Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

1978. FEBRUAR 4., SZOMBAT MUfl W xJiwmv A község fóruma Falugyűlés Tahitótfalun Az ókori Róma lakói ügyes-bajos problémáikat, ja­vaslataikat, közérdekű véle­ményüket a Fórum Romárai­mon mondhatták el. Az ő számukra ez a szó tehát csu­pán egy helyet jelölt. Azóta sokat változott a jelentése, s ma már fórumnak titulálunk minden nagyabb gyűlést, al­kalmat a nyilvánosság előtti szólásra. Kétszázan eljöttek Tahitótfalun valóban fórum a falugyűlés, talán ennek bizo­nyítéka, hogy V. Budai , Já­nos, a községi népfrontbizott­ság elnöke a 200 résztvevőt üdvözölve külön is hangsúlyoz­ta: a község minden párt-, ál­lami, tömegszervezeti és gaz­dasági vezetője eljött, hogy a község lakóinak valamennyi kérdésére érdemi választ ad­janak, valamennyi problémá­ról szólhassanak. De elsőként az eredmények­ről. Ezekről is a legilletéke­sebb, Lévai Gézáné tanács­elnök. A beszámolója — mint minden hasonló fórumon — a település fejlesztéséről szólt főként. Így arról, hogy az idén fejeződik be a tavaly megkez­dett 8 lakás építése s — ami nemcsak a község lakóit érin­ti — a Tahi-híd is elkészül. Hideg idő? T öbbször is hírt adott lapunk a szigetmo­nostori iskola torna­termének építéséről. A ha­táridő 1977 vége volt. Ekkor kellett volna átadni, de — mint nem egy esetben — elhúzódott a tervkészítés, s az utolsó pillanatban derült ki: kevés a pénz... A tornaterem ára mint­egy 1,2 millió forint. A ta­nács a kivitelezővel — a Szentendrei Járási ÁFÉSZ- szel szokatlan szerződést kötött: 200 ezer forinttal támogatja a szövetkezet szigetmonostori, Rákóczi úti önkiszolgáló boltjának épí­tését, ha cserébe az ÁFÉSZ „ledolgozza”* az összes el­lenértékét a tornaterem épí­tésekor. Mi történt eddig? Nos, november utolsó napjaiban elkezdték a munkát. A szö­vetkezet a helyszínre szál­lította a szükséges építő­anyagok egy részét, azután — hivatkozva o hideg idő közeledtére — elvonult... Nem így a község lakói: az iskolai pedagógusok, a Hazafias Népfront aktivis­tái lázas szervezkedésbe kezdtek, s ennek eredmé­nyeként csaknem 50-en fog­tak szerszámot. Hatvan­nyolcvanezer forint értékű társadalmi munkával elké­szítették a tornaterem alap­ját. Még Pócsmegyerről is jöttek a szülők, hiszen szív­ügyüknek tekintik 200 álta­lános iskolás testnevelését, s örülnének ők is, ha a te­rem otthont adna a felnőt­tek sportrendezvényeinek, az Edzett ifjúságért mozga­lom versenyeinek. A község vezetői pedig aggódnak: tudják, hogy az ÁFÉSZ kötelme számos, a többi határidő is sürgető. Például a horányi üzletház­nak tavasszal kell elkészül­nie. Ez a tél lassan elmú­lik, s a gyerekek a szabad­ban is rúghatják a labdát, tornázhatnak. De ősszel új tanév kezdődik, ismét jön a hideg... Régen kagylóból Gombtól csukáig Hajdanán a gombkészítés lehetetlen lett volna a halá­szok munkája nélkül. A víz­ből nyerték az inggombok nyersanyagát, a gyöngyházfé­nyű kagylóhéjat, s ezt ' lyu­kasztották, formálták kerek­re... Óránként 15 ezer — Az utolsó kagylógombot 1963-ban készítettük — mond­ja Mezei Sándor, a Kék Du­na Halászati Termelőszövetke­zet budakalászi gombüzemé­nek vezetője. — Harmincán dolgoznak az üzemben, közü­lük sokan nem is láttak kagy­lót a műhelyben. A korsze­rűbb alapanyagok kiszorítot­ták. Azóta alumíniumból, műgyantából — perlux ' a gyöngyházat utánzó műanyag neve — készül az ingre, pizsa­mára, ágyneműrevaló. — De nézzünk körül in­kább a műhelyben! Ezekbe a préselt formákba öntjük a fo­lyékony perluxot, vagy a szí­nezett műgyantát, s egy ada­léktól alig 20 perc alatt meg­szilárdul. Utána már csak lyukasztani kell. és a végső formáját esztergál ássál megad­ni. A fémgombokat préseljük. De készül nálunk cipőre, tás­kára, ruhára való csat, sőt még csuklópánt is a divatos diplomatatáskákhoz. — Ki<jsi az üzem, mégis so­kat termel: egyetlen nap alatt 15 ezer gombot, a legkülönfé­lébb fazonokban. Dr. Galambos László, a ter­melőszövetkezet elnöke: — Szövetkezetünk három gazdasági ággal foglalkozik. Halászattal, kereskedelemmel — három halárusító standunk és egy halsütőnk van —, va­lamint a gombkészítéssel. Ez az utóbbi ág adta tavaly tel­jes bevételünknek majdnem a felét, több mint hatmillió fo­rintot. A gombgyártás kifi­zetődő. Az üzleteink is szépen jövedelmeznek, s ez a két tevékenység fedezi a harmadik költségeit: a halászat tudniil­lik manapság ráfizetéses... Halat a Dunába A szövetkezet csak termé­szetes vízi halászatot folytat: a Szobtól Nagytétényig terje­dő Duna-szakaszon 25 halá­szunk dolgozik. A halászati idény tavasz- szal kezdődik, télen „lever­mel” a hal, a meder alján pihen. Igaz, most januárban már 50 mázsányit kifogták, de csak később számíthatnak na­gyobb zsákmányra, amikor 14 fok fölé emelkedik a víz hő­mérséklete. y A halat persze nem elég ki­fogni. Pótolni, szaporítani is kell, ahogyan az erdőben ki­vágott fák helyére is újat ül­tetnek. A korábbi években 500 ezer csukaivadékot telepí­tettek a Dunába. Értékesebb a húsa, mint az apróhalé, ame­lyet megeszik a csuka. Há­rom éve pedig egy-két nyaras pontyokat juttattak a vízbe. De úgy tűnik, rfem ez a to­vábbfejlődés útja. Közösen használni — Most tárgyalunk a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz-szel: van egy 29 hektáros víztározójuk, amelyben csak kárász tenyészik — mondja az elnök. Ezt eddig mi halásztuk, de nem volt érdemes. Most szeretnénk közösen kihalászni a kis tavat: betelepítjük érté­kes hallal, a társszövetkezet adja a takarmányt, mi a szak­embert, a felszerelést. — A halárudahálózatot is bővíteni szeretnénk, s a bu­dakalászi halsütő után pecse­nyesütőt nyitunk márciusban Csillaghegyen, s tervbe vet­tük, hogy Szentendrén a HÉV végállomásánál egy sütödét és Budapesten egy halászcsárdái nyitunk. A tanácselnök elmondta: másfélmilliót ért a társadal­mi munka, amelyet az útépí­tésen végeztek, s 300 ezret a virágosítás, fásítás, az árkok tisztítása Villany, út, kenyér Egyetlen fórum sem fórum igazán, ha nincs megvitatásra váró problémája a résztve­vőknek. A 33 felszólaló szavai pedig ezekről szóltak. Csak ízelítőül néhányat: sokan pa­naszolták, hogy bajok vannak a villanyhálózattal. Például a Gábor Áron utcában, ahol olyan nagy a feszültségingado­zás, hogy a háztartási kisgé­pek alig-alig üzemelnek, a te­levízió képe pedig élvezhetet­len. Többen kérték az eddig ki nem javított utcák helyreho­zatalát — például a Hársfa ut­cáét vagy a Pollack Mihály és Feszty Árpád utcáét, ahol a szülők — ha rossz az idő — 'gumicsizmában viszik gyere­keiket a műútig, hogy isko­lába mehessenek. Megint má­sok újabb útépítési társadal­mi munkát kezdeményeznek. De nem csak útról és vil­lanyról volt szó. Hanem mindennapi gondokról is, pél­dául arról, hogy sokan nem jutnak kenyérhez, mert a kis­iparos által sütöttet a hajnali órákban Jiúszásával-harminca­sával vásárolják fel a szom­szédos községek lakói. Volt, aki azt tette szóvá, hogy a Béke úti vendéglő nem tarto­zik a község ékességei közé, s ezen változtatni kellene. A közösség javára Sorolhatnánk még a gondo­kat, de érdekesebb szemügyre venni a fórumhoz méltó vá­laszokat. Így például azt, hogy ez idén megkezdi az Elektromos Művek az elavult villanyhálózat rekonstrukcióját Újtelepen. Például a Zrínyi, Vajda, Gábor Áron, Dózsa, Gyöngyvirág, Toldi és Bajcsy- Zsilinszky utcában. Az útépí­téshez továbbra is szükég lesz a község lakóinak összefogásá­ra, kenyérügyben pedig szól­nak a péknek. Mindenesetre öröm, hogy nem az a baj: rossz a kenyér... A Béke úti italbolt is bi­zonyára megszűnik — erre tett már javaslatot a tanács — s az áfész terve az, hogy ön- kiszolgáló élelmiszerboltot lé­tesít a helyén... Fórum volt tehát a tahitót- falui falugyűlés a szó nemes értelmében: a közösség gyara­podását szolgálta. 's: r I ^ - s - ^ «r.iíVJí ' »..«„•t,* >.'r 3 r V - •, > Vv*. r " •• • . . • / V . y. v ixV •»* • __V • A tavalyihoz képest Tizenkétmillióval több a város fejlesztésére A szentendrei városi tanács múlt heti ülésén fontos, a vá­ros minden polgárát érintő té­mákat tárgyalt. így szó esett a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, tanács­rendeleteket alkottak a váro­si kitüntetésekről, az építési engedélyezési eljárás helyi szabályozásáról, s a város ut­caneveinek megállapításáról. A továbbiakban Nizák Imre tanácselnök-helyettes előter­jesztése volt arról: mire, s mennyit költenek az idén Szentendrén. A városi tanács bevétele 76 millió forint, ennyiből kell tehát az idén gaz­dálkodni. A 76 millió forint nem ke­vés: egyötödével több a tava­lyinál. Nézzük részletesen, mi mindenre futja belőle? Köztudott, hogy Szentendre útjai, hidjai nem a legkor­szerűbbek. Karbantartásukra 6 milliót áldoznak, s bővül a géppark Is, egy új úthenger­rel és egy útburkoló géppel. A településfejlesztés régi gondja a belvíz. A Sztelin- patak, a Sztaravoda-patak környéke és a vasúti villasor belvízgondjainak megszün­tetésére 4 milliót költenek idén, s ismét nagy összegeket emészt fel a parkfenntartás, a köztisztaság. Az egészségügyi költség* vetése 3,4 millió forinttal több a tavalyinál, s a pénzből rendezik az egészségügyi dolgozók bérét, ebből fedezik a gyógyszerek többletköltségét is. Az anya­giaknak nem csekély a sze­repe abban, hogy az idén megkezdődhessen az urológiai szakrendelés, javuljanak a já­róbetegellátás körülményei, s hogy elkészüljön--— még az év első negyedében — a har madik gyermekkörzeti rende­lő. A kulturális ágazat 22,7 millió forintja az oktatási dolgozók bérének rendezését, az új napközi konyha fenn­tartását, a Móricz Zsigmond gimnázium s a többi intéz­mény kiadásait szolgálja. A lakóházak javítására 6 millió forintot költenek ebben az esztendőben. A városfejlesztésre további 73,6 millió forintot szán a ta­nács, 12 millióval többet, Salátagyár mint tavaly. így 40 millióért bővítik a közműveket a Vas­vári lakótelep később épülő 55 OTP-lakásához, tovább építik a 16 tanter­mes iskolát, a 80 szemé* lyes bölcsődét, s a 100 gyermeket befogadó óvo­dát. A Dózsa György úton még nyolc lakás készül az idén. Ugyancsak a fejlesztésre szánt pénzből fedezik a Pan- nónia-telepen átvezető csa­torna építését — ez a tervek szerint 1980-ra készül el. A Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár térvilágítá­sát is kialakítják, elkezdik a Rákóczi úton egy nyolc tan­termes iskola építését. A Barcsay-képtár befejezé­sére csaknem 3 milliót, a ví­zitelepi autóspihenő építésére 1 milliót szánnak, s a Felsza­badulás lakótelep óvodáját is ebből a pénzből rendezik be. A közlekedési hálózat fej­lesztésére 2,4 milliót költe­nek: ebből fejezik be a Bérc utca és a Belső körút építé­sét. EFVV Hatvanezer fej salátát termel fóliasátrak alatt az idén a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet. Az készül amit megvesznek Tavaly június 29-én megír­tuk lapunkban, hogy az Er­dészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat — ismertebb nevén a szentendrei kocsigyár — az előző évinél jobb, de a ter­vezettnél gyengébb félévet zárt. Az anyagellátási gondok kemény próba elé állították a gyár javarészt törzsgárda ta­gokból álló munkáskollektí­váját. Hogyan állták a pró­bát? — Erről kérdeztük a gyár főmérnökét, Nemoda Károlyt. T ermelékeny éhben — Előzetes elképzeléseinket nem sikerült valóra válta­nunk, tervünket csak 97,5 szá­zalékra teljesítettük — kezdi a beszámolót a főmérnök. — Az elmúlt évben 11-en hagy­ták el a gyárat, fnégis 4,4 mil­lió forinttal többet termel­tünk, mint egy évvel koráb­ban. Mindezt csak a terme­lékenység növelésével tudtuk elérni. — Az okokat elemezve va­lóban az egyik legsúlyosabb­nak bizonyult az anyaghiány, a második félév sem volt mentes kereskedelmi problé­máktól. Közrejátszott az is, hogy a gyár rendkívül zsú­folt, s így nem egy munka­folyamat kissé „körülménye­sen” zajlott. Piaci gondjaink is voltak: például 1976-ban egyik gyártmányunkból, az egytengelyes pótkocsiból töb­bet gyártottunk, mint ameny- nyire igény volt, így a két évvel korábbi 900 helyett ta­valy csak 400-at készítettünk belőle. Helyette viszont új termékünk volt a szerves- trágya-szóró pótkocsi. Végül a gyártmányelőkészítés sem volt zökkenőmentes. Kis gyár a miénk, s csak néhány szak­ember foglalkozhatott ezzel... A gyár vezetői ésszerű meg­oldást kerestek gondjaikra. Eddigi gazdaságos termékeik készítését tovább folytatják, hiszen a pótkocsi, a légfékes futómű, a tartálykocsik to­vábbra is kelendőek. Olyan megoldás után kutattak, amely lehetővé teszi, hogy a régi szakértelmet, a már is­mert technológiai fogásokat hasznosíthassák. Más irányban A gyár felügyeleti hatósága, a Fagazdaságok Országos Központja, valamint több er­dőgazdaság kérésére elhatá­rozták: megkezdik az erdő­gazdasági rakodó és szállító­gépek gyártását. A választás jónak tűnik, mert a termék- előkészítés során a gyártási lehetőségekhez igazíthatják terveiket, s a már meglevő termelőberendezéseket is job­ban hasznosíthatják. Már tervasztalon vannak a hat és 12 tonnás szállító-rakodó jár­művek rajzai. Eddigi drága faipari termé­keik — a melegágyi ablak­keretek, rakodólapok példáu — egyre kevésbé fogytak e piacon. Lassan kihasználat­lanná vált a faipari műhely. Ez évtől — ugyancsak az er­dőgazdaságoknak — hat­nyolc személyes lakókocsik a - katrészeit készítik benne, s itt gyártják magát a lakó­kocsit is. Ebben az esztendőben to­vább fejlődik a gyár. Az ed­digi zsúfoltságot — úgy tű­nik 1— sikerül megszüntet­niük: a mostani három hek­tárhoz — ekkora a gyár te­rülete — újabb tízet vásárol­nak. Űj gépeket is beszerez­nek, például három eszterga padot, hegesztő- és présgépe Bizonyára felkésztiltebber látnak tehát idei terveik va- lóraváltásához, amelyben biz­ton számíthatnak 400 dolgo­zójuk, szocialista briádjaú- helytállására. A város és a járás hírei — Gondoskodás. Leányfa­lun a tanács a szociális gon­dozás keretében négy embert részesít rendszeres szociális segélyben, másik négy sze­mély házi szociális gondozásá­nak díját biztosítják, s a rá­szorulók — főképp nagycsalá­dosok — alkalmanként rend­kívüli szociális segélyt kap­nak. — Szentendre múzeumait tavaly több mint 671 ezren lá­togatták, 30 százalékkal töb­ben, mint egy évvel korábban A legtöbb érdeklődőt — 475 ezren voltak — a Kovács Mar­git keráimiagyűjtemény von­zotta. — Társadalmi munka. Szi­getmonostor lakói tavaly 312 ezer forint értékű társadalm munkát végeztek a község út jainak javításáért, a fásitá sért, virágosításért, s render ték az iskola sportudvarát, < i KRESZ-parkot is. — Részben elkészitették és átadták Szentendrén a HÉ\ végállomásnál levő autóbusz- pályaudvart. A hozzá taríozc járdaszigetek, s az irányító­épület elkészítése, a környék parkosítása, valamint a forga­lomirányító jelzőberendezések és a hangosbemondók elhelye­zése az év első felében befe­jeződik. Az oldalt írta: Vasvári G. Pál Fotó: Bozsán Péter i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom