Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

1978. FEBRUAR 26., VASÁRNAP K/tfltfgP 3 Gazdaságosabb takarmány­felhaszaálás Tavaszi felmérés a sertéstelepeken A sertéstelepeken az év ele­jén az állattenyésztők a ta­valyi eredmények ismereté­ben felmértek, miképpen le­hetne gazdaságosabbá tenni az állattartást, -hizlalást, és fejlesztési programokat dol­goztak ki. A tavalyi eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a ta­karmányfelhasználás orszá­gosan 20—30 százalékkal ha­ladja meg a kívánt mértéket. Ugyanannál a sertéshibrid­nél vagy -fajtánál azonos tájkörzetben 10—15 százalé­kos gazdaságossági eltérések mutatkoznak. A hibrideket előállító há­rom vállalkozás azt tervezi, hogy az állománynak jelen­leg 40 százalékát kitevő hib­ridsertések arányát rövid idő alaitt 60 százalékra fokozza, és ily módon támogatja a te­nyésztők korszerűsítési tö­rekvéseit. Az Országos Állat- tenyésztési és Takarmányo­zási Felügyelőség — részben a gyakorlati szakemberek számára — megszervezte a számítógépes központi nyil­vántartást, a legjobb apa­állatok utódszámának foko­zását. Mikrofilmen a kórlapok A bonyolult kórházi ügyvitel egyszerűsítésére mikrofilmes archiválási rendszerre tértek át az Országos Reuma- és Fizi­koterápiás Intézetben. A betegek leletanyagát korszerű tech­nikával mikrofilmen rögzítik, s így könnyebb a tárolás, az adatok visszakeresése. Ifjúkommunisták társadalmi munkájával Megújul a börzsönyi útförővasút Március elsején kezdik Hant házán a munkát Ereklyésig terjedő három és fél kilométeres szakasszal, áprilisban pedig az Ereklyés és Felsőcsemő közöttivel, amely csaknem ugyanilyen távolsá­gú. A vonal fennmaradó 13 kilométeres szakaszát október végéig szeretnénk felszedni: a jélék'szerint minden remény megvan arra, hogy a nyáron építőtábor nyílik ezen a vidé­ken a cél érdekében. Március­ban és áprilisban egyébként több mint négyezer fiatal dol­gozik majd a sínek bontásán, s szeretném megjegyezni, hogy nemcsak a hétvégeken, hanem minden nap, meghatározott ütemezés szerint. Március el­ső napján egyébként a KISZ. apparátusban tevékenykedők kezdik a munkát, s őket kö­vetik a budai járás fiataljai. Nyáron könnyebb — Jelentős társadalmi ös­szefogásról van tehát szó. Adottak-e a feltételék a za­vartalan munkához? — A sínek bontása, a talp­fák felszedése kétségkívül ko­moly fizikai igénybevételt je­lent. Ezt vállalják a fiatalok. Továbbá az elmúlt napokban szerződést kötött a MÁV Bu­dapesti Igazgatósága, vala­mint az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Esze­rint a munka irányítása, szar. vezése az erdőgazdaság fel­adata. a MÁV pedig szakta­nácsadót ad segítségükre. Bí­zunk abban, hogy a techni­kai feltételeket az erdőgazda­ság — a MÁV segítségével — megteremti számunkra, hiszen szállítóeszközök, megfelelő szerszámok nélkül nem sokra mennénk. — Mikor kezdődik a börzsö­nyi úttörővasút átépítése? — Ebben a kérdésben még nincs végleges döntés. Mi azt szeretnénk, ha az erdőgazda­ság dolgozói már az idén nyá­ron munkához látnának. Igaz, nem vagyok vasúti szakember, de azt mindenki tudja, hogy ebben az időszakban a szük­séges földmunkát könnyeb ben elvégezhetik, mint a hi­degben. Nem lehet halogatni — Tudni kell, hogy a bör­zsönyi kisvasúton utaznak na ponta a hegyvidéki falu, Szó. kolya Vácra bejáró dolgozói. Mindemellett ez a vidék köz­kedvelt kirándulóhely: éven­te több százezer hátizsákos tu­rista jár ide kikapcsolódni. Ez tehát sürgeti a munkát. A magunk részéről éppen ezért szorgalmazni fogjuk a mun­kálatok koordinálására az operatív bizottság létrehozását, amelyben az erdőgazdaságnak és a KISZ Pest megyei bi­zottságának képviselői mellett részt vennének Verőcemaros — innen indul a kisvasút — párt- és tanácsi vezetői is. A MÁV-tól kapunk segítséget az új nyomvonalon biztonságosan közlekedő három kismozdony gyors beszerzésére. Azt hiszem, teljesen nyilvánvaló: nem sza­bad halogatni az újjáépítés megkezdését. Hiba lenne if­júkommunistáink ezreinek önzetlen társadalmi munkáját egyetlen pillanatig is késleltet­ni. F. G. Lótenyésztési génbank Üüőn A magyar fakók tiszta vérvonala Még néhány nap, s az uta_ * *ok végleg elbúcsúznak a Cegléd és Hantháza között közlekedő szárnyvonal sok­sok éven át megszokott vasúti szerelvényétől. Február 28-án utoljára sípol az ismerős moz;- ' dony, s a vonatot felváltja majd az autóbusz. Másnap,' március elsején félszáz fiatal érkezik a hantházi végállo­másra: megkezdik a sínek bontását, a talpfák felszedé­sét — társadalmi munkában. Ezzel indul Pest megye ifjú­kommunistáinak egyik legje­lentősebb vállalkozása az idén. A nagyszabású akció előkészü­leteiről, céljáról kértünk rész­letes tájékoztatást Lábai László megyei úttörőelnöktől. A felét ledolgozzák — Ismeretes, hogy a bör­zsönyi úttöróvasútat 1976. jú­nius 5-én avattuk fel, széles­körű társadalmi összefogás eredményeként. Akkoriban fiataljaink aktívan kivették részüket az állomások csino­sításából, a hidak festéséből, javításából, s a patakmeder kövezéséből. A munka nem érintette a miniszerelvények pályáját. Most viszont-ez már elkerülhetetlen: az AÉV bör­zsönyi úttörővasút működési engedélye 1978. augusztus 4- én lejár, s üzembiztonsági okokból nem lehet meghosz- szabbítatni. Ilyen körülmények között a pálya átépítése lét­kérdés: a nyomtávot 600 mil­liméterről 760 milliméteresre kell növelni. Az üzemeltető, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság mindezt sa­ját erőforrásaiból nem képes megoldani: ötvenmillió forint­ra lenne szükség, s tudomásom szerint ennek csak a fele áll rendelkezésre. Pest megye KISZ-fiataljai vállalták — mint azt már lapunkban is megírtuk —, hogy a hiányzó összeg jelentős részét tár­sadalmi munkájukkal pó­tolják. A Cegléd—Hantháza között megszűnő vasútvonalról felszedjük a síneket, s a talpfákat: ezek nélkülözhetet­lenek a börzsönyi átépítéshez. s mint a bontás ellenértékét, megkapjuk a MÁV-tól. Táborba szállnak? — Elkészült-e már a sín­bontás pontos ütemterve? — Természetesen. A Cegléd és Hantháza közötti vonalsza­kasz hossza húsz kilométer. Ügy tervezzük, hogv március­ban végzünk a Hantházától Február közepén a központi telepekről, istállókból ország­szerte 860 mént visznek ki az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek istállóiba. Noha a lótenyésztés nap­jainkban immár zömmel sport- export- és idegenfor­galmi célokat szolgál, van kereslet vágólovak, vágócsi­kók iránt is; különösen az olaszok és a franciák vásárol­ják szívesen, évente mintegy 9000 vágóló, illetve vágócsi­kó megy exportra. Az országban jelenleg 64 lovasiskola működik, — Pest megyében a toki termelőszö­vetkezeté és a pomázi ne­vezetes —, látogatottságuk ta­vasztól őszig, az idegenforgal­mi idénnyel esik egybe. A ha­táron túl is híresek immár az apajpusztai kiskunsági lo­vasnapok, ahonnan a Fülöp Sándor vezette négyesfogat világbajnokságot is nyert. Ugyancsak megyei jelölt, e cím egyik jövendő váromá­nyosa Papp József, a döm- södi Dunatáj Tsz négyesfo­gatával. Az üllői dóramajori üzemegységben pedig a fakó magyar lótenyészet egyik gén­bankja található; az őshonos fakó lovakat tiszta vérvonal­ban itt tenyésztik. A pártmunka új módszere Cselekvési programokkal — terveink sikeréért Három éve került a párt­munka módszereinek sorába a gazdaságpolitikai cselekvé­si programok készítése és megvalósítása politikai esz­közökkel. Ez összefügg a XI. pártkongresszusnak azzal az iránymutatásával, hogy az or­szág gazdasági célkitűzéseit elősegítő politikai munka ke­rüljön az irányító pártszervek és pártalapszervezetek tevé­kenységének középpontjába. A gazdaságpolitika segítője Az elmúlt három év ta­pasztalatai igazolják, hogy ez az új kezdeményezés és mód­szer eredményesen segíti a Központi Bizottság gazdaság- politikai határozatainak meg­valósítását. Elég az 1977-es év Pest megyei gazdasági eredményeire utalni. Ezek arra mutatnak, hogy a párt- bizottságok és pártalapszer­vezetek cselekvési program­jai megvalósultak és sikerült elérni a népgazdasági tervek megyei teljesítését, illetve túl­teljesítését. Néhány adat: me­gyénkben 12 milliárd forint értékű a beruházás, az ipari termelés egy év alatt 7,5 szá­zalékkal nőtt, a fejlesztések és kooperációk eredménye­ként tovább korszerűsödött a termékszerkezet, gyorsult a gépipar és könnyűipar ter­mékváltása. A megyei pártbizottság ta­valyi cselekvési programjá­nak megfelelően (sőt, maga­sabb szinten) teljesültek a me­gye lakosságának életkörül­ményeit javító elhatározá­sok, egyebek között az öt­éves terv első két évében a tervidőszakra tervezett lakás­szám 42 százalékát (több mint 17 500 lakást) felépítettük, 241 iskolai tanteremmel gya­rapítottuk a megye általános iskolai ellátottságát. Az összmegyei példák mel­lett álljon itt a cselekvési programok létjogosultságá­nak és érdemi megvalósításá­nak példájaként a helyi párt­szervek, gazdasági egységek 1977. évi eredményei közül néhány kiemelkedő. Meggyőző megyei példák Százhalombatta városban — ahol a cselekvési program kiemelt feladatként jelölte meg az ott települt üzemek tőkésexportjának lehető leg­nagyobb növelését — a DK V a tőkés exporttervét a terve­zett 47 millió dollárral szem­ben 60 millió dollárra telje­sítette. Közben jelentősen növelte a kitermelés érté­két. Ezt az egész vállalati kollektíva fegyelmezett mun­kája, valamint a piaci igé­nyekhez jól igazodó — a Köz­ponti Bizottság határozatá­ban is megfogalmazott —, ru­galmas vezetői tevékenység­gel, a kiváló minőségű ter­mékek gyártásával érték el. A városban — a gazdaságpo­litikai cselekvési program­nak megfelelően — a tanács­csal és az építőkkel össze­fogva, a város lakosságának társadalmi munkájára is tá­maszkodva, a tervezett 230 lakással szemben 275 épült fel tanácsi és OTP-beruhá- zásban. Emellett minden igényt kielégítő korszerű szak­orvosi rendelőintézetet, to­vábbá 150 személyes óvodát, ABC-áruházat és zöldségüzle­tet adtak át, s összeszereltek egy 16 tantermes általános iskolát. A monori járás példája ugyancsak dicséretes. Itt a já­rási pártbizottság cselekvési programja alapján adták át rendeltetésének az üllői álta­lános iskolát és építették meg Maglódon a négytantermes forfaiskolát. A járás mező- gazdasági termelőszövetke­zetei a cselekvési progra­mokban meghatározott célo­kat teljesítve, gazdag évet zártak. Dunakeszi város üzemei is példásan tettek eleget 1977. évi gazdaságpolitikai cselek­vési programjaikban megha­tározott feladataiknak. Szo­cialista exportkötelezettségét a város valamennyi üzeme tel­jesítette megfelelő minőség­ben. A tőkésexport teljesíté­sében kiemelkedett a Hűtő­ház és a Mechanikai Labora­tórium. A városban két hó­nappal a határidő előtt adták át a termelésnek a konzerv­gyár évi 800 vagon kapacitá­sú tésztaüzemét. Műszakilag átadtak 252 lakást, s ezekbe — 82 lakás kivételével — a lakók már beköltöztek. Vác városban az 1977. évi cselekvési programok telje­sítése során dinamikus fejlő­dés volt tapasztalható, külö­nösen a Kötöttárugyárban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában és a Taurus váci gyárában. Figyelemre méltó, hogy a szocialista exportkö­telezettség teljesítését 24 szá­zalékkal növelték. Eredmé­nyesen, határidőre befejez­ték a Magyar Selyemipari Vállalat váci gyára rekonst­rukciójának első ütemét. En­nek eredményeképpen az 1978. évi tervük mintegy 60 száza­lékkal megnőhetett. Különbö­ző szervezeti formákban 238 lakást építettek meg Vácott, és 205 lakást összeszereltek úgy, hogy az idén beköltöz- hetők. A cselekvési program­nak megfelelően elkészült a Hársfa utcai 75 személyes óvoda, valamint a FORTE- gyár 100 személyes óvodája. A nagyközségi pártbizottsá­gok cselekvési programjai­nak eredményeiről is hason­lóan kedvező példák mond­hatók el A nagykátai nagyközségi cselekvési program alapján 160 fős iskolai napközi ott­hont és a gyermekintézmé­nyeknek ezerfős konyhát jut­tattak. Az idén 4—4 tante­remmel bővítik az iskolai há­lózatot, 21 hektáros ifjúsági parkot létesítenek. A politikai munka hatékonyságát, a la­kosság szemléletváltozását mutatja, hogy , 1977-ben a nagyközségben hatmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát teljesítettek. Szigetszentmiklós nagyköz­ségben a helyi pártbizottság cselekvési programjában a fő feladat a tanácsi beruházások segítése volt. Ez érthető is, hiszen az téves beruházás el­érte a 79 millió forintot. A szépen teljesített tervben a lakosság társadalmi munká­ja meghaladta az egymillió­kétszázezer forintot. A nagy­községi pártbizottság cselek­vési programját meghatároz­za, hogy munkáslakótelep, melynek fejlesztésére főleg 1978-tól kerül sor. A lakos­ság .ellátására új nagyáruház épül, már üzemel a 6000 ser­tés vágására és feldolgozá­sára alkalmas vágóhíd. Jó alapok a továbblépésre Az irányító pártbizottságok, valamint pártalapszervezetek tehát — mint számos példa bizonyítja — eredményesen dolgoztak a gazdaságpoliti­kai cselekvési programok kö­vetkezetes megvalósításán. A megyei, járási, városi pártbi­zottságoknak, valamint az üzemi, községi pártbizottsá­gok és alapszervezetek ülé­sein, taggyűlésein az idén el­fogadott cselekvési progra­mok jó alapot adnak a párt Központi Bizottsága 1977 de­cemberi határozata megvaló­sításához. A programok alapvető cél­kitűzései közül igen jelentős, hogy a termelés növelését a gazdálkodás színvonalának egyidejű javításával kell el­érni. A hatékonyság javítása alapvető követelmény a me­gye valamennyi gazdálkodó szerve számára. Minden ed­diginél nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési szer­kezet gyors átalakítására, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítására és a korszerű technológiákon alapuló ex­portképes termékek beveze­tésére, mindenekelőtt a tőkés­export fokozására. Az eddi­gieknél is több gondot kell fordítani az ésszerű anyag- és energiatalcarékosságra, a mun­ka- és üzemszervezésre, va­lamint a munkafegyelem ja­vításában rejlő belső tartalé­kok feltárására. Az erkölcsi és anyagi juttatásoknak is mindenekelőtt a minőség ja­vítását, az önköltség csök­kentését és a berendezések, különösen a nagy teljesítmé-, nyű, korszerű gépek hatéko­nyabb kihasználását szolgál­ják. i A helyi lehetőségekkel 1 ^ Szervesen kapcsolódnak az országos és megyei célkitű­zésekhez Pest megyében az irányító pártbizottságok ál­tal elfogadott és jóváhagyott cselekvési programok. Az ipar, az építőipar, a mezőgazda­ság növelésének üteme, az exporttervek megegyeznek a megyei követelményekkel. A legtöbb program önálló feje­zetként tárgyalja a termék­szerkezet korszerűsítésének fel­adatait. A vezérgondolat a me­zőgazdaságban is a hatékony­ság, a termelési hozamok növelése, a folyamatban lévő beruházások befejezése, a kooperációban rejlő előnyök fokozottabb kihasználása, a nagyüzemek integrátori te­vékenységének javítása. A já­rások, városok kommunális célkitűzései a pénzügyi lehe­tőségeknek megfelelően, a ki­vitelezésnél jelentős társa­dalmi hozzájárulással szá­molnak. A tervekben első­sorban általános iskolai tan­terem, bölcsőde, óvoda, or­vosi rendelő építése és a bolt­hálózat fejlesztése szerepel. Konkrétan megjelölik a leg­fontosabb feladatokat és a végrehajtásért felelősöket is a cselekvési programok. Jól orientálják a párt-, állami, társadalmi szerveket saját fel­adataik meghatározásában. Különösen azért élők és meg­valósíthatók, mert a párt Központi Bizottságának de-- cemberi határozatára épül­nek és figyelembe veszik a gazdasági egységek helyi cél­kitűzéseit, lehetőségeit. Ezek alapján határozzák meg a he­lyi gazdaságpolitikai felada­tokat és a cél elérésének mód­jait. Leginkább ott várhat­nak jó eredményt, ahol — a Csepel Autógyárhoz hason­lóan — az üzemi pártbizott­ság alapszervezeti titkári ér­tekezleten részletesen meg­beszélte a jóváhagyott üze­mi cselekvési program értel­mezését. Megismerni és cselekedni Összhangban vannak a cse­lekvési programok döntő többségükben a pártalapszer­vezetek beszámoló taggyűlé­sein jóváhagyott első félévi alapszervezeti munkatervek­kel. Ez lényegesen megköny- nyíti a pártalapszervezetek termelést segítő, ellenőrző te­vékenységét. Így ugyanis a cselekvési programmal össz­hangban a pártalapszervezet taggyűlésén és vezetőségi ülé­sén adnak számot az időará­nyos végrehajtásról, illetve beszámoltatnak róla felelős vezetőket. Most az a párt­alapszervezetek feladata, hogy meghatározzák a szakszer­vezetek és KISZ-szervezetek részvállalását a cselekvési programokban. Rájuk hárul annak segítése is, hogy az üzem, intézmény valameny- nyi kommunistája megismer­je a cselekvési program cél­kitűzéseit és ezt követően a gazdaságpolitikai agitáció so­rán aktív ismertetője és sze­mélyes résztvevője legyen. Biztató alapot adnak Pest megye pártszervezeteinek 1978. évi cselekvési program­jai ahhoz, hogy ennek az esz­tendőnek nehéz gazdasági fel­adatait a megyében — a Köz­ponti Bizottság határozatá­nak megfelelően — a párt- szervezetek irányításával, a munkáskollektívák és -vezetők összefogásával eredményesen teljesítsük. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára !

Next

/
Oldalképek
Tartalom