Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

PEST MEGYEI vais proletárjai, kyesülkteki XXII. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ára I forint 197$. FEBKüAK 19., VASÄRNAP I Teher M eghaladja a megye iparában a huszon- egymilliárd forintot a gépek, berendezések érté­ke. Az állóeszközök terhei nagyok, s mind súlyosabbak lesznek, hiszen a termelés fejlesztésé elválaszthatatlan az eszközigény növekedésé­től. Korszerűen, verseny- képesen kibocsátani az árut csak akkor lehet, ha az eszköztár megújul is­métlődő ritmusban, s mert az új gépek, berendezések mindig drágábbak az elő­zőeknél, o fejlesztés egyre több pénzbe kerül. Éppen emiatt a figyelem hatósu­garából nem tűnhet el, sőt, annak előterébe kell hogy jusson, mi történik a már meglevő gépekkel, berende­zésekkel, közülük is elsősor­ban azokkal, amelyek nagy termelékenységűek s nagy értékűek. Idén több mint 1,1 mil­liárd forintot költenek el, a fejlesztési tervek végre­hajtását szorgalmazva Száz­halombattán, a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál. Ez az összeg része az ún. har­madik beruházási szakasz költségeinek, s kiadása elle­nében olyan korszerű üze­meket hoznak létre, így a Olaus technológiával dol­gozó kénkinyerőt, melyek nem egyszerűen mennyisé­gében növelik a, termelést, hanem tetemesen javítják a termékek minőségét is. Ép­pen azért, mert a finomító­nál tisztában vannak a hatalmas beruházási pén­zek népgazdasági összesí­tésben is jelentős kamatai­val, a beruházási hálóterv­hez hasonló pontossággal állítják össze és hajtják végre a már működő ter­melőüzemek intenzifikálá- sának programját. Műszaki fejlesztéssel, szervezési in­tézkedésekkel így érik el, hogy eszközeik haszhosítá- sa — akár a munkarend szerinti működést, a ter­vezett és a tényleges időt nézzük, akár a lekötött esz­közökre jutó társadalmi tiszta jövedelmet tekintjük összehasonlítási alapnak — a nehéziparban a legjobbak közé tartozik. T eher a beruházási mil- liárdok előteremtése, de ha jól kamatoznak ezek a forintok, akkor ki­adásuk nem nyomasztó súly, hanem — paradoxon­ként hangzik — jövőbeni terheink könnyítése. Minél gyorsabban térülnek meg ugyanis a finomító létreho­zására fordított milliárdok, az ott működő eszközök annál rövidebb idő alatt termelik meg azt a többle­tet, amelyből egyrészt a to­vábbi fejlesztési programok finanszírozhatók, másrészt a közös pénztárba befizetve, más, nem kevésbé fontos társadalmi célok elérését segítik a kőolajfeldolgozás nyereségforintjai. Az üzemekben napjaink­ban azt mondják, a képlet egyszerű, javítani kell az eszközök, s elsősorban a gépek, berendezések föl- használását. Ez elhatározás, azaz figyelem függvénye is, de amennyire szemléleti, annyira szervezési, feltétel­kialakítói teendő is. Vácott, a főbb gépeket alapul véve, az átlagos műszakszám fölötte áll az országos adat­nak, s a korszerű gépek, berendezések műszakmuta­tója 1,6—1,9 között mozog, egy-egy gyár jellegéhez, de nem kevésbé szervezettsé­géhez, vezetési színvonalá­hoz igazodva. Egy valami azonban a kedvező adatot, az 1,6—1,9 műszakot, kissé komorabbra változtatja, s ez az a tény, hogy a város­ban a nehéz- és gépipari vállalatok gépeinek, beren­dezéseinek csupán húsz szá­zaléka ítélhető ténylegesen korszerűnek. Sajnos, nem nehéz találni olyan gyár­egységet, ahol a teljes gép­állománynak mindössze öt­hat százaléka sorolható a korszerű eszközök csoport­jába, azaz a technikai szín­vonal általában, s ezeken a helyeken különösen ala­csony. Természetesen lehet nem korszerű eszközökben is korszerű árut előállítani, csakhogy — s itt rejlik a terhek lényege — az elfo­gadhatónál nagyobb, gyak­ran jóval tetemesebb költ­ségekkel. E magas költség- arány miatt azután a kor­szerű áru — műszaki, hasz­nálati értékét nézve kor­szerű — termékként kor­szerűtlenné válik, mert nem adható el könnyen, nem versenyképes. F ából vaskarikát kísé­relnének meg hajto­gatni akkor, ha úgy vélnők, minden gépet minél több órán át kell működ­tetni, s akkor egyszeriben helyrebillen az eszközhaté­konyság kedvezőtlen irány­ba mozdult mérlege. Jó né­hány olyan öreg — tényle­gesen is koros, meg műsza­ki értelemben elavult — gép dolgozik a váci üze­mekben, elsősorban a tex­tilipari munkahelyeken, amik tíz forintot emészte­nek föl ahhoz, hogy nyolcat adjanak, azaz használatuk ráfizetés. Igen ám, de nem lehet ezeket kiemelni a technológiai láncból, mert megakadna a munka, s mi­vel a fejlesztési lehetősé­gek korlátozottak, a selej­tezés csekély, aránya ebben az évben mindössze egy százalékot ér el a városban, azaz az állóeszközöknek pusztán egy százaléka kerül ki véglegesen a termelésből. Veszélyes leegyszerűsí­tésnek bizonyulna tehát ál­talában, minden megkülön­böztetés nélkül szólni a gé­pek és berendezések jobb hasznosításáról. A nagy ér­tékű, nagy termelékenysé­gű termelő állóeszközök ka­matai kell hogy az első helyre kerüljenek, de úgy, hogy rendkívüli pontosság­gal vizsgálják végig a tech­nológiai láncot az érintet­tek, megkeresve azokat a helyeket,, ahol elszivárog a forint. Az eszközök terhe ennek híján valóban dere­kat roppant, inat szakaszt. Ahhoz, hogy gyorsan, rö­vid idő alatt fordulat kö­vetkezzék be az eszközök hasznosításában, nincsenek meg sem a pénzügyi, sem a beszerzési lehetőségek. A fokozatosságon elhelyezett hangsúlyt ezért a folyama­tossággal kell kiegészíteni. Vannak tagadhatatlan hát­rányai, veszteségei ennek az araszoló haladásnak, de: még mindig több 'ered­ményt hozóbb, mint a vá­rakozás, a helyben mara­dás. A terhek akkor is fogynak, ha egyszerre nem mázsányi, csupán maroknyi kerül le azokból vállaink- ról. Mészáros Ottó Adria — fosstárldire Az Adria kőolajvezeték ma­gyarországi szakaszának határ­időre történő üzembehelyezé­sére szombaton Siófokon ma­gyar—csehszlovák szerződést írtak alá. A két ország külke­reskedelmi vállalatai, valamint a Siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat és a csehszlovákiai Plynostav Vállalat együttmű­ködése kiterjed a csővezeték és tartozékainak, valamint a szi­vattyúállomások megépítésére. Egyeztetik a munkaverseny- vállalásokat és azokat éves szinten értékelik. Szellemi ve­télkedőket bonyolítanak le, kulturális és sportrendezvé­nyekkel is erősítik a baráti kapcsolatokat ______ El utaz®!! Stefim ásísfrei Az MSZMP Központi Bi­zottság meghívására 1973. február 16—18-a között látoga­tást tett hazánkban Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára. Stefan Andreit fogadta Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára Stefan Andrei-jel megbeszéléseket folytatott, amelyeken részt vett Berecz János, az MSZMP KB osztály- vezetője is. A megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a Magyar Népköztársa­ságban és a Román Szocia­lista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka ered. mányeiről, s áttekintették a két testvérpárt és a két or­szág kapcsolatainak és együtt­működésének főbb kérdéseit. Az elvtársias szellemben le­folyt megbeszélések során vé­leménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű problémái­ról. Stefan Andrei elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repülő­téren Gyenes András búcsúz­tatta, jelen volt Victor Bo- lojan, Románia budapesti nagykövete. Exportnövelők Párnázni! Nincs minőségi reklamáció A PEXI mintakészítői már 1979-re készülnek: formálják- tervezik azokat a mintakollek­ciókat, amelyeket a nyári-őszi külföldi kiállításokon mutat­nak be, és amelyekből a jövő évi exportmegrendeléseket várják. A Pomázi Export Irodát, közismertebb nevén a PEXI-t 1967-ben hozta létre 22 textil- feldolgozó ipari szövetkezet. A társulásban a Pest megyei szö­vetkezetek mellett részt vesz­nek az ország szinte valameny. nyi tájáról. Az alapítók célja az volt, hogy közös erővel bő­vítsék exporttevékenységüket, és egyben gazdaságosabbá te­gyék az árubeszerzést, a kül­földi piacok felkutatását. Jó- néhány szövetkezet — így pél­dául a péceli is — a ' PEXI működésének köszönheti, hogy magas . termelési . értékű szö­vetkezetté vált. A központilag megvásárolt alap- és csomagolóanyagokat, kellékeket a pomázi raktárból folyamatosan szállíthatják a feldolgozó üzemek, nem kell külön-külön, kis tételekért ki­lincselniük a textilüzemeknél, dobozgyáraknál. A társulás eredményeit iga­zolja az évről évre növekvő export. Tavaly már 100 ezer különböző fehérneműt, úgy­nevezett „könnyű konfekciót” szállítottak a tőkésországokba, 100 ezret Csehszlovákiába és 100 ezer darabot árucsereként a KGST-országokba. A legnagyobb partner, a szovjet Kaznoexport Külkeres­kedelmi Vállalat, amely 1977- ben 1 millió 100 ezer külön­böző rüházati cikkeket vásá­rolt az ipari szövetkezetektől, a közelmúltban levélben kö­szönte meg a PEXI-nek, és az irodán keresztül az ipari szö­vetkezeteknek a határidőre szállított, kifogástalan minő­ségű termékeket. — Minőségi kifogás egyetlen külföldi partnertől sem érke­zett — mondja Bán Antal el­nök, az iroda vezetője. — A tavalyi export értéke 130 mil­lió forint volt, az idén is ugyanennyit tervezünk. Ex­portunkat sajnos meghatároz­za az alapanyagfedezet, így az idén további szállításokra már nincs módunk. Többnyire a kiállításokon bemutatott kollekcióból kérnek a külföldi partnerek, de néha előfordul egyedi megrendelés is. A legnagyobb tőkés part­nerek: Finnország, Hollandia, Líbia, Kuvait, Anglia és Bel­gium, de a világ minden tá­járól érdeklődnek a magyar ruhaipari szövetkezetek termé­kei iránt. A tagszövetkezetek már ja­nuár1 végén jelezték, hogy mennyi exportáru készítését vállalják. A PEXI ennek ará­nyában osztja szét a beérkező megrendeléseket. (Az expor­tált áruk több mint egyhar- madát a Pest megyei szövet­kezetek szállítják.) A Pest megyei ipari szövet­kezetek közös fejlesztési alap­jából az elmúlt ötéves tervben az Érdi Ruhaipari Szövetkezet létesített új üzemcsarnokot, ebben a tervciklusban pedig Pécelen kerül sor egy export- termelést növelő rekonstruk­cióra. W. Csalásit« eier kulcsáfadás Az építőipar évkezdéséről A tavalyi terv sikeres telje­sítése után az építőipar lendü­letesen folytatta munkáját ja­nuárban is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentése szerint a kivite­lező építőipar ebben a hónap­ban kereken tíz százalékkal több munkát végzett, mint a múlt év azonos időszakában. Az országos átlagon belül a ta­nácsi és az ÉVM-vállalatok 15, a KPM kivitelező szervezetei 12, a termelőszövetkezetek épí­tőipari közös vállalkozásai 2 százalékkal több építési és sze­relési feládatot teljesítettek. A termelés bővítése csaknem tel­jesen a termelékenység növe­léséből származott. A lakásépítésben is töretlen a munka lendülete. A kivi­telező szervezetek januárban 1068 új otthon építésével ké­szültek el, majdnem kétszer annyival, mint egy évvel ez­előtt. Az ÉVM-válIalatok dol­gozói 922 lakás kulcsát adták át, a tavaly januárinak több mint kétszeresét. A kivitelezőknek az évi elő­irányzat szerint 48 800 új ott­hon építését kell befejezniük, s januárban e feladat 2,2 szá­zalékát teljesítették. Jelenleg 54 000 lakás építésén dolgoz­nak, ami 3200-zal több mint egy évvel ezelőtt. Elsősorban az ÉVM-vállalatok érdeme ez a többlet, s így várható, hogy — Budapestet kivéve — akár­csak tavaly, az idén is — éves átadási kötelezettségük 40—45 százalékának tesznek eleget az első félévben, s torló­dás, hajrámunka nélkül telje­síthetik feladataikat a második félévben. k cél: félmiHiárd forint Coadterhes esztenáo után — a vád Taurus-gyáregységhen Jövőt tervezni csak úgy le­het, ha figyelembe vesszük ed­digi eredményeinket. Ha gon­dosan felmérjük, mire futot­ta az erőnkből és a lehetősé­gekből, s mire futja ezután. Ez a véleménye Czinki Im­rének, a Taurus váci gyára gázdasági igazgatójának is, ha arról van szó, milyen célokat, tűztek maguk elé az ötödik öt­éves terv harmadik esztende­jében? — Nem tudtuk százszázalé­kosan teljesíteni tavalyi ter­vünket — szögezi le —, utólag nem kívánunk magyarázkodni és mentegetőzni. Valójában okunk sincs rá, ugyanis raj­tunk kívül álló tényezők idé- ték elő az elmaradást... Mezőgazdasági gumipadló, profilszalag, ragasztóanyag és vízszigetelő lemez készül az üzemben, miután tavaly sze-\ Több mag — több zöldség­idén. E termékből 210 ezer négyzetmétert készítenek eb­ben az évben. Nem mehet azonban a mennyiség a minő­ség rovására. Jelentős mérték­ben javítani akarják az ex­portképes áruk arányát. En­nek érdekében .felülvizsgálják a technológiát, a műszaki be­rendezéseket és a szerszámo­kat. A hibalehetőségek csök­kentésére újabb műszerekkel látják el a gépeket. Ha tavaly ném is sikerült külföldi vevőt találni a profilszalagra, a re­ményt nem adták fel. Tárgya­lások folynak kooperációs gyártásra, s a hazai értékesíté- sű 1100 tonna szalagárun kí­vül 200 tonnát terveztek ex­portra. Az előzetes felmérések sze­rint vízszigetelő lemezeik, iránt is növekszik az érdeklődés. Az üzem jelenlegi teljesítőképes­ségének függvényében válto­zatlanul 500 ezer négyzetméter szerepel a tervekben. De ehhez is legalább egy új kazánt kell építeniük. Erőteljesen kísérle­teznek a metrópadló és az épí­tőiparban alkalmazható beton­zsaluzó gumimatrica gyártásá­val. Tényként szögezi le azon­ban a két. gazdasági vezető, hogy a gyár adottságait figye­lembe véve új terméket csak egy régi helyett állíthatnak elő. Jól látják és értékelik a váci gyárban az eredményeket és a tennivalókat, ez szűrhető le a beszélgetésből. Törekvésük: is dicséretes, az előírt 495 millió forint termelési értéket szeret­nék felkerekíteni félmilliárd- ra. D. Gy. rencsés termékszerkezet kor­szerűsítést hajtottak végre. Az NSZK- és a skandináv álla­mok szívesen vásárolták a me­zőgazdasági gumipadlót. El is kelt 104 ézer négyzetméter belőle. Bár kevesebbet gyártot­tak a tervezettnél, ezzel a mennyiséggel is kielégítették a partnerek igényeit. Kisebb té­tel, 25 ezer négyzetméter szo­cialista országokba is került e termékből, az idén ezeken a piacokon is szeretnék bővíteni a lehetőségeket. A múlt évben ismét bebizo­nyosodott, hogy a tőkés export növelése nem egyszerűen kí­vánság, óhaj kérdése. Hiába tervezték meg 210 tonna pro- filszalag gyártását és értéke­sítését, ha nem találtak megfe-l lelő külföldi piacot, ha csakis gazdaságtalanul termelhettek volna. Igaz visz'ont, belföldre az előírtnál 108 tonnával töb­bet szállítottak. Am ez csak némiképp csökkentette az el­maradt export okozta kárt. Az idei tennivalókról már Palotás László, a gyár igazga­tója is szívesen számol be. Kedvezőnek tűnik az évkez­dés; az első két hónapban tervs.zerint ment minden. Né­hány nap még hátra van ugyan a februárból, mégis úgy látják, százszázalékosan teljesítették az előírtakat. A megfelelő in­dulás mindig jó alapot ad a következő időszakhoz, s erre szükség is lesz. Sikerült bővíteniük a tőkés piacot, a magyar mezőgazdasá­gi padlóval Ausztriában és Angliában is megismerkednek Sarlós István Ho Sí Minh-városban A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat termelési adatai jól tükrözik a háztáji gazdaságok és kiskert-tulajdono­sok zöldségtermesztési kedvének fokozódását. A két évvel ezelőtti, huszonnyolcmillió egységáras tasak vetőmag helyett az idén már több mint ötvenmilliót juttatnak el február közepéig az ország mégyezer-hatszáz árusító helyére. Képünkön: A félautomatikusan működő berendezés na­ponta mintegy harmincezer tasakot tölt. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki kül­döttség élén hivatalos, baráti látogatásán tartózkodik Viet­namban, pénteken Hanoiból Ho Sí Minh-városba érkezett. Sarlós Istvánt útjára Nguyen Van Tien, a Vietnami Haza­fias Front főtitkára is elkí­sérte. A magyar küldöttséget a Tan Son Nhut-i repülőtéren Vu Dinh Lieu, a Ho Si Minh- városi Népi Bizottság elnöke, valamint a Vietnami Hazafias Front helyi képviselői fogad­ták. \ A magyar delegáció a vá­rosnézés után találkozott a Vietnami Hazafias Front Ho Si Minh-városi vezetőivel, akik átfogó képet adtak a város időszerű politikai-társadalmi problémáiról. Az MSZMP Központi. Bizott­sága üdvözölte a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából. Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője aki részt vett a KGST végre­hajtó Bizottságának 84. ülé­sén, szombaton, hazaérkezett Moszkvából. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom