Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
1978. JANUÄR 20. PÉNTEK Mum V K/um av 5 Rozmaringod és télűzés Farsangi mulatságok, esküvők, nemzetiségi és nemzetközi bálok, busójárás, rönk- húzás, farsangbúcsúztató roz- ^nar ingolás, legény vágás, farsangtemetés — vízkereszttől hamvazószerdáig országszerte áll a bál. Felelevenednek évszázados farsangi népszokások: Kaposvárott Dorottya-na- pokat rendeznek, a mohácsi busók telet űznek, a Vas megyeiek a farsangbúcsúztató roz- maringolásra készülnek. A fővárosban több mint egfr évszázada rendeznek farsangi bálokat, az elsőt 1874. január 10-én tartották a Vigadóban. Azóta az ország apraja-nagy- ja részt vesz farsangi mulatságokon, karneválokon. A legkisebbek, az óvodások és általános iskolások jelmezes karneválon vetélkednek: kinek ötletesebb, mulatságosabb a jelmeze? A középiskolások és egyetemi hallgatók álarcot öltve, dallal, tánccal űzik a telet. A hagyományos budapesti farsangi bálok már január elején elkezdődtek. Az idei első farsangi bál, a prímásból, amelyen csaknem háromszázan vettek részt, január 6-án volt a Royal Szállóban. A vendéglátó vállalatok farsangtemetésig szerveznek bálokat Válogatotton, külföldre A Hungarofruct budaörsi hűtőházának csomagoló részlegében válogatják a Jonatánalmákat. Szovjet exportra naponta két-három vagon almát csomagolnak. Halmágyi Péter felvétele Százhetvenmilliót fordíthat fejlesztésre a ráckevei járás Lakások, óvodák, iskolák épülnek Kidolgozták és részben már a községi tanácsülések is jóváhagyták az idei községfejlesztési terveket a ráckevei járásban. Mindent összevéve több mint 170 millió forintot fordítanak az idén a járás községeire. Ennek az összegnek túlnyomó része beruházások költségeit fedezi. Saját községfejlesztési alapjuk természetesen nem lenne elég minden kiadásra, nem nélkülözik azonban sem az állami támogatást, sem a megyei tanács anyagi segítségét. Vezet a célcsoportos beruházás A beruházások között ösz- szegszerűségben a célcsoportos lakások építkezése vezet. Sorba véve a községeket: Döm- södön 1,4 millió áll rendelkezésre, Ráckevén pedig 5,7 millió. Szigetszentmlklóson viszont 44 milliós állami támogatás igénybevételével összesen 62 milliót fordítanak lakásépítésre. Tökölön is épülnek cél- csoportos lakások, az erre a célra fordítható összeg 4,3 millió forint. Folytatódik a gyermekintézmények bővítése, építése, illetve építésük előkészítése több községben is. Dömsödön, hogy 20 kicsivel többnek legyen helye a bölcsődében, még egy helyiség hozzáépítésére 400 ezer forintot használnak fel, 200 ezret a napközis konyha korszerűsítésére. Dunaharasztin pedig 10 milliót az új, nyolctantermes iskola építésének folytatására. Dunavarsányban a tornaterem megtervezésére szánnak 200 ezer forintot. Ráckevén ahhoz, hogy a tavaly megkezdett száz személyes óvoda megépüljön, 7 millió szükséges. Arra pedig, hogy az új nyolctantermes is- [ kola tervét a tanács elkészít-1 tesse és a szükséges telkek kisajátításáért a kártérítést kifizethesse, egymillió forintot kell kiadnia. Szigetszentmár- tonban az általános iskolát négy tanteremmel bővítik, ehhez is több mint egymillió szükséges. Tervdokumentáció és bővítés Szigetszentmiklóson a nyolc- tantermes új általános iskola építését készítik elő. A tervdokumentációra egymilliót szántak. Halásztelken az idén fejeződik be a 60 gyermek elhelyezésére szolgáló új óvoda építése. Ehhez még 4 rpillió forint volt szükséges. A rohamosan népesedő Szigethalom községben egyre több az iskolaköteles gyermek, nem elégítheti ki a szükségletet a tavaly megkezdett négytantermes iskolabővítés, amelyhez különben még 2 millió forint kell. További 6 milliót fordít ezért a tanács még az idén egy nyolctantermes új iskola építkezési munkálataira, 4,5 milliót pedig tartalékolnak jövőre, a folytatásra. Ahhoz pedig, hogy Taksonyban a négytantermes iskola építése befejeződhessen, idén még 6 millió forintot kell elkölteni. Víz — több csapból Néhány nagyközségben folytatódik a szennyvízcsatorna és a tisztítótelepek építése. Erre a célra Ráckeve fordítja a legnagyobb összeget, mégpedig 20 millió forintot. Szigetszent- miklós is 10,6 milliót irányoz elő a szennyvízcsatorna befe^, jezésére. Kiskunlacházán az idén kezdődik meg a szennyvízcsatorna- és tisztító építkezésének előkészítése, amire az ■ év folyamán 1.8 millió forintot i áldoz a tanács. Arról, hogy a vízműtársulatok folytathassák a vezeték-és vízműépítkezést, vagy azok terveit kifizethessék, szintén gondoskodik több tanács. Du- naharaszti nagyközség csaknem két és félmillióval támogatja az ivóvíztársulatot. Tököl a vezetékes ivóvízhálózat tervezésére 900 ezer, Makád 700 ezer forintot fordít. Egészségügyi beruházások sem hiányoznak a fejlesztési tervből. Kiskunlacházán körzeti orvosi rendelő építésére, 1,8 millió, Halásztelken pedig annak befejezésére 1,4 millió forintot terveztek. Tököl 3,1 millió forintot szán a körzeti orvosi rendelő megépítésére. Paritok és fák Természetesen csak a nagyobb beruházásokat soroljuk fel. Arra, hogy minden községben kisebb-nagyobb összeg felhasználásával folytatódik a járdaépítés, részletesen nem térünk ki. Amint arra sem, hogy hol, milyen mértékben bővül a villanyhálózat. Ezzel kapcsolatban azonban megemlítjük, hogy csak néhány községben kerül erre sor, miután az áram Vezeték nagyjából mar mindenütt kiépült. Parképítést, fásítást ez évben is több község foglal fejlesztési tervébe. Jut pénz mindenütt a községi könyvtárak állományának növelésére, a sportkör meg a tűzoltó egyesület támogatására is. A teljesség kedvéért azonban említsünk még meg egy beruházást. Lórév, a legkisebb község. Belterületének egy részén fel-feltör a belvíz. Ennek elhárítására az idei terv 100 ezer forintot irányoz élő. Ez úgyszólván teljesen, ki is meríti a kis község fejlesztési alapját. Sz. E. HÁROM ÉVTIZED A DABASI JÁRÁSBAN (3.) Ä múltból a jövendőbe Az utóbbi három évtizedben többet fejlődött a dabasi járás, mint ezt megelőzően, évszázadok alatt. Ma már fejlett mezőgazdasága van és egyre növekszik az ipara is. Jól felszerelt üzemek települtek a járásba, mint például a Dabasi Nyomda, amely évente 3100 tonna könyvet, illetve papíripari terméket állít elő. Említésre érdemes a bugyi telefongyár is, amelynek termékei bel- és külföldön egyaránt ismertek. Az iparosítás folyamatos, s ha most nem is épülnek új nagyüzemek, a fejlődés sehol sem áll meg, mert a meglevőket bővítik, korszerűsítik. Az irányelvek szerint szélesítik az ipari és ' mezőgazdasági üzemek kooperációját, gyorsítják a társulásban, egyesülésben rejlő lehetőségek kihasználásával az élelmiszeripar fejlődését. Tovább bővítik a baromfifeldolgozó üzemet, a tej- feldolgozót, a járási építőipari üzemeket pedig ésszerű összevonásokkal teszik alkalmasabbá a növekvő feladatok megoldására. Amire büszkék lehetnek Az említetteken kívül a gyáli ÁFOR-telep, a ménteleki sertéshizlalda, a gyóni tartósítóüzem, a hernádi húsgyár és sok más kisebb üzem mutatja az erőteljes iparosodást. A mezőgazdaság maga is egyre inkább iparszerűen termel, vannak korszerű sertés-, szarvasmarha- és baromfinevelő telepek. A Hibró néven ismert hernádi társulásban például évente 50 millió naposcsibét állítanak elő, és 1500 —1600 vagon pecsenyecsirkét dolgoznak. fel. Ha semmi más nem történt volna az elmúlt harminc esztendőben a járásban, mint a mezőgazdaságnak ez az óriási mértékű fejlesztése, akkor is kiáltó volna a múlt és jelen közti ellentét. Persze a járás mai arcát még az ötvenes évekhez sem lehet hasonlítani. A fejlődés valóban látványossá az utóbbi húsz évben vált, amire méltán lehetnek büszkék a járás dolgozói. A tervek szerint a jelenlegi 3 milliárd forint termelési érték az ötéves terv végére 4 és fél 5 milliárdra emelkedik. A növénytermesztési és kertészeti ágazat termelése évente 5—6 százalékkal, az állattenyésztés pedig 8—12 százalékkal nő. A járás, melyet joggal nevezhetünk Budapest ' egyik éléstárának, az ötéves terv végére csaknem 40 százalékkal több terméket értékesít. Természetesen ez a nagyarányú fellendülés megkövetelte a gépi beruházás, a korszerűsítés, a technológiai fejlesztés gyorsítását. 1980-ig csak gépekre mintegy 350—400 millió forintot fordítanak, míg gépi beruházásokra és a meglevő gazdasági épületek korszerűsítésére 500 milliót. A gyümölcsösök és a szőlők megóvására és újak telepítésére 65—70 millió forintot szánnak. A homok javítására, a talajerő utánpótlására mintegy 35 milliót költenek. A mezőgazdasági üzemek mind szélesebb körben teremtik meg az iparszerű termelés feltételeit, s azt is el akarják érni, hogy a járásban ne legyen megműveletlen terület. A tervidőszak végére 186 hektár szőlőt, 234 hektár gyümölcsöt és 1600 hektár erdőt telepite- nek. Az egykori homokbuckák helyén erdők virulnak -oajd, s ez az erdős-ligetes táj nemcsak a szemnek lesz szép, hanem hasznos is. Megköti a futóhomokot, s ezért szorgalmazzák a telepítéseket mindenhol, Örkényben például 500 hektárt, Hernádon 200 hektárt, Bugyin 150 hektárt, Kakucson 232 hektárt, Felső- pakonyban pedig 150 hektárt telepítettek a tsz-ek. Gépesített állattenyésztés Az állattenyésztés jövőjét leginkább az jellemzi, hogy koncentrálódik és szakosodik. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz- ben 1975-ben még csak 152 szarvasmarha volt, a tervidőszak végére pedig már 800 lesz. Járási viszonylatban az' 1975-ös 4462-ről 6970-re nő az állomány. Működik két nagy sertéstelep is a járásban. A telepén 8500 sertést gondoznak, de 1980-ra már 10 ezret. Ezek már valóságos húsgyárak, ahol minden gépesített, az etetés, a gondozás szinte gombnyomásra történik és a takarmányt is saját üzemükben állítják elő. A múltban az emberek szívesen gondozták a juhokat, mert jól hasznosította a gyenge legelőket is. Az utóbbi években a nagyüzemi gazdaságok is felismerték előnyeit. Az Örkényi Béke két éve még csak 2500 juhot tartott, 1980- ra azonban 5000-re növeli az állományt s évente több ezer birkát ad exportra. A fejlődést járási méretekben jelzi, hogy míg 1975-ben 11 ezer anyajuhot tartottak, addig 1980-ra már 17 800-at terveznek. Baromfit nagyüzemileg csak három, a hernádi Március 15., a bugyi Tessedik Sámuel és az ócsai Űj Barázda Tsz nevel. Az első kettőben 70—80 ezer, az utóbbiban pedig mintegy 20 ezer baromfit tartanak, s több millió tojás, napos csirke és pecsenyecsirke kerül tőlük a fogyasztókhoz. A gazdaságok tehát lendületesen fejlődnek ebben az ötéves tervben is, de vajon milyenek lesznek az élet- és munkakörülmények ? Kultúrált környezet Dabas városias vonásai a következő években még jobban kidomborodnak. Az ötödik ötéves tervidőszakban Gyált is kiemelten kezelik. Sorra épülnek a járásban a lakások, orvosi rendelők, iskolák, óvodák, bölcsődék, autóbuszállomások. Bővítik a villany- és úthálózatot. A tervek mindennel számolnak, fontos helyet foglal el bennük a községek ivóvízellátásának javítása. Ennek érdekében vízhasznosítási társulatokat szerveznek, bővítik a vízvezeték-hálózatot Gyálon, Ócsán. Alsónémedin és Bu- gyin. Az utóbbi években több mint 100 kilométer vezetéket építettek a járásban. Fejlesztik az egészségügyi ellátást is, Bugyin, Gyálon, Örkényben orvosi rendelőt építenek, Gyálon és Öcsán öregek napközi otthonát. A meglevő rendelő- intézeteket is korszerűsítik. Dabason, Örkényben, Ócsán és Gyálon ABC-kisáruhaz, Dabason 1980-ig bevásárlóközpont épül. A szolgáltatások területén az a cél, hogy a járás minden helységében kielégíthessék a lakosság igényeit. Természetes, hogy a felsoroltakon kívül még nagyon sok minden épül a járásban. Felsőpakonyban például élelmiszerfeldolgozót, a kakucsi Lenin Tsz-ben borpalackozót, Ócsán broyler-csirkekeltető telepet, a soroksári Vörös Október Tsz-ben sütőüzemet, Űj- hartyánban pedig ugyancsak broyler-csirkekeltétőt létesítenek. Gondoskodnak a dolgozók szociális és kulturális ellátottságáról is. Szinte nincs is olyan szövetkezeti gazdaság, üzem, ahol ne volna öltöző és zuhanyozó, ifjúsági klub könyvtár. A kakucsi Lenin Tsz-ben, a dabasi Szikrában, a hernádi Március 15. Tsz-ben bővítik a kulturális és sport- létesítményeket, másutt, így Alsónémedin, Bugyin, Inár- cson, Taiárszentgyörgyön, Űj- hartyánban korszerűsítik az iskolákat, óvodákat, napközi otthonokat, orvosi rendelőket és más középületeket. Modern lakások A gazdasági élet változásával, fejlődésével együtt javulnak a lakosság életkörülményei is. Az egykori zsúp- és nádfedeles házak helyén modern, kertes, összkomfortos családi házak épültek. Egyre több lesz az emeletes, több lakásos épület, központi fűtéssel, melegvíz-szolgáltatással. Például Dabason, Gyálon, Öcsán és Örkényben. Milyen is lehet a jövő képe? A tervek alapján könnyen kirajzolódik az ember képzeletében. Aki néhány év múlva ide látogat, bizonyára mindenütt jól megmunkált, nagyüzemi táblákat, korszerűen telepített almáskerteket, szőlőket, zöldségeseket, rendezett majorokat, állattenyésztő telepeket láthat, amelyek bő termést adnak. A kommunisták vezetésével E rövid, vázlatos cikksorozatból is bizonyára érzékelhető, hogy a kommunisták csaknem hatvan éve jelen vannak a járás életében. Már a Tanácsköztársaság idején kiváló mozgalmi emberek nevelkedtek . itt, és a kommunisták a két háború közt is szervezték a szegényparasztságot, az ag- rárproletárságot. A felszabadulás után ők voltak az újjáépítésnek, a szocialista társadalom megteremtésének élharcosai, és ma is az első vonalban építik a fejlett szocialista társadalmat. Nyugodtan leírhatjuk, hogy az ő irányításukkal, őszinte hitükkel, elvhűségükkel jutottak el odáig, hogy a dabasi járás ma ilyen szépen fejlődik. A lakosság többsége ma már itt is az iparban dolgozik, s életkörülményei megfelelnek gazdasági fejlettségüknek. Saját vérükkel, verejtékükkel, mindennapi munkájukkal. Kiérdemelték a jobb, emberibb sorsot (Vége.) Gall Sándor Sima, hímzett, tarkán szőtt, nyomott mintás ágynemű-garnitúrák, fehér és színes lepedők, párnahuzatok nagy választékban kaphatók a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Január 11-2 Si:
