Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
V. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1978. FEBRUAR 4., SZOMBAT Vezeték a Dunától az Öreg-hegyig Városunk vízellátásának jövője Nagy teljesítményű csápos kutak Vértartósító és infúziós oldat Tavaly mintegy 2 millió palack vértartósítót és inxúziót gyártottak a Humán Oltóanyag!ermelő és Kutató Intézet.oldatkészítő osztályán. A képen; Bajkai Sándor és Csanádi János oldatot készít. Steril körülmények között palackozzák az infúziós oldatot. Képünkön: Rádóczky Klára és Folyó Antalné a töltő- és záróberendezésnél. Barcza Zsolt felvételei Hozzáértők irányításával Megújul az Ady Endre sétány A védelem mindannyiunk feladata A vízkészletek földrajzilag és időben is egyenetlenül oszlanak el, ezért a vízgazdálkodást tervszerűen kell megszervezni, nagy területekre kiterjedő komplex vízellátási rendszereket kell kialakítani. Az ilyen többcélú hasznosítással a vizek tisztaságát is hatékonyabban lehet megvédeni, a felhasznált víz ártalommentesen visszajuttatható a természeti környezetbe. Az igények gyors növekedésével a csapadék-utánpótlástól függő, mélységi réteg- és karsztvizek feltárása nem tart lépést, ezekből máris több vizet termelünk ki természetes utánpótlásuknál. Sós és meleg A felszínhez közeli vizek általában szennyezettek, az S00—600 méter mélység alattiak pedig általában sósak, vagy melegek, ivóvízként nem jöhetnek számításba. A feltárás is egyre körülményesebb és költségesebb. Mindinkább terjed a felismerés, hogy gazdaságos, egyúttal biztonságos vízellátást a számottevő készlettel és folyamatos utánpótlással rendelkező felszíni vizekre, elsősorban az élő vízfolyásokra kell alapozni. Országrésznyi jelentőségű vízbázisunk a Duna. Az elmúlt századokban sokszor átkozták rakoncátlanságát, de ma egyre jobban ki tudjuk használni: Nagymarosnál munkára fogjuk, Vác alatt pedig szétárasztjuk a vízszegény területekre, így hozzánk, Gödöllőre' is. Óriási átfolyó víztömegének alig huszadrészét tudjuk ugyan hazánk területén felhasználni, de a legkisebb hozama is áldást jelent. Szerencsés földrajzi közelségünk révén, sorsunk tehát a Dunához kötődik. Ügy számítják, hogy Gödöllő vízigénye az ezredfordulóig napi 25 ezer köbméterre emelkedik. Ennek mintegy háromnegyed részét kell a Dunából biztosítani. A vízkivételi művet az első időszakban Váctól délre, Sződliget és Göd között tervezik-1 megépíteni. Később valószínűleg kiterjesztik a Dunakeszi menti, partszakaszra is. A víztermelő kutakat a parti sávban azokra a hatalmas kavics- és homoktömegekre telepítik, amelyeket az Ős-Duna évmilliókkal ezelőtt rakott le. Ebben a laza üledékben, a Dunával szoros ösz- szefüggésben, élénk a vízmozgás, az áramlás. A nagy áteresztő képességű, szemcsés szerkezetű réteg a Duna vizét természetes szűrőként a szeny- nyeződésektől megtisztítja, s élvezhetővé teszi. A parti szűrésű csőkutakon kívül nagy teljesítményű csápos kutakat is építhetnek, amelyeknek víz=zívó csápjait nemcsak a par-ti sávba, de a Duna medre alá is .bevezethetik. Szakszerű üzemeltetés A parti szűrésű csőkutak vízutánpótlásukat nemcsak a Dunából, hanem a folyót kísérő, a szárazföldből a Duna felé áramló talajvízből is nyerik. Az ilyen víz egészséges, és csak ritkán szorul előkezelésre, ami vas- és mangánta- lanításból és csírátlanító fertőtlenítésből állhat. Ilyen kezelésre azonban a nagy mélységből érkező vizeknél is szükség lehet. A parti szűrésű csőkutak — szakszerű üzemeltetéssel — több évtizeden át termelőilépesek maradhatnak. A Duna vizének közvetlen kivételére és felhasználására csak a nagyon távoli időben