Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Pham Van Dong fogadta Huszár Istvánt Közlemény a magyar-vietnami gazdasági tárgyalásokról Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, miniszterelnök, kedden fogadta Huszár Ist­vánt, az MSZMP KB PB tag­ját, miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal el­nökét, aki gazdasági küldött­ség élén tartózkodik Viet­namban. A találkozón jelen volt Karsai Lajos, a Magyar Népköztársaság hanoi nagy­követe is. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón beható eszme­cserét folytattak a sokolda­lúan fejlődő magyar—viet­nami kapcsolatokról. Kedden délután Huszár Ist­ván és Le Thanh Nghi, a VKP KB PB tagja, minisz­terelnök-helyettes, a Viet­nami Állami Tervbizottság elnöke aláírta a gazdasági együttműködés továbbfej­lesztését előirányzó doku­mentumokat. (A gazdasági tárgyalások­ról és az erről kiadott közle­ményről a 2. óldalon számo­lunk be részletesen.) Genf A leszerelési bizottság tavaszi nyitánya A szovjet nagykövet felszólalása Kedden a svájci konferen­ciavárosban 30 ország képvi­selőinek részvételével megnyílt a genfi leszerelési bizottság ta­vaszi ülésszaka. Ez volt a bi­zottság 767-ik ülése azóta, hogy a testület 1962-ben meg­kezdte tevékenységét. Elsőként Viktor Lihacsev nagykövet, a Szovjetunió kép­viselője szólalt fel. Beszédében elismeréssel szólt a nemzetkö­zi kapcsolatok terén az utóbbi időszakban bekövetkezett po­zitív változásokról. Rámuta­tott: a világ országainak min­dent meg kell tenniük a nem­zetközi enyhülés elmélyítése és megszilárdítása érdekében, abból a célból, hogy e folya­mat általánossá és visszafor­díthatatlanná váljék, és hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A Szovjetunió a továbbiak­ban is kész egyezményt kötni legradikálisabb leszerelési Szakismeret 'T’öbb mint két évtized- re visszanyúló szép hagyomány, hogy o feb­ruár a mezőgazdasági könyvek hónapja. Ponto­san meghatározni ugyan nem lehet, hogy mi hívta életre, de az okok között feltétlenül meghatározó szerepet játszott a mező- gazdaságban bekövetkezett alapvető változás, a nagy­üzemi gazdálkodás elterje­dése. Ez szükségszerűen megkövetelte, hogy a me­zőgazdaságban dolgozók ma többet tudjandlc, mint teg­nap, mivel a nagyobb ter­méseredmények eléréséhez korszerű gépek, moder­nebb technológiák beveze­tése válik szükségessé s ezek kezeléséhez* alkalma­zásához műveltebb, több tudással, nagyobb áttekin­téssel rendelkező emberek­re van szükség. Nem lebecsülendő ténye­ző az sem, hogy kerttel, kertészkedéssel, kisállatte­nyésztéssel nemcsak a hi­vatásos szakemberek és a nagyüzemi gazdaságokban dolgozók, hanem mások is, több millióan foglalkoznak ebben az országban. Csak szűkebb pátriánkban, Pest megyében a kisüzemi gaz­daságok száma — beleértve a háztáji, ház körüli gaz­daságot, a zárt- és hétvégi kertet — kétszázezerre te­hető! Ezek fele hobby kert Az ezekhez kapcsolódó em­berek száma pedig mintegy félmillió, vagyis a megye lakosságának fele! A mezőgazdasági könyv­hónap célja egyértelmű: minél szélesebb körben hívja fel a figyelmet a szaktudás gyarapítására. Ennek pedig egyik legfon­tosabb forrása a könyv. A mezőgazdasági könyvek közvetítik számunkra a ma már nélkülözhetetlen Ismereteket, a tudományos kutatások legújabb ered­ményeit, az új gépekről, termesztési technológiákról szóló tudnivalókat. És ter­mészetesen azokat az alap­ismereteket is, amelyek el­sajátítására azoknak is szükségük van, akiknek nem jelent többet a ker­tészkedés egy nemes höb- bynál. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági könyvhónap főszereplői maguk a könyvek. A vá­laszték még az előző évek­nél is gazdagabb. Hat ki­adó gondozásában ötven új mű jelenik meg, több mint félmillió példányban. Ezek a könyvek a mezőgazdasá­gi mérnököktől kezdve a hobbykertészekig a társa­dalom minden rétege szá­mára kínálnak hasznos új­donságot. \ z egy hónapig tartó ** rendezvénysorozat or­szágos megnyitóját az idén Makón rendezik meg, feb­ruár 3-án. Itt a város mű­velődési központjában ren­dezendő nagyszabású me­zőgazdasági szakkönyv­kiállítás is a szakművelt­ség gyarapításának szüksé­gességére hívja fel a fi­gyelmet. És ilyen kiállítást, könyvbemutatót sok helyütt rendeznek majd. A többi között a mezőgazdasági könyvhónap Pest megyei megnyitójának színhelyén, Szentmártonkátán is, feb­ruár 6-án, ahol dr. Sárkány Pállal, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatójával is találkozhatnak a részt­vevők. Mert a mezőgazda- sági könyvhónap több a szakirodalom bemutatásá­nál, vásáránál. Lehetősé­get ad arra, hogy az ér­deklődők találkozhassanak, beszélgethessenek e köny­vek íróival, országos hírű mezőgazdasági szakembe­rekkel, s így első kézből kaphassák meg a legfris­sebb információkat. Orszá­gosan ezerkétszáz ilyen ta­lálkozót szerveznek majd, elsősorban a termelőszö- vekezetekben és állami gazdaságokban. De vendé­gül látnak majd szakembe­reket a szakcsoportok és kertbarátkörök is. Megyénkben ma már másfélszáznál is több me­zőgazdasági szakcsoport működik és meghaladja a hetvenet a kertbarátkörök száma. Hogy miért lénye­ges ez? Nemcsak azért, ■mert megyénkben a szak­csoportok egyetlen év alatt több mint hatvanmillió fo­rint értéket termeltek. Azért is, mert itt találkozik és kapcsolódik egymáshoz a kertészkedés és a köz- művelődés. Mivel a kert­kultúra ápolásához nagy szükség van a szakismere­tekre, a szakcsoport- és a kertbarátmozgalom össze­fonódott az olvasó népért mozgalommal. És összeta­lálkoztak az e mozgalom­ban részt vevők a közmű­velődés más ágaival, terü­leteivel is. A kertészkedő ember ugyanis csak akkor válhat e mozgalom része­sévé, ha közösségbe lép. A közösség pedig nem csupán az ismeretek megszerzésé­nek, bővítésének a lehető­ségét teremti meg, eszköze az egyén formálásának is. így a mezőgazdasági szak­csoportok, kertbarátklubok és -körök társadalmi hasz­nosságuk mellett megte­remtik a lehetőségét az ön­képzésnek és a közös együttlétnek is. Űz is, az is pedig fontos része az ember életé­nek: teljesebbé, gazdagab­bá teszi azt. Nem véletlen tehát, hogy ezt a törekvést kívánja még inkább előse­gíteni a mezőgazdasági könyvhónap sokszínű prog­ramsorozata is, amelyre ez­úttal a huszonegyedik al­kalommal kerül sor. Prukner Pál intézkedésekről — jelentette ki a szovjet nagykövet. Mint ismeretes, a szovjet kormány a II. világháború óta több mint száz javaslatot ter­jesztett elő a fegyverkezési verseny visszaszorítására és a leszerelés előmozdítására. Az atomfegyverek gyártásá­nak megszüntetése meghatáro­zó lépést jelentene a nukleáris fegyverkezési hajsza visszaszo­rításához vezető úton, és véget vetne az ilyen típusú fegyve­rek tömeges felhalmozásának — mondotta Lihacsev nagykö­vet. A továbbiakban a szovjet küldött szólt árról, hogy a nukleáris háború veszélyének csökkentése érdekében hala­dást kell elérni az összes atomfegyver-kísérletek meg­tiltásának területén. Lihacsev nagykövet megerősítette a Szovjetunió készségét a békés célú atomrobbantások időleges felfüggesztésére és — megha­tározott időszakra — vala­mennyi atomfegyver-kísérlet betiltására. Kijelentette: a Szovjetunió elvárja, hogy a kérdésről pár­huzamosan folyó háromoldalú tárgyalások másik két képvi­selője — az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — a maguk részéről hasonlóan konstruktív magatartást tanúsítsanak. A neutronfegyver betiltásá­ról szóló javaslattal összefüg­gésben a szovjet delegátus hangoztatta, hogy e fegyver azért különösen veszélyes, mert hívei harcászati és ártal­matlan fegyvernek nevezik, és megpróbálják eltüntetni a ha­gyományos és nukleáris fegy­verek közötti határvonalat. Ez fokozza a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, és a neutronfegyver bevezetése vég­ső soron magasabb, még ve- szélyiísebb szintre emeli a fegyverkezési versenyt. Ezért szükséges az, hogy e fegyver gyártásának megtiltását szer­ződés írja elő. A továbbiakban felszólalt az VSA, Mexikó, Olaszország és Svédország képviselője, s a bi­zottság napirendjén szereplő érdemi, illetve szervezeti kér­désekről fejtették ki kormá­nyuk álláspontját. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI» EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ara ISO ffillrr 1978. FEBRUÁR 1., SZERDA Az ötödik ötéves tervidő­szak második évét jó ered­ménnyel zárták a kistar- csaiak. Így sikerült megfele­lő alapot teremteniük az idei feladatok végrehajtásához. — Tavaly, a tervezettnél több, 1340,7 tonna fonal ké­szült a gyárban, az 1978-as terv szerint 1440 tonnát kell gyártanunk — mondja La- czonyi László, a Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának főmérnöke. — Ez a száz tonna fonal nemcsak ön­magában, súlyban, jelentke­zik többletként, jelentősen növekszik a fonalhosszúság is. Míg 1977-ben 149 ezer 800 ki­lométer hosszú fonal került le a gépekről 24 óra alatt, addig idén 164 ezer kilométer fonalhosszúságot terve­zünk. Vagyis, a korábbinál több vékonyfonalat gyártunk. — Mire alapozták a ter­melés felfutását? — Már decemberben beér­kezett egy nagy teljesítmé­nyű Schlumberger gyűrűs­fonó gép, ennek szerelését a jövő héten megkezdik. Ezen kívül még két hasonló be­rendezést megrendeltünk, s az év második felében mind­három teljes kapacitással üze­mel. Az a furcsa helyzet áll elő idén, hogy fonalkibocsá­tásunk annak ellenére nő, hogy a fésülőüzemben napi 2120 kilóról napi ezer kilóra csökkentjük a termelést. Ho­gyan lehetséges ez? Kétszázmillió forintos nagyrekonstrukció elő­készületeit kezdtük meg tavaly év végén — új kártoló- és fésülőüze­met létesítünk — s a régi gépek helyett csak a második félévben kezdenek termelni az új berendezések. A kiesett fonalmennyiséget vásárolt fé­sűsfonalból fedezzük. — Mi történik a rekonst­rukció ideje alatt a fésülő­üzem dolgozóival? — A gépek leszerelése után a pesti gyárban gon­doskodunk a foglalkoztatá­sukról. Mintegy húsz embert érint az átmeneti állapot, be- és hazaszállításukhoz a válla­lat biztosít gépkocsit. Egyéb­ként, nemcsak a fésülőüzem­ben, hanem az egész gyárban minden eddiginél gondosab­ban szervezzük a munkát, össze kell hangolnunk a ten­nivalókat. Dolgozóinkat is idő­ben bevontuk a rekonstruk­ció előkészítésébe, így bízha­tunk megértésükben, segít­ségükben. Tervünkben 7 szá­zalékos termelékenységnöve­lést irányoztunk elő. Arra számítva, hogy sikerül a tervezettnél ko­rábban megvalósítani gyárunk megújítását. — A fonal — mind a kötő, mind a szövóíonal — csak közvetve fogyasztási cikk. A piac telítettsége, főként a kö­tőfonalat illetően, idén is gyártmányfejlesztésre és az eddiginél jobb minőségű cik­kek készítésére ösztönzi a gyárat. Jól szolgálja ezt a re­konstrukció? — Gyártmányfejlesztésünk olyan finomságú és anyagösz- szetételű cheviot-kötőfonalak kikísérletezésére irányul, ame­lyek az új, termelékeny gé­pek profiljának leginkább megfelelnek. A kötőipamak gazdag választékot kínáltunk fel, igényeik szerint tudunk gyártani. Tudomásul kell ven­nünk, hogy már nem csak az a kulcskérdés, hogy meny­nyit termelünk, sokkal inkább előtérbe kerülnek a minőségi kö­vetelmények. A korszerű, világszínvonalat elérő előkészítő- és gyűrűs- fonó gépek munkába állítá­sa valószínűleg a minőség erőteljes javulását is előse­gítik. Eredményeket azonban többségében csak a jövő év­ben várhatunk. Ha a teljes rekonstrukciót befejeztük. D. Gy. Lázár György pártaktíván Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den Budapest VI. kerületébe látogatott. Részt vett a láto­gatáson Katona Imre, a bu" dapesti pártbizottság első tit­kára és Kiss István szobrász­Az Óbuda Tsz-ből Tej, baromfi, pscsenyebárány művész, a Központi Bizottság tagjai. A kerületi pártbizottság székházában a kerület veze­tői fogadták és tájékoztatták a városrész helyzetéről, fejlő­déséről, a pártmunka tapasz­talatairól. Ezt követően Lázár György ellátogatott a Képző- művészeti Főiskolára, s a tá­jékoztató után megtekintette a hallgatók munkáiból készült kiállítást és néhány műtermet. Lázár György ezután az újonnan épült MÁV Központi Rendelőintézetet tekintette meg. Végezetül a pártbizott­ság székházában aktívaérte­kezleten tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdésekről. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás A nemzetközi monopóliu­mok munkáselnyomó tevé­kenysége elleni szakszervezeti harcról, e szakszervezeti tevé­kenység nemzetközi összefo­gásának lehetőségeiről kezdő­dött kedden kétnapos tanács­kozás a SZOT székházában. Az értekezletet a Szakszerve­zeti Világszövetség illetékes bizottsága hívta össze, s ezen az SZVSZ képviselőin kívül részt vesznek a finn, francia, indiai, japán, magyar, olasz és szovjet szakszervezeti közpon­tok szakértői, valamint a Munka Világszövetségének képviselője. Bemutatkoznak: A magyar szövetkezetek A Hungarocoop Külkereske­delmi Vállalat a magyar szö­vetkezetek képviseletében ma­gyar szövetkezeti hetet rendez Olaszországban február 7—14 között. A magyar szövetkezetek egyszerre 12 olasz városban, a többi között Róma, Torino, Modena, Firenze, Milano és Como nagyáruházában és 88 szövetkezeti üzletében mutat­ják be a termékeiket. Nehéz év vár a kisfarcsaiakra... Gazdag választék — több fonal vább növeli a szentendrei já­rás és a főváros élelmiszer- boltjainak baromfihús-válasz­tékát. Nemcsak a háztáji gazdál­kodást, hanem a környék kis­termelőinek árutermelő tevé­kenységét is segíti a háztáji ágazat. Többek között az évek óta jó eredménnyel dolgozó állathizlaló szakcsoportot irá­nyítja. A szakcsoport tagjai szarvasmarha, sertés, baromfi nevelésével és hizlalásával foglalkoznak. A múlt évi be­vételük meghaladta a 10 mil­lió forintot, az idei tervük 11,5 millió forint. A szövetke­zet alapszabálya szerint a ház­táji a közös gazdaság szerves része, tehát ezt is tervszerűen fejleszteni kell. T. Á. L. Hatvanezer cserép ciklámen termett október óta az Óbuda Tsz budakalászi üvegházaiban. A virágok egy részét Jugoszláviába expor­tálják, túlnyomó többségét pedig a tsz árudáiban értékesítik. Bozsán Péter felvétele literre kívánnak emelni. Ké­sőbbi terveik között szerepel az egységes szarvasmarhate­lep kialakítása, ez enyhítené jelenlegi tenyésztési, tartási és j takarmányozási gondjaikat. Több mint 800 birka legel j az izbégi dombokon. Az idei ■ feladat az anyajuhállomány j felújítása, tejes- és pecsenye- j bárány-nevelés. Az izbégi baromfivágóhídon : mintegy 1700 tonna csirkét dolgoztak fel tavaly. Most — folyamatos vágóhídi termelés j mellett — az építők is seré- j nyeri dolgoznak a telep felújí- j tásán, bővítésén. A munka be- i fejeztével mintegy 20—30 szá- ' zalékos termelésnövekedésre i számítanak, ami a korábbi ! évek során kialakult kereske- | delmi kapcsolatok révén to-1 Az Óbuda Termelőszövet­kezet az idén 1496 h.ktáron termel szántóföldi növényeket. Ennek a főágazatnak legfon­tosabb feladata, hogy a szö­vetkezetben nevelt mintegy 110 szarvasmarha és ló szá­mára megtermelje a szük­séges takarmányt. Ezt tük­rözi a vetésszerkezet is: 400 hektáron vetettek bú­zát — ennek fele ke­nyér-, fele takarmánygabona —, 450 hektáron terem lu­cerna és vöröshere, 400 hek­táron pedig silókukorica, ami a tömegtakarmány alapja lesz. Tekintettel a jelentős lóállo­mányra — jelenleg 130 lovuk van — 124 hektáron vetettek zabot. A többi terület nagy része belvizes, ezért azon zöldtakarmányféléket termesz­tenek, a szarvasmarhák és a lovak nyári ellátására. A szántóföldi terület a fővá­ros és Szentendre terjeszkedé­sével arányosan csökken. Ezért a terméshozamokat kell elsősorban emelni, a talaj ter­mőképességének fokozásával, szerves- és műtrágyafelhasz­nálással, öntözéssel. A követ­kező évek programjában ki­emelt tennivaló az elavult ön­tözőberendezések cseréje. Ez jelentős anyagi terhet ró p szövetkezetre, de a magasabb terméshozamok révén néhány év alatt megtérül a beruhá­zásra költendő pénz. Az idén nem kívánják to­vább növelni a szövetkezet szarvasmarha-állományát, ha­nem a minőség javítására, a tejtermelés emelésére töreKed- nek. Tavaly 3356 liter volt az egy tehénre jutó átlagos tej­termelés, melyet az idén 3450

Next

/
Oldalképek
Tartalom