Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | AZ MSZMP PEST MEGYEI ' bizottsága’ÉS: A MEGYEI TÁNACS LAPJA % XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ára 1 forint 1978. FEBRUÁR 5., VASARNAP Irányok F olyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika súlya a népgazdaságban, az iparban éppúgy mint a közlekedésben. Elég utalni arra, hogy a gabonabetakarító és más kombájnok teljes egésze, a vegyipari berendezések, szerszámgépek, tehergépkocsik, vasúti mozdonyok és gördülőanyagok túlnyomó része nem határainkon belül, hanem azon túl készült. Olyan közepes nagyságú termelőegységnél, mint amilyen az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, hamarjában is tizenegy ország különböző cégeinek termékeit lehet föllelni, s például az a technológiai rekonstrukció, amit a Lenfonó és Szövőipari Vállalat valósít meg, kizárólag külföldön előállított — szovjet, csehszlovák, NDK- és NSZK-beli, belga, francia stb. — eszközökre támaszkodik. A gazdaságfejlesztés természetes irányáról van szó, a nemzetközi munka- megosztás eredményeinek fölhasználásáról, annak érvényesítéséről, hogy az idehaza kedvezőbben kibocsátható árukat — ha képletesen is — olyanokra cseréljük át, amik gazdaságos gyártása másutt megoldott. Néhány adat segítségével szemléletessé tehetjük a fejlesztés ilyen irányának erősödését. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gépek, berendezések ötven százaléka volt külföldi gyártmány, s ennek 56 százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országból származott. A második ötéves terv idején, 1961 és 1965 között az importált eszközök aránya még csupán a 41,8 százalékot érte el, s ezen belül a szocialista országokban előállított beruházási javak 76, a fejlett tőkés országok árui 24 százalékot képviseltek. S arra, milyen gyorsan maradnak mögöttünk a létra alsóbb fokai bizonyítékként megemlítjük, 1976- ban az összesen beruházott gépnek és berendezésnek mindössze 45 százaléka volt hazai gyártmány, a mérleg nyelve átbillent a behozatal oldalára, s kétségtelen, tartósan ottmarad. B eleszámítva a vasárnapokat s az ünnepeket is, a megye: szocialista szektora az esztendő minden napján tizenkétmillió forintot költ el énekre, berendezésekre, s j aatalmas summa egy-egy milliójából ötszázezer forint annak ellenértéke, amit a határokon túl vásároltunk. Nehogy úgy véljük, ez csak az iparra jellemző. A megyei építőiparban például egy forintból hatvan fillér jut a beruházási kiadásokon belül importált eszközökre, s az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságban — beérve az utalással — a gépek és berendezések kétharmada, bruttó érték alapján számítva, külföldről érkezett. Azaz nemcsak az iparban, hanem az építőiparban, a mező- gazdaságban és erdőgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban is az a jellemző, hogy folyamatosan növekszik a külföldi technika szerepe, s a haladásnak ez az iránya nem hagyja érintetlenül a kommunális ágazatokat sem, mert a megyében a hetvenes évek elejéhez viszonyítva, napjainkban a korábbinak éppen háromszorosát költik ezen a területen importra. Hiábavaló töprengésnek bizonyulna elölről kezdeni a mérlegelést, vajon valóban szükséges-e ilyen ritmusban bővíteni a gépek és berendezések külföldi vásárlását, hiszen erre a kérdésre régen és egyértelmű választ adott a mindennapi élet. Nemcsak szükségszerű, hanem egyenesen elengedhetetlen a népgazdaság fejlődéséhez az import folyamatos bővítése, ámde nagy hibának bizonyulna ezen puszta mennyiségi tényezőket érteni. Mégis, a tapasztalatok ennek veszélyére figyelmeztetnek, a behozatal növekedésével nem tartott és nem tart lépést az ésszerű szelekció, az import-irányok — ezzel a műszóval jelölik a szakemberek a szocialista, a tőkés és a fejlődő országokban megkötött, megkötendő szállítási szerződéseket — leggazdaságosabb megválasztása. K ellemes időtöltés, nem több lenne akkor egy-egy vásárlás nyélbeütése, ha korlátlanul rendelkezésre állna a vevőnek a valuta. így azonban senki, sehol nem vásárol a világon, s még kevésbé teheti meg az, aki a közösség pénzével sáfárkodik, akinek örökösen a valutaszűke gondjával kell szembenéznie. Jó néhány példa van arra a megyében, hogy a kellő üzleti érzéknek, a körültekintésnek köszönhetően dollármilliók maradtak a népgazdaság zsebében, igaz arra is lelni különösebb kutászkodás nélkül példát, hogy tőkés valutáért vásároltak meg olyasmit, amit idehaza — hasonló műszaki jellemzőkkel — gyártanak, sőt, baráti országok is készítenek. Magyarázat, mentség sokféle hallható a balul sikerült ügyletekre, s tény, nagyon nehéz megismerni a szocialista országok cégeinek kínálatát, a hazai előállítók gyakran képtelenül hosszú előrendelési határidőhöz ragaszkodnak s így tovább. (A magyar cég, történetesen acélárura, tizennyolc hónappal korábban kéri a rendelést, a tőkés vállalat hat hét múlva szállít.) Az ilyen és hasonló tapasztalatok, objektív tényezőként, a kényelmesebbet kereső magatartás kialakítói, csakhogy ez a kényelmesség alaposan megnyirbálja a népgazdasági valutáris forrásokat. A behozatal ésszerűbbé, gazdaságosabbá tételében az irányok megválasztása szükségszerűen összefügg tehát a szervezettség magasabb fokával, amibe az áruismeret növekedését éppúgy belefoglaljuk, mint a beruházók és a külkereskedelmi vállalatok közötti, akadozó információáramlás fölszámolását. Sajnos, éppen erre a tényezőre, a vásárlások szervezettségének javítására jut a legkisebb figyelem, sőt, sok esetben a minimális körültekintést sem fedezhetjük fel. A napi hatmillió forint értékű importgép nyomatékos érv e figyelem szükségessége, társadalmi indokoltsága mellett. Mészáros Ottó A KSH jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről (Lapunk 3—i. oldalán.) Púja Frigyes Belgiumba utazik Púja Frigyes külügyminiszter Henri Simonét belga külügyminiszter meghívására február 6-án hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. Decemberben átadás Finisben a kérházépitők Vállalati összefogással gyorsítják a tempót A Gödöllő felé vezető országúiról már olyannak látszik Pest megye legújabb kórháza, mintha csak az orvosokra, ápolókra és a betegekre várna. A tavalyi munkaverseny során ugyanis azt vállalták a Pest megyei Állami Építőipai'i Vállalat munkásai, hogy 1977. november 7-re minden egyes épület szerkezetét elkészítik. Teljesítettek is felajánld' sukat: az ünnep előtti napokban az utolsó épület tetejére is kitűzték a bök' rétát. Nincs is sok külső munka hátra, a gazdasági épület oldalait burkolják, a hotel'szárny, azaz a betegek épületének erkélyét készítik. A teljes Beruházás több mint 500 millió forint értékű. Ebből 402 millióba kerül maga az egészségügyi intézmény, a többit lakások építésére fordítják. A PÁÉV és az alvállalkozók eddig az előzetes ütem szerint haladtak, tavaly az év végéig 290 millió forint értékű munkát végeztek el. Elkészült a nővérszálló, a külső váróhelyiség és több kiszolgáló épület, például gázfogadó állomás és a hidrofór- ház. Március végéig átadják a Orenburgi gázvezeték Még száz kilométer Alig több mint 100 kilométer hiányzik már csak a szocialista országok nagyszabású közös vállalkozása, az orenburgi gázvezeték vonalán. A 2677 kilométer hosszúságú pályán két és fél ezer kilométeren már elhelyezték a csöveket, sőt ebből több mint kétezer kilométeres szakaszon már a nyomáspróbákat is megtarthatták. Természetesen ez még korántsem jelenti a használatra kész állapotot: a vezetéképítőknek még éppen a legnehezebb szakaszon kell lefektetniük a csöveket, ugyanakkor el kell készíteniük a kompresszorállomásokat és az óriási gázvezetékek egyéb járulékos beruházásait. A 15 ezres nemzetközi kollektíva azonban igen jól dolgozik: az elmúlt évben túlteljesítette az építési előirányzatokat. A magyar építők igen jól szerepeltek a versenyben: 23 százalékkal többet termeltek, mint amit tervük előirányzott. Bogorodcsányiban a kompresz- szorállomáson már a berendezést szerelik. Ez a munka nyárra fejeződik be, s a harmadik negyedévben az állomást átadhatják rendeltetésének. Az év végére készül el a huszti kompresszorállomás is. gazdasági épületet, június 15- ig a diagnosztikai tömböt. A legnagyobb épület, a betegszobákat befogadó hotelszárny készül el legkésőbb, december elsejére. Ahhoz, hogy ezek a tervek valósággá váljanak, valamennyi, az építkezésen részt vevő vállalatnak kiválóan, pontosan kell végeznie a dolgával — erről tájékoztatott Egerszalóky Csaba főépítésvezető. A munkákat ugyanis csak akkor fejezhetik be határidőre, ha időben átadják egymásnak a munkaterületet. A különböző berendezéseket ugyanis az OMKER, a posta, a MEDICOR és a KERIPAR szereli be. A főépítésvezető szerint egyelőre minden az előre meghatározott program szerint halad, csak a Csőszerelő Vállalat nem képes megbirkózni a feladatával. Legalább a jelenlegi létszámnak a háromszorosát kellene a kistarcsai kórházhoz küldeniük, hogy időben végezzenek. Jelentős munkák várnak a többi vállalatra is. A PÁÉV- nak az első negyedév végétől kezdve ütemesen kell átadnia a szolgálati lakásokat, s a szakipari munkákat is úgy kell befejeznie, hogy a többieknek időben adják át a területet, ne késleltessék az orvosi berendezések beszerelését. A főépítésvezető szerint a PÁÉV legjobb szakemberei dolgoznak az építkezésen, a megye vállalatai is segítenek, sokat köszönhetnek a társadalmi munkásoknak is. Cs. A. Gyorsvasútfervek Korszerűsítik a HÉV-vonalakat Évente 110—120 millió ember utazik a HÉV-vel. A Budapesti Közlekedési Vállalat az utóbbi időben sokat tesz azért, hogy a gyorsvasút valóban gyors, és főleg kényelmes közlekedési eszköz legyen. A szentendrei vonalon került sor először a korszerűsítésre. Ma már a legmodernebb NDK-kocsik járnak ezen a szakaszon. Megkezdődött a szentendrei kocsiszín átalakítása is, mivel az új, hosszabb szerelvények nem fértek be az épületbe. A kényelmesebb utazás érdekében ugyanis a Szentendréig közlekedő vonatok jna már hat kocsiból állnak. A tervek szerint 1980-ig a járatokat is sűrítik: Békásmegyerig három percenként, Szentendréig pedig kilenc percenként követik egymást a szerelvények. Ennek a járatsűrítésnek azonban olyan műszaki feltételei vannak (például a térközbiztosftó berendezések átalakítása, Békásmegyeren áramátalakító építése), amiket 1980-ig meg kell oldani. A BKV tájékoztatása szerint a 11-es főút szélesítése miatt néhány helyen sínátheTérhóditó gyümölcserdők Gép szedi a szilvát, meggyet Divatba jött idén a szilva. Ezzel a megállapítással szemben bizonyára sokan felvetik, hogy-hogy? Hiszen ez az ízes és olcsó gyümölcs sohasem ment ki a divatból, s a vele töltött gombóc is népszerűbb eledel, manapság gyakrabban kerül az elfoglalt háziasszony családja asztalára, hiszen mélyhűtve kapható. Ha eledelként módiban is maradt, másként bizony kiment a divatból: a fáját, ha elöregedvén kiszáradt és nem hozott többé gyümölcsöt, hát kivágták, de nem ültettek helyébe másikat. Csak nagyon elvétve néhány tsz kezdett évekkel ezelőtt nagyüzemi szilvatermesztésbe. Utóbb ezek is megbánták, mert nagy gond a szilvaszedőket összetoborozni, amikor a gyümölcs beérett. Nos, most, ebben az esztendőben va' lóságos szilvaerdőt tele' pit több Pest megyei tsz. Ezt hallottuk Dánszentmikló- son a Micsurin Tsz gyümölcstermesztési rendszerének vezetőjétől, Dávid Sándortól. El is sorolta, hogy a nyársapáti Haladás Tsz ötven, a nagykőrösi Arany János meg a kiskunlacházi Petőfi Tsz pedig negyven-negyven hektáron. Mind a három tagja a rendszernek, amely eddig sokféle gyümölcsfát telepített, csak éppen szilvát mostanáig soha. Természetesen a szilvatelepítés technológiáját azért alaposan kidolgozta, s ahogy a többi gyümölcsét, a szilvatermesztés minden mozzanatáét is. Nyársapáton és Nagykőrösön jókora szilvása volt eddig is a tsz-nek és attól kapott mind a kettő kedvet to- vábbnövelésére, hogy tavaly már a szilvát rázógéppel szedte. A rendszernek van négy ilyen holland gyártmányú gépe, azok oldották meg náluk a szilvaszüret azelőtt nagy gondját. A rázógép különben nemcsak a szilva, hanem a meggy, meg a cseresznye szedését is megkönnyíti, de még korszerűen telepített szőlőt is szüretel. Csakhát az ütődésre oly kényes almát, kajszi- meg őszibarackot nem lehet géppel lerázni a fáról. Legfeljebb, ha konzerv vagy lé készül belőle. A dió és a mandula gépi szedését a rendszer gépével a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet kísérletezi ki. Az intézet próbálta ki a csonthéjasok gépi betakarítását is. Egyébként gyümölcsrázó gépet ez idén a rendszer néhány társgazdasága szeretne beszerezni, öt pedig metszőgépet rendelt. Dávid Sándorral, a rendszer vezetőjével különben a Micsurin Tsz híres és nagy almásában találkoztunk, az éppen dolgozó metszőgép munkáját figyelte. Itt a metszés ideje, tehát hogy ez a gép most jár az almafák soraiban, természetes. Mit keres azonban annyi ember a gép körül? Kiderül róluk, hogy a társgazdaságok gyümölcs termesztési ágazatvezetői és azért jöttek össze, mert éppen a legújabb gyártmányú metszőollót próbálja ki a gép. Ügy találják, jónak látszik az új olló, de azért egyelőre csak kísérletképpen l hagyják egy ideig a metszőgépen. A dánszentmiklósi gyümölcstermesztési rendszer 1976-ban kezdett dolgozni. Az első évben a rendszergazda Micsurin Tsz-en kívül, nyolc Pest megyei tagja volt. A másodikban további 11 gazdaság csatlakozásával húszra nőtt a tagok száma, de akkor már több Bács-Kiskun megyei gyümölcstermelő gazdaság is csatlakozott hozzá. Tavaly 2 ezer 140 hektá' ron termesztettek gyümölcsöt a rendszer előírásai szerint. ötszáz hektár azonban még új telepítés volt. Az idén a rendszerhez tartozó nagyüzemi gyümölcsösök területe 722 hektár új telepítéssel gyarapszik. Százharminc hektár új szilvással csak Pest megyében. Meglehet azonban, hogy ebben az évben még több lesz a területe, ugyanis ezekben a napokban három szomszédos megyebeli tsz érdeklődött a rendszerhez való csatlakozás lehetőségeiről. Sz. E. lyezésre lesz szükség, és ugyanezen a szakaszon több HÉV-állomást is át kell építeni, mindez azonban nem jelent majd forgalomkorlátozást Az egyre sűrűbb menetrend szükségessé teszi a teherszállítás korlátozását, mert nappal a személyforgalom, éjjel pedig a pályakarbantartás miatt mind gazdaságtalanabb a teherfuvarozás. A Budapest—Gödöllő közötti HÉV-szakaszon most folyik _ a villamosvezetékek megerősítése, hogy néhány napon belül itt is hatkocsis szerelvények közlekedhessenek, és ezzel is csökkenjen a zsúfoltság. Felmerült az az igény, hogy az épülő kistarcsai kórház előtt álljon meg a HÉV. A Budapesti Közlekedési Vállalat ezt egy újabb járat indításával tudja megoldani A napokban forgalomba álló hosszú szerelvények miatt néhány megállóhelyet meg kell majd hosszabbítani, és a biztonsági berendezéseket is át kell állítani. Ezek a munkálatok azonban már nem zavarják a forgalmat. A ráckevei vonalon tavaly fejeződött be a villamosítás, azóta az itt közlekedő szerelvények is lényegesen korszerűbbek, mint a régiek. A villamosított útvonalon Tököl— Ráckeve között 27 perc helyett csak 21 perc a menetidő. Á ráckevei kocsiszín villamosítását most végzik. A végállomás épületét is át kell építeni, meg kell hosszabbítani, hogy beférjenek az új szerelvények. A taksonyi HEV-vonal az egyetlen, ahol még mindig dízelmozdonyok járnak. Ennek a járatnak a fenntartása nem gazdaságos, a járműpark már elavult, és az utóbbi két évben a kimaradó-leálló HÉV-szerelvényeket gyakran kellett autóbuszokkal pótolni. Végleges megoldást csak az jelent, ha a személyforgalmat a 20-as Volán Vállalat veszi át, várhatóan ez év folyamán. A síneken a jövőben csak a teherforgalmat bonyolítják le. A Budapesti Közlekedési Vállalat a VI. ötéves tervidőszak végére fejezi be a járműpark teljes felújítását 1985-re mindhárom HÉV-vo- nalon olyan korszerű szerelvények járnak majd, mint jelenleg a Szentendre—Budapest közötti szakaszon. W. G. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Junius Richard Dzsajavardenét, a Srí Lankai Köztársaság elnöki tisztségébe iktatása és országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ligeti László, a SZOT alel- nöke vezetésével szombaton hazaérkezett Latin-Amerikából az a magyar szakszervezeti küldöttség, amely részt vett a Panamai Dolgozók Országos Szövetsége (CNTP) negyedik kongresszusán, majd Costa Ricában és Venezuelában tett hivatalos baráti látogatást az országos, valamint a köziekéi, isi szakmai szakszervezeti központok meghívására.
