Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

1*78. FEBRUAR 22., SZERDA w Heti jogi tanácsok a • A bérlőtársi jogviszony megszüntetéséről. Egyik olvasónk házasságát korábban a bíróság már fel­bontotta. A bontóper idején a felek az úgynevezett járu­lékos kérdésekben — mint például a lakáshasználat — megegyeztek. A volt házas- társak nem tudnak megbé- külni egymással, és az együttlakás immár tarthatat­lanná vált Mit lehet ilyen­kor tenni — kérdezi olva­sónk. Ha a lakás területe, be­osztása, vagy egyéb körül­mények nem teszik lehetővé a lakás megosztását, a bíró­ság a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik fe­let a lakás elhagyására köte­lezi, ha azt kérik. A nehe­zebb kérdés természetesen az, hogy ki távozzon a la­kásból. Annak megállapításá­nál, hogy melyik fél távoz­zon a lakásból, a bíróság gondos körültekintéssel dönti eL Figyelembe veszi az ott­lakó kiskorú gyermekek ér­dekét, de az sem közömbös, hogy melyik házastárs ma­gatartása eredményezte a házasság felbontását Ez utóbbi megállapítását sokszor az nehezíti, hogy a közös megegyezéses alapon történő válás esetén ez nem állapít­ható meg. Ezért ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy melyik volt az, aki magatartásával lehetetlenné tette a lakás kö­zös használatát. Az a volt házastárs tehát, aki a bérlő­társi jogviszonyt megszüntet­ni kívánja, nyújtson be ke­reseti kérelmet a bírósághoz. Egy másik olvasónk ha­sonló esetben azt írta levelé­ben, hogy ők a lakás meg­osztását szeretnék kérni, mert úgy a gyerek felügyele­te is biztosítva van olyankor, ha az egyik vagy másik volt házastárs külföldön tartózko­dik. A volt közös lakásuk azonban egymásba nyíló két _szobából éli, és azt leválasz­tani teljesen csak műszaki úton lehet. Kérhetik-e ilyen módon a lakáshasználat megosztását? — kérdezi olvasónk. Ha a lakás beosztása nem teszi lehetővé a lakás meg­osztását, akkor nem lehet megszüntetni a bérlőtársi jogviszonyt úgy, hogy mind­ketten a lakásban maradja­MOZIMŰSOR FEBRUAR »-TOL MÁRCIUS 1-IQ CEGLÉD, Szabadság S3—26: A fekete kalóz 27— 1: Cirkusz a cirkuszban CEGLÉD, Mese 23— is A legszebb szemű DUNAKESZI, Rákóczi 23—24: Napsugár fiúk* 25—26: Nyugtalan év 27—28: Volt egyszer egy vadnyugat I—IL* ÉRD menyasszony Cegléd, Művész 23: A tizenöt éves kapitány 26—28: Zsarutörténet** 23—26: Teketória* 1: A bosszúállók 27— X: Stress újabb kalandjai GODOLLO FŐT 23—26: Cirkusz a cirkuszban 23—24: A szabadság katonái 27—28: A szabadság katonái I—II. i—n. Z5—26: Napsugár fiúk SZENTENDRE 27—28: Suttogó fantom* 23—26: A néma dosázié GYAL 27—28: A fekete rák ollójában 23—24: Zsarutörténet** VÁC, Kultúr 25—26: A csalétek* 27—28: A tizenöt éves kapitány 23—26: Akasztani való bolond nő* KISTARCSA 27— 1: A szabadság katonái 23—24: Gyalog-galopp* I—II. 25—26: Holttest a Temzéből délutáni előadás: 27—28: öngyilkosság, Dugó, a csodacsatár vagy gyilkosság ABONY NAGYKATA 23—24: Öngyilkosság, 23: Foto Háber vagy gyilkosság 24: Az oroszlán 25—26: Dübörgő csend ugrani készül 27— l: Csak egy asszony* 25: Kopjások ABONY, Mese 26: Fény a redőny mögött 27— l: Hüvelyk Matyi 25—28: Mesék birodalmában PILISVOROSVAR ABONY,. Művész 23—26: Pledone Hong-Kongban 27—28: Teketória* 27—28: Az elítélt* BUDAÖRS POMAZ 23—26: Bombasiker 23—24: Hüvelyk Matyi 27— 1: Aladdin 25—26: A fekete rák ollójában és a csodalámpa 27—28: A néma dosszié DABAS, Kossuth RÁCKEVE 23—26: Pillangó I—II. ••• 23—24: Kálvária 23—26; különélőadás: 25—26: Aladdin Peti, a csodagyerek 27: Egy nap a régi házban 28: Látnok asszony és a csodalámpa 27—28: Tojásrántotta DUNAHARASZTI SZIGETSZENTMIKLOS 23—24: Tojásrántotta 23—24: A fekete rák ollójában 25—26: Kálvária 25—26: Tojásrántotta 27—28: Bombasiker 27—28: Kálvária DUNAKESZI, Vörös Csillag * 14 éven aluliaknak 23—24: Dübörgő csend nem ajánlott! 25—26: Dugó, a csodacsatár j 27— 1: Akasztani való •• 16 éven felülieknek 1 bolond nő* 1—— ______________ •• • 18 éven felülieknek! már általában szervezetteb ben működik a javító-kar­bantartó szolgálat, és nem csak napra, órára is meg­mondják a szerelők érkezé­sét. Ahol nem így van, ott törekedni kell, hogy változ­tassanak a régi rossz mód­szereken. Egyébként arra is mód van, hogy a munkát a bérló végeztesse, végezze el, ha ebben a bérlő és a bérbe­adó között megegyezés jön létre. Olyan aggályról Is hallot­tunk olvasóinktól, hogy nin­csenek tisztában a felszámít­ható költségekkel. Van, aki sokalta a költségeket, és hiá­ba kifogásolta, elutasították. Bíróságra azonban nem ment. A házkezelőségek, illetve a bérbeadók — írja egyik ol­vasónk levelében — megkö­vetelik, hogy számlával iga­zolja a bérlő, ha ő vásárol­ta a berendezést. Ezzel szem­ben a házkezelőségek ezt a bérlő előtt nem igazolják. Ez utóbbi megállapításával olvasónknak nem értünk egyet, mert minden bérlőnek módja van ellenőrizni a fel­számított költségeket A ház- kezelőségi szerveknek részle­tes árjegyzékük van, és csak az ott feltüntetett árakat szá­míthatják fel a berendezés áraként, és természetesen a munkadíj, kiszállási költsé­get Egy másik olvasónk arról panaszkodott, hogy nála a csere alkalmával máshonnan leszerelt, használt lakásbe­rendezést szereltek fel, és mégis új árat számoltak. Ezt sem tudjuk elhinni, mi­vel olvasónk nem ellenőrizte le, hogy mi a használt beren­dezés és mi az új berendezés ára. Ha leellenőrzi, akkor nem lenne most aggálya, mert kifogással élhetett vol­na, sőt pert is indíthatott volna, ha állítása fedi a va­lóságot Kétségtelen, előfordul, hogy a csere folytán felújított la­kásberendezést használnak fel. Ilyenkor a felújított be­rendezés műszaki állapotá­nak megfelelő értéket lehet elszámolni, feltéve természe­tesen, ha az a fogyasztói ár­nál kevesebb. A bérbeadók részéről Is vannak tapasztalataink, hogy nagyon sokszor jogosan uta­sítják el a kérelmeket. A bér­lők gyakran még jó, hasz­nálható berendezést szeret­nének kicserélni, fehér mos­dó vagy kád helyett színeset akarnak. Ha ezeket a kíván­ságokat nem teljesítik a bér­beadók, akkor igazuk vah. Ha azonban olyan igény me­rül fel, hogy például egy 20 éves gáztűzhelyet akarnak kicseréltetni, ami bár még aránylag jó de korszerűtlen, akkor viszont nem tagadhat­ja meg a cserét az illetékes házkezelési szerv. Előfordul az is, hogy a berendezés va­lóban cserére szorul. De a bérlő luxus jellegű új be­rendezést kér. Természetes, hogy a valóban szükséges költséget meghaladó részt annak kell viselnie, aki a munka elvégzését kérte. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Igazolatlan mulasztás Egy tanácsi intézménynél dolgozó orvost hatheti iga­zolatlan távolmaradása miatt fegyelmileg elbocsátottak. A határozat hatályon kívül he­lyezéséért az illető a munka­ügyi bíróságon pert indított. Azzal védekezett, hogy kül­földi tartózkodása alatt sógo­ra életveszélyes beteg lett, s ezért kötelességének tartotta, hogy mellette maradjon, ké­sőbb pedig vele lévő kisgyer­meke is megbetegedett. Tá­volmaradása okairól ezek miatt nem tudta feletteseit értesíteni. A munkaügyi bíró­ság a büntetést egyévi pró­baidőre felfüggesztette. Ezt azzal indokolta, hogy az or­vosnál fokozottabban jelent­kezett az aggódás sógora ál­lapotáért és ez kiválthatta benne a munkáltatónál tör­ténő jelentkezési kötelezett­ség elmulasztását. A fegyelmi vétséget kimenteni ugyan nem lehet, csak következményeit enyhíteni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte, és az elbocsátás­ról szóló fegyelmi büntetést helyben hagyta. A határozat indokolása sze­rint a dolgozó a munkából való távolmaradását előre, ha pedig ez nem lehetséges, mi­helyt arra mód nyílik, köz­vetlen felettesének, vagy a vállalat erre kijelölt dolgozó­jának köteles tudomására hoz­ni, és a távolmaradás jogos okának megszűnésével hala- déktalanul munkára jelent­kezni. Az orvos azonban en­nek a kötelezettségének nem tett eleget, márpedig a mun­kaviszonyából és orvosi hiva­tásából eredő kötelessége lett volna, hogy munkaadóját, ha késve is, de a lehető legrövi­debb időn belül kinttartózko­dásának meghosszabbodásá­ról hivatalos úton, távbeszé­lőn, levélben értesítse, már csak azért is, hogy helyette­sítéséről gondoskodhassanak. — Tekintettel a munkahe­lye iránti közömbösségére, va­lamint munkakörének jelle­gére, a hosszú ideig tartó iga­zolatlan mulasztását az átla­gosnál súlyosabban kell érté­kelni — hangzik tovább a határozat. — A hathetes iga­zolatlan távolmaradásával ugyanis a folyamatos egész­ségügyi ellátást veszélyeztet­te. Emellett az ilyen jellegű kötelezettségszegés a többi dolgozó munkafegyelmére is kihat, tehát a viszonylag eny­hébb fegyelmi büntetés eset­leg a munkafegyelem lazulá­sát eredményezheti. Gyermekek apjuk ellen Idős, rokkant apa és gyer­mekei állattak egymással szemben a bírói tárgyalóte­remben. A súlyos családi vi­szály előzménye az, hogy az apa 25 évvel ezelőtt — azóta elhunyt feleségével — az idők során megtakarított pénzük­ből, kétszobás komfortos csa­ládi házat vásárolt. Ebben laktak két gyermekükkel, aki­ket felneveltek. Az anya halála után a ház fele részét a gyermekek örökölték, de a haszonélvezeti jog az apát il­lette. A két felnőtt gyermek a szülői házban lakott. Anyjuk halála után a vi­szony apjukkal megromlott, és odáig fajult, hagy fia bán­talmazta apját. Ezért az idős embert szociális otthonban helyezték eL A lakáshaszná­lat és a bérfizetés miatt több per folyt közöttük, ami az­zal végződött, hogy a bíróság a testvéreket az általuk el­foglalt lakrész kiürítésére kötelezte. Az egyik magától elköltözött, a másikat azon­ban kilakoltatták. Azóta az utóbbi házastársával és két gyermekével rossz lakásvi­szonyok között él. Ezek után történt, hogy a testvérek apjuk ellen haszon­éi vezeti jogának, a ház fele részére történő korlátozásáért, pert indítottak, és az egyik szobára igényt tartottak. Az elsőfokú bíróság a kereset­nek részben helyt adott, és a családos gyermeket az egyik szoba használatára feljogo­sította. Fellebbezésre a má­sodfokú bíróság ezt a dön­tést annyiban változtatta meg, hogy a szobahasználati jogot egy évre korlátozta. Íté­letét azzal indokolta, hogy ez idő alatt gyermeke lakásprob­lémája megoldódhat, vagype- dig a házat értékesítik és a helyzet így rendeződik. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét al­Tíz nap rendeletéiből A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szer­ződéseiről a 7/1978. (II. 1.) MT. rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 6. száma). A Munka Törvénykönyve jelentős módosításáról tájékoz, tait ugyancsak a Magyar Köz­löny 6. száma, amely szerint a Munka Törvénykönyve kiegé­szül „A dolgozók részvétele a vállalat irányításában” című 10/A. §-sal. Ezzel kapcsolatban kimondja a jogszabály, hogy a dolgozók részvételének mód­ját, az üzemi demokrácia fó­rumait, hatáskörét, működési rendjét jogszabályban, és en­nek keretei között a vállalat szervezeti, működési szabály­zatában kell meghatározni, a szakszervezet — meghatáro- . zott kérdésekben a KISZ — vállalati szervével egyetértés­ben. A beruházásokkal kapcsola­tos jogköröket az azokat gya­korló szervek megnevezését, valamint a beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljáráso­kat megállapító jogszabályok jegyzékét az ÉVM-MT. Tit­kársága közleményben közzé­tette a Tanácsok Közlönye 6. számában. A társadalombiztosítási szer­vek dolgozóinak anyagi fele­lősségéről a Társadalombizto­sítási Közlöny 1. számában jelent meg fontos utasítás. Fizetési jegyzék vagy számlaadási kötelezettségről a Kereskedelmi Értesítő 3. számában jelent meg állás- foglalás. sófokú Ítéletet hatályon kívül helyezte, és a testvérek kere­setét elutasította. — Jogszabályt sértett mind­két alsófokú bíróság, amikor az apa használati jogát — a törvény rendelkezésének fi­gyelmen kívül hagyásával — korlátozta — hangzik a ha­tározat. — A házastársi ha­szőnél vezet korlátozása ugyan­is csak olyan mértékű lehet, hogy az özvegy szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontár­gyakat, valamint saját vagyo­nát és munkájának eredmé­nyét. A most hetvenéves em­ber annak idején a kereseté­ből feleségével közösen vásá­rolt ház egyik felének tulaj­donosa és ezen a címen jogo­sult használni, az ingatlan másik fele pedig szükségle­tei megfelelő kielégítését hi­vatott biztosítani. Haszonél­vezeti jogának korlátozása, vagyis az, hogy az egyik szo­ba övé legyen, a másikba pedig gyermeke költözzék, a közöttük kialakult rendkívül feszült viszonyra tekintettel még a saját tulajdonát ké­pező ingatlanrész háborítat­lan használatát sem biztosí­taná. Ezenkívül a ház másik fele részére fennálló haszon- élvezeti jogát tulajdonképpen megszüntetné. — Az idős, rokkant ember jelenleg szociális otthonban van, és tulajdonosi, illetve haszonélvezeti jogával ez idő szerint nem él. Ez azonban éppen a gyermekeivel való rossz viszonyra vezethető vissza, 8 nem ad alapot ar­ra, hogy a bíróság a haszon- élvezeti jogot, a nehéz lakás- viszonyok között élő egyik gyermeke lakásproblémájá­nak átmeneti megoldása ér­dekében, lényegében meg­szüntesse. Az illetőt ugyanis a bíróság egy perben jog­cím nélküli lakáshasználónak, egy másik percben pedig ön­kényes lakásfoglalónak mi­nősítette. Ez a gyermeke te­hát sqját jogellenes maga­tartása folytán került nehéz lakásviszonyok közé. Erre pedig olyan jogot, ami az apa haszonélvezeti jogát sérti, nem alapíthat. alóról töttek, ami csak egy későbbi időpontban létrejövő adás­vételi megállapodásra vonat­kozik. Ez nem jelenti az in­gatlan azonnali átruházását, ezért tulajdonszerzési korlá­tozásba sem ütközik, tehát érvényes. Márpedig érvényes szerződés megkötésekor — a kötelezettségvállalás jeléül — lehet foglalót kikötni. Ez a jogi lehetőség ebben az eset­ben megvolt. — Meg kell vizsgálni azon­ban, hogy a szerződés melyik fél magatartása miatt, vagy milyen okból hiúsult meg — hangzik tovább a határo­zat. Az eljárt bíróságok ezt nem tisztázták, ezért nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyek a foglaló esetleges mérséklésére vo­natkozó döntésnél jelentősek lehetnek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jog­erős ítélet nemcsak törvény- sértő, hanem megalapozatlan is, ezért új eljárásra van szükség. A fog írásbeli szerződéssel egy há­zaspár házat vásárolt A meg­állapodásban kikötötték, hogy a vevők ötvenezer forint fog­lalót fizetnék, a hátralékos vételárat pedig akkor egyen­lítik ki, ha öröklakásukat el­adták. A foglalót át is adták. Néhány hónappal később azonban az eladóval közöl­ték: lakásukat nem sikerült értékesíteni, ezért a megálla­podástól elállnak és az ötven­ezer forintot visszakérik. Az összeget a háztulajdonos nem volt hajlandó visszaad­ni, mire pert indítottak elle­ne. A bíróságok a háztulajdo­nost a foglaló visszafizetésé­re kötelezték. A legfőbb ügyész törvényességi óvásá­ra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása sze­rint a felek a Polgári Tör­vénykönyvben engedélyezett, úgynevezett előszerződést kö­Egyoldalú szerződés Építői pari szakközépiskola levelező tagozatára iratkozott be egy vállalat műszaki raj­zolója. Két tanulmányi évről sikeres vizsgát tett, amikor a vállalattal szerződést kötött. Ebben kötelezte magát a még hátralévő két év elvégzésére, munkaadója pedig arra, hogy tanévenként 15 nap tanul­mányi szabadságot, az érett­ségi vizsgákra történő felké­szüléshez pedig hat, a vizs­gákon és konzultációkon va­ló részvételhez félévenként öt nap fizetett távollétet biz­tosít. Alig fél évvel a szerződés megkötése után, a műszaki rajzoló munkahelyéről kilé­pett, mire a vállalat a 15 na­pi megadott tanulmányi sza­badság és 11 napi szabadidő- kedvezmény ellenértékeként, kétezer forint visszafizeté­séért pert indított ellene. A munkaügyi bíróság a kereset­nek helyt adott, és a műsza­ki rajzolót a peresített összeg megtérítésére kötelezte. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság ellenkező állás­pontra helyezkedett, és a ke­resetet elutasította. — A Munka Törvényköny­ve szerint a vállalat a szak­ember-szükségletének terv­szerű kielégítése érdekében tanulmányi szerződéseket köt­het — hangzik a határozat Iránymutatóul szolgáló In­dokolása. É jogszabály szerint tehát érvényes tanulmányi szerződés akkor jön létre, ha abban a munkáltató olyan támogatás biztosítására kö­telezi magát, ami a tovább­tanuló dolgozót egyébként nem illetné meg. — Ebben az esetben a ta­nulmányi szerződés tartal­mából megállapítható, hogy a vállalat semmiféle olyan tá­mogatásra nem kötelezte ma­gát, ami túlment volna azo­kon a kedvezményeken, ame­lyek az 1974. évi munkaügyi miniszteri rendelet szerint a dolgozót egyébként is megil­letik. Ez a vállalat keresetle­veléből is kitűnik. Eszerint a műszaki rajzolót a tanul­mányi szabadságra, konzul­tációkon és a vizsgákon való részvételre kapott átlagke­reset, a tanulmányi szerző­déstől függetlenül, megillet­te. Az olyan szerződést, ami­lyent a felek kötöttek, s amelyben az egyik félre (a munkaadóra) kizárólag elő­nyök, a másikra (a dolgozó­ra) pedig csak kötelezettsé­gek hárulnak, ellentétes * Munka Törvénykönyvével, Mindezek alapján a vállala­tot a volt dolgozója részére tanulmányi támogatás címén fizetett költségek visszatérí­tése nem illeti meg. nak. Ha a bírósághoz ilyen előzmények után nyújtottak be kereseti kérelmet, akkor azt meg kell változtatniuk, és kérni kell egyik vagy másik házastárs kiürítésre való kö­telezését. Ha ilyen kereset- változtatási kérelmet nem terjesztenek elő, egészen bi­zonyos, hogy a bíróság a la­kás megosztására irányuló kérelmüket elutasítja. • A lakásberendezések fel­újításával, cseréjével kapcso­latos kérdésekről. Korábban már hasonló té­mával foglalkoztunk. Üjabb kérdések érkeztek hozzánk, hogy mikor szükséges a be­rendezés felújítása, és mikor a csere. Hogyan kell beje­lenteni, és megtagadhatja-e a bérlő a munka átvételét, ha az nem felél meg a kíván­ságnak. Nézzük olvasóink kérdését sorjában: Ha már berendezés kar­bantartásról nem várható eredmény, akkor annak fel­újítása szükséges. A csere pedig akkor indokolt, ha a felújítás költsége több lenne, mint az ugyanolyan vagy azonos jellegű új berendezés ára. A felújítással, cserével kapcsolatos költségek a bér­beadót és a bérlőt fele-fele arányban terhelik. A gyakorlatban rendsze­rint úgy történik a bejelen­tés, hogy ott, ahol van ház- felügyelő, annak a bérlő szól. aki a jelzést továbbítja az il­letékes házkezelőségi szerv­nek. Az illetékes bérbeadó ezután a helyszínen megvizs­gálja a bejelentés tartalmát és eldönti, hogy a csere, illet­ve felújítás szükséges-e mű­szaki szempontból. Egyéb­ként úgynevezett műszaki hibabejelentőben kell felje­gyezni a bejelentést, és en­nek alapján írják ki a hely­színi szemlére is figyelemmel a munkalapot, és megy ki a szerelő, ha á~munkát enge­délyezik. Többször olyan probléma is felmerült, hogy a bérlő nem tartózkodhat ott­hon állandóan, hogy várja a szerelőket, mert emiatt a munkából kellene kimarad­nia. Szabadságát jobb helyen is eltölthetné, minthogy na­pokig otthon, a lakásba be­zárva várja a berendezés megjavítását. Szerencsére ma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom