Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

1978. FEBRUAR 22., SZERDA XJCíúmt 3 A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése az 1977. év eredményeiről Pest megyében az egyes megfelelően, gyorsabb volt, ágazatok fejlődése a népgaz- mint 1976-ban. dasági terv célkitűzéseinek A MEGYE 1977. ÉVI TERMELÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZAMAI Az 1976. évi Megnevezés százalékában A tanácsi beruházások (folyó áron) 142,3 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai (folyó áron) 123,2 Az ipari termelés 105,8 Az építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 109,3 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: iparban 108,4 építőiparban 105,6 állami gazdaságokban 108,0 mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 107,7 kereskedelemben 107,2 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 106,8 Az épített lakások száma, 1000 db. 8,4 Az internacionalista fegyverbarátság jegyében Szovjet katonák kitüntetése Beruházások A megye szocialista szekto­rának beruházási tevékenysé­ge 1977-ben jelentősen foko­zódott. A megyében megfigyelt — 25 millió Ft költség-előirány­zatot meghaladó — beruházá­sok értéke, folyóáron számol­va 16 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az anyagi-műszaki összetételt te­kintve emelkedett az építési jellegű munkák aránya. A be­ruházási tevékenység növe­kedése ellenére az éves költ­ség-előirányzatnak csak mint­egy 80 százalékát teljesítet­ték, míg egy évvel korábban közel 90 százalékát. A viszony­lag jelentős lemaradás oka részben az, hogy a megye ki­vitelező kapacitása mégin- kább szétaprózódott. A vál­lalatoknál ugyanis a fejlesz­tési pénzeszközök a tervezett­nél nagyobb mértékben hal­mozódtak fel, ez a termelő- egységeket új beruházások megkezdésére ösztönözte: a megkezdett beruházások szá­ma 29 volt, 10-zel több, mint az előző évben. A lemaradás­hoz hozzájárult az is, hogy az újonnan kezdődő beruházá­sok előkészítése nem volt minden esetben megfelelő. Az év folyamán megkezdett be­ruházásoknál a költség-elő­irányzattól való lemaradás mértéke 31 százalékos volt. Az év utolsó negyedévé­ben 13 beruházás üzembe helyezését jelezték a vállala­tok és szövetkezetek, ezzel szemben 8-at adtak át. Az üzembe helyezett beruházá­soknál az eredeti költség-elő­irányzatot 6 létesítménynél módosították. Ipar A megye szocialista ipará­nak termelése — termékso­rok alapján számolva — az előző évinél valamelyest gyor­sabban, 5,8 százalékkal nőtt. A szocialista ipar egészén belül az állami ipar termelé­se viszonylag mérsékelteb­ben nőtt. A népgazdasági terv­ben elsődlegesen fejlesztésre kiemelt ágazatok közül külö­nösen a vegyipar és a gép­ipar termelésének növekedé­si üteme maradt el jelentő­sen a tervezettől. Ugyan­akkor a könnyű- és az élelmiszeripar termelése megélénkült Az állami i könnyűipar termelése az 1976. évi stagnálás után 1977- ben 7 százalékkal emelke­dett. Az élelmiszeriparé, míg az V. ötéves terv első évé­ben nem érte el az egy évvel korábbi mennyiséget, addig a másodikban — a kedvező me­zőgazdasági eredményekkel összefüggésben — ugyancsak 7 százalékkal meghaladta azt. Az állami ipar termelésé­nek emelkedésében jelentős szerepet játszott többek kö­zött a termékszerkezet kor­szerűsödése kapcsán termelt termékek mennyiségének to­vábbi növekedése. így a köz- útijármű-fejlesztés központi programjának megfelelően emelkedett a közúti jármű­vek részegységeinek — autó- busz-fenékváz, kormánymű közúti gépjárműhöz — ter­melése. A híradás- és vá­kuumtechnikai iparban is to­vább növekedett az elektró­da, a fénycső előállított meny- nyisége. De a hagyományos cikkek közül is gyarapodott még többek között az égetett tégla, a csontos nyershús, valamint a gyümölcs- és fő- zelékkonzerv mennyisége is. Az állami iparban foglal- •koztatottak száma alacsonyabb volt a megelőző évinél, eb­ből következően a termelé­kenység színvonala gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelésé. A szövetkezeti szek­tor 1977-ben is az átlagosnál dinamikusabban fejlődött, a termelés 17 százalékkal, a foglalkoztatottak száma mint­egy 4 százalékkal növekedett. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és ipari szövetke­zetek értékesítése egy év alatt — összehasonlítható áron szá­molva — 4 százalékkal növe­kedett. Az értékesítésből 15 százalékkal részesedett a kül­kereskedelem és 11 százalék­kal a nagy- és kiskereskede­lem. A népgazdasági tervnek megfelelően a külföldre irá­nyuló értékesítés jelentősen, 32 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari vállala­tok növelték — az 1976. évi mérséklődés után — a legdi­namikusabban kivitelüket. Je­lentősen nőtt a nehézipar ex­portja is. A népgazdasági terv- előirányzatnak megfelelően alakult a kivitel összetétele is, gyorsabb ütemben emel­kedett a nem rubel elszámo­lású export. r Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar saját építési­szerelési tevékenysége — ösz- szehasonlítható áron számol­va — 1977-ben az előző év­hez képest 9,3 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami szektor termelése 8, a szövet­kezeti szektoré 11 százalékos növekedést ért el. Az építő­iparban ‘foglalkoztatottak szá­ma az 1976. évi csökkenéssel szemben egy évvel később csaknem 3 százalékkal emel­kedett. Létszámcsökkenés csak a minisztériumi építőipar­ban volt. Így a szocialista épí­tőipar termelésemelkedésé­nek mintegy 70 százaléka származott a termelékenység színvonalának javulásából. A megyei építőipari szerve­zetek lakásépítési tevékeny­sége 1977-ben valamelyest mérséklődött, 1145 lakást ad­tak át, 320-szal kevesebbet, mint 1976-ban.' Az átadott lakások száma csupán az épí­tőipari szövetkezeteknél emel­kedett. Mezőgazdaság Az 1977. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági terme­lés nagyobb ütemű fejlődését irányozta elő. Előzetes számí­tásaink szerint a megye gazda­ságai 1977-ben jelentős mér­tékben növelték termelésüket, s ezzel megközelítően teljesí­tették az V. ötéves tervidőszak első két évére együttesen elő­írt feladatokat is. A megye mezőgazdaságilag művelt területe kis mérték­ben csökkent. A vetésterü­let szerkezete némileg módo­sult: nőtt a burgonya és a zöldtakarmányok, csökkent viszont a kenyérgabona szán­tóterületen belüli aránya. Jelentős eredményeket ér­tek el a megye mezőgazdasá­gi üzemei a kalászosok ter­mesztésében. A nagyüzemi gazdaságok fontosabb őszi betakarítású növényeinek terméseredmé­nyei meghaladták az előző évit. A zöldségtermesztésben —a tervezettnek megfelelően — jelentős fellendülés követke­zett be. Egyes gyümölcsfélékben (például: cseresznye, kajszi- és őszibarack) az időjárás jelentős károkat okozott, en­nek ellenére a nagyüzemi gaz­daságokban betakarított ösz- szes gyümölcs mennyisége az előző évi szint körül alakult. Jelentősen növekedett ugyan­is az alma, a körte, a meggy és a szilva termésmennyisé­ge, és málnából is többet ta­karítottak be, mint egy év­vel korábban. A nagyüzemi gazdaságok közel másfélsze­res mennyiségű szőlőt szüre­teltek le az előző évihez vi­szonyítva, de így sem érte el a termésmennyiség a két év­vel ezelőttit. A megye mezőgazdasági üzemei 1977. december 31-én az előző évinél 5 százalékkal több szarvasmarhát tartot­tak. Az állománynövekedés teljes egészében a nagyüze­mi gazdaságokban követke­zett be, a kistermelő gazda­ságok szarvasmarha-állomá­nya 6 százalékkal csökkent. A tehenek száma csak a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben haladta meg az egy évvel korábbit. A sertésállomány a megye gazdaságaiban — a vágóser­tés-felvásárlás nagymértékű emelkedése következtében — csak minimális mértékben növekedett. Ezen belül a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek állománya emelkedett, az állami gazdaságoké csök­kent, a kistermelő gazdasá­goké pedig lényegében válto­zatlan szinten maradt. Az értékesített fontosabb állatok és állati eredetű ter­mékek együttes értéke — az 1968. évi változatlan árakon számolva — 20 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Ezen belül különösen a fontosabb vágóállatok értékesített meny- nyisége emelkedett gyors ütemben; vágósertésből 36 szá­zalékkal értékesítettek többet, süldőből pedig közel három­szorosát az előző évinek. A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatott aktív keresők száma az év végén kis mértékben meghaladta az 1976. évit, ugyanakkor a fizikai foglalkozásúak létszá­ma lényegében változatlan maradt. A nagyüzemeken be­lül az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma 1977- ben tovább csökkent. Jövedelmek — fogyasztás A megye lakosságának kész- pénzbevételei 1977-ben 10 szá­zalékkal emelkedtek. Ezen be­lül a mezőgazdasági terme­lés kiemelkedő eredményei hatására leggyorsabban, 15 százalékkal, a mezőgazdaság­gal kapcsolatos bevételek nö­vekedtek. A bér- és bérjelle­gű pénzbevételek is megha­ladták az előző évit, ebben azonban szerepe van a pe­dagógusok és az egészség- ügyi dolgozók tavalyi bér­emelésének, valamint az ipar és a kereskedelem területén a műszakpótlékok rendezésé­nek is. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak havi átlagbére minden népgazdasá­gi ágban gyorsabban emelke­dett, mint a megelőző évben; leggyorsabb volt a növekedés az iparban és az állami me­zőgazdaságban. A készpénzbevételek erő­teljes növekedésének hatásá­ra a megye kiskereskedelmi forgalma — folyóáron szá­molva — XI százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi árszínvonal 1977. évi 4 száza­lékos emelkedését figyelem­be véve a forgalom mennyi­sége mintegy 7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árufőcsoportok értékesítésé­nek növekedési üteme is —a vendéglátás kivételével — gyorsabb volt, mint egy év­vel korábban. A lakosság ellátása szem­pontjából nem közömbös az élelmiszerek fontos részét képező zöldség- és gyümölcs- félék kínálata. Az 1976. évi gyenge termés után 1977-ben bőséges mennyiség és válasz­ték állt a vásárlók rendelke­zésére. A kedvező mezőgazdasági terméseredmények és ezen keresztül a növekvő kínálat hatására az elmúlt évben lé­nyegesen csökkentek az idény­áras cikkek árai. Az együttes árszínvonal 1977-ben átlago­san 6 százalékkal volt ala­csonyabb a megelőző évinél, ezen belül a zöldségféléké 13, a gyümölcsféléké 9 százalék­kal csökkent. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése tovább folytató­dott. Az év végén a megye boltjainak száma 3007, és 1138' kereskedelmi vendég­látóegység üzemelt. A fejlesz­tésekhez elsősorban az új lé­tesítmények átadása járult hozzá, 1977-ben 16 boltot és 9 vendéglátóegységet létesí­tettek a megyében. A készpénzbevételek növe­kedésének hatására a lakos­ság takarékbetét-állománya is erőteljesen, 17 százalékkal emelkedett, s értéke 1977. december 31-én 5,6 milliárd Ft-ot tett ki. Egyre többen veszik igénybe a takarékpénz­tárak és takarékszövetkeze­tek hitelnyújtási szolgáltatá­sait, amely a lakossági hitel- állomány gyors ütemű növe­kedésében mutatkozik meg. Lakásgazdálkodás ‘ A megyében 1977-ben mint­egy 8300 lakás épült, s ezzel — a megszüntetett lakásokat is figyelembe véve — a megye lakásállománya csaknem 7500- zal gyarapodott, száma meg­haladta a 320 ezret. A nagy­mértékű lakásépítkezések eredményeként a laksűrűség tovább javult, a 100 lakásra jutó lakosok száma megköze­líti a 300 főt. A lakások fel­szereltsége évről évre jobb, egyre több a közművesített otthon. Gyors ütemben fejlő­dik a vezetékesgáz-ellátás. A háztartási gázfogyasztók szá­ma meghaladta a 12 ezret, számuk körülbelül 2 ezer­rel több, mint egy évvel ko­rábban. Jelenleg a megye vá­rosai és Budaörs nagyközség rendelkeznek távfűtőhálózat­tal, a bekapcsolt lakások szá­ma megközelíti a 6600-at. A közüzemi vízhálózatba az el­múlt évben 11 600 lakást kap­csoltak be, a csatornahálózati bekötések azonban elmarad­tak a vízhálózatétól. Egészségügy — művelődés Az egészségügyi ellátás V. ötéves tervének kiemelt cél­kitűzése a kórházi betegel­látás színvonalának emelé­se, különösen a szülészet és a gyermekgyógyászat területén. A megye kórházi ágyainak száma megközelíti a 3100-at, 1977-ben alig emelkedett. Az év végén 10 000 lakosra a me­gyében 22 általános osztályi kórházi ágy jutott, amely az országos átlagnál még válto­zatlanul alacsonyabb. A népesedéspolitikai intéz­kedéseknek megfelelően a terv egyik fontos célkitűzése a gyermekintézmény-hálózat fejlesztése. A megyében a böl­csődei helyek száma megha­ladta a 2900-at, 5 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Mivel a megye bölcső­déibe beírt gyermekek száma a fejlesztést jóval meghala­dó ütemben emelkedett, ez­által nőtt a bölcsődék zsú­foltsága: 100 helyre átlagosan már 130 gyermeket vettek fel A megye óvodai hálózata mintegy 1600 hellyel, 6 szá­zalékkal bővült, ennék ered­ményeként körülbelül 34 ezer gyermek járhat óvodába. Az óvodák helykihasználása azon­ban változatlanul magas, 1977- ben 117 százalékos volt. Az általános iskolai tanuló­létszám fokozatos emelkedé­se tovább folytatódott, a tan­évet közel 100 ezer iskolás kezdte meg. Ezzel egyidejű­leg fejlesztették az osztályter­mek számát és növekedett a tanerőállomány is. Jelenleg csaknem 80-nal, 3 százalék­kal több osztályteremben fo­lyik az oktatás, mint egy év­vel korábban. Az 1977/78. tan­évben mintegy 5800 pedagó­gus tanít, számuk az elmúlt év alatt több mint 2 száza­lékkal emelkedett. A fejlesz­tések ellenére nem mérséklő­dött az egy osztályteremre és az egy tanerőre jutó tanulók száma, s az országos átlagnál is kedvezőtlenebb. Továbbra is magas, 12 százalék a képesítés nélküli pedagógusok aránya. Bővült viszont az iskolák nap­közi otthoni hálózata. Az általános iskolát ered­ményesen befejezett tanulók­nak 94 százaléka jelentkezett továbbtanulásra, nagyobb ré­szük a szakmunkásképző in­tézeteket kereste fel. A szovjet hadsereg születé­sének 60. évfordulója alkal­mából, a Magyar Népköztár­saság fegyveres erőinek sze­mélyi . állománya nevében Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár kedden ünnepélye­sen átadta az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szov­jet déli hadseregcsoportnak a Magyar Tanácsköztársaság Vö­rös Hadseregében szolgált el­ső önálló nemzetközi vörös ezred harci zászlajának hű másolatát. Az ezred, amely a hősi harcokban katonáinak több mint a felét elvesztette, nagyrészt orosz hadifoglyokból szerveződött. A zászlót a felsorakozott díszalegységek sorfala előtt Fedot Krivda vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancs­noka vette át, s meleg sza­vakkal mondott köszönetét. Az ereklyét a déli hadsereg­csoport múzeumában őrzik majd. Az évforduló alkalmából — a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért végzett kima­gasló munkájukért a Magyar —Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével tüntettek ki szovjet katonákat. A kitüntetéseket Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyújtotta át kedden a társaság székhá­zában. Az ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Csémi Károly honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár. Jelen volt Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Százhúsz órai megfeszített küzdelem után kedden a dél­utáni órákban a bányamentő­rajok megtalálták két bá­nyász holttestét az omladék alatt a robbanás sújtotta ta­tabányai 12/a aknában. A frontfejtés egyik bejáratát el­záró omladék és az ezt meg­kerülő kutatóvágat áttörése­kor találtak rá a kilenc sze­rencsétlenül járt bányász kö­zül kettőre. Holttestüket a fel­színre szállították. Ezután újult erővel folytat­ták a mentést és hat órával később, az esti órákban a front úgynevezett vakszámyá- ban újabb holttestre bukkan­tak. A megtalált holttestek közelében folytatják a kuta­tást, a többi hat bányász után Szovjetunió magyarországi nagykövete, Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő­parancsnokságának magyar- országi képviselője, valamint Fedot Filipovics Krivda vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka. Az évforduló alkalmából ki­tüntetési ünnepséget rendezett a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága is. Az ünnepségen megjelent Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese, Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizott­ságának, Kovács György rend­őr ezredes, az MSZMP bel­ügyminiszteri bizottságának és Kun István ezredes, az MSZMP határőrségi bizottsá­gának első titkára. Jelen volt A. Ny. Zajcev altábornagy, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnokának he­lyettese. Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Barátság érdemérmet és okleveleket nyújtott át — a magyar és a szovjet nép, ifjú­ság barátságának ápolásában, a fegyverbarátság, a Komszo- mol és a KISZ kapcsolatainak erősítésében kifejtett tevé­kenységükért — a déli hadse­regcsoport több tisztjének, ka­tonájának. az ediginél is nehezebb kö­rülmények között a tatabá­nyai és az oroszlányi bánya­mentők, valamint az akna­üzem dolgozói. Az omladék- ban az állandó további om­lásveszély miatt a bányamen­tők csak úgy tudnak előre­haladni, ha minden oldalról teljesen zárt biztosítással megakadályozzák a további kőzettömeg leszakadását. Csak ilyen rendkívül alapos, körül­tekintő biztosítás után kerül­het sor az omladék kézi erő­vel történő eltávolítására a szállító berendezésig. A men­tés nehézségét az is fokozza, hogy egy-egy munkahely­homlokon egy időben egymás mellett csak 1—2 bányamentő tud dolgozni a szűk munka­térben. ABC épül Ráckeve-Újtebpen A klskunlacház! EGSZÖV Ráckeve-Üjtelepen háromszáz négyzetméteres ABC áruházat épít. Jelenleg a belső vakolások, és a vízvezetékszerelési munkák folynak. Bors* Péter felvétel* Tegnap megtalálták három bányász holttestét A korábbinál is nehezebb körülmények között folytatják a mentést Tatabányán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom