Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
Lesz városi múzeum Bemutatják a múlt emlékeit ■ • ötszázezer forint műtárgyakra A moziiskola Gödöllő legrégebbi épülete. A 'városfejlesztési tervek már régen kijelölték újabbkori hivatását, évek múltán — kitakarítva, felújítva — a városi múzeumnak ad majd stílszerű és megfelelő otthont. Addig azonban még sok teendő vár a múzeum megteremtőire. Január elsejétől Polónyi Péter, a városi tanács helytörténeti gyűjteményének vezetője. Öt idézzük:. Helyettesemmel, Heltai Miklóssal együtt valljuk, hogy ezt a múzeumot, a gyűjteményt eddig a város lakói alakították, s a közonti, tanácsi segítségen kívül, ezután is a város lakosságára számítunk elsősorban. Hogy mit jelent ez a segítség? Aki látta már a helytörténeti gyűjteményt, aki figyelemmel kísérte a krónikaírók mozgalmát, vagy a munkás- mozgalmi emlékeket gyűjtő bizottság tevékenységét, tudja: a település történetet, művészeti, néprajzi emlékeit, s a ma alkotásait sokan gyűjtik, sokan kutatják. S ha ez a szenvedély irányító hozzáértéssel párosul, városunk múltjának és jelenének méltó bemutatója lehet a jövendő múzeum. Három év Polónyi Péter mondta el azt is, hogy három év alatt kell elérni, hogy a gyűjtemény kiérdemelje a városi múzeum rangot. Milyen feladatok jutnak 1978-ra? Mit kell gyűjteni, hogyan kell alakítani az épületet, milyen célok vezérlik az alkotókat és a patrónu- sokat? Tekintsünk bele a mun-t katervbe. Megtudhatjuk, belőle, hogy az idén 500 ezer forintot költhetnek műtárgyak beszerzésére. A gyűjtemény gyarapítása a szorosan vett múzeumi feladatok közé tartozik, de a munkatársakra ennél jóval több vár. Az idén rendezik meg a Gödöllő forradalmi hagyományai, című kiállítást, amelyen a munkásmozgalom, a három forradalmi tavasz dokumentumait, emlékeit mutatják majd be. A kiállítási anyag összegyűjtéséből a leendő múzeum s sokat vállal magára. A városi pártbizottsággal, a Hazafias Népfront városi bizottságával karöltve munkaközösséget szerveznek. Az aktívák sorra felkeresik a városban és a környékén élő vagy innét elszármazott veteránokat, akik emléktárgyaikkal, visszaemlékezéseikkel, járulhatnak hozzá a kiállítás sikeréhez. A szervezők a Munkásmozgalmi Múzeum, az Országos Hadtörténeti Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársaival is felveszik a kapcsolatot, hogy széles körképet tárhassanak a kiállítás vendégei elé. Hasonló feladat a jövő múzeumának megteremtése is. ^Korunk emlékeit majdan utódaink szemlélik hasonló érdeklődéssel, mint mi őseink alkotásait, az ő dolgukat könnyít- jük meg, ha jellemző dolgaink dokumentumait megőrizzük. Környezetünk értékeit rögzítik a gyűjtemény munkatársai, kiemelkedő kortársainkkal készítendő interjúkban, a hang- és fotóarchívumban. Téma lesz városunk fejlődése, épületeink; műemlékeink arculata, életmódunk, hétköznapjaink és ünnepeink újabb és régebbi tárgyaink egyaránt. Gyűjteni és rendszerezni Nem elég azonban gyűjteni, rendszerezni, feldolgozni; gondoskodni kell arról is, hogy az anyag méltó helyre kerüljön. Ezért tervezik, hogy a moziiskolában újabb kiállítóhelyiségeket alakítanak ki. Az épület tatarozásra szorul, a magánlakást az idén átveszi a gyűjtemény, szó van arról is, hogy a ma még testnevelésre használ; nagyterem is rendelkezésre áll majd. Formálódik az I A szervezők a város lakóit is j mindinkább szeretnék oekap- I csolni a munkába. Megalakít ják a helytörténeti gyűjtemény baráti körét, aktívahálózatát Továbbra is meghirdetik 4 krónikáira pályázatokat.. Az Agrártudományi Egyetem és az árammérőgyár fotószakköreit is bevonják a fotódokumentáció összeállításába. Gyűjtőakciót szerveznek a veteránok és gödöllői iskolák tanulói körében. Terjeszthető múzeumi kiadványokról, ismertetőkről, reprodukciókról gondoskodnak. A gyűjtemény munkatársai kiveszik részüket a Gödöllő és Vidéke című útikönyv elkészítéséből is. A szervező, népszerűsítő munkán is múlik, hogy menynyire válik közüggyé a városi múzeumi Már eddig is számtalan jó példa igazolja; az emberek nem sajnálják odaadni féltett kincseiket sem, ha tudják, hogy azokat jól kezelik, értőn gondozzák és méltó kiállításokon szerepeltetik. Hiszen a magángyűjtők is így tudják igazán a köz elé tárni munkájuk eredményeit. A felajánlott műtárgyakért természetesen megfizetik az ellenértéket, de az ajándékozók nincsenek kevesen. Festők hagyatéka A gyűjtemény munkatársai jelenleg több értékes anyagot tanulmányoznak: a gödöllői festőiskola művei, a Kampis- féle gyűjtemény. Sztélék Dénes hagyatéka, Juhász Dezső kádárgyűjteménye, a barokk présház múzeumi tárgyai, Diósi Antal gyűjteménye, mind-mind értékes, felhasználható. Kiállításokban sem lesz hiány, járásunk népi építészetét mutatja be az aszódi Petőfi Múzeummal közös fotódokumentációs vándorkiállítás, napjaink építészetéről, is terveznek tárlatot. A már említett Gödöllő forradalmi hagyományai című kiállításon kívül két időszaki tárlat is nyílik majd a moziiskolában. A szervezők, a gyűjtemény munkatársainak lelkesedésén minden bizonnyal nem bukhat el a nagy cél: múzeumot teremteni a városnak. G. Z. A tavalyi 105 köbméter duplájából gyártanak az idén bútoralkatrészt a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fafeldolgozó üzemében. Képünkön: Koroknai István ülőkelábat készít a gyalupadon. Barcza Zsolt felvétele Kézilabda Egy győzelem, egy vereség A GSC két kézilabdacsapata mérkőzött vasárnap a Dunakeszin megrendezett nemzetközi teremtornán. Az ötvenszázalé- kis siker mellett főként annak örülnek, hogy az átigazolt játékosok is egyre inkább beilleszkednek a csapatba. Ered- méhvek: GSC I—Sturovo 20-14 (11-9) Á csehszlovák csapat kezdett jobban, s az első negyedórában még ők vezettek. Ám a gödöllőiek már az első félidő végére fordítottak a mérkőzés állásán: gyors indításokkal, szép átlövésekkel és remek bejátszásokkal felőrölték az ellenfél zónáját. A második félidőben csapatunk játékában kidomborodott a küzdőszellem, majd a könnyed, ügyes játéktudás is. A legjobb dobók -.Sas- vári 7, Berczeli, Szabó, Szlitka és Barna 3—3. GSC II—íklad II 11-14 (8-5) A gödöllőiek ifjúsági csapata kezdett jobban, de az ikladiak a második félidőben ledolgozták hátrányukat s végül biztosan győztek. M. V. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1978. FEBRUÁR 10., FENTEK Galgaparii Termelőszövetkezet Folyamatosan javítják a gépeket A téli gépjavítás nálunk | már nem kampánymunka. — | Ezzel fogadott Fint a József, az 1 ikladi Galgaparti Termelőszö- I vetkezet segédüzemágának ve- ; zetője, akitől a téli szerelési i munkákról érdeklődtünk. — Nemcsak a téli hónapokra, hanem egész évre szóló gápjavítási tervet készítettünk. A terv végrehajtása folyamatos, alkalmazkodunk a mezőgazda- sági kampánymunkákhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a gépek naprakészek legyenek mihelyt szükség van rájuk. Naponta — A traktorok, tehergépkocsik vezetőit sem vonják be a javításokba, amint az sok helyen szokás? — Nem. Úgy szerveztük meg a javítóműhelyben dolgozók munkáját — akik a szervizelőkkel együtt huszonhatan vannak —, hogy egész éven át győzzék a rájuk bízott felada- okat. Traktorosainknak és gép- járművezetőinknek mindössze annyi közük van a műhelyben folyó munkához, hogy naponta kötelesek a géptelep portáján lévő naplóba beírni: munka közben milyen hibákat észleltek gépükön. Ez természetesen az olyan kisebb hibákra is vonatkozik, amelyekkel még üzemképes a traktor, vagy a munkagép. A hibákat tartalmazó napló alapján a javításokat irányító művezető intézkedik, hogy mielőtt a gép másnap munkába áll, javítsák meg. Visszatérve a traktorosok téli foglalkoztatására: ez sem okoz gondot, hiszen, néhány gumikerekes nagy traktor kivételével jó közlekedési viszonyok esetén, csaknem minden gépnek akad állandó munkája. Egy részükre például a szövetkezetünk erdészetében van szükség. I Alkatrész — Milyen az alkatrész-ellátás? — Egy esetet kivéve nem panaszkodhatunk. Csupán az IFA tehergépkocsik fenntartása okozNgondot. Ezekből hatot üzemeltetünk. Közülük egy már december óta azért áll, mert nem kapunk hozzá első hidat. — A gépek rendszeres szervizekor is sok hiba megelőzhető. Ezt hogyan szervezték meg? — Jelenleg 28 traktorunk van, ezek nagyrészt MTZ—50- esek, van két Rába-Steigerünk, meg egy lánctalpas erőgépünk. Tizenegy tehergépkocsink, öt E—512-es kombájnunk, valamint a két önjáró, E—280 silózó és az E—301 kaszáló ad rendszeres munkát a szerviz- műhelynek. Itt négyen dolgoznak. A traktorok esedékes szervizét a motorok által elfogyasztott gázolaj mennyisége alapján határoztuk meg. Az. MTZ—50 és a Szuper-Zetor traktorok vezetői üzemanyag keretutalványt kapnak egy-egy szerviz után. Két szerviz között 900—^JOO'O liter gázolajat használhatnak fel a gépek. Amint a 900 litert -megközelítik, szervizre kell bejelenteni a traktorokat. A tehergépkocsikat 4—5000 kilométer után ellenőrizzük alaposabban. Megoldás — A mezőgazdasági gépek javításának, karbantartásának, magasabb színvonalát szorgalmazzák az intézkedések is, de megvalósításához a szövetkezetek gépjavító műhelyeiben dolgozók lelkes, lelkiismeretes munkájára van szükség. Hogyan dolgoznak az ikladiak? — A jól végzett muniia öröméhez tartozik, hogy vannak olyan problémák, amelyeket csak házilag tudunk megclda- , ni, s ez legtöbbször sikerül. Ilyenkor születhetnek újításuk is, de gyakran dolgozóink sem tekintik annak az olyan megoldást, .amit a szakmához tartozó fogásként elvárhatunk tőlük. — Az IFÁ-ra szerelt magyar gyártmányú Tornádó típusú műtrágyaszóró adapternél tapasztaltuk például, hogy a legkisebb mennyiségre állítva is, csaknem kétszer annyi anyagot szórt ki, mint ameny- nyit szerettünk volna. A gépészlelemény folytán — egyetlen pár fogaskerék bekitatásá- val — olyan jól sikerült a szükséges átalakítás javító- műhelyünk dolgozóinak, hogy azzal nemcsak a szövetkezet, hanem a KPM útfenntartók is elégedettek voltak... Ezt a szóróadapteres teherkocsit ugyanis most a télen bérbe kérték a környékbeli utak sózására. Kaposi Z. Pál Népfrontestek Előadás Pécelen Lesz-e világvége? címmel tart előadást Drózdi Dezső tanár, február 13-án, hétfőn délután öt órakor Pécelen, a tanácsház nagytermében, a népfrontesték rendezvénysorozatában. Egységes, harmonikus térhatás Áz aszódi kastély építője Czázhetven évvel ezelőtt, 74 éves korában halt meg Jung József, a magyar- országi barokk építőművészet egyik kevésbé ismert alakja. Pedig jelentősége nem lebecsülendő. Életének és munkásságának egyik tudós kutatója igy írt szerepéről: „S ha Pest virágzó barokk művészetének fénykora az úgynevezett Hochbarokk Ma- yerhoffer nevével forr ösz- sze, akkor ennek a művészi szellemnek zárókövét, a késői barokk korát Jung József ■képviseli.” ★ Ki volt tehát Jung József? Fiatal életéről keveset tudunk, 1734-ben született, s Brünn.ből került 29 éves korában Hatvanba. 1763—1771 között Grassalkovich Antal herceg szolgálatában állott, ö az építője a hatvani kastélynak, amely ma is áll, s a városi rendelőintézetnek ad otthont. A terveket nem ő dolgozta ki, azok már készen voltak. Ö csak a kivitelező, de éppen a hatvani kastély építése tette nevét ismertté a környéken. Egészen biztos, hogy Aszódról a két Podma- niczky, Sándor és János H többször átkocsikázott megszemlélni a külországi mester ügyességét, mert 1767-ben megbízták az aszódi kastély átépítésével, bővítésével. Sajnos, nem maradt ránk semmilyen tervezet, vagy rajz, de a stílusjegyekből, és egyéb forrásokból tudjuk, hogy Jung József alakította mai formájára az aszódi Podma- niczky-kastélyt. Az U-alakú épület középső részét még az 1720-as években építtette Podmanickzy 1. János. Ehhez a részhez Jung egy nyitott boltozatos folyosót illesztett, majd pedig a régi szárnyrészek lebontása után két impozáns toldalékkal alakította ki a ma is látható épületegyüttest. A nyugati, a Sándor-számy homlokzatára a Podmaniczky—Je- szenák, míg a keleti, a Já- nos-szárny homlokzatára a Podmaniczky—Kisfaludy címert helyezte el. A nyugati résznél még rokokós hatások érződnek, míg a keletinél már a XVI. Lajos korabeli leegyszerűsített, egyenes vonalú motívumok dominálnak. Ennek következtében az aszódi Podmaniczky-kastélyon a 18. század építészetének különböző stílus- 9s formamegnyilvánulásait lelhetjük fel egyszerre. A középső rész az érett barokk alkotások sorába tartozik, melynek építőjét sajnos nem ismerjük, a két szárnyrász pedig a késői barokk két változatával készült. Feltehetően olyan célból, hogy ezáltal különbséget lehessen tenni a két tulajdonos, illetve építtető. Podmaniczky Sándor és János II között, de az is lehet, hogy a két fivér eltérő ízlésének tükörképe a két különböző szárnyrész. Mindezek nem kisebbítik Jung József mester kivételes tudását, egyben rávilágítanak hajlékony, a megrendelő ízlését kielégítő modorára is, ami a későbbiek folyamán megnyitotta előtte az érvényesülés útját. ★ Alig fejezte be 1772-ben az aszódi kastélyt, igyekezett bejutni a pesti céhmesterek közé. 1771-ben Mayerhoffer András, 1772-ben pedig Pfisterer András jeles pesti cáhmssterek elhalálozásával megüresedett két hely, a pesti mesterek azonban nem akarták befogadni a hírneves és becsvágyó fiatalembert, ezért kérelmét elutasították. Jung nem hátrált meg, hanem főúri pártfogóihoz folyamodott segítségért. Törekvését minden bizonnyal a Gras- salkovich-család is támogatta, de a két Podmaniczky is meleghangú ajánlólevéllel látta el kastélyuk építőjét. Podmaniczky János, latin nyelvű levelében megemlíti: „Számomra néhány év óta curiá- lis Aszód városában és másutt is több épületet épített, teljes megelégedéssel, amelyeket kifogásolni nem lehet. Mindezek a maga mesterségének, művészetének igen magas szintjére helyezik.” Podmaniczky Sándor rtémet nyelvű levelében pedig a következőket írja: . . Ezért nevezett építő mestert. Jung József urat a legmelegebben, ajánlom mindenütt, kívánva hogy ő ne csak egy város, hanem az egész ország díszére és hasznára váljék.” Ennyi szép és jó hallatára a város 1773. április 14-én felvette polgárai közé, 1774. január 24-én pedig királyi rendelettel megkapta a városi mester címet és jogot. • Az aszódi kastély építőjének művészetéről egy későbbi méltatója ezt írja: ......a ko nstrukcióban, a számításon alapuló arányokban, tömegelosztásban, s különösen az időben' különböző részek szerencsés egymásbafűzésében, elrendezésében emelkedik ki legjobban... az épületet egységes, harmonikus és festői térhatásban foglalja össze.” S bár „... bizonyos elektriciz- mus jellemzi ismert alkotásait, melyekben több a számítás, az elméleti tudás, az utánzókészség, mint a művészi elgondolás, a művészegyéniség teremtő ereje...”, mit- sem von le Jung 18. századi jelentőségéből. ★ 1775-től kezdve egyre nagyobb szerepet játszik Pest város életében. 1777-ben már a városi tanács tagja. 1778- ban a kecskeméti kapu mellett felépíti saját házát. Szerencsés, gondtalan életet él. Pest egyik leggazdagabb polgára lesz. 300 ezer forintnyi vagyon felett végrendelkezett. Hat gyermeke maradt életben, közülük József szintén építőmester lett, János pedig híres ügyvéd és. jogtudós, a bécsi egyetem magyar jogi tanszékének rendkívüli tanára. Jung József halála előtt még a királytól is megkapja az akkori legnagyobb kitüntetést: Jungfels előnévvel a nemesek sorába emeli. Asztalos István
