Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

1878. FEBRUAR 15., SZERDA

Heti jogi tanácsok

• A kisajátítás alaki és ér- ! deml feltételei.

A kisajátításról nemrég I megjelenít rendelkezés gyakorlati tapasztalatai arra hívják .fel figyelmünket, hogy egyes helyeken anélkül rendelik el a kisajátítást, hogy meglennének a kisajátítás alaki és érdemi feltételei. Erről — ismertetve a hivatalos állásfoglalást is — az alábbiakban adunk tájékoztatást:

Az illetékes tanács igazgatási osztálya mielőtt a kisajátítást elrendeli, köteles megvizsgálni, hogy a kérelem megfelel-e a szükséges törvényi feltételeknek. Ezek:

— szabályosan elkészített-e a kisajátítási kérelem;

— a kérelmet arra jogosult terjesztette-e elő;

— a kisajátítást kérő — a számára a jogszabályban biztosított — közérdekű célok valamelyike alapján nyújtotta-e be kérelmét, a közérdekű cél tartalma megfelel-e a kisajátítási kérelem tartalmának;

— a kisajátítási kérelem előirt mellékleteit becsatolták-e;

— a kért kisajátítás valóban szolgálja-e a közérdeket;

— a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani.

Az alaki feltételek lényegében változatlanok. Jelentős a változás az érdemi feltételeknél: új hatáskört jelent a közérdekűség érdemi elbírálása és az is, hogy vizsgálni kell; a közérdekű célt akisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani.

a) Hogy a konkrét kisajátítási kérelem valójában közérdekű-e (vagy méginkább: nem ellentétes-e a közösség érdekeivel), azt az ügy összes körülményének mérlegelése alapján lehet eldönteni.

b) Előfordulhat, hogy a közérdekű cél reális, a kisajátítás szükséges, de az nem a kért helyen indokolt. Ilyen eset lehet, ha például a kisajátítás utáni tervezett beruházás — a bűz-, a zajártalom, a fertőzőveszély miatt — sértené a lakosság érdekeit. Erre természetesen már a területfelhasználás engedélyezésekor, a házhelyterület kijelölése során, a telekátalakítás elrendelésénél stb. figyelmet fordítanak. Mindezek jogerős hatásági határozat alapján történnek. Ha a jogerős hatósági határozat és a kért kisajátítás területkimutatása összhangban van, az igazgatási osztály vélelmezheti, hogy a kért kisajátítás az adott helyen indokolt.

A két új rendelkezés garanciális jellegű. Szükség esetén e feltételek vizsgálatához az igazgatási osztályok szerezzék be a társszakigazgatási szervek (építésügyi, mező- gazdasági, kereskedelmi hatóság) véleményét.

Ha a kérelemből, illetőleg annak mellékleteiből a kisajátítás alaki és érdemi feltételeinek meglétét nem lehet megállapítani, akkor a kisajátítást kérőt — határidő megjelölésével — hiánypótlásra kell felhívni

Ha a kisajátítást kérő ezt határidőre nem teljesíti, vagy a kisajátítás alaki és érdemi feltételeit megnyugtatóan továbbra sem tudja igazolni, akkor kérelmét el kell utasítani. Az elutasító határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak van helye. Ha a kisajátítás érdemi és alaki feltételei megvannak, akkor erről külön határozatot nem kell hozni.

Ha az ügyben az előmunkálatok engedélyezését kérik, a kisajátítás érdemi feltételeinek meglétét vizsgálni kell. A kisajátítás alaki kellékeit (kérelem, felszereltség stb.) ekkor még nem kell megkövetelni.

• A felajánlott cserelakás

megfelelőségéről.

Nemrég foglalkoztunk a tulajdonos lakásfelmondással kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről. Most egyik olvasónk közérdekű kérdést vetett fel cikkünkkel kapcsolatban. Az a kérdés, hogy, ha a bérelt és a cserelakás alapterülete lényegesen eltér egymástól, a cserelakást megfelelőnek lehet-e tekinteni.

Olvasónk leveléből azt is megtudtuk, hogy régi típusú bútorai vannak, és az újonnan felajánlott modern lakásokban nem minden bútor helyezhető el. Arra kényszerülnének, hogy bútoraik egy részét értékesítsék, ami után viszont a teljes berendezés veszítené el értékét.

A bírói gyakorlat szerint, ha a cserelakás alapterülete lényegesen eltér a bérelt lakás alapterületétől és a bérlő bútorzata sem helyezhető el a felajánlott lakásban, ezek a körülmények alapul szolgálhatnak annak megállapítására, hogy a cserelakás nem megfelelő. A körülményektől függően azonban az sem kizárt, hogy ilyen esetben kártérítést kapjon az illető. Természetesen stílbútor esetében a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felajánlott cserelakás nem megfelelő.

A cikkünkben foglaltakat tehát így kell értelmeznie olvasónknak.

• A terhes nők védelméről.

Több olvasónk olyan kérdéssel fordult hozzánk, hogy a terhes nőt milyen védelem illeti meg a munkahelyéin.

Nemrégen az Aggódó kismama jeligével kapcsolatban is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, úgy látszik azonban, hogy cikkünk felkeltette az érdeklődést, mert többen keresték meg bennünket telefonon is.

A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó nőt terhessége 4. hónapjának kezdetétől a szoptatás 6. hónapjának végéig kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma 57. számú állásfoglalásában kimondja, hogy az azonos munkakörön belül, de kedvezőbb munkafeltételekkel foglalkoztatott dolgozó nő átlagkeresete ilyen esetben sem csökkenhet. Az állásfoglalás azt

Tíz nap rendeletéiből

az esetet veszi alapul, amikor a dolgozó nő kérelmére a munkáltató azonos munkakörön belül biztosít — a terhes nő egészségi állapotának megfelelő — munkabeosztást. Előfordul azonban, hogy a munkáltató erre nem hajlandó, és a dolgozó nő kérelmét azzal utasítja el, hogy a jogszabály csak a munkakör megváltoztatását írja elő, egyébként nem kötelezi a vállalatot a munkakörülmények, a munkafeltételek módosítására. Ez az álláspont ellentétben áll — az L. B. munkaügyi kollégiuma 99. számú állásfoglalása szerint is — a jogszabályok helyes értelmezésével. Az említett rendelkezés szerint ugyanis a dolgozó nőt a megjelölt időszak tartalma alatt kérelmére — orvosi vélemény alapján — szükség esetén a vállalat még egészségi állapotának megfelelő más munkakörbe is köteles áthelyezni. Ennek megoldása természetesen több nehézséget teremt a vállalatoknak. A helyes értelmesős szerint, a Munka Törvénykönyv végrehajtási rendelete 23. §-ának (4) bekezdésében kimondott vállalati kötelezettség értelmében a munkáltató köteles a terhes nőt azonos munkakörön belül is tehát, egészségi állapotának megfelelő más munkahelyen, vagy munkakörülmények között foglalkoztatni. Így például a bolti eladónőt, aki az alagsorban rosszul szellőző, vagy fűtetlen részlegben dolgozik, a vállalat köteles levegős, szellőztethető, földszinti részlegében továbbfoglalkoztatni.

Az egyik jelentkező olvasónk egy tanyai iskolában tanít. Erre is van állásfoglalás, mert kérelmére és orvosi vélemény alapján, a tanyai iskolából köteles az illetékes oktatási szerv a tanítónőt áthelyezni a körzeti iskolába, ha a tanyai iskola naponkénti megközelítése egészségi állapotát veszélyezteti

Dr. M. J.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

A törzsgárdatagságról

Panasszal fordult egy tanító a döntőbizottsághoz, mert a pedagógusnapra az ezer forint törzsgárdajutalmat nem kapta meg. A bizottság a beadványt, hatáskör hiányára hivatkozva, elutasította, mire az illető a munkaügyi bírósághoz fordult Itt szintén elutasító döntést hoztak, mert a törzsgárdatagságot nem látták bizonyítottnak. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolásában a Legfelsőbb Bíróság a következő, iránymutatóul szolgáló álláspontot fejtette ki:

A törzsgárdák létrehozásáért és továbbfejlesztéséért o gazdasági és mozgalmi vezetők egyaránt felelősek. A törzsgárdatagság feltételeit, jogait és kötelezettségeit szabályzatban kell rendezni. A tagság a felvételiéi keletkezik és — a kizárás esetén kívül — akkor szűnik meg, ha a munkaviszony is megszűnik. A felvételről a gazdasági vezető és az illetékes szak- szervezeti szerv egyetértésben dönt. Aki a követelményeknek nem felel meg, nem lehet törzsgárdatag, ha pedig méltatlanná válik rá, a tagok sorából kizárható. Ezt a döntést azonban részletesen indokolni kell.

Az iskola Igazgatójának vallomása szerint a törzsgárda-jutalmazásra jogosultak jegyzékét le kellett adni a városi tanács vb művelődési osztályának és ebben a tanító neve is szerepelt Később azonban az iskola és a pedagógus között vita keletkezett s emiatt úgy határoztak: az illető ne legyen törzsgáirda- tüg. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy csak kizárásról, tehát arról lehet

szó, hogy az iskola által sérelmezett bizonyos magatartás miatt a tanítót a törzs- gárdatagságra méltatlannak találták. Ebben az esetben azonban az illetőt erről indokolt, írásbeli határozattal értesíteni kellett volna. Ez nem történt meg, hanem az iskola egyoldalú intézkedésével, a pedagógus részére már számfejtett ezer forint jutalmat, a városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályá- nak visszautalták.

Abban az esetben, ha a törzsgárdatagsági felvétel megtörtént és a dolgozó olyan jutalomra tart igényt, amire neki meghatározott feltételek mellett joga van, a juttatást peres úton is követelheti. Ha pedig kétség merül fel, hogy valaki a törzsgárdába felvételt nyert, vagy sem, a munkaügyi vitát elbíráló szerv e kérdés eldöntésére bizonyítást folytathat le. A bíróságnak tehát meg kellett volna győződnie arról, hogy — az erre a célra kijelölt bizottság javaslata alapján — a tanítót a törzsgárdatagok sorába felvették-e. Erre vonatkozóan — a jegyzőkönyv vagy feljegyzés híján — tanúvallomásokon kívül — bizonyítékul szolgálhat például, hogy az előző években kapott-e ilyen címen jutalmat vagy az iskolának a felügyeleti szervhez intézett levele, amelyben fölsorolja azokat a dolgozókat, akik részére a pedagógusnap alkalmából tagságuk alapján jutalom átutalását kéri.

Amennyiben megállapítható, hogy a pedagógust a törzs- gárdatagságra korábban alkalmasnak találták, majd erre később érdemtelenné vált, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy kizárása milyen formában történt. Ezzel kapcsolatban ugyancsak alapos, mindenre kiterjedő bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Enél- kül az ügyben megnyugtató döntést nem lehet hozni Tekintve, hogy a munkaügyi bíróság ezen alapvető jelentőségű jogpolitikai irányelveket és a polgári perrendtartás szabályainak megtartását egyaránt elmulasztva, a tényállást nem derítette fel, csupán az iskola képviselőjének előadására támaszkodva döntött, ezért ítélete megalapozatlan és új eljárásra van szükség. 1

Felmondás átszervezés miatt

Egy vállalat elhatározta, beolvad egy másikba. Az előkészületek során megállapították: az egyik adminisztrációs munkakör felesleges, ezért átszervezés címén egy tisztviselőnek felmondtak. Az illető a felmondás hatályon kívül helyezéséért pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetnek azzal az indokolással adott helyt, hogy a felmondás csak akkor jogszerű ha az annak alapját képező ok már a közléskor megvalósult. Az átszervezésnek befejezett ténynek keli lennie. A folyamatos átszervezés nem tekinthető ilyen alapos okJogszabályok a módosított PTK végrehajtására

Tájékoztat az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője

Március elsején életbe lép a módosított Polgári Törvény- könyv. A törvényhozás öt hónapot engedélyezett a terjedelmes, mintegy 700 paragrafus-' ból álló kódex rendelkezéseit végrehajtó, részletező jogszabályok meghozatalára. Idő-j közben megszületett a hatályba lépéséről gondoskodó törvény- erejű rendelet, és egy sor más magas szintű jogszabály. Hol tart a PTK új rendelkezéseivel összefüggő jogszabályren- dezési munka? — erről adott tájékoztatót dr. Petrik Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője.

Kétségtelen,^ hogy a törvény elfogadása óta a minisztertanácsi és a miniszteri rendeletek sorában megszaporodtak a polgári jogi szabályok. Maga a PTK is több kérdésben külön törvényre, minisztertanácsi rendeletre bízta a részletes szabályozást. így született meg néhány héttel ezelőtt az állami vállalatokról szóló törvény, amely átfogó szabályozással kapcsolódik á PTK-nak az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseihez. A módosított Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján törvény- erejű rendelet született a gazdasági társulások egyes típusairól, ez a paragrafussor egészíti ki a jogi személyiséggel felruházott betéti társulás, a közös vállalat és az egyesülés PTK-ban rögzített alapvető szabályait. Részletesen meghatározza a társulások belső viszonyait, a tagvállalatok részvételét, és annak módját az ügyek intézésében, a külföldiek esetleges részvételét a gazdasági társulásokban. A Mi. nisztertanács új rendelete a gazdálkodó szervezetek szerződéseire vonatkozó részletes jogszabályokat tartalmazza. E fontos polgári jogi kapcsolatokat — a korábbi mintegy 40 alacsonyabb szintű, főleg miniszteri rendelet és utasítás helyett — most egyetlen magas szintű jogszabály foglalja ösz- sze. Részletes útmutatást ad a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződései, nek megkötésére, tartalmára. Meghatározza a szerződés módosításának feltételeit és a teljesítés követelményeit. Ugyancsak rendelkezik a szerződésszegés következményeiről, s a kötelességmulasztók ellen alkalmazható szankciókról.

A PTK hatályba lépéséig elkészül az utazási szerződésen részletes szabályaival foglal kozó új kormányrendelet is. Korábban sem a PTK. sem más jogszabály nem foglalkozott e kapcsolatok esetleges konfliktusainak rendezésével A PTK — az alapvető szabályok rögzítésével — változta tott a helyzeten. A készülő kormányrendelet kétféle típusú szerződéssel foglalkozik majd: az utazást szervező szerződéssel. valamint az utazást közvetítő szerződéssel. Amikor például az iroda közvetítő szerepre vállalkozik, mintegy az ügyfél megbízásából jár el.

Ilyenkor1 arra van szükség, hogy kellő gondossággal válassza ki azt a külföldi partnert, akire az utasnak ígért szolgáltatások teljesítését bízza.

Ugyancsak befejezés előtt áll a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések részletes szabályait összefoglaló kormányrendelet előkészítése, amely a PTK több új rendelkezésépek végrehajtását segíti elő. Egy korábbi kormányrendelet és több miniszteri ütasíA magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 40/1971. (XII. 29.) PM számú, és az ezt módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Pénzügyi Közlöny

3. számában találják meg az érdekeltek.

A takarékszövetkezetek 1978. évi hitelezési tevékenységéről

ugyancsak ebben a közlönyben található meg a Pénzügyminisztérium 303/1978. PM Min. Titk. közleménye.

A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszerének módosításáról a Minisztertanács 1005/1978. szám alatt határozatot adott ki. (Tanácsok Közlönye 5. szám.)

Az egyetemek nappali tagozatán végzett pályakezdő jogászok munkába lépéséről kiadott igazságügyminiszteri

| rendeletet (1/1978. IM) a Tanácsok Közlönye 5. számában I találják meg az érdekeltek.

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról az 1978. évi 2. tvr. rendelkezik. (Magyar Közlöny 6. száma.)

A Munka Törvénykönyvéről, és annak végrehajtási rendelkezéséről szóló jogszabályok módosításáról az 1978. évi 3. tvr. és a 8/1978. (II. 1.) MT rendelkezés intézkedik. (Magyar Közlöny 6. száma.)

A gazdasági társulásokat ismét szabályozták, az erre vonatkozó rendelkezéseket az 1978. évi 4. tvr. és a 9/1978. (II. 1.) MT rendeletek szabályozzák. (Magyar Közlöny 6. száma.)

tás helyébe lép majd a külkereskedelmi vállalatok szerződéses kapcsolatait rendező kormányrendelet. Módosításra vár még a termékforgalom szabályairól szóló kormány- rendelet, s ugyancsak hozzá kell igazítani a PTK új, korszerű szabályaihoz a munkajog kártérítési rendelkezéseit.

nak. ezért a felmondást hatálytalanítani kellett.

Törvényességi óvásra á Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett és a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a Munka Törvénykönyve értelmében a vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie és abból az oknak világosan ki kell derülnie. Ebben az esetben a vállalat ezeknek a feltételeiknek eleget tett. Dolgozójával közölte, hogy munkaviszonyát átszervezés miatt szünteti meg. A felmondás jogszerűségének nem feltétele, hogy az átszervezés már a közlés időpontjában befejezett tény legyen, mint ahogyan a munkaügyi bíróság ítélete kimondta. Az átszervezés rendszerint hosszabb ideig tart Egyetlen munkáltatótól sem várható el, hogy fölöslegessé vált munkaköröket az átszervezés befejezéséig fenntartson. Munkaügyi perben nem lehet vizsgálni, hogy az átszervezés célszerű volt-e, illetve az egész szervezeti egységet érintette-e. A felmondó intézkedés hatályon kívül helyezésével a munkaügyi bíróság jogszabályt sértett.

Ha. E.

A szakszervezeti jogokról a Házi Jogtanácsadóban

A Házi Jogtanácsadó januártól havi folyóiratként jelentkezik az olvasóknál. Az idei első száma a szakszervezeti jogokat ismerteti hasábjain. Tekintve, hogy elég szerteágazó ez a téma, a kiadvány nyolc különálló fejezetben foglalja össze az idevágó gazdag anyagot.

Munkáról, illetőleg a munkával kapcsolatos jogokról lévén szó, a Munka Törvény- könyvéből kell kiindulni, hiszen ez tartalmazza az erre vonatkozó általános kötelezettségeket és jogokat. A kiadvány ebből a szempontból a Munka Törvénykönyvében található törvényes előírások különleges feldolgozásának is tekinthető, mely — célja és szándéka szerint — ezúttal a szervezett munkavállalók, s az őket képviselő választott szervek jogaira kívánja felhívni a figyelmet.

Az első fejezet a véleményezési (pontosabban a meghallgatási, az egyetértési és közös döntési, a javaslattételi) joggal foglalkozik, különös tekintettel a kollektív szerződések megalkotására. De mert a

véleményezésben nem merülhetnek ki a szakszervezetek jogai, a téma szükségszerűen átvezet a többi fejezetre. Ezek közül a másodiknak és a harmadiknak az ellenőrzési jog és a kifogásolás a mondandója (ez utóbbira nézve részletes útmutatást nyújt, hiszen itt nemcsak az esetleges kifogás okának, hanem a kifogásolás megfelelő módozatainak is megvan a maguk nem lényegtelen szerepe). A közreműködési jogot taglalja a következő fejezet, elsősorban a mun. kaügyi vitákkal kapcsolatban, s ez aztán ismét átvezet egy másikba, melynek tárgya: a jogsegélyszolgálat. A hatodik és a nyolcadik fejezet az önálló szabályozás és döntés jogával, illetőleg a bizalmi jogaival foglalkozik.

A számot a szokásos rovatok (Kis értelmező szótár, Hol intézik?, Oj jogszabályokról — röviden, Jogsegélyszolgálat, Időszerű teendők, Változott!, Válaszolunk), valamint a budapestieknek a fővárosi szabályozásokról szóló külön ismer, tetés, s a Magyar Közlönyben közzétett új jogszabályok tárgymutatója egészíti ki