kerülhet sor, amikor már csőkutak telepítésére nem lesz hely a parti sávban. Az így kiemelt nyers vizet ülepíteni és mesterségesen szűrni kell, csak alapos fertőtlenítés után — más vizekkel keverve — táplálhatják be a fogyasztói hálózatba. Földrajzi közelségünkkel magyarázható, hogy az első időben Sződről Dunakeszin át kapunk vizet. A Vác—Gödöllő—Dunakeszi földrajzi háromszög sarokpontjához, Gödöllőre előreláthatóan két nyomvonalon érkezik majd a Duna vize. A déli távvezeték megépítését az indokolja, hogy Gödöllő fejlődéséhez és a viszonylag vízszegény kistar- csai térség ellátásához sürgősen vízre van szükség. Figyelve a távlatra Az érintett területen jelenleg és a közeli jövőben épülő minden vízellátó létesítményt már a távlati elképzelésnek megfelelően telepítenek és méreteznek. A Foton megépülő átemelőtelepről nagy nyomású acélvezetéken érkezik a víz a várostól nyugatra húzódó dombsor egyik magas pontján létesítendő, nagy térNagy érdeklődés kísérte a galgamácsai összefogás Tsz SE közgyűlését. Kecskés Szabolcs, a sportegyesület elnöke beszámolójában a tavályi munkát elemezte, értékelte a szakosztályok szereplését. Az idei tervek ismertetése után Bórna István, a tömegsportbizottság elnöke, majd Fóthy László, az egyesület gazdasági vezetője tájékoztatta a megjelent sportolókat, és sportbarátokat. Tóth András, a községi tanács vb-titkára beszámolt arról, hogy az idén a helyi tanács százezer forintot ad a sportkörnek, a pénzből az általános iskolával karöltve, kézilabdapályát építenek GalgaTehetségkutató úszóversenyt rendezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem fedett uszodájában a KISZ városi bizottságának sport- és honvédelmi nevelési bizottsága. A reménységek viadalán a hatévesek között Reményi Anita, Buche- mann Mária és Kóczián Attila bizonyult a legjobbnak. A KISZ-korosztályúak több távon mérték össze tudásukat A női 50 méteres mellúszásban Tóth Edit, a KÁTKI versenyzője bizonyult a leggyorsabbnak, a női 50 méteres gyorsúszásban Adonics Anita, a gödöllői gépgyár versenyzője lett az első. A százméteres férfi gyorsúszást Erdős Gábor, a 202-es számú szakmunkás- képző intézet versenyzője, a 100 méteres férfi mellúszást pedig Palotai János, a tv- mikroállomás versenyzője fogatú medencéhez. Ennek tározó alapszintje megegyezik majd a jelenlegi öreg-hegyi medencével. Az egyezés lehetővé teszi, hogy a jelenlegi városi vízmű a helyben kitermelt vízzel továbbra is részt vehessen a lakosság ellátásában és mintegy biztonságul is szolgáljon. Tervezik, hogy a dunai víz 1982-ben már megérkezik Gödöllőre. Az északi távvezetéket később építik meg és ebbe Vácról kiindulva valpszí- nűleg bekapcsolódnak a közműves vízszolgáltatással még nem rendelkező települések is, így Grbottyán, Veresegyház, Erdőkertes, Szada. A vezeték gödöllői végpontján az öreghegyi medencéket fogja táplálni. Körvonalaiban így rajzolódik elénk városunk vízellátásának jövője. Szakonyi Dezső Szalagavató bál Várják a régieket is A Török Ignác Gimnázium KISZ-szervezete február 11- én, szombaton rendezi szalagavató bálját. A gimnázium volt diákjait is várják a rendezvényre, jegyüket azonban elővételben kell megvenniük, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel a bál előtt már nem lesz pénztár. mácsán. A tömegsportcélokat is szolgáló létesítmény megépítéséhez a község műkedvelő csapatai, az állami gazdasági MEDOSZ az öregfiúk, az ösz- szefogás SE, s a Tsz Agronómia játékosai 10—10 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. A hozzászólók közül többen kardoskodtak a labdarúgószakosztály újjászervezéséért, s ha elkészül a kézilabdapálya, női és férfi szakosztályt is alakítanak. Kovács Tibor, a járási testnevelési és sportfelügyelőség elnöke elismeréssel szólt a galgamácsaiak sportéletéről. Felhívta a figyelmet az utánpótlás nevelésére. nyerte. A 4x100 méteres férfi gyorsváltó győztese a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Barát, Juhász, Ádám, Vajda összetételű váltója lett. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ legutóbbi igazgatósági ülésén megállapították, hogy az év első tíz hónapjában alig tíz szá zalékkal csökkent a szeszes italok forgalma. A szeszárusítást korlátozó intézkedések következtében megcsappant forgalmat a venGödöllő mindig parkjairól, fáiról, csodálatos természeti környezetéről volt híres. A Felsőpark kilenc, az Alsópark -öt, az Erzsébet park huszonöt hektárnyi területén, az egyetem 40 hektáros erdejében nemcsak a város lakói, hanem az idelátogatók is felüdülhetnek. De a lakótelepek, az ipari üzemek bővülésével veszélybe került környezetünk, az építkezések évszázados fák kiirtásával járnak együtt. Egyre több teendő hárul szakemberre, s természetkedvelőre egyaránt, meg kell védeni parkjainkat, fáinkat. S nemcsak megvédeni kell, újakat kell kialakítani, telepíteni. E kellemesnek is mondható gondokról beszélgettünk Benedek Jánossal, a városi tanács elnökével, Gál Attilánéval, a városi tanács mezőgazdasági főelőadójával és Palicza Józseffel, az állami erdőfelügyelőség munkatársával, akik a gödöllői parkok, fák szerelmesei. Valamennyiünknek az a véleménye, hogy Gödöllő továbbra is legyen a fák, a virágok városa, s hogy még ma "sem állunk rosszul, csak körültekintően kell gazdálkodnunk kincseinkkel. Rajtunk, gödöllőieken kívül az erdőfelügyelőség is nagy figyelmet fordít gondjainkra. Szakmai, anyagi segítséget ad parkjaink védelméhez, a fatelepítéshez. Elkél a segítség. Hamarosan megkezdődik az Ady Endre sétányon is a munka, kivágják a gyalogosokat és járműveket veszélyeztető öreg fákat. Az ilyen hírek hallatán gyorsabban dobog patrióta szivünk, a fejszék csattogása, a motoros fűrészek zúgása kegyetlen zene fülünknek. De déglátóipari létesítményekben az ételek, a tej, a tea. az üdítő italok nagyobb kínálatával igyekeznek ellensúlyozni. Délelőtt kilenc óra előtt több presszókávét, büféárut szolgálnak ki, olyan helyeken is ahol eddig csak később nyitottak. ezúttal nem kell kétségbe esnünk. A városi tanács és az erdő- felügyelőség hathatós intézkedéseket dolgozott Tfl. Az előkészítő bizottság felmérésé után a városgazdálkodási vállalat szakemberei készítettek tervet, amelyet a megyei és a városi tanács, valamint az erdőfelügyelőség szemléje után fogadtak el. A terv intézkedik a fák védelméről, a megfelelő kezeléséről; a feltétlenül kivágandó fák helyett azonnal újakat ültetnek. A sétányra nem való nyárfák helyére platánok kerülnek. A munkálatokat három ütemben végzik, s ehhez, akárcsak a felsőparki fák védelméhez jelentős állami támogatást kap a város. Így volt ez a Rét utca, a Blaháné út, a Csehszlovák—Magyar Barátság útja és a Semmelweis utca kiveszett fáinak pótlásakor is. A parkvédelem nem kampánymunka. A tervezés, a gondoskodás folyamatos tevékenységet igényel, s ehhez, különösen a tervezéshez, ad segítséget például a MÉM Budapesti Állami Erdőrendezési Hivatala is, Éppen a napokban vizsgálnak felül egy már korábban elkészült szakvéleményt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, a Felsőpark védelméről. Szakemberek vették tehát kezükbe a gödöllői parkok, fák ügyét, s reméljük, hogy városunk lakói is segítenek a nagy munkában. Csiba József A zeneiskolában Tanári koncert Tanári hangversenyt rendez február 4-én, ma délután 5 órakor a Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola. Az iskola hangversenytermében a többi között Händel-, Mozart-, Weber-, Brahms-, Debussy-művek csendülnek fel. Közreműködik Barta Katalin zongorán, Csenki Tibor és Váradiné Egri Anna hegedűn, Gyulai Endre és Varjú Lajos klarinéton. Szombati jegyzet Szaktudás A tapasztaltabb gazdág szók egy-egy szakmai kérdés tisztázásakor gyakran régi könyvek soraira hivatkoznak. Máskor hajdani tanáraik legendába illő, ám sokszor most is helytálló mondatait citálják, a lényeget tekintve ma is egészen pontosan. E megállapítások, a szakma fortélyait egyetlen tőmondatban meghatározó tételek jobbára olyan hasznosítható gondolatokat tartalmaznak, amelyek az elméleti tudást a gyakorlatban hasznosító szakembereknek biztos eligazítást nyújtanak. Való igaz, a régi szentenciák közül sokat túlhaladott az idő, a régi igazságokat nem fogadhatjuk el fenntartás nélkül, hiszen bármely szűkebb területről elmondhatjuk, hogy elmélete is, gyakorlata is lényegesen átalakult. Az új, magasabb, minőségileg más technikai színvonal, a szántóföldi termelést megváltoztató gazdálkodási mód, a korábbiaknál jobb, értékesebb fajták ismerete- s e tényezők kölcsönhatása ma már többet követel a józan paraszti észnél. Mondom, többet, mert nem tagadom, hogy szükség van rá, különösen akkor, ha túlzottan csak az elméletre bízzuk magunkat s nincs mögöttünk megbízható próbatétel. A termelés folyamata csak annak bonyolult, aki az alapvető tudnivalókat sem ismeri, aki még azt a gyakorlati tudományt sem hódította meg, amihez közvetlen köze van. A jó munkának viszont alapfeltétele, hogy ha a termelés egészét nem is ismerjük, saját területünkön szakmai jártasságot szerezzünk. S bár ezzel együtt is tévedhetünk, minél többet tudunk, annál kisebb a hiba- lehetőség. Gyakran hangoztatjuk, hogy a specializálódás korát éljük. Van, aki munkaidejét egyetlen gépalkatrész gyártásával tölti, van, aki éveken át növényvédelemmel foglalkozik. A - tevékenységek specializálásának alapképlete természetesen nem ilyen egyszerű, de legyen bármilyen fokú a hozzáértés, akkor is lényeges. A mezőgazdaságra ,ritzt mondják, hogy a termelés különösen sok ismeretlen tényező függvénye. Ez nem tagadható. Csakhogy: ezeknek a tényezőknek a káros hatása ellen is többet tehetünk, mint elődeink vélték. Mégpedig azzal, hogy alaposabban felkészülünk elméletileg is, gyakorlatilag is. A tudáát sokféle módon megszerezhetjük. Ma is működnek neves iskolák, melyekben az alapismeretekei elsajátíthatjuk. Ám éppen korunkban évek alatt elévül tudásunk. A szakmában élenjárók tapasztalata bizonyítja, hogy csak azok tudják követni a fejlődést, akik a tankönyvek után, új forrásokhoz, a szakkönyvekhez fordulnak. A szakmai önművelést, a továbbképzést támogatja a hagyományos mozgalom is; évenként, februárban mezőgazdasági könyvhónapot rendezünk. Városunkban ez az esemény azért is fontos, mert a könyvek, a cikkek szerzői, szerkesztői és lektorai között gödöllőieket is bőven találhatunk. Az Agrártudományi Egyetem, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő és Kutatóintézet munkatársai maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy gazdá- szaink, mérnökeink tudása felfrissüljön, kiegészüljön, hogy mezőgazdaságunkban gyorsabban terjedjenek el az újabb, a korszerűbb, termelékenyebb eljárások. Fehér István Sportközgyűlés Calgamácsán Kézilabdapályát építenek Nagyobb gondot az utánpótlásra Idejében kezdik Reménységek úszóversenye A rendelet hatása Csökkent a szeszes ital forgalma Több büféárut. teát adnak el
