Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

1978. FEBRUAR 25., SZOMBAT Szélesebb lesz az út A Pest megyei Közútépítő Vállalat dolgozói egy sávval szélesítik a Szentendrei utat az Omszki Park mellett. A mun­kát a héten kezdték el, előreláthatóan egy hónap múlva be­fejezik. A VÁROSÉRT Idén is számítanak a társadalmi munkásokra Az elmúlt évben sok alka­lommal hírt adtunk arról, hogy Szentendrén a város üzemeinek, intézményeinek dolgozói, a szocialista brigá­dok, úttörők és középiskolá­sok, a városlakók mennyi tár­sadalmi munkát végeztek, s tevékenységükkel, munkaak­cióikkal hogyan segítették a városfejlesztési célkitűzések elérését. Járdákat, utakat, parkolóhelyeket építettek, fá­kat, virágokat ültettek, játszó­terek, iskolák, óvodák, bölcső­dék karbantartásában, fel­újításában, bővítésében segí­tettek. Például a Felszabadu­lás lakótelepen épülő 16 tan­termes iskola alapozásánál mintegy 6 ezer óra társadal­mi munkát végeztek az ön­kéntes brigádok. A város kü­lönböző utcáiban 3124 méter hosszan járda épült, a városi sporttelepen elkészült az asz­falt burkolatú kispálya, autó­buszvárókat építettek Szent­endre különböző pontjain. Az összesítő adatok alapján 5,7 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek tavaly a szentendreiek a városfejlesz­tési célok érdekében. Az egy lakosra jutó érték 367 forint, 32 forinttal több, mint 1976- ban. Az elmúlt héten a társadal­mi munka városi eredményeit a tanács végrehajtó bizottsá­gának és a HNF városi bi­zottságának együttes ülésén összegezték, ugyanakkor az idei év legfontosabb tenniva­lóit is meghatározták. A ter­vek szerint társadalmi mun­kaakciókat szerveznek az idén a belső körút első és máso­dik szakaszának környezet- rendezésére, játszóterek fel­újítására, az intézmény cél­jára kisajátított épületek fel­újítására, kivitelezésére. A városi tanács — folytatva a jó hagyományokat -r- az idén is szerződéseket köt az egyes vállalatokkal, intézményekkel a társadalmi munkaakciókra. Továbbra is a kiemelt felada­tok közé tartozik az oktatási és egészségügyi intézmények patronálása, anyagi segítése, az egy üzem — egy iskola mozgalom továbbfejlesztése.-sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS** ::.■ i" ■ '<y ^ A járási pártbizottság mérlegén: Javuló termékszerkezet hatékonyabb minőségi munka Az MSZMP szentendrei já­rási bizottságának tavalyi cse­lekvési programja kitűzte azo­kat a legfontosabb célokat, amelyeket a gazdálkodó egy­ségeknek, üzemeknek, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek­nek el kellett érniök az el­múlt gazdasági esztendőben. A pártbizottság az év kezdeté­től figyelemmel kísérte, fo­lyamatosan ellenőrizte és segí_ tette a gazdasági munkát, az év során számos vállalat, szö­vetkezet számolt be tevékeny­ségéről, a legfontosabb járá­si . beruházások kivitelezéséről. A munkahelyi pártszervezetek is több alkalommal össze­gezték és elemezték a cselekvé­si programjaikban meghatáro­zott tennivalók eredményeit, a hiányosságok felszámoláséra megfelelő intézkedéseket tet­tek. Az 1977-es gazdasági év já­rási eredményeit összegezte legutóbbi ülésén a pártbizott­ság és az idei cselekvési prog­ramjában meghatározta a to­vábbi tennivalókat. A párt já­rási vezető testületé megálla­pította: az ipari és mezőgazdasági üzemek termelése tavaly meghaladta a tervezettet. Az iparban a termelés, az 1976-os gazdasági eredmények­hez képest 7,2 százalékkal nőtt, ezen belül az állami ipar 6 szá­zalékos termelésnövekedést ért el. A növekedés fő forrása a termelékenység: sokat ja­vult a modem termelőberen­dezések kihasználtsági foka, valamint a termékszerkezet- átalakítás is eredményes volt. Például a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalatnál az új termé­kek értéke elérte az árbevétel 10 százalékát és nőtt a nye­reséges termékek aránya is. Több új terméket gyártott a Pomázi írószerszövetkezet és a Fatömegcikk Ktsz is. A mezőgazdasági szövetke­zetek a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó évet zártak. Az Óbuda és a Dunakanyar tsz egyesülése a termelőerők kon­centrálása szempontjából je­lentős. Rekordtermést ért el burgonyából és szamócából a tahitótfalui Kék-Duna Szak- szövetkezet, s a zöldségter­melésben is előreléptek: 900 négyzetméter fólia alatt ter­mesztenek salátát és paradi­csomot. A szőlő- és gyümölcs- termesztésben a Dunakanyar Tsz 76 mázsás hektáronkénti szőlőhozama és a Munkathe- rápiás Intézet 340 vagon al­matermése volt kiemelkedő. Az öntözőkapacitások kihasznált­sága is mintegy 24 százalék­kal emelkedett a járás mező- gazdasági egységeiben. Gyen­ge színvonalon áll viszont a takarmánytermesziés és nem csökkent a parlagföldek ará­nya sem. Az üzemi, szövetkezeti be­ruházások ű‘;me megfelelő, időarányos rántok teljesült. Ki kell emelni, hogy az Óbu­da Tsz növényházait egy évvel az eredeti ha­táridő előtt felépítették, és négy növényházban már termelnek is. A kommunális beruházások eredményeképp átadtak 14 célcsoportos lakást, négy tan­termet, egy sportpályát, vala­mint a visegrádi tv-átjátszó ál­lomást. A tervezettnél lassab­ban épül Pomázon az ifjúsá­gi ház. A kommunális beru­házások és a községpolitikai célok megvalósítása érdekében fokozódott a lakosság és az üzemek társadalmi aktivitása. Előzetes számítások alapján a járás községeiben végzett tár­sadalmi munka értéke 10 mii. lió forint. Jelentősen javultak a ven­déglátás feltételei is. Bővítet­ték a leányfalui strandot, el* készült a lepencei strand első üteme, valamint a dobogókői autóparkoló. A Tahi-híd épí­tése és a visegrádi fellegvár helyreállítása is a tervezett ütemben halad. A dolgozók életszínvonala az eredményekkel arányosan emelkedett Az átlagosnál ma­gasabb bérfejlesztést hajtot­tak végre több üzemben. Jobb lett a lakosság ellátása, csak a kenyérellátásban vol­tak zökkenők, a sütőüzemek rekonstrukciója miatt Az elmúlt év eredményei alapján a járási pártbizottság meghatározta a tennivalókat is. Az idei cselekvési prog­ramjában számos fontos gaz­dasági feladat szerepel. Egye­bek között az iparban a ter­melést 6—7 százalékkal kell növelni, ezen belül is javítani kell a minden piacon jól értékesíthető termékek arányát, a piackutatást, és csökkente­ni kell az új gyártmányok át­futási idejét. A mezőgazdasági termelés növekedési ütemét hat százalékban határozták meg: továbbra is kiemelt fel­adatként kell kezelni a ház­táji és kisegítő gazdaságok tá­mogatását, növelni kell a ta­karmányhozamokat, javítani kell a legelő- és rétgazdálko­dást, a búza hektáronkénti termésátlagát 32 mázsára kell emelni. A kiemelt üzemi beruházá­sok között a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalatnál a len komplex hasznosítása céljából üzembe kell helyezni a zs.neg- gyárat, a pozdorja-bútorlap gyártó üzemet, és még az idén be kell fejezni a 250 személyes leányszállás építését. Az Óbu­da Tsz-ben meg kell kezde­ni a szakosított szarvasmarha- telep korszerűsítését. A kommunális beruházások során a járás különböző köz­ségeiben összesen 24 célcsoportos lakás építését fejezik be, gyorsított ütemben folytatják Budakalászon nyolc tanterem építését, Pomázon ugyancsak nyolc tanterem kivitelezését kezdik el. A tahi-hidat a ter­vek szerint augusztus elején adják át a forgalomnak. Tár­sadalmi munkával segítik az idén is a járási úttörőtábor, az Omszki Park és a kistar_ csai kórház építését. Gazdagodás A z első évekoen nyári ol­vasótábor volt a neve. K«s- äuDb, amikor szentenurci művészek, festők, szobrászom is segítettek a taoorlakó álta­lános iskolások nevelését és a Képzőművészét érdekességeibe, alapvető tudnivalóiba beavat­ták a pajtásokat, oivaso- Kepzumuveszeti tábor néven tartották nyilván a kezdemé- nyezest. Persze, ez az elneve­zés sem adott teljes képet a tá- Dor munkájáról, a gyerekek számára biztosított programok­ról. Nem adott, mert nemcsak irodalmi és képzőművészeti foglalkozásokat, vitadélutáno­kat tartottak itt nekik, de el­vitték őket színházba, mozi­ba, neves rendezők, színészek, írók beszélgettek a gyerekek- ^kel. Az immár hatodik esztende­jébe lépő kezdeményezés most új nevet kapott: közművelő uesi tábor lett belőle. Persze, nem a név, az elnevezés ia lé­nyeg — mondhatja bárki —, hanem a tartalmi munka. Az illetőnek természetesen igaza van. Viszont gyorsan le kell szögezni, most nemcsak a „cég­tábla” lett új, a közművelő­dési szakemberek, pedagógu­sok új vonásokkal gazdagít­ják a tábor életét. A tábor — képletesen szólva — már már­ciusban elkezdődik. Márciustól a tanév végéig hetenként egy alkalommal összehívják a nyá­ri táborlakókat, a széntend rei iskolásokat. Azt is mond­hatnánk, a gyerekeket felké szítik a nyári együttlétre, amely bizonyára az idén is maradan dó élményekkel gazdagítja egyéniségüket, formálja tuda­tukat. S mi marad meg a tá­borlakókban egy-egy nyár után, az emlékekből? Megszereti-e a könyveket, az irodalmat, raj- zolgat-e, festeget-e otthon is? Jár-e színházba, kiállításokra? — Eddig erről nem tudtak „konkrét adatokat” mondani a tábort szervező szakembe­rek, pedagógusok. A kör most a folyamatosság igényével to­vább bővül: szeptembertől rend­szeresen találkozókat szervez­nek a táborozóknak. Meghív­ják a négy-öt évvel ezelőtt tá- borozókat és a mostaniakat is. frók, művészek, közművelő­dési szakemberek folytatják azt, amit a zászlólevonáskor abba­hagytak: az irodalom, a művé­szet megszerettetését — diva­tos szóhasználattal élve — a folyamatos közművelődést. Az ötlet kitűnő. Csak legyen erejük — felnőtteknek és gye­rekeknek egyaránt — megva­lósítani. Szép, tartalmas münka vár rájuk. Együttműködési megállapodás Szentendrén 260 kisiparos tevékenykedik napjainkban. A lakosság ellátását szolgáló iparágakban, szolgáltatások­ban végzett munkájuk nélkül lözhetetlen, ugyanakkor a vá­ros politikai, társadalmi életé­ben is számítanak rájuk. Ezért a közelmúltban a HNF városi bizottsága és a KIOSZ s$snt- endrei körzeti csoportja együtt­működési megállapodást írt alá, amelyben rögzítették a kö­zös tennivalókat. A szentend­rei kisiparosok többsége meg­találta helyét és szerepét tár­sadalomépítő munkánkban és rendszeresen segíti á közösségi célkitűzések megvalósítását is. Az együttműködés során, első­sorban a kisiparosok politikai képzését, közéletiségük, tár­sadalmi tevékenységük kiszé­lesítését. Lakások és iskola Megyei támogatás építőipari gépekre A budakalászi nagyközségi tanács költségvetési üzeme, a BÉSZKÜ, évek óta jelentős feladatokat vállal magára a szentendrei járás kommuná­lis beruházásainak megvaló­sításában. Tavaly Visegdrádon tíz tanácsi lakást, Budakalá­szon öt tantermet és négy ál­lami lakást építettek, elké­szült Szentendrén a szolgál­tatóház, Pomázon a Pest me­gyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben 7 millió forintos beruházással egy épülettömb­ben konyhát, éttermet, irodá­kat, szolgálati lakásokat épí­tettek, és elkezdték az ifjúsá­gi ház kivitelezését is, bár az utóbbi munka tervezési hiá­nyosságok miatt kissé vonta­tottan halad. Az idei felada­tokról Faragó János, az üzem vezetője az alábbiakat mond­ja: — A téli hónapokban, ja­nuárban, februárban sem tét­lenkedtünk, belső átalakítási munkákat vállaltunk a BVM Szentendrei Gyárában és Bu­dakalászon a TEMAFORG-te­lepen. Idei tervünk legfonto­sabb tennivalói között szere­pel: Budakalászon négy álla­mi lakás építése. A három­szoba összkomfortos, központi fűtéssel ellátott lakásokat a nyáron adjuk át. Még itt a községben nyolctantermes is­kolát is építünk, 1979 őszén lesz kész, de még az idén te­tő alá kerül az épület. A po­mázi ifjúsági ház építését gyorsahb ütemben folytatjuk, a 15 millió forintos beruhá­zásból az idén 7—8 milliót szeretnénk beépíteni. Ugyan­csak megkezdtük Pomázon a GYIVI központi épületének, a régi kastélynak a korszerű­sítését. A munkát három ütemben végezzük. Csobán- kán a hat, egyenként 72 négy­zetméter alapterületű lakás jövőre készül el. — A megyei tanácstól 2 millió forintot kaptunk építő­ipari gépek vásárlására. Első­sorban szakipari kisgépeket, egyebek közi horonyvéső, üt- vefúró- és famegmunkáió gé­peket vásárolunk és egy MTZ típusú földmunkagépet. Az új gépekkel növeljük a kapaci­tást, korszerűbb építési eljá­rásokat alkalmazunk. Az idei tervünk 32 millió forint. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó ■ Hí'ltná<r^S Péter kellett rábeszélni. Félt, mert ilyen feladatot még sohasem kapott. — Képzelje, 200 ezer forin­tért vásároltam — mondja most már mosolyogva —, és amikor kiraktuk az árut a polcokra, nem hittem a sze­memnek. Ezt mind én rendel­tem? Szabó Lóránt né, amikor egy kis beszélgetésre hívjuk az irodába, így válaszol: — Elnézést, rögtön visszajö­vök, de van néhány cikk, azo­kat előbb beárazom. S hogy aztán ő is a korsze­rű körülményeket, a gazdag választékot, a jó áruellátást és az összetartó kollektívát di­cséri a beszélgetés során, az már természetes. Bogdányi Gyuláné, aki a híradástechnikai részlegnél dolgozik, a vásárlókkal kiala­kított kapcsolatról így fogal­maz: — A pestiek is sokmindent innét visznek. S ha véletlenül kifogy valami, akkor egy ki­csit méltatlankodnak is: „Hogy-hogy, még maguknál sincs?” Amikor nem lehetett kapni hősugárzót sehol a fő­városban, tőlünk hármasával, négyesével vitték. Az igazgató — kereskedői nyelven — a vásárlókkal ki­alakított jó viszonyt, a növek­vő forgalmat, egy mondattal így jellemzi: versenyképesek akarunk lenni a pesti áruhá­zakkal is. Február utolsó napjaiban már kempingcikkekből ren­deznek bemutatót. Ez is arra példa: egy lépéssel előbbre vannak a versenytársaknál, és bizonyára nyáron is állják majd a versenyt. De úgy is fogalmazhatunk: a Czóbel Béla brigád a szo­cialista cím elnyeréséért küzd. S a győzelem nekünk kedvez, vásárlóknak. üveg- és porcelánrészleg fele­lőse. — Most kaptuhk új árut — mondja a dugig tömött áll­ványok közt egy középkorú házaspárnak, akik étkészletet szándékoznak venni. — A vá­laszték bőséges. — A házaspár kissé tanácstalan, a sokféle, ízléses, színes tányér láttán nem tudják eldönteni, melyik garnitúrát válasszák. Pálin- kásné magyaráz, mutogat, gyakorlott kereskedő módjára kínálja a portékáját. — Azt hiszem, munkánknak az a legnagyobb értékmérője — mondja később az igazga­tói irodában —, hogy Pestről is sokan járnak rendszeresen vá­sárolni hozzánk. Előkerül a brigádnapló, benne az ismert színész és rendező elismerő sorai: „Jólesően, kellemes ki­szolgálás — ami sajnos szo­katlan már: — és ráadásul szép áruik is vannak. Több­ször jövök majd ide. Ennyi elég, ugye? Egri István”. — Azért szeretek itt dol­gozni, mert megbecsülnek — mondja Nagy Sándorné eladó, arra a kérdésre, hogy milyen itt a munkahelyi légkör. — Jó a kollektíva, a főnök is ren­des. Észreveszi a jót is és a rosszat is. A kollektívát dicséri Nagyné tarsolyában sztori is akad. A közelmúltban sza­badságon volt az a munkatár­suk, aki árut vásárol a kü­lönböző cégektől. Az igazgató Nagynét küldte helyette Pécs­re. Nem szívesen ment. Ügy Gazdag áruválasztékkal A szocialista brigád címre pályáznak értékű árut adtak el. Novem­ber közepétől karácsonyig naponta félórával meghosz- szabbították a nyitvatartási, a borítékban ez a többletmun­ka nem látszott meg, önként vállalták, minden díjazás nél­kül. De talán arra a legbüsz­kébbek, hogy az ünnepekre 14 méter hosszú kirakatot ren­deztek be, s becsalogatták az üzletbe a szentendrei óvodá-. sokat, iskolásokat is. Télapó köszöntötte az apróságokat, ajándékot is kaptak, játszot­tak, énekeltek, szavaltak a gyerkőcök. Óvodák, gyermek- intézmények telefonon jelen­tették be magukat, helyet fog­laltak, nehogy lemaradjanak a téli vidámságról. Pestről is járnak Az áruház minden dolgozó­ja brigádtag. A 15 tagú bri­gád Czóbel Béla nevét vette fel, tagjai az eddig végzett jó munkájukkal most a szocia­lista címre pályáznak. A mun­kaerőhiány őket is sújtja: szakképzett bolti eladó csak négy van köztük, egy dolgozó szakközépiskolában tanul, ket­ten pedig szakmai tanfolyam­ra járnak. Többségük gyárak­ból, üzemekből jött a keres­kedelembe. Dicséretükre vá­lik, a vásárlók a pultoknál egyáltalán nem veszik észre ezeket a gondokat. Pálinkás Józsefné brigádve­zető például 10 évig dolgozott a BVM-ben szállítási ellenőr­ként. Űj szakmájában pénz­tárosként kezdte, most ő az Még az ősszel történt: be­mentem a szentendrei bevá­sárló központ műszaki áru­házába és már az ajtóban meglepetés ért. Udvariasan köszöntöttek, a kezembe ad­tak egy bevásárlókosarat és szíves szóval tájékoztattak, mit hol találok. Gondolom, még a legedzettebb vásárló is meglepődik ilyenkor, magam is elcsodálkoztam. A napok­ban ismét bementem a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat áruházába, s bevallom őszintén, azzal a kárörvendő kíváncsisággal: hátha leszoktak már a köszö­nésről, az udvariasságról az üzlet dolgozói. Kellemesen csalódtam. Az áruházban rend, tisztaság fogadott, udva­rias eladók, gazdag választék, egyszóval mindaz, ami a vá­sárlók elképzeléseiben szere­pel. Először csak bámészkod­tam a roskadásig megrakott polcok, asztalok közt, figyel­tem ide-oda, belehallgattam egy-egy beszélgetésbe, jól szemügyre vettem a portéká­kat, s csak aztán kerestem meg az igazgatót. Önként, közösen — Beszéljen inkább a dol­gozókkal, majd ők elmonda­nak mindent — szólt Tölgyesi Zoltán igazgató, s válaszából kitűnt: nincs félteni-, takar- gatnivalója, az áruház jó hír­neve, eredménye, közös mun­ka gyümölcse. S az eredmé­nyek nem is akármilyenek. A téli, nagy csúcsforgalomban havonta 3,7—4 millió forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom