Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

ét Fr. yn 1978. JANUAR 28 , SZOMRAT 7 CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL ~0 Áruvizsgálat Kötőfonal A hintaszékben kóiegctó nagy­mama sokak szerint egy le«.unt világ jelképe. Holott az Üzletek­ben még mindig kelendőek a kü­lönféle fonalak. A kézzel kötött ruhadarabok változatlanul nép­szerűek, s ami még „fontosabb”: divatosak. A jelképből — hobby lett. A címben feltett kérdés — me­lyik kötőfonal a legjobb? — bizo­nyára felmerül azokban, akiknek kedves időtöltésük a kötés, s rész­letes választ találhatnak rá a Na­gyító, a fogyasztók lapja januári számában. A kötőfonalak teszt­jében 17 féle termék minősége került a nagyító alá. A kötőfonalak minősége — álta­lában — jó. Ez egyben azt is je­lenti, hogy kevés közöttük a ki­váló. Pontosabban: egyetlen­egy ilyen van, csupán a Kyoto nevű fonal. (Nevével ellentétben a fonal magyar „származású”, mint ahogy a tesztben vizsgált valamennyi kötőfonal hazai gyá­rak terméke.) Érdemes megem­líteni, hogy nem a Kyoto a leg­drágább! Mohair jellegű, bolyho­zott fonal, tehát — érzékenysége miatt — inkább alkalmi női és gyermekpulóverek alapanyaga le­het, semmint mindennapi hasz­nálatra szolgáló ruhadaraboké. Egyenletesen jó minőségűek — vagyis résztulajdonságaikat (pél­dául színtarlóságukat, rugalmas­ságukat, tartósságukat, tetszetős­ségüket tekintve megbízhatóan állták ki a próbát a Maci, az Apolló, a Gésa és a Ria nevű fo­nalak. (A két első viszonylag vastag fonal, tehát leginkább kosz­tümök, vastag pulóverek kötésé­re alkalmas, a Gésa „zefU” jel­legű vékony fonal, tehát könnyű, vékony, esetleg csiokés pulóve­rek kötésére alkalmas, míg a Ria a már említett Kyoto „csooort- jába” tartozik, mohair-hatású, bolyhos.) A sokoldalú vizsgálatokon .meg­méretett” kötőfonalak közül az Anita, a Vénusz, a Rézi és a Re­náta fonalak minőségét illegheti kritika — ezt tükrözi az említett teszt, amely szerint ezeknek a fo­nalaknak a minősége csak ..még megfelelő” fa Vénusznak például a színtart ósága gyenge). Szólni kell még az árakról. A legolcsóbb a Gésa, 1 kg ára 538 Ft: a legdrágább nedig a 730 Ft-os Renáta. E kettő nagvjábé] jellemzi is a kötő fonalak árská­láját. bár meg kell jegyezni, hogv a kö^öfnnaiek szabadáras termé­kek. Fiőfordulbnt. ho«v más-més flzle+evv^r» különböző áron talál­kozunk velük. Szűcs István Közösen az influenza ellen A szocialista országok víruskutatói az együttműködésről Az influenza a XX. század legelterjedtebb betegsége. Egyetlen ember sem menekül­het tőle. Az influenza és a sú­lyos légzőszervi megbetegedé­sek amellett, hogy megkárosít­ják az emberek egészségét, óriási gazdasági kárt is okoz­nak: évente a föld lakosságá­nak közel háromnegyede kap­ja el ezeket a betegségeket. Információcsere — Meg lehet gátolni a jár­vány kialakulását — állapítja határozottan a magyar Takácsi professzor. —, de csak akkor ha a világ különböző országai­nak szakemberei egyesítik erőiket. A budapesti Közegész­ségügyi és Járványügyi Álló. más jó kapcsolatokat tart fenn a többi szocialista országgal. Többek között párhuzamos kí­sérleteket folytatunk Anatolij Szmorogyincev leningrádi aka­démikussal, folyamatosan ví­rustörzsanyagokat és informá­ciókat cserélünk. Ez lehetővé teszi, hogy operatív módon megváltoztassuk a kísérletek során alkalmazott taktikát, hogy ne végezzük el ugyanazo­kat a műveleteket. A munka közös, használhatjuk „a part­ner által már feltalált biciklit”. Amikor például Magyarorszá­gon megoldottuk a gyermekbe, nulás és a kanyaró elleni álta­lános hatóanyag igen bonyolult problémáját, a Szovjetunióban kidolgozott módszereket alkal­maztuk. Az együttműködés másik formája a probléma együttes tanulmányozása. Most például a leningrádiak- kal közösen arra a kérdésre próbálunk választ találni, ho­gyan „okoskodjunk", hogy az oltóanyagba ugyanazt a fajta vírust tegyük, amely az eset­leges járványt előidézi majd. Ismeretes, hogy az influenza- vírus állandóan változtatja tu­lajdonságait, ezért nehéz har­colni ellene. Bizonyos sikere­ket azonban már elértünk. Né­hány évvel ezelőtt három inf­luenzavírusból álló oltóanya­got hoztunk létre. Hatásos volt a később ismertté vált vírussal szemben... Szállítók a madarak — A csehszlovák központ célja — mint ahogy dr. Tumo- ka közölte — az állatok között elterjedt influenzavírusra vo­natkozó információk gyűjtése. A probléma iránti figyelem az­zal magyarázható, hogy az utóbbi években sikerült tisz­tázni egy vitás kérdést: az inf­luenzavírust az ember valóban megkaphatja a háziállatoktól, a kutyáktól, macskáktól. A há­ziállatok többé-kevésbé szoros kapcsolatot tartanak fenn a vadállatokkal, a rágcsálókkal, a madarakkal és így közvetet­ten vagy közvetlenül fertőzik az embert. Feltehető, hogy a szabadon élő madarak szállít­ják a vírusokat a fertőzött te­rületről a világ legkülönbö­zőbb pontjaira. Az evolúciót tekintve a madarak a legősibb vírushordozók. Ezzel a felte­véssel magyarázható például, hogy Angliában a költöző ma­darak hurcolták be a csirke­vész vírusához hasonló kór­okozókat, valamint ugyanezzel magyarázható, hogy hasonló kórokozók jelentek meg Észak­nisztériumához tartozó jár­ványügyi központ igazgatója. A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Ivanovszkij Víruskutató Intézete tudósai­val együtt tanulmányozzuk az influenzavírus ökológiáját. De hogy ne ismételjük egymás te­vékenységét, két részre osz­tottuk a munkát. Moszkvában őrzik az eddig meghatározott víru:törzsanyagokat, az NDK- ban pedig az influenzában megbetegedett emberek véré­nek savóját, amely tartalmazza az antitestet, a kórokozók ellen kitermelt fehérjét. A készlet segítségével gyorsan meg tud­juk határozni, hogy az influen­zavírus számos fajtája közül melyikkel van dolgunk. Szov­jet kollégáinkkal influenza el­leni készítményeket és beren­dezéseket cserélünk. Közös, öt évre szóló együttműködési tervünk van a szovjet influen­zakutató központtal... ★ A szocialista országok inf­luenzakutatással foglalkozó tu. dósai véleményt cserélnek a KGST-tanácskozásokon is. Ta­valy Leningrádban tartottak ilyen tanácskozást. A résztve­vők megvitatták a legutóbbi tudományos kutatások ered­ményeit, a korszerű influenza elleni eszközök ' alkalmazásá­nak és hasznosításának tapasz­talatait a lakosság különböző társadalmi és életkorú csoport­jainál. G. Karpuhin professzor, a szovjet központi influenza­kutató intézet igazgatója a le­ningrádi találkozót igen ered­ményesnek tartotta. Vaszilasza Kulik-Remczova Ola j nélkül nincs autózás A motorolajok egyik fő jellem­zője a viszkozitás. Ezt úgy mérik és jelzik, hogy az olajat egy edény alsó furatán folyatják ki és mérik az időt: minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb visz­kozitásszámot kap az olaj (a viszo­nyítási alap a víz viszkozitása). Az olaj viszkozitása a hőmérséklettől is függ: a hideg olaj sűrűbben fo­lyik, a meleg hígabban. Nyáron tehát sűrűbb olaj kell a motorba, télen pedig hígabb, hogy jó ke­nési viszonyok alakuljanak ki. Az olajok viszkozitását világ­szerte — így náiunk is — az Ame­rikai Autoinérnökök Egyesülésé­nek (SAE) osztályozása szerin­ti kategóriákba sorolva adják meg. Nem árt tudni, hogy példá­ul a SAE 30 jelű csak nyári olaj + 10 és + 30 C-fok közötti hasz­nálatra; a SAE 5 W viszont kife­jezetten téli olaj, mínusz 20 C-fok alatti hőmérsékletre. A SAE 10 W jelű motorolajat mínusz 15 és + 10 C-fok között tanácsos hasz­nálni. Egy nálunk is gyakorta használt, átmeneti tulajdonságú viszkozitást kategória a SAE 20 W/20, amellyel mínusz 5 C-foktól + 20 C-fok környezeti hőmérsék­leten ajánlatos a motort kenni. Régebben legalább évente két­szer — ősszel és tavasszal — ola­jat kellett cserélni az autóban. Ma már nincs erre szükség, mióta ún. több fokozatú olajak is for­galomban vannak, amelyeket két számmal jelölnek. így a SAE 10 W/30 hideg télre és mérsékelt nyárra való, a 10 W 40 pedig már valamivel melegebb időjárásra. A SAE 10 W/50 kategória jó isme­rősünk, hiszen Közép-Európában ez a leginkább használatos több- fokozatú olajminőség, habár so­kan inkább a 15 W 40 jelűre es­küsznek. A gyári útmutatók min­denesetre pontosan előírják a motorhoz kívánatos olajminősé­get, amit feltétlenül be is kell tar­tani. Az olajszintet kb. 500 kilométe­renként kell ellenőrizni a gépkocsi vízszintes állásánál, a motor le­állítását követően bizonyos idő elteltével. Ügyelni kell rá, hogy az olajnívó magasabb se legyen a felső jelzésnél, nemhogy alacso­nyabb az alsó vonásnál. Az olaj­cserék között általában nem szük­séges olajutántöltés, mert' az el­fogyasztott mennyiség nem több, mint a felső és a közepes olaj­szint közötti különbség. A hasz­nálat folytán a motor kopásának megfelelően kezd jelentkezni a fo­gyasztás. Ez a jelenség — termé­szetes elhasználódás esetén mo­dern kocsiknál legfeljebb 80—100 ezer kilométer lefutása után kö­vetkezhet be, de még akkor sem szükségszerűen. Viszont nem árt tudni, hogy erősen kopott motor­nál az elfogyasztott olajmeny- nyiség 10 kilométerenként az 1 kilogrammot is elérheti. Az olajfogyasztás alapvető oka az, hogy az olaj felkerül a rob­banótérbe és ott elég. A megfe­lelő tömítés hiánya a fokozatos kopásokból vagy az idő előtti el­használódásból eredhet, ez utób­bi a helytelen bejáratásnak, il­letve a kocsi túlhajszolásának le­het a következménye. Az olaj­cserét mindig inkább előbb kell elvégezni, mintsem később. Ilyen­kor az olajszűrőt is feltétlenül cserélni kell, tisztítani nem lehet! A légszűrő cseréjét sem szabad elhanyagolni. A rossz állapotú légszűrőkön keresztül bejutott szennyeződés — főleg a kvarcpor — u*rvanis viszonylag rövid Idő alatt kontatia a hengerek