Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

PEST MEGYEI B&KMaaaáBS VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ára 80 íillrr 1978. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Németh Károly a Csepel Autóban Németh Károly Koós Jánosnéval beszélget. Középen Kopácsi Ist­ván, az 5. számú gyár vezetője. I " Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a I Csepel Autógyárba látoga- 1 tott. A látogatásra elkísérte | Cservenka Ferencné, az = MSZMP Központi Bizott- ! ságának tagja, a Pest me- | gyei pártbizottság első tit- I kára. A vendégeket a gyár | bejáratánál Novák Béla ve- | zérigazgató és Fövényesi | Ervin, a pártbizottság tit- B kára fogadta. A vállalat vezérigazgatója és az egyes szakágazatok igaz­gatói részletesen tájékoztatták a Központi Bizottság titkárát a Csepel Autógyár gazdasági helyzetéről, a termékszerkezet átalakításáról, az idei felada­tokról. A többi között el­mondották, hogy az idén már 83 százalék lesz az új ter­mékek aránya, s jelentősen növekszik a tőkés export, a tavalyi 5,8 millió dollárral szemben eléri az 15 millió dol­lárt. Ezt követően Németh Ká­roly megtekintette a gyár mú­zeumot, ahöl a korábbi termé­kek mellett az új D 750 tí­pusú speciális tehergépkocsik­ról készült ábrákat is bemu­tatták. E járműből az idén már többszáz darabot exportál a gyár normál kivitelben. Fel­használható tej, konténer, fo­lyékony műtrágya szállítására, s ugyanakkor kialakítható munkásszállító autóbusz cél­jára is. A múzeum után a többi gyáregységbe vezetett a láto­gató út. A motorgyáregység hengerpersely üzemében Koós Jánosné gépmunkás, a Május 1. vállalati kiváló brigád ne­vében köszöntötte a Központi Bizottság titkárát, s emlékül a gyár egyik régi termékének, a forgattyús tengelynek kicsi­nyített másával ajándékozta meg. Németh Károly emlékso­rokat írt a brigád naplójába. A forgácsoló üzemben Var­ga Józsefné maróssal váltott szót, aki férjével együtt ugyan­abban a műhelyben dolgozik tíz esztendeje. Munkatársaik­kal nagy érdemeket szereztek az üzem kiváló címének el­nyerésében, amelyet az idén is megpályáztak. A járműgyár Oerlikon al- vázgyártó üzemében Lukácsi Gábor gyártásvezető és Toldi Antal a pártvezetőség titkára a többi között elmondotta: ha lenne elegendő munkáskezük a jelenleginél sokkal ütemeseb­ben tudnának dolgozni az új, korszerű berendezésekkel. Itt is kerültek emléksorok a nap­lóba. Ásin Gábor brigádtag arról szólt, hogy a vállalati kiváló brigádjuk — a Május 1. — minden tagja alapítónak számít az üzemben. Kezdettől részt vettek munkahelyük ki­alakításában. Az autóbusz gyárrészleg 22 ezer négyzetméteres csarnoká­ban folyó munka megtekinté­se után Németh Károly a szer­vokormány-gyártással ismer­kedett. Tomanó József üzem­vezető és Pleyer János a párt­vezetőség szervező titkára is­mertette az egyes technoló­giai műveleteket Elmondták, hogy korszerű termékükből az idén már több mint 30 ezret gyártanak, melyből jelentős rész exportra kerül. Ebben az üzemben dolgozik a vállalat kétszeresen kiváló közössége, a Komócsin Zoltán brigád. Le­gyenek méltóak névadójukhoz — írta a többi között napló­jukba Németh Károly. Az üzemlátogatás a Volvo- Lapplander gyárrészlegben fe­jeződött be. Itt Becz István csoportvezető, a szerelőszalag KISZ-fiataljai nevében kö­szöntötte a Központi Bizottság titkárát. Tátrai Antal műszaki vezető elmondotta: valameny- nyien törekednek a kifogásta­lan minőségű munkára, hogy a tőkés exportra kerülő kis- terepjáró gépkocsik öregbít­sék a gyár hírnevét külföldön. B. L. Vörös vándorzászlót nyert a MÁV Budapesti Igazgatósága Pest megye szállításait is eredményesen biztosították A MÁV Budapesti Igazgató­sága tervét 930 000 tonnával túlteljesítve, az előző évinél 1,3 millió tonnával több árut fuvarozott el tavaly a MÁV Budapesti Igazgatósága, jólle­het a legfontosabb munkakö­rökben ötszázzal csökkent a létszáma. E sűrített eredmények alap­ján javasolta pénteken Szűcs Zoltán vezérigazgató a Vas­utas Szakszervezet elnökségé­nek, hogy legyen a vasútigaz- gatóságok tavalyi munkaver­senyének győztese a MÁV Bu­dapesti Igazgatósága. A vezér- igazgató beszámolt arról, hogy a vasút 1977-ben a tervezett 132 millióval szemben 133,8 millió tonna árut szállított el. A rekordteljesítmény igen ne­héz feltételek között született, a kimagasló eredményekhez nagyban hozzájárult a vasút- igazgatóságok hagyományos versenye, amely a dolgozók ju­bileumi munkaverseny kezde­ményezéseivel párosulva lehe­tővé tette, hogy a vasút kielé­gítse a népgazdaság szállítá­si igényeit. Elismeréssel szólt az előterjesztés a szegedi vas­utasokról is, akik a zsúfolt fő­városi pályaudvarokat teher­mentesítve Budapest kikerülé­sével továbbították a területü­kön átmenő vonatokat. Az elnökség az előterjesztés alapján, a MÁV vezérigazgató­jával egyetértésben, 1977. évi eredményes munkája alapján a budapesti vasútigazgatóság­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken fogadta Benjamin Lucien Clare rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követet, Jamaica új magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja teg­nap Fábiánsebestyénre láto­gatott, ahol részt vett és fel­szólalt a Kinizsi Termeié szö­vetkezet zárszámadó közgyűlé­sén. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap fogadta Abu Bakr Ali el She- rif líbiai külkereskedelmi mi­nisztert, aki a magyar—líbiai gazdasági együttműködési ve­gyesbizottság negyedik ülés­nak ítélte oda a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének vörös vándorzászlaját, míg a szegedi vasútigazgatóság munkaver­seny sikereit oklevél adomá­nyozásával ismerte el. szaka alkalmából tartózkodik Budapesten. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete tegnap filmkoktélt adott a februári győzelem 30. évfordulója al­kalmából. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke vezetésével magyar víz­ügyi delegáció utazott a Nigé­riai Szövetségi Köztársaságba. Ivan Borodavcsenko, a Szov­jetunió meliorációs és vízgaz­dálkodási miniszterhelyettese, a magyar—szovjet vízügyi tár­gyalások befejezése után, teg­nap elutazott Budapestről. A gazdaságpolitikai munka a megyei pártbizottság ülésén Határosat as tetei cselekvést programról Pénteken délelőtt Budapesten, a megyei pártszékházban ülésezett az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályá­nak vezetője. Részt vettek az ülésen a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a járási, a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbi­zottság osztályvezetői, országgyűlési képvise­lők, Pest megye több ipari és mezőgazdaság: üzemének vezetői, pártszervezeteinek titkárai. Az ülés napirendjén jelentés szerepelt az 1977. évi gazdaságpolitikai cselekvési prog­ram végrehajtásáról, valamint az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatokról, s ez utóbbihoz kapcsolódva az idei megyei cselekvési prog­ramot is megvitatta a pártbizottság. A napi­rend előadója Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára volt, aki az írásos jelen­téshez előadói beszédet fűzött. A népgazdaság fejlődésével összhangban A szóbeli beszámoló az írá­sos anyaggal egybehangzóan egészében véve sikeresnek ér­tékelte Pest megyében az 1977-es gazdaságpolitikai mun­kát. Körvonalazva fő jellem­zőit, mindenekelőtt azt állapí­totta meg, hogy — a párt XL kongresszusának útmutatásai szerint — igyekeztek a megyé­ben erősíteni a hosszabb távú feladatok kimunkálását. A megyei koncepciókat egyeztet­ték a népgazdaság fejlesztési terveivel. Támogatták és se­gítették a megyei pártszervek a vállalati programok elkészí­tését o termékszerkezet kor­szerűsítésére, a műszaki fej­lődés meggyorsítására, a mun­ka szervezettségének javításá­ra. Ezzel párhuzamosan ope­ratívabban léptek fel a párt- szervezetek, az apparátus a problémák megoldása, a zava­rok elhárítása érdekében. A tervszerűség és az operativitás tehát egymást kiegészítve fej­lődött. Tovább nőtt a párt- szervezetek aktivitása, a kommunisták egysége. Az össz­hang és a munkamegosztás jó a megyei pártszervek, a me­gyei tanács, a tömegszerveze­tek és az érdekképviseleti szervek között. Az elért eredményekről szól­va a megyei pártbizottság tit­kára különösen fontos vonás­nak jelölte meg a tömegek cselekvő aktivitását, amelyet a szocialista munkaverseny és a társadalmi munka fejlődése mutat. Az írásos jelentéshez kapcsolódva, fontos jellemző­ként beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibon­takozott széles körű munka­versenyről. Az éves eredmé­nyekben — mint hangsúlyoz­ta — jelentős szerepe volt an­nak, hogy tulajdonképpen minden termelő kollektíva csatlakozott a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigád­jainak a felhívásához, s a fel­ajánlások jelentős részben a minőségi tényezők javítására irányultak. A legtöbb üzem szocialista brigádjai már csat­lakoztak a Láng Gépgyár felhívásához, vagyis tovább folytatják a munkaversenyt. Ehhez kapcsolódva a tavalyi munka lényeges vonásának jelölte meg a megyei pártbi­zottság titkára azt is, hogy je­lentősen növekedett a társadal­mi munka. Ennek köszönhe­tően fejlődött a tanácsi beru­házás, a sok gond ellenére si­került túlteljesíteni a lakás-, iskola- és óvodaépítési progra­mokat, valamint szerepe van — az állami építőipari válla­latok dolgozói mellett — ab­ban is, hogy a gyorsított prog­ramnak megfelelően épül a kistarcsai kórház. Számadatok bizonyították a megyei pártbizottság elé be­nyújtott előterjesztésben, hogy a vállalatok komolyan vették a népgazdasági igényeket. Az ipari termelés 7—7,5 százalé­kos, a tőkés export 60 százalé­kos növekedése különösen erre mutat. A termelés általában egyenletesen, a tervekkel össz­hangban növekedett. A gazda­sági vezetők és a politikai szer­vek túlteljesítésre ott ösztönöz­tek, ahol á piac ezt igényelte. A piaci munka, de különösen a tőkés export növelése nem volt könnyű. Kiemelkedő ered­ményt ért el a DKV, valamint a Mechanikai Művek (ez a ta­valyi termékmennyiség több­szörösét értékesítette tőkés piacokon), az Ipari Műszer­gyár a Csepel Autógyár. To­vábbra is nagyon kedvezőtlen piaci körülmények között, de teljesítette exportfeladatait a Forte. A konzervipari vállala­tok 24 százalékkal értek el az előző évinél nagyobb dollár­árbevételt. Jól fejlesztették a tőkés piacon is kelendő ter­mékek gyártását a kiemelt vállalatok Pest megyei gyárai, közülük is legjobban a Ganz Árammérő Gyár, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egysége. A piac hatására haj­tottak végre termékszerkezet­módosítást a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalatnál, a PEVDI- nél és a Váci Kötöttárugyár­nál. Részletesen szólt a megyei pártbizottság titkára arról is, hogy a pártmunkában milyen feladatok várnak a párt Köz­ponti Bizottsága 1977. október 20-i határozatának végrehajtá­sában, amely lényegében még ezután bontakozik ki. A dol­gozók nagy figyelemmel kísé­rik ennek kapcsán, hogy a termelési szerkezet főbb kér­déseiben az adott vállalatnál, üzemben a párt vezető testü­leté hogyan foglal állást. Ez­zel együtt a pártszervezetekre hárul, hogy a termelésátalakí­tás során különös figyelmet fordítsanak az emberi viszo­nyokra, a munkaviszonyokra. Fel kell készíteni a kollektí­vákat az új feladatokra felvi­lágosító szóval, a feladatok jelentőségének megismerteté­sével is. Egyértelműen tovább kell ja­vítani az idén — hívta fel kü­lön is a figyelmet a szóbeli beszámoló — a termelés és az értékesítés összhangján. Az idén hangsúlyozottabban előtérbe kerül az is, hogy a fejlődés minőségi tényezői fon­tosabbak legyenek a mennyi­ségi növekedésnél. Helyesen kell eldönteni, hogy miből van szükség több termékre, és számításba kell venni, hogy milyen áron tudjuk előállítani. Nem minden mennyiségi nö­vekedés hasznoshoz országnak. Ezt — a cselekvési program szellemében is — minden adott munkahelyen meg kell vizsgálni és megkeresni a jobb, az ésszerűbb munka, a haté­konyabb gazdálkodás lehető­ségeit. A beruházások értékelésével viszonylag sokat foglalkozik az írásos jelentés, részletesen megszabja a tennivalókat a cselekvési program is. Ehhez azt fűzte hozzá a megyei párt- bizottság titkára, hogy a leg­nagyobb gondot a tervező és építőipari kivitelező kapacitás elégtelensége, valamint az összhang és a szervezettség hiányai okozzák. Az idén fő­ként o népgazdasági jelentő­ségű kiemelt beruházásokat kell segíteni, amelyek most befejező szakaszba lépnek. A kistarcsai kórházat is év végén kell átadni. Ez megkülönböz­tetett tennivalót jelent a párt­ós állami szerveknek, üze­meknek. Sok exportra termelő vállalatunk, szövetkezeti be­ruházás, új gyártó kapacitás is megkezdi munkáját az év folyamán. A gazdasági veze­tőknek, pártszervezeteknek mindent el kell követniük, hogy határidőre, sőt, ahol le­het, még előbb lépjenek be a termelésbe. De ez sem elég — mondotta Balogh László —, hanem az eredeti exportválla­lások teljesítésében, az előírt hatékonysági mutatók elérésé­ben se adjunk magunknak engedményeket! A beruházások ütemét — mint a cselekvési program is megszabja — különösen gyor­sítani kell a szőlő- és gyü­mölcstelepítésben, az élelmi­szertároló és feldolgozó kapa­citás biztosításában, a víz- és csatornaművek fejlesztésében. Ezek mellett természetesen változatlanul rendkívül fon­tos az iskolák, gyermekintéz­mények, az állami célcsopor­tos lakások és a magánlakások építése. És ebbe a kategóriába sorolandó a megye összes egészségügyi beruházása. Mindez együttesen igen ko­moly tennivalók elé állítja az építőipart. Igényli műszaki fejlesztésük meggyorsítását is. A vállalatok, szövetkezetek gazdasági helyzetéről egybe­hangzóan állapította meg az írásos és szóbeli előterjesztés, hogy megfelelő a tavalyi dina­mikus termelésnövekedés, a megfelelő értékesítés, a ki­egyensúlyozott gazdálkodás eredményeképpen. Nőtt az ipari és a mezőgazdasági vál­lalatok nyeresége, az építőipar jövedelmezősége szintén fej­lődött, bár egyes területeken még nem kielégítő. A szövetkezetpolitika né­hány kérdéséről szólva arról adott számot a megyei pártbi­zottság titkára, hogy sikerült végrehajtani a Politikai Bi­zottságtól 1975-ben kapott fel­adatot: minden fővárosi ter­melőszövetkezet egyesült szom­szédos Pest megyei . szövetke­zetekkel, s ezzel kiszabadultak a termőterület állandó csökke­nésének szorításából. Fontos jellemzője volt az elmúlt évnek a kistermelői kedv fellendülése is, amelyre jól hatottak az állami kedvez­mények. Lényegesen megvál­tozott a termeltető és felvá­sárló vállalatok, a fogyasztási szövetkezetek és — ami külö­nösen döntő jelentőségű — a mezőgazdasági nagyüzemek szervező, segítő munkája. Sok várható a MÉSZÖV kezdemé­nyezésétől, amellyel progra­mot hirdetett egyes vidékeken a zöldség- és gyümölcsterme­lés tájjellegű szakosodásának és a korszerű fajták elterjesz­tésének a segítésére. — Jónak tartjuk az elindu­lást. Most arra van szük­ség, hogy az elkezdett munka tartóssá váljon, állandósuljon. A termelés feltételeinek a megteremtésére, a termékek felvásárlására legalább olyan nagy szükség van, mint az el­múlt években — mondotta Balogh László, majd összegzé­sül fölhívta a figyelmet a kö­vetkezőkre: — A legjobbak példái, de a bírált hiányosságok is azt igazolják, hogy vannak továb­bi tartalékok a gazdaságunk­ban, az idei feladatok is tel­jesíthetők. A szóbeli beszámoló után megkezdődött az előterjesztés vitája. Vita és határozathozatal A megyei pártbizottság tag­jai, illetve a meghívottak kö­zül — sorrendben — a követ­kezők mondták el véleményü­ket az elmúlt esztendei érté­kelésről és a célkitűzésekről: Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Mgtsz elnöke. Énekes Béla, a Lenfo­nó és Szövőipari Vállalat fő­osztályvezetője, a központ pártalapszervezetének titkára, Cselényi Dezső, a monori já­rási pártbizottság első titkára, Molnár János, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Kovács Antal, dr. Koncz Károly, a váci Híradás- technikai Anyagok Gyárának igazgatója, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, dr* Sán- dorfi László, a monori MEZŐGÉP Vállalat igazgatója. A felszólalók mindegyike egyetértett az előterjesztések­kel, kiegészítve saját munka- területének tapasztalataival. A megyei pártbizottság — Balogh László vitaösszefoglalója után — elfogadta a jelentést, és határozattá emelte az idei cselekvési programot. Az elnöklő Arató András, a megyei pártbizottság titkára zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóberi és decemberi határoza­tával összefüggésben ki-ki a maga munkájában, a hatás­körébe tartozó gazdasági egy­ségben juttassa érvényre a megyei célkitűzéseket. (Az 1978. évi megyei cse­lekvési programot mai la­punk 2. oldalán közöljük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom