Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
MÉSZÁROS JÁNOS TSZ Bevált az ágazati rendszer KÖZPONTI JAVÍTÓMŰHELYT LÉTESÍTENEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * XXII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1978. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Cegléd, Kecskemét, Monor Korszerű tanműhely — öt helyen A harmadik évben gyakorlati munka A Mészáros János Tsz tavalyi munkálkodásáról és eredményeiről Fekete Józseffel, a termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk. — Az 1977-es esztendő — mondotta — a két évvel ezelőtt egyesült Dózsa, Hunyadi és Szabadság termelőszövetkezetek tevékenységének összehangolása, jó gazdálkodási eredmények kialakítása jegyében telt el. Az év során sok gond, elemi csapás ért bennünket, de a dolgozók szorgalma révén elég jó eredménnyel zárjuk az esztendőt. — Január elsejével, a termelésben bevezettük a sok társszövetkezetben bevált ágazati rendszert. Az ágazatok élére a gazdálkodásban kitűnt jó szakembereket állítottuk. Így, miután tavalyi terveinket nagy részben túlteljesítettük, megalapozottnak látjuk az idei gazdálkodást. — Tavaly befejeztük húshasznosítású szarvasmarha- telepünk kiépítését, 12 millió forint költséggel. A többi szarvasmarhatelepünket fejlesztettük, javítottuk a takarmánygazdálkodást, melynek eredményeként az egy tehénre számított évi átlagos tej- hozam az előző évi 1818 literről 3050 literre nőtt. — Termelőszövetkezetünk mezőgazdasági munkáinak zavartalan elvégzésére tavaly növeltük a gépállományt is: egy 260 lóerős Rába—Steiger erőgépet, három T—150- es erőgépet, tíz SZK 5-ös kombájnt, s egyéb korszerű, kisebb gépeket szereztünk be. Gépjavító műhelyünkben pedig megkezdődtek a szükséges felújítások, hogy idejében megindulhassanak a tavaszi munkák. — A leltározást a gazdaság egész területén gondosan elvégeztük. Az adatok feldolgozása és a zárszámadások elkészítése folyamatban van. A múlt év eredményeiről február első felében sorra kerülő zárszámadó közgyűlésünkön fogunk beszámolni. Szakvezetőink készítik az idei termelési, beruházási és pénzügyi terveket. Ezek szerint újabb gépvásárlásokra 10, építési beruházásokra 12 millió forintot irányozunk elő. Terveink között szerepel egy bábolnai rendszerű szárítóüzem létesítése, 200 férőhelyes hízómarhaistálló építése, központi gépjavítóműhely felállítása, az öntözőtelepek szaporítása, melyekkel a legelőket is öntözni fogjuk. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében egyetlen férfibrigád található: az Április 4. szocialista brigád. Tagjai tmk-sok, lakatosok, esztergályosok, akik szép munkasikerekről számolhatnak be. Nemrégiben érték el a zöldkoszorús fokozatot. A huszonkét tagú brigád alaposan kivette a részét a munkából. Vezetőjük, Buczkó József, elsőként a Körösi úti óvodában végzett 47 ezer forint értékű társadalmi munkát említi. Csatlakoztak a Csepelről indult munkaversenyhez is, felajánlásaikat maradéktalanul teljesítették és nem állnak meg, hanem további módokat keresnek a verseny folytatásához. Kulturális téren is előbbre akarnak jutni. Ez gyenge pontjuk, itt volna még pótolnivaló. A lehetőségeket kutatva született az ötlet: hangversenyt kell szervezni, lehetőleg a gyáregységben. Adva volt a lehetőség: a Nagykőrösi Konzervgyárnak kiváló zenekara van, amely hajlandó a közreműködésre. A gyár vezetősége méltányolta az Április 4. brigád kezdeményezését, és rövidesen sor kerülhetett a ceglédi üzemi hangversenyre, amely talán példa nélküli a város üzemeinek történetében. A délutáni műszakváltás idejére autóbusz hozta a harminctagú zenekart a ceglédi gyárTÉLI ELLÁTÁS Burgonya, tárolva Dél-Pest megyei központ A Zöldért a következő évek még jobb téli burgonyaellátására kétszázötven vagonos tároló építését tervezi, amely Dél-Pest megyei tárolóközpontja lehet. Ezen a télen a ceglédi halmostárolóén kívül dánszentmiklósi és albertir- sai szállítmányok is érkeztek az üzletekbe. egységbe, melynek ebédlője kis időre koncertteremmé változott. Népes volt a vendégsereg, szívesen jöttek, hiszen pénzbe sem került, és a férfibrigád tisztelte meg a másik nembelieket ezzel a hangversennyel. A fúvószenekarnak a gyár támogatása teremtette meg a lehetőséget, hogy fennmaradjon. Korszerű zenei irányzatot követve a régi csinnadrat- tás hangzás helyett a műsorpolitikát felújították. Helyet kaptak a rezesek soraiban a szaxofonok és tubák. A műsorválasztás is átalakult. Operettegyveleg, modern hangvételű összeállítás ragadtatta el a közönséget. Simon István karnagy 1971- ben a Szocialista Kultúráért, 1975-ben pedig a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta. A fúvószene olyan iskoláján nevelkedett, ahol Fricsay Ferenc volt a tanár. Most ő maga tanárkodik a nagykőrösi zeneiskolában. Keze alól kerülnek ki a fúvósnövendékek, fiúk, lányok egyaránt, akik nem tanulnak hiába. Megfelelő színvonal elérése után a nagyzenekarban nyílik lehetőség gyakorlati képzésükre. Soraikból emelkedtek ki olyan művészek, mint Matúz István fuvola-, Tar- csay András harsonaművész és Szűcs Zoltán, az Operaház első trombitása. A világot járt konzervgyári zenekar Csehszlovákia, az NDK és több magyar nagyváros után érkezett Ceglédre. J. Z. A DÉMÁSZ öt üzemigazgatóságának összesen.3 ezer dolgozója van, akik közül 500 a nagykőrösi üzemigazgatóság körzetében tevékenykedik. A helyi üzemigazgatóság hét ki- rendeltséget tart fenn, három város és 52 község összesen 110 ezer fogyasztóját látja el villanyárammal. A vállalat nagy súlyt helyez arra, hogy a zökkenőmentes ellátásra kellő számú villany- szerelő szakmunkást neveljen. Ezért, Cegléden, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Nagykőrösön és Monoron korszerű tanműhelyeket épített, melyekben megtanulják a fiatalok a villany- szerelés minden csínját- bínját. A napokban Gál István személyzeti vezető kalauzolásával meglátogattuk a nagykőrösi tanműhelyt, melyben Ragó János elektrotechnikus az oktató. Ö Biczó János helybeli jónevű villanyszerelő mesternél tanulta ki a szakmát, majd elvégezte a villamosipari technikumot, s a konzervgyár tanműhelyében lett oktató. A DÉMÁSZ tanműhelyének vezetését 1967-ben vette át, ahol azóta száz jól képzett villamossági szakmunkást tanított. — A tanműhelyben a szakmunkásképző iskolába járó tanulókat 3 év alatt’készítjük fel leendő mesterségükre — mondotta. Két évig anyagismeretet, belső világítási és üzemi szerelést, vezetékállítást tanulnak, villamosgépek és berendezések szerelésével, kezelésével ismerkednek. A harmadik évben gyakorlati munkára osztjuk be őket, és az utolsó félévben már szakmunkásfizetést kapnak. — A DÉMÁSZ tanműhelyének korszerű elektromos gépeket, motorokat, vizsgáló berendezéseket és szerszámokat vásárolt, melyeket a tanulók szereltek be, szednek szét és raknak össze. A balesetveszély elkerülésére a tanulók . munkaasztalait az enyémmel elektromos vezeték köti össze, az áramot bármikor ki-, vagy bekapcsolhatom. A műhely és a gépterem minden munkafázis megismerését lehetővé teszi. Az oktatást korszerű'vetítő berendezések segítik. — A tanulók Nagykőrösről, Kocsérről, Nyársapáiról, Cse- mőből és Törteiről jönnek, ösztöndíjat, munkaruhát, cipőt és kevés térítésért ebédet kapnak. A tanműhelyben jelenleg 20 fiatal tanul, közülük öt első éves. A körösi Turbicz László például a Rákóczi Ferenc általános iskolában végezte az általános iskolát. Mint mondta, örül, hogy ezt a szakmát választotta. Már segédkezik a villanyszerelési munkáknál. Szoláth István Törteire való. Órás akart lenni, de Ragó János oktató a villanyszerelő szakmát ajánlotta. Nem bánta meg a választást, megszerette és örömmel tanulja e mesterséget. A fiúk azt is elmondták, hogy oktatójuk, eredményes munkájáért, tavaly elnyerte a Kiváló dolgozó kitüntetést. K. L. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Izgalmas végküzdelem A Szovjetunióba szállítják Az év első felében megközelítőleg ötszáz fojtó transzformátor készül a TRAKfSZ nagykőrösi gyárában, melyeket a Szovjetunióba, a KÁMA autógyárba szállítanak. Képünkön: Fekete Lajos a trafó érintkező saruit szereli fel. Barcza Zsolt felvétele Kopa László A BRIGÁD ÖTLETE VOLT Gyári koncert a műszak végeztével EBÉDLŐBŐL HANGVERSENYTEREM A 9 csapat már a szabadtéri I kétfordulós selejtezőkben is | színvonalas mérkőzéseket ví-1 vott és a kőröslek két erős váci I ellenfelüket megelőzve jutottak i tovább. Ezután a Dunakeszi Vasutas sportcsarnokban került sor a középiskolás férfi- kézilabda kupavetélkedő megyei hármas, körmérkőzéses döntőjére. A jól felkészült csapatok lendületes, szellemes játékkal rukkoltak ki. A toldisok először igen jó játékkal legyőzték a tavalyi megyei győztes fótiakat. A második találkozón a körösiek sokáig vezettek, de a hajrában a jobb erőben levő, ikladi ifire épülő aszódiak — akik a mostani bajnokok — győztek. NU. Toldi DSK—Fóti Gycr- mekvárosi DSK 30—28 (12—18L Aszóm Gimnázium—Nk. Toldi DSK 34—27 (16—19). A megyei középiskolás férfi kézilabdakupa második helyén végzett körösi csapat tagjai: Benkő Attila — Czimár József (2), írimt Mihály, Molnár István (1), Csontos János (11), Szentendrei István (1), Kiss Miklós (24), Bánrévi József (5) és Konrád Tibor (13). Edzőjük: Hegedűs Károly testnevelő tanár. A Pest megyei női ifjúsági egyesületi kézilabda-bajnokság 1977. évi végeredménye: 26 22 1 3 331-154 45 1. Cs. Autó 2. Butíacrs- Sasad Tsz 3. Váci Forte 4. Nk Toldi 5. Gödi TK 6. T>. Köolai 26 21 — 5 411-15« 42 26 15» 2 5 303-206 40 26 19 — 7 307-254 38 26 16 2 8 319-255 34 26 15 3 8 313-228 33 .. Oödöl’öi SC* 26 16 — 70 317-217 31 8. Ceglédi VSE 2S 11 — 15 240-271 22 9. Erdőkertes* 26 11 1 14 183-244 22 ?6 jó — 16 2**9-294 20 0. Solymári F. 1. 2. Fud^kídászi TWiles* 3. Tsf Vasas* 4. Verese^vhá26 5 2 19 175-261 11 26 6—20 167-374 ll ’6 5 1 10 142-275 10 26--- 26 76-414 — i == i büntetőpont levonva. NAGY SÁNDOR GYŐZÖTT Izgalmas volt h hajrá a KlOSZ-székházban rendezett November 7. kupa egyéni, kör- mérkőzéses rendszerű sakkversenyen. A 14. játéknapon lebonyolított utolsó játszma (Nagy—Kis 1:0) befolyásolja az első öt helyezést. A végeredmény: 1. Nagy Sándor 6; 2. Pallagi Tibor 6; 3. Horváth József 5 és fél; 4. Forró Pál 4 és fél; 5. Kis Sándor 4 és fél; 6. Forró Ferenc 4; 7. Bakó Mihály 3; 8. Pál Gyula 1 és fél; 9. Zöldi Zoltán 1 ponttal. Az azonos pontszámúak között a verseny- kiírás értelmében a Berger- Sonneborn értékelés döntött. KOVÁCS GÁBOR MEGYEI LÖVÉSZBAJNOK Szentendrén, a Kossuth KFSE lőterén rendezték a megyei egyesületi lövészbainoksá- got. Az MHSZ konzervgyári lövészklubjának hét versenyzője a második napon lépett lőállásba. Közülük a következők értek el dobogós helyezést: Serdülő fiú légpisztoly-lö- vésben megyei bajnok: Kovács Gábor 40/341, MHSZ aranyjelvényes szintű eredmény. Serdülő fiú légpuskás számban: ... 2. Hartyányi Dénes 40/275; 3. Barna János 40/233. Junior férfi légpuska: ...3. Angyal Márton 40/362. MOZIMŰSOR Akasztani való bolond nő. Színes, magyarul beszélő francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Tárlókban egy mezőváros emlékei A közeljövőben Nagykőrös városa és környéke jelentős közművelődési létesítménnyel gyarapszik. Most áll rendezés alatt az Arany János Múzeum új, komplex állandó kiállítása, amely a Hej, Nagykőrös híres város címet viseli. Bemutatja Nagykőrös történeti, fejlődését a honfoglalás időszakától napjainkig. Nagykőrös a Duna—TisZa köze egyik legjelentősebb mezővárosa volt az elmúlt évszázadokban. A kiállítás reprezentálja a mezővárosi fejlődés korszakait. A kibontakozás a XII.—XIII. századra esik, amikor Körös magába olvasztotta azokat az apró falvakat, amelyek a tatárjárás idején elnéptelenedtek. A mezővárosi fejlődésben döntő változást a török hódoltság hozott Nagykőrös életében. Kecskeméthez és Ceglédhez hasonlóan a Három Város kiváltságot nyert a török császártól — kász városnak nyilvánították —, súlyos adózás fejében viszonylag önálló és független belső fejlődés mehetett végbe. Ezt erősíti meg az is, hogy földesurai részben a királyi Magyarország területére, Nógrád megyébe menekültek. A jobbágyi függés közvetlen formában nem jelentkezett, adók fejében a földesuraktól is független életet élhetett Nagykőrös. Kedvező helyzeti energiájár Tk is köszönhető, hogy a háborús évek idején a pusztulástól mentesült, s védelmet biztosíthatott a környékből ide menekült lakosoknak. (Kécske, Nyársapát, Tószeg, Vezseny, Várkony, Abony, Ócsa, Szele stb.) A mezőváros gazdasági alapját a környező puszták képeztek, amelyeket bérbe vettek, s rajtuk külterjes állattenyésztést és földművelést folytathattak. (Kara, Lajos, Pótha- raszt, Vaíya, Kakucs, Hártyán, Újfalu stb.) A várost övező homokhátságokon, a högyeken létesültek a szőlóskertek, ezek nagyarányú szőlőgazdaság alapját alkották. A bortermelés volt a legfőbb gazdasági tényező az állattenyésztés mellett a XVII. században. A török kiűzése után Nagykőrös városa megőrizte jogi függetlenségét. A földesurai nem tudták ténylegesen birtokba venni a várost, amely kezdetben bérbe vette, majd megvásárolta tőlük a birtokot. A mezővárosi fejlődés csúcspontját jelzi a földesúri meg- váltakozás végrehajtása 1821- ben, amely országosan is előremutató vívmány volt, jóval megelőzve az 1848-as törvényekben rögzített jobbágyfelszabadítást. Hogy eredményesen harcolt a város a nemesi kiváltságok, birtoklási rend ellen, jelzi a város haladó szellemét. Mikor a 48-as függetlenség válságba került, a város egyértelműen a haladás oldalára állt, súlyos terheket vállalt magára a szabadságharc megvívásában, a haza oltalmazásában. Mintegy 1500 nemzetőr harcolt Verbászon, Ozo- ránál és Isaszegen, a városban állították fel a Károlyi és a Hunyadi honvéd huszárezredeket, amelyek jelentős része körösi emberekből toborzódott. A város gazdasági ereje, haladó szelleme tette lehetővé, hogy a szabadságharc bukása után, dacolva a Bach önkény- uralommal, Nagykőrös biztos megélhetést és munkát adott azoknak is, akik részt vettek a szabadságharcban, s az önkényuralom feketelistáján szerepeltek. A körösi gimnáziumban működött az ország tudományos életének színe-java, tudós tanárok tanították az ifjúságot. Hat akadémikusa volt ekkor a városnak. Arany János 1851- ben került ide. A szabadság- harcban való részvétele miatt elveszítette nagyszalontai nó- táriusi állását. A Tisza családnál húzódhatott meg, nevelője volt Domokosnak. A bizonytalanságból a körösi hívólevél mentette meg: tanárnak hívták a híres körösi gimnáziumba. Magyar irodalmat és latingörög nyelvet tanított. Tanári munkáját kiválóan végezte, mint pedagógus úttörője voit a korszerű nevelésnek és oktatásnak. A körösi évek fémjelzik költői munkásságának aranykorát: itt születtek a balladái, kisebb-nagyobb epikái, költeményei. Az állandó kiállításon a szabadságharc kora és Arany János körösi működésének korszaka zárja le a mezővárosi fejlődés virágkorát, amikor a város anyagi helyzete kulturális virágzásnak biztosított alapokat. A kapitalista fejlődés kibontakozása már ellenmondásokkal terhes, a mezővárosi fejlődés hanyatló korszaka. A szabadságharc bukása után a várős a 48-as hagyományok legfőbb őrzője, Nagykőrös, a 48-as ellenzékiség fellegvára volt.< Az első világháború után a város kormánypárti magatartásával próbálta egykori gazdasági-szellemi virágkorát felidézni. A két világháború között nagy erőfeszítéseket tettek a gyümölcs-zöldség termesztés növelésére, az export fokozására. Nagykőrös ekkor jelentős százalékban részesedett az ország kivitelében. Az erőfeszítések nem hoztak végleges megoldást. A kapitalizmus ellentmondásai a fejlődés korlátáivá váltak. A nincstelenek és törpebirtokosok aránya megnövekedett, ami a társadalmi ellentétek kiélezéséhez járult. A gazdasági válság, a piaci értékesítés korlátái hátrányosan hatottak a termelő parasztságra. A gyümölcsfeldolgozó-ipari tevékenység kezdeti szakaszát élte. A felszabadulás utáni szocialista fejlődés felszámolta ezt az ellentmondásokkal terhes korszakot. A mezőgazdasági termelés szocializálása, a korszerű gyáripari termelés megszervezése újra megfelelő gazdasági alapokat teremtett a városi fejlődés számára, lehetővé tette a szellemi-kulturális élet virágzását. Az állandó kiállítás nem csupán lokális értékeket mutat be. A mezővárosi fejlődés különböző állomásai nemzeti történelmünk főbb korszakainak megértéséhez nyújtanak ismeretanyagot. A szellemi, kulturális virágkor magyar irodalmunk egyik legfőbb fejezete. Arany János kulturális örökségének összegezése a kiállítást országosan is egyedülállóvá avatja, s a szélesebb érdeklődés homlokterébe állítja. Ha a tavasszal megnyílik, várja a ceglédi és a környékbeli látogatókat is. Dr. Novak László
