozva, hogy minden járandóságukat nem kapták meg, a vállalat ellen 330 ezer forint megfizetéséért pert indítottak. A keresettel szemben a gyár azzal védekezett, hogy a találmány nem vált be, gyártása veszteséges volt és ezért kártérítést követel tőlük, mert a szabadalom alapján a nem megfelelően elkészített kivitelezésben, ők is hibásak voltak. Ezt a védekezést a megyei bíróság nem fogadta el és a gyárat 286 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint nincs bizonyítva, hogy a gyártmányok hibáját és az emiatt keletkezett veszteséget a szabadalom alkalmatlansága okozta. Ennek bizonyítása a gyárat terhelte, ez azonban nem sikerült. Á gépekből egyetlen példány sincs, valamennyit kiselejtezték, ezért a szakértő nem tudott nyilatkozni róluk. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A gyár alaptalanul védekezett azzal, hogy hasznos eredmény nincs, ezért díj sem jár. Az érvényes szerződés szerint az értékesített gépek után díjat köteles fizetni. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja a nem értékesíthető gépek kiselejtezéséből származó veszteség. Egyébként is azt, hogy a szabadalom hasznosítása a gyár számára nyereséges vagy veszteséges volt, csak a teljes gyártás és értékesítés eredményének felmérésével lehetne megállapítani. Erre azonban az el nem adott gépek kiselejtezése miatt nincs lehetőség, de nincs is szükség. Ma már nem lehet megállapítani, miért kellett a gépeket kiselejtezni és igaz-e, hogy valóban használhatatlanok voltak. Abban az esetben viszont, ha a veszteséget a szabadalomtól független ok idézte elő, ennek következményeit nem lehet a feltalálókra hárítani, és az így keletkezett veszteség összegét a nyereségből levonni. Az előkészítés, a gyártás feltételeinek biztosítása nem az 5 kötelességük volt. Nem lehet őket felelőssé tenni azért, ha a gyártás megfelelő előkészítés és piackutatás nélkül történt. A Legfelsőbb Bíróság újabb számítás alapján a feltalálói díjat — 250 ezer forintban állapította meg. Fegyház — rablógyilkosságért A rejtélyes Solt-ügy tárgyalásának második napján a bíróság befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást. Most már a vád és a védelem képviselőinek végső indítványai következtek: a perbeszédek. Az ügyész és az ügyvér dek szópárbaja a szokásosnál kiélezettebbnek ígérkezett, hiszen az áttételes és ellentmondó bizonyítékok a bűntény különböző rekonstruálását tették lehetővé. Így is történt. Ügyész: — Kiemelkedően súlyos ügyben kell most ítéletet hoznia, tisztelt megyei bíróság, olyan ügyben, amelyben az ellentmondó vallomások nehezítik a teljes igazság kiderítését. Az itt ülő vádlottak a büntetőeljárás során végig egymásra hárították a gyilkosság elkövetését. Az elsőrendű vádlott ugyan beismerte, hogy egy baltacsapást mért az idős asszonyra, de ezt is csak akkor, amikor lefoglalt nadrágján a szero- lógus szakértő kimutatta a vérszennyeződéseket. A történteket egyébként ő is any- nyiféleképpen adta elő, amennyiszer kihallgatták, így álláspontom szerint csak a házba való behatolásig fogadható el. — Ami azonban ezután történt, az csak az orvosszakértő véleménye segítségével rekonstruálható. A legvalószínűbb sorrend szerint először a vádlottak kisebb sérüléseket okoztak az idős nőnek, majd egy fejszével megütötték, amitől a sértett rövid időre elvesztette eszméletét. Ezután a hamarosan ismét hadonászó asszonyt rúg- dosni kezdték, s végül megfojtották. A sértett időközben sorozatos bordatörést is szenvedett. Az orvosszakértő véleménye szerint igen valószínű, hogy mindketten részt vettek a bántalmazásban, ezért indítványozom, hogy különös kegyetlen módon és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében (büntetési tétele: 10—15 évig terjedhető fegyház, életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy halál. — B. E.) társtettesként mondja ki bűnösnek a vádlottakat a bíróság ... — Felmerül a kérdés, szüksége van-e a társadalomnak ilyen személyekre? Álláspontom: a vádlottakat véglegesen rekesszék ki a társadalomból ezért életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozok. Védő I.: — Amikor ebben az ügyben a büntetőtanács visszavonul, első dolga a tényállás megállapítása. Ez nem lesz könnyű, mert ebben az ügyben nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi történt... Véleményem szerint védencem — az elsőrendű vádlott — vallomása végeredményben elfogadható. A főügyész úr ugyan utalt arra, hogy csak annyit ismert el, amennyit sikerült rábizonyítani, de ehhez törvényadta joga van. Ellenben semmi nem menti a vádhatóságot az alól, hogy a bűncselekményt kétséget kizáró módon bizonyítania kell. — A vallomásokkal kapcsolatban véleményem szerint a másodrendű vádlott védekezése teljesen illogikus. A kihallgatott tanúk egyöntetűen állították, hogy kettőjük közül ő az agresszívabb és az elsőrendű vádlott azt tette, amit ő, az élettársa akart. De ezentúl a kényszerítés azért is elfogadhatatlan, mert másodrendű szerint „férje” úgy tervezte, agyonüti az idős asz- szonyt. Ehhez azonban egy 24 éves férfinak nem kell segítség, sőt egy szemtanú később esetleg döntő bizonyíték is lehetne ellene. — Ha ez a variáció viszont lehetetlen, akkor ebből az következik, hogy a férfi éppen azért hívta élettársát, mert nem akarta megölni az idős asszonyt. De akkor hogyan is történt az eset? Mindketten bementek a házba — ez eddig világos, aztán az elsőrendű baltával rátámadt a házinénire, aki ettől elesett, s egy rövid időre magatehetetlenné vált. Néhány pillanat múlva azonban a sértett visz- szanyerte eszméletét, de ekkor már csak a másodrendű volt mellette, aki ütni és fojtogatni kezdte, s erre a zajra szólt ki elsőrendű a „feleségének” a szobából — ahol egyébként a pénzt kereste —, hogy hagyja békén az idős asszonyt. E feltevést az elsőrendű vádlott vallomása is alátámasztja. Az erre a szakaszra vonatkozó másodrendű vallomást viszont nemcsak a logika, hanem a tények is cáfolják. Szerinte ugyanis a férfi ugrált a sértetten, majd ugyanő ragadta meg a nyakát. Ebben az esetben azonban a szakértőknek a férjtől származó cipőnyomokat kellett volna találniuk az idős nő hálóingén, ilyet viszont nem találtak, de volt a sértett ruháján egy pamutszál a másodrendű ■ pulóveréről — összefoglalva: a védelem úgy látja, hogy a bíróságnak elsőrendű vádlott bűnösségét csak visszaesőként elkövetett rablás bűntettében (2—8 évig büntetendő. — B. E.) kell megállapítani. ""Védő II.: A másodrendű vádlott képviseletében én is kénytelen vagyok röviden foglalkozni a tényállással. Álláspontom szerint a két vádlott együtt bántalmazta az idős asszonyt. A súlyosabb sérüléseket a férfi, a könnyebbeket pedig a nő okozta. A büntetés kiszabására vonatkozóan, szerintem, mivel rab- lási célzattal mentek a helyszínre — s az emberölést szándékuk később sem fogta át — a vádlottak társtettességben elkövetett rablás és halált okozó testi sértésben (12—18 évig büntethető. — B. E.) bűnösök. Az utolsó szó joga puszta formalitássá üresedett. — Semmi hozzászólnivalóm nincs — mondta az elsőrendű vádlott, bűntársa pedig csak széttárta a karját. A bíróság visszavonult tanácskozásra. Negyed óra múlva megszólalt a hangszóró... Bíró: — A Pest megyei Bíróság ítéletet hirdet a Nép- köztársaság nevében. Nyereségvágyból társtettesként elkövetett emberölésért elsőrendű vádlott Solt Jánost, aki 1954-ben született, 15 évi, másodrendű vádlott Danyi Erzsébetet, aki 1959-ben született, 12 évi fegyházbüntetésre ítéli. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte mindkét vádlottnál azt, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő idős, egyedülálló emberek sérelmére hasonló bűncselekmények, továbbá Solt János terhére büntetett előéletét is. Ugyanakkor enyhítő körülményként kellett figyelembe venni Danyi Erzsébet alacsony intellektusát, amely az orvosszakértő véleménye szerint a beszámíthatóság határán áll. Ügyész: — Fellebbezést jelentek be a vádirattól eltérő minősítés miatt és súlyosbítás végett. Védő I.: Enyhítésért fellebbezek. Védő II.: Enyhítésért fellebbezek. Babus Endre
