Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

I ilíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1978. FEBRUAR 15., SZERDA Nyereséges esztendő Elfogadták az új alapszabályt Zárszámadó közgyűlés a Mészáros Tsz-ben A művelődési központ előt­ti parkolóhely meglehetősen szűknek bizonyult szombaton az Arany János Termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyű­lése idején. A tanyákról ér­kezők, számítva a nagy forga­lomra, még időben gyülekez­tek, hogy helyet találjanak, a többieknek azonban gondot okozott járművük elhelyezése. Mindez azonban nem zavarta a jelentős eredményekről szá­mot adó, s közös gazdaság új alapszabályát elfogadó köz­gyűlés hangulatát. A megnövekedett érdeklő­dés, a zsúfolt színházterem egyértelműen bizonyította, hogy a tagságot érdekli a te­rületi átszervezés nyomán ki­alakuló új helyzet, a nagyobb a járási közösséghez való tar­tozás számos, eddig ismeret­len lehetősége, s természete­sen az új alapszabály is. A nagykőrösi termelőszövetkeze­tek helyzetében bekövetkezett változást jelezték a közgyűlés elnökségének a tagjai is. Kóló József, az MSZMP városi bi­zottságának titkára és a közös gazdaság vezetői mellett örömmel üdvözölte a tagság S. Hegedűs Lászlót, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkárát, Fekete An­talt, a ceglédi járási pártbi­zottság titkárát, Somodi Zol­tánt, a járási hivatal küldöt­tét és Benedek Pétert, a ter­melőszövetkezetek területi képviselőjét. Járási irányítás A január elsejétől járási irányítással tevékenykedő szövetkezet egyébként ered­ményes esztendőről adott szá­mot e közgyűlésen. Mint Sz. Tóth László elnök elmondot­ta, a mérlegbeszámoló szerint a szövetkezet eszközeinek ér­téke 1977-.ben több mint öt­millió forinttal, az állóeszkö­zök értéke pedig 2 millió 700 ezer forinttal növekedett az előző évihez viszonyítva. A javuló körülmények között örvendetesen gyarapodott a tagok és a dolgozók munka­teljesítménye, mégpedig több mint kilencezer munkanappal. Mindezek eredményeként a közös gazdaság üzemi terme­lési értéke több mint 11 mil­lió forinttal haladta meg az előző évit, ami a termelés 23 és fél százalékos növekedésé­nek felel meg. Ez az ered­mény ugyan nem éri el a ter­vezett 26,9 százalékot s ezért a szövetkezet csak 97,3 szá­zalékra teljesítette tervét, ám a korábbi évekhez viszonyít­va az is tiszteletre méltó si­kerként könyvelhető el. A kö­zös gazdaság a zárszámadó közgyűlést követően nem­csak a munkabérek eddig visszatartott hányadát fizet­hette ki tagjainak, hanem a korábban meghatározott felté­telek betartásával még nyere­ségrészesedést is fizethetett tagjainak. Mi a titka a tervezettnél gyengébb, ám soha nem lá­tott fejlődésről tanúskodó eredményeknek? Mint a kö­zös gazdaság vezetője elmon­dotta, tavaly a vezetőség meg­határozott munkaterv szerint dolgozott. Határozatainak alapvető kérdése minden eset­ben a gazdálkodás meneté­nek fokozott ütemű előrevite- le volt. A döntések meghoza­talában a vezetőség nagyon szorosan együttműködött a pártszervezettel. Javult a tör­vényesség betartása is. A fő­hatóság mindössze egyetlen vezetőségi határozatot kifogá­solt. Segítette a munkát ter­mészetesen a városi tanács, az MSZMP városi .bizottsága, a termelőszövetkezetek területi szövetsége, a Magyar Nem­zeti Bank ceglédi fiókja, a város lakossága — elsősorban iskolái — és természetesen a felvásárló üzemek, vállala­tok is. Különösen gyümölcsö­ző kapcsolatokat alakított ki az Arany János Termelőszö­vetkezet a Nagykőrösi Kon­zervgyárral, s számos ‘ társ- gazdasággal és termelési rendszergazdával. Bizottságok munkája Javult a szövetkezetek bi­zottságainak a tevékenysége is. Igen eredményesen dolgo­zott az ellenőrző bizottság, a döntőbizottság és a rendkívül széles területen tevékenykedő nőbizottság. Elfogadható ered­ménnyel végezte munkáját a háztáji bizottság, melynek az idén feltétlenül jobb eredmé­nyekre kell majd törekedni. A szociális, kulturális és ok­tatási bizottság tavaly, a má­sodik félévben alakult újjá, így tevékenysége még nem értékelhető. Ugyancsak tavaly kezdte meg működését a szakszervezeti bizottság is, mely a kezdeti nehézségeket sikerrel győzte le. Eredményesen segítette a szövetkezet gazdálkodását a tavaly feltűnően aktivizáló­dott KISZ-szervezet is. A vártnak megfelelő támogatást adták a szövetkezet vezetői­nek az információs fórumok: a munkahelyi megbeszélések, a .brigádértekezletek is. Szó esett a zárszámadó köz­gyűlésen természetesen a szö­vetkezet gondjairól is. Sz. Tóth László elnök elmondot­ta, hogy a szántóföldi nö­vénytermesztés elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a te­rületek vízrendezési gondjai miatt a tervezettnél gyengébb eredményt ért el. Javulást az átfogó vízrendezés és talajja­vítás, s a technológiai fegye­lem további szilárdítása hoz­hat. A zöldségtermesztési ágazat tavalyi fejlődése vi­szont számottevő volt. Az 1976. évi 268 vagonnyi zöld­séggel szemben tavaly már 464 vagonnyi terményt taka­rított be a közös gazdaság! Különösen kiemelkedő a jó zöldségtermesztési eredmé­nyek sorában a hektáron­kénti 471 mázsás paradicsom­termés. A vártnál kevesebb termést hozott, ám igen fej­lődő ágazat a sárgarépa-ter­mesztése, mellyel az üllői gyökérzöldség-termelési rend­szer keretében foglalkozik a szövetkezet. Ezért is vezette be a közös gazdaság tavaly az előfeldolgozást, mellyel a sárgarépa értékesíthetősége nagymértékben javult. A gyümölcstermesztés is je­lentősen fejlődött tavaly, első­sorban a dánszentmiklósi gyümölcstermesztési rendszer segítségével. Sajnos, a tavaszi fagyok jelentős károkat okoz­tak a szilva-, a meggy- és az almaültetvényekben. Ugyan­ezek a kedvezőtlen időjárási tényezők éreztették hatásukat a szőlőkben is, ám a hozamok mégis meghaladták a terve­zettet s az ágazat árbevétele is ennek megfelelően másfél- szerese lett a tervezettnek. Jó eredménnyel zárta az évet az erdőgazdaság is. Sok gonddal küszködtek az állattenyésztési ágazatok is. A szarvasmarhatartásban még mindig nem kielégítő az al- mozás, a juhtenyésztésben pe­dig a szaporulat maradt el a tervezettől. Végeredményben az állattenyésztés az árbevé­teli tervet csak 91 százalékra teljesítette. Megnyugtató vi­szont, hogy a szarvasmarha­tenyésztők ezen belül húster­melési tervüket, a lakossággal szemben vállalt kötelezettsé­güket teljesítették. A jelentések Az elnök részletes beszámo­lóját követően, mely csupán kiegészítése volt az írásban előterjesztett mérlegbeszámo­lónak, Fakan János, az ellen­őrző bizottság elnöke, Csípő Balázsné, a nőbizottság elnö­ke és Andó János, a döntő- bizottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé jelentését. Dr. Makay János jogtanácsos az új alapszabály-tervezetet is­mertette a tagsággal. A be­számolókat és a jelentéseket követő vitában részt vett Fe­kete Antal, a ceglédi járási pártbizottság titkára is, aki a járás 18 termelőszövetkezeté­nek együttműködését, a közös tevékenységben rejlő lehető­ségeket hangsúlyozta. Az Arany János Termelő- szövetkezet tagsága a beszá­molókat és jelentéseket, s az új alapszabály-tervezetet egyhangúlag elfogadta. F. P. Ifjúgárdisták VIT-veté kedője A városi VIT-vetélkedőre készülnek a nagykőrösi fiata­lok. Az elmúlt napokban a városi Ifjú Gárda öt alegysé­gének csapatai alapos felké­szültségről tanúskodó verse­nyen választották ki maguk közül a vetélkedőn részt vevő csapatot, az Arany János Gim­názium ifjúgárdistáinak lel­kes együttesét. A nemes vetélkedőben a második és negyedik helyet a Toldi Miklós Élelmiszeripa­ri Szakközépiskola csapatai szerezték meg A harmadik helyen a 224. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet if­júgárdistái, az ötödiken pedig a területi alegység tagjai vé­geztek. Az ifjúgárdisták házi vetél­kedője nemcsak színvonalas eseményként tartható szómon, hanem mérceként szolgálhat a Köszöntünk, VIT — köszön­tünk, Havanna vetélkedő va­lamennyi városi résztvevőjé­nek is. Tanfolyam Február 16-tól tanfolyam indul az általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkezők ré­szére. Jelentkezni a Kossuth Lajos Általános Iskola igaz­gatójánál lehet, Patay u. 20. szám alatt. Szülők fóruma Négy előadás A Hazafias Népfront pedß- gógiai bizottsága a szülők fó­rumának megrendezésével igyekszik segíteni a szülői munkaközösségek vezetőinek tevékenységét. A négy elő­adásból álló továbbképző so­rozat első foglalkozására feb­ruár 17-én, pénteken kerül sor. Ekkor dr. Kovács Gábor tart előadást a művelődés korsze­rűsödésének, változásának szükségszerűségéről. Pártnapok időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről NAGYKÖRÖS VAROS Február 15., délután 4 óra: DÉ- MASZ, Csabai Antal, a konzerv­gyár főkönyvelője. Február 20., délután 2.15 óra: TRAKIS, Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke; este 7 óra: ÁFÉSZ (városi pb.), Görbe Ferenc, a kon­zervgyár igazgatója. Február 21., délután 2 óra: 21. Volán Vállalat, Monostori József, a DÉMÁSZ igazgatója; 2.15 óra: Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalat, Rózsás László gimnáziumi igazgató. Február 23., délután 2 óra: kon­zervgyár, Kovács Sándor, mező- gazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes; 3 óra: városgazdál­kodási vállalat, Gyimes Tibor, a konzervgyár pártbizottságának a titkára. Február 24., délután 2 óra: gép­javító szövetkezet, Bartha István, a gépjavító szövetkezet elnöke. Február 27., délután 3 óra: ITV, Rossi Ervin alapszervezeti párttit­kár; városi pártbizottság, Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára. Február 28., délután 2 óra: NE- FAG, Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT A kosárlabda NB II nyitányán Az NB H-es kosárlabda­bajnokság keleti csoportjának idei rajtján kettős mérkőzés­re került sor városunkban, a Toldi-sportcsarnokban. í'ei fiák: Kiskunfélegyházi Lenin • Tsz SK—Nagykőrösi Pe­dagógus 69—60 (33—29). NK.: Danóczi, Ábrahám (4), Mester (16), Mocsai (18), Nagy A. (16); csere: Marosfi (6), Józan. Az elején mindkét fél so­kat hibázott, de a pontosabban dobó félegyháziak vezetést szereztek. A 11. percben 16:8 volt mindössze az állás. Ez­után igyekeztek a csapatok jó dobóhelyzetig játszani. Az el­lenfél pontosabb dobásaival tartotta előnyét a megfiatalí­tott helyiek ellen. Szünet után élénkült a játék A körösiek nagyon akartak, de sok dobásuk leperdült a gyűrűről. Nők: Kiskunfélegyházi Vasas— Nk. Pedagógus 81—13 (37—20). NK.: Takács J., Molnár (2), Kiss (12), Matuskáné (9), Mes- terné (12); csere: Kulcsár (6), Bartha (2), Gárdián. Negyedszázados iskola Út az országos elismerésig A magasabb osztályban újonc körösi lányok az első félidőben nagyon lámpaláza­sak voltak. Szünet után időn­ként bátrabban játszottak, de a jóval rutinosabb, múlt évi ötödik helyezett vendégek any- nyival jobbak voltak, mint amit a számszerű eredmény kifejez. A DIÁKBAJNOKSÁGBAN A megyei kosárlabda diák­bajnokság keretében kettős mérkőzést játszottak a gim­náziumi labdajátékteremben. Fiúk: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 61—10 (31—11). Az ellenfél jobb volt és megérdemelten győzött. Kosárdobók: Nagy L. (16), Dióssy (12), Pákozdi (8), Nagy K. és Agócs (2—2). Leányok: Nk. Gimnázium—Monori Gimnázium 58—39 (35—15). A déli csoport rangadóját jó játékkal megnyerték a körö­siek és ezzel csoportjuk élén végeztek. Kosárdobók: Hartyányi M. (27), Takács E. (12), Farkas (8), Erdei (7), Sós (4). BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉSEK — IDEGENBEN Alföldi Olajbányász (Szol­nok)—Nk. Pedagógus 77—72 (45—12). ' A férfimérkőzés jól szol­gálta az NB Il-es felkészülést. Legjobb dobók: Mester (18), Mocsai és Józan (12—12). A Kecskeméti SC—Nk. Pe­dagógus női találkozón a hosz- szú évekig NB I-ben szere­pelt szomszéd városbeliek sok­kal jobbak voltak és nagy különbséggel nyertek. BARÁTSÁGOS NŐI — A GIMNÁZIUMBAN Kecskeméti MFSC—Nk. Pedagógus 79—75 (31—34). Jó iramú, lendületes talál­kozó volt, változatos játék­kal. Legjobb dobó; Matuskáné (15) és Takács J. (14). S. Z. MAI PROGRAM LABDARÚGÁS Ifjúsági-sporttelep, 14.30: Nagykőrösi Kinizsi—Kecske­méti TE (NB III) előkészüle­ti mérkőzés. Rendezi az Áfész Irodalmi est Február 15-én, ma 19 órai kezdettel az Áfész irodalmi estet rendez a Kőrisfa presz- szóban. A műsorban Drahota Andrea, Löté Attila és Lelket Péter szerepel. MOZIMŰSOR A megrögzött. Szovjet bűn­ügyi film. Előadás kezdete: 5 óra. A tojás. Színes francia film. Előadás kezdete: 7 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ARBÓZI ISKOLÁBAN A lopakodó Hold. Amerikai film. Előadás kezdete: fél 7- kor. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondok a kedves rokonoknak, régi munkatársaknak, ismerősök­nek. .iö szomszédoknak, akik drá­ga jó férjem Kiss Bálint hentes­mester temetésén megjelentek, fájdalmamban együtt éreztek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. Ozv. Kiss Báiintné. t A fennállásának 10. évét ünneplő intézmény egy fon­tos korszakot zárt le, s a kö­vetkező évtől új típusú isko­lával segítette az ország szak­embergondjainak megoldását. Ezzel a konzervipari szakem­berképzés területén megkez­dődik annak az országos okta­tási bázisnak a kiépítése, amely jelenleg működik Nagy­kőrösön. 1963-ig, az iskola éle­tének első évtizedében kiala­kul a korszerű szakmunkás- képzés, megindul esti és leve­lező tagozattal a technikus- képzés és abban az évben a szakközépiskolával a nappa­li tagozatú oktatás is közép­fokon. Változások Számos változás után az 1966/67-es iskolai év az új tí­pusú szakközépiskolai képzés kezdetét jelentette. 1967. szep­tember 1-től az iskola neve Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet-re módosult. Az iskola elhelyezési gondjai és az országosan növekvő szakmunkásigények áthidalá­sára kénytelenek voltunk ki­helyezett osztályokat nyitni, például Jászapátin, Kalocsán és Kecskeméten. Az 1969-es év legnagyobb eseménye az új szakmunkás- képzési törvény volt. Egysé­gesen rendezte a szakmun­kásképzés célját, meghatároz­ta feladatait, módját, a tanu­lók, iskolák, vállalatok kap­csolatát, kötelezettségeit. A szakmunkásképző iskolákat középfokú intézménnyé nyil­vánították. Az új szakmun­kásképzési jegyzék a szak­mák igényeinek megfelelően rendezte az emelt szintű és hagyományos képzést, s ennek megfelelően a konzervipar­ban emelt szintű, a sütőipar­ban pedig hagyományos kép­zést írt elő. Az 1969/70-es tanév ugyan­csak próbára tette a tanárok és diákok türelmét. A 14 osz­tálynak 6 tanterem jutott, s itt kellett megoldani a szak­köri és a tanulószobai fog­lalkozásokat is. Az externátui is egyre több gondot okozott; nagy anyagi megterhelést je­lentett a szülőknek, s a diá­kok ellenőrzése és ellátása sem bizonyult megfelelőnek. Év­ről évre tantermeket és tor­natermeket kellett bérelni, hogy az iskola munkája nagy­jából folyamatos legyen. A nehéz körülmények ellenére az lelkesítette a tanulóifjúsá­got és a tanári-oktatói gár­dát, hogy új otthonuk, a meg­közelítőleg 100 millió forin­tos beruházással megvalósu­ló iskolakombinát építése megkezdődött 1968-ban, az 1984-ben készített, beruházási program alapján. A tervezés Pintér Béla Ybl- díjas építész munkája. A 90,2 millió forint költséggel, épülő iskolában 16 tanterem, 4 elő­adóterem, 2 laboratórium 1970. szeptember 1-re elkészült. A 700 személyes diákotthon, a konzervipari és sütőipari tan­műhely, a 4 gépműhely és az 1200 személy ellátására alkal­mas konyha, valamint 690 négyzetméteres tornacsarnok építése csak a következő évre fejeződött be. A tanműhely ké­peinek beszerelése a tanév fo­lyamán vált lehetségessé. 1971. szeptember 1-től minden lé­tesítmény elkészült, s így a Ceglédi út 40. szám alatti is- koiakombinát megkezdhette a koncentrált oktatást. Alkal­massá vált a színvonalas ok­tató-nevelő munka ellátásá­ra, a területére eső népgazda­sági feladatok elvégzésére. Színvonalasak Kettős jubileumi évet kö­szönthettek az 1972/73-as tan­évben: a szakmunkásképző megalakulásának 20., a szak- középiskola 10. évfordulóját ünnepelte. Érdemes rövid ki­tekintést tenni az iskolában ekkor működő tanulócsopor­tokra. Nyolc szakközépiskolai osztály tanult nappali tago­zaton, valamennyi konzerv- és hűtőipari szakon. A levele­ző tagozaton tartósító- és hús­- ipari technikusok képzése ä folyt, egy IV. osztály sike- , rés képesítő vizsgájával e ré­- gi oktatási forma be is feje­- ződött. Esti szakközépiskola i Kalocsán és Nagykőrösön mű­- ködött. A 18 osztálynyi szakmun- , kástanuló szakok szerint 3 te­- rületen végezte munkáját: 7 ■ osztály volt konzervgyártó, 9 s osztály sütő-, és 2 osztály ba­- romfihús-feldclgozó szakos. Az- anyaiskolai osztályok mellett- Kecskeméten egy konzerves- kihelyezett osztály működött,- Kalocsán pedig 2 sütőipari : szakmunkásosztály tanítása : folyt. i Új formában ! Űj típusú felnőttképzési for- > ma indult 1973—74-ben: a • szkamunkások sZakközépisko­■ Iája. Újdonság még abban a . tanévben, hogy az új rendsze- i rű középfokú technikuskép­■ ző első évfolyamán kívül nem- ’■ zetközi szerződés alapján, al­■ gériai ösztöndíjasok konzerv­• gyártó szakemberré való kép- : zését is megkezdték. Megszűnt s az átlagosztályzat, megkez­■ dődött a szaktantermi oktatá­■ si forma előkészítése. • Az 1973/74-es tanév végén nyugdíjba ment Gyaraky Je­1 nő, aki csaknem 20 éven át ' volt a Toldi igazgatója. Áldo- 1 zatos munkája nyomán fejlő- ' dött az intézmény, s vívott ki magának városi, sőt, orszá­gos elismerést. Kiváló szerve­ző és irányító tevékenységét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el. Három éve a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem szer­vezetébe került át az intéz­mény, az egyetem Tanárkép­ző Intézetének gyakorlóisko- . Iája lett. Azóta folyamatosan ’ részt vesz a tanárképzés mun­kájában is. A szervezeti válto­zás az iskola pedagógiai és kutatótevékenységére igen te­vékenyen hatott, javította , munkája színvonalát. Szabó Attiláné (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom