Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

1978. FEBRUAR 22., SZERDA 5 Harcsaprogram 1980-ig Burokban született halak Az értékmentők mecénásai Önkéntes tűzoltók a ráckevei járásban A keltetőházban hamarosan megkezdik a csuka, majd a süllő szaporítását. Ma már senki sem állítja, hogy halevő nemzet a magyar, pedig a finnugor rokonságun­kat a múlt századbam még gyakran illették a „halszagú atyafiság” tréfás jelzőjével. Legősibb szavaink közt a hal, a háló is utal arra, hogy a magyarok nomád életmódjához hozzátartozott a halászat. Honfoglaló elődeinket az er­dőben, vízben gazdag Duna_ Tisza táj, a Balaton, az ak­kor még Győrig érő Fertő-tó bősége is csábította letelepe­désre. Temérdek hal élt a vi­zekben. Temérdek! És még ezer év múltán is, dédapáink idejében a tiszta vizű folyók és tavak bőven kínálták a ter­mészet ajándékát FAO-ösztöndíjasok, magyar halászok De mi van ma? A modern élet, iparosodás, kemizálás, az urbanizáció megzavarta a vi­zek nyugalmát, tönkretette a halak ívási-szaporodási kör­nyezetét oly annyira, hogy az már az eredeti formájába soha vissza nem állítható. A szeny- nye2ett vizekben életképtelen az ikra, a zsenge hal. Nem maradt más hátra: a halak éle­tének legérzékenyebb szaka­szát, a szaporodást a techni­ka és a biológia egyesítésével segíteni. Erre vállalkozott ha­zánkban a százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság, mely alig pár évvel ezelőtt az ENSZ—FAO anyagi támogatásával épült, s részt vesz a világélelmezési prog­ramban. Mint modellüzem mintaként szolgál a világ kü­lönböző tájain létesíthető hal­gazdaságokhoz. A magyar szak­emberek irányításával Irakban épül fel szakasztott mása — Irán, India, a testvérországok közül pedig Lengyelország is hasonló halszaporító gazdasá­got akar létrehozni. Drága be- _ruházás és szellemi energia is kell hozzá. A TEHAG — annál fogva, hogy Európa egyik legmoder­nebb tógazdasága — nemzet­közi oktatási intézménye is, ahol az ivadékelőállítás mód­szereire tanítják meg a FAO- ösztöndíjasokat. Évente 10—15 külföldi — NDK-beli, cseh­szlovák, lengyel, arab, mada- gaszkári, francia, iraki, dél­amerikai — szakembert képez, az elmúlt három év alatt ösz- szesen 54-en sajátították itt el a tógazdasági és természe­tes vízi haszonhalak mestersé­ges szaporításának tudományát, a hali vad ék-nevelés korszerű, nagyüzemi módszereit. Ter­mészetesen a százhalombattai gazdaság a magyar halászati továbbképzés központja is, szaktanácsadása az egész or­szágra kiterjed. Horgászvizekbe, fogazd a Ságokba Hazánk tógazdaságaiból évente 20—22 millió darab — nagyrészben 3 éves — hal ke­rül a magyar és külföldi kony­hák, éttermek asztalára. Tehát, ha a hazai húsfogyasztásban nem is az első helyen foglal helyet, azért az étlapunkról most sem hiányzik, sőt egy­re közkedveltebb lesz a kor­szerű étkezési szokások elter­jedésével. E hatalmas meny- nyiségű fehér húst mintegy 27 ezer hektárnyi halastó terü­letén állítják elő. Az utánpót­lást, vagyis a tavak továbbter- melésére alkalmas zsenge (pár­napos), előnevelt (párhetes), illetve egynyaras ivadék 35— 36 százalékát a TEHAG-ból szállítják, Somogytól Szabol, csig. A gazdaságot a Dunamenti Hőerőmű látja el egész évben a természetesnél 10—15 Cel­sius fokkal mindig melegebb vízzel, ami egyébként a ge­nerátorok hűtővize. A szabá­lyozható hőmérsékletű, auto­matizált szaporítóházban, a fűtött tavakban, medencék­ben évente 200 millió haliva­dék jön világra. Szinte „burok­ban született” védettséggel, a természeti veszélyektől elzárva nevelkednek itt a ' kopoltyús­fiókák, A technológia szerint februártól júniusig a csuka, a süllő, a ponty, a balin, a há­rom kelet-ázsiai növényevő hal: az amur, a fehér és pety- tyes busa, továbbá a harcsa és a, haszonhalakon kívül a nagy export jövedelmet jelen­tő aranyhal szaporításával és előnevelésével is foglalkoznak. A kecsege és vicsege nevelésé­hez a Szovjetunióból vásárol­nak ikrát. Februártól — a hi­deg hónapok alatt is — mes­terséges nyári környezetben teljes üzemű a csukás zapo- rítás. Ennek a halfajtának, valamint a süllő, a balin és a harcsaivadék többsége a Ve­lencei-tóba, a Balatonba, a Dunába és más horgászvizekbe kerül. Hetvennégyen dolgoznak a százhalombattai gazdaságban: agrármérnökök, biológusok, állatorvosok, közgazdászok, ha­lászmesterek, szakmunkások és a műszaki apparátus. Tavaly 20,5 millió forint árbevétellel, 3,1 millió forint nyereséggel zárták az évet, s várhatóan ezek a számok az idén még to­vább növekednek. Szenzáció a víz alatt 1977-ben kezdődött el a har­csaprogram, melyet víz alatti szenzációként emlegetnek a szakmában. Ismeretes, hogy eléggé szegényes a magyar tó­gazdaságok harcsaállománya. Ebből az értékes ragadozó hal­ból egytől tízéves korosztályig mindössze 250—300 ezer él a gazdaságokban. Egymillió har­csát a halastóból! — felhívás­sal hirdették meg tavaly az országos programot, az akció tenyészanyagát Százhalombat­tán állítják elő. Az ötödik öt­éves tervidőszak végére meg­háromszorozódik a harcsaál­lomány, s lényegesen növeked­het majd a ma hiánycikknek számító halfajból is a fogyász- tás. Az első év eredményei: felderítették mindazokat a táplálkozási tényezőket, melyek hiánya a harcsák tömeges pusztulását okozza. Tehát már tudják, hogyan kell megte­remteni a megfelelő életfelté­teleket a mesterséges szaporí­tás utáni nagyüzemi nevelés­hez. A halszaporító gazdaságban most, február közepén már készülnek az idei halévadra: a keltetőház 260 üvegedényében százezer számra születnek meg azok a halivadókok, melyek 1980-ban kerülnek majd piac­ra. Tehát a közép távú terv jó befejezését az idén kell megalapozni. Ezért a TEHAG szocialista brigádjai országos ivadéktermelési versenyre hívják fel valamennyi állami, szövetkezeti tógazdaságot. Kez­deményezésük remélhetőleg országos visszhangra talál. Tanácsi ügyintézés. Bonyo­lult munka. A fontoskodók csak bürokráciát látnak benne, kövérre hízott, elintézetlen ak- takötegeket. A munkáját sze­rető tanácsi dolgozó pedig ar­ra esküszik: az akták mögött mindig emberek vannak, élet­utak, gondok, bajok, örömek vagy szomorú történetek. Nincs két egyforma ügyirat — mond­ják. Kinek van igaza? Az egyik szentendrei ismerősöm állan­dóan hangoztatja, azért nem jár lakóhelyi gyűlésekre, ta­nácstagi beszámolókra, mert felesleges elmondani gondjait, úgysem hallgatják meg az ille­tékesek, marad minden a ré­giben, kár a szóért. Bizonyító akták Amikor a fenti gondolatokat a szentendrei városi tanácsnál Kovács Lászlóné szervezési csoportvezetőnek elmondom, először értetlenül néz rám, az­tán előszedi a bizonyítékokat, a sokat szidott aktakötegeket. — Ebben a füzetben az utol­só sorszám: 584 — mondja. — A közelmúltban megtartott ta­nácstagi beszámolókon ennyi közérdekű bejelentés, javaslat, panasz hangzott el. A beszá­molókat többhónapos előké­szítés előzte meg. Minden ta­nácstag írásos segédanyagot kapott a beszámolójához, moz­gósítottuk a népfrontaktivistá­kat, helyiségekről gondoskod­tunk és mintegy 7 ezer meghí­vót küldtünk szét üzemeknek, intézményeknek, a lakosság­nak. A beszámolókon pedig a tanács vezetői, a szakigazgatá­si szervek illetékesei rendsze­resen részt vettek. A közérde­kű bejelentéseket én tartom nyilván, és rendszeresen figye­lemmel kísérem, mi lett a sor­suk, milyen érdemi választ kaptak a bejelentők. Találomra néhány bejelen­Hallatlan értékek halmo­zódhatnak egyetlen épület­ben, üzemrészben, termelő­szövetkezeti majoriján. Bizo­nyára olvasóink számára is ismerős kifejezés: „...a lán­gok, a tűz martalékává vált..Termelőeszközök­ről, raktárakról, egy-egy la­kásról — mindannyiunk kin­cseiről van szó. Amíg ezeket nem fenyegeti veszély, kön­nyűszerrel feledkezünk meg azokról, akik menthetik mil­liós értékeinket: az önkéntes tűzoltókról... Körülmények és foghíjak Denke Lukács, ráckevei já­rási tűzoltóparancsnok: — Járásunkban a tizenhét önkéntes tűzoltóegyesület 400 tagot számlál, s csaknem 300 az őket tanácsokkal, csekély pénzzel — 10 forint a tagdíj — segítő pártolótagok száma. Állami tűzoltók csak a Cse­pel Autógyárban dolgoznak. Érthetően óriási néhány jól felszerelt önkéntes egységünk szerepe: tavaly 60 tűz volt a járásban, s ezek kétharmadát ők oltották el. — A körülményeik — me­lyek között valóban milliós értékeket mentenek a tűztől .— bizony néhol eléggé mos­tés, javaslat útját az akták se­gítségével végigkísérjük. Ko- vácsné a beérkezett javasla­tokat először is témák és ille­tékesség szerint csoportosítja. Első helyen a műszaki osztály és a tervcsoport áll, a bejelen­tések 70 százalékát nekik cí­mezték: főleg városfejlesztési kérdésekre kell válaszolniuk. A csoportvezetőtől az illetékes szakigazgatási szerv megkapja az anyagot és harminc napon belül választ ad a bejelentő­nek. A nem tanácsi szerveket, hatóságokat levélben kéri fel az intézkedésre. Rájuk ez a 30 napos előírás nem vonatkozik. Elintézték A szentendreiek közül töb­ben panaszkodtak a közlekedés szabálysértőire, a száguldozó motorosokra. Íme a rendőrka­pitányság egyik válasza: „Ér­tesítem, hogy a Felszabadulás lakótelepen az elkövetkezendő időszakban a rendőrség önkén­tes rendőrök és munkásőrök bevonásával gyakoribb ellenőr­zést fog eszközölni a közleke­dési szabálysértések megaka­dályozása érdekében. A beje­lentést köszönjük és kérjük a jövőben is bizalommal fordul­jon hozzánk. Dátum, aláírás.” A városgazdálkodási válla­lat is a sokak által „bírált” szolgáltatók közé tartozik. íme egy idézet Müller László fő­mérnök leveléből, amelyben a vb-titkárt tájékoztatja az in­tézkedésekről: „Bernáth Tibor 8-as számú tanácstagi körze­téből három bejelentés érke­zett a vállalat munkáját ille­tően. Magyar János Rózsakért .4. szám alatti lakos panaszára közöljük, hogy a lakótelep parkkarbantartási munkáira 1977. november 10-e óta állan­dó jeleggel kertészt alkalma­zunk.” A főmérnök hasonló módon válaszolt a további hat bejelentésre is. tohák. A ráckevei és dömsö- di egyesületek dolgozhattak csak igazán eredményesen: ezen a két településen tűzol­tókocsi is van. Nem így a többi egyesületnél, például a dunavarsányinál, délegyházi­nál, ahol pedig nagy szük­ség lenne tartályos fecsken­dőkocsira, mert nincs kiépí­tett vízhálózat a községek­ben, a távoli tűzoltók riasz­tása pedig soká tart a telefo­nálás bonyodalmai miatt... Más egyesületeknél is elkelne munkaeszközként az üzem­biztos és könnyen kezelhető 800 liter percenkénti teljesít­ményű kismotoros fecskendő, •az elavult 400 literes helyett. — A gondokon a tűzoltó­egyesület gazdái, a fenntar­tók, a községi tanácsok hiva­tottak segíteni. Próbálnak is lehetőségeikhez mérten évi 60—70 ezer forinttal — átla­gosan. Az átlagon belül per­szer nagy a szóródás: Kis- kunlacházán több mint 100 ezer az összeg, Lóréven, Ma- josházán 5 ezer forint körüli. Hiányzó támogatás Egy 1974-ben kelt rendelet előírja: minden olyan szövet­kezetnél saját tűzoltóságot kell szervezni, ahol az egy telephelyen foglalkoztatott — Néhány megvalósult ötle­tet, javaslatot említsen. — Többen kérték, hogy Szentendrén csináljunk korcso­lyapályát. Nos, december óta már a papírgyár kézilabda- pályáján lehetett korcsolyázni. Persze a jég minősége az idő­járástól függ. Sokan szóvá tet­ték, hogy a bevásárló központ­ban a gazdabolt nyitva tartási ideje nem megfelelő, délután a munkából hazatérő dolgozók már zárva találják. A terme­lés- és ellátásfelügyeleti osz­tály intézkedett: a nyitva tar­tást meghosszabbították. — Ha most ezt a hatalmas aktacsomót félreteszi, mit fog csinálni? Lehet lelkesedéssel — Március 5-én időközi ta­nácstagi választások lesznek. Szentendrén két választókerü­letben elhalálozás, illetve le­mondás miatt nincs betöltve ez a megbízatás. A választási előkészületekkel foglalkozom most. Feladatom még a vb- és tanácsülések anyagának előké­szítése, a fogadóórák szervezé­se, a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásának összesí­tése és még sok minden más. Van tennivalóm bőven. Hídépítőkről, bányászokról, aratókról szoktak írni az új­ságírók, ha a helytállásra ke­resnek példát. Ügyintézők szó­ba sem jöhetnek ebből a szem­pontból. Pedig ezt a munkát is lehet lelkesedéssel, igyekezet­tel, szívvel-lélekkel végezni Kovács Lászlóné is így teszi. Már huszonegy éve egyfolytá­ban. Többször hívták máshova, több pénzért, kényelmesebb beosztásba, de nem ment. Már csak azért sem, mert tősgyökeres szentendrei és na­gyon szereti ezt a várost. K. Gy. M. dolgozók száma meghaladja az ötvenet. Ha ezt nem kíván­ják megtenni, kötelesek — a tanáccsal való megállapodás alapján — hozzájárulni az ön­kéntes tűzoltóegyesület fenn­tartásához. Hídvégi Ferenc, a ráckevei járási hivatal pénzügyi osz­tályának vezetője: — Az önkéntes tűzoltóságok támogatására tavaly a járási tanácsok, és néhol a szövet­kezetek is, összesen 448 ezer forintot fordítottak. Az ösz- szeg Kiskunlacházán volt a legnagyobb, 264 ezer forint. Ebből a Petőfi Tsz 40, az ÉG- SZÖV 30, a Kiskun Tsz 50, a járási Javító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet pedig 5 ezer forintot adott. — Bár a rendelet ■ immár négyéves, a szövetkezeti tá­mogatás még sok helyütt hiányzik. Ráckevén is csak most alakulnak a kezdetei... Pfendert Mihályné, a rác­kevei nagyközségi tanács el­nöke: — A ráckevei önkéntes tűz­oltó testület három esztende­je alakult egyesületté, s ösz- szevonták a szigetbecsei ha­sonló önkéntes testülettel. Egy tavaly novemberi vizs­gálat megállapította, hogy a 65 tagú egyesület alkalmas feladatainak ellátására, de a felszerelése — például a régi fecskendőkocsi — elavult, a szigetbecsei és a ráckevei szertár is tatarozásra, rende­zésre szorul, ehhez pedig pénz kell... — Ugyanez a vizsgálat azt is felfedte, hogy sem a rác­kevei Aranykalász, sem a sziget becsei Üj Élet Termelő- szövetkezet nem hozott létre tűzoltóságot, s nem támogat­ja az önkénteseket. Mind a két szövetkezetei felkerestük. Az Aranykalász Tsz máris felajánlott évi 40 ezer forin­tot, s most várjuk a választ a másik szövetkezettől... Jobboldalt a volán Kolter Lajos, a ráckevei önkéntes tűzoltóegyesület el­nöke: — Tavaly négy alkalommal vonultunk ki, hogy veszélyes tüzeket oltsunk. A többi kö­zött lakóháztűzhöz is, de ami talán gyakoribb: szalmakazal- tüzekhez. — A mi munkánkban a megelőzés talán fontosabb, mint maga az oltás. Az el­múlt évben negyven ellenőr­zést tartottunk, hogy megta­láljuk a tűzveszélyes helye­ket, s figyelmeztessük a la­kókat a tűzvédelmi teendőkre. — A felszerelésünk? Két fecskendőkocsink is van, de egyik sem valami fényes ál­lapotban. A régebbi — egy MÁVAG—Diesel autó — még a felszabadulás előtt készült. A kormánya jobboldalt van. szinte életveszélyes ezzel közlekedni. Nem is vállalta a vezető, félt vele a forgalom­ban menni — s joggal... A másik kocsit tavaly kaptuk a megyei tűzoltóparancsnokság­tól, ez használt, de még ment­hető. — Mi tagadás, a tűzoltó­szertárakra, a felszerelésre kell a pénz... Ezért örülünk annak, hogy az Aranykalász Tsz vállalta a 40 ezer forin­tos segítséget, s — úgy tudom — a szigetbecsei szövetkezet is hasonlóan támogat majd minket. A tavaly kapott ko­csit máris elkezdték javítani a ráckevei szövetkezetnél. Vasvári G. Pál H. A. Szabálysértéstől a nyitva tartásig Minden bejelentésre/ javaslatra válaszolnak Néhány cikk az áruválasztékból: Divatos férfi bokacipő Gyermekcsizma 23-26-ig Gyermekcsizma 27-30-ig Bordürös kékfestő, 90 cm-es 405 Ft helyett 240 Ft-ért 123 Ft helyett 60 Ft-ért 155 Ft helyett 80 Ft-ért 55 Ft helyett 32 Ft-ért különféle kabátok, készruhák, méteráruk,-női, férfi-, gyermekkardigánok, pulóverek, fehérneműk, női, férfi' gyermekcsizmák és félcipők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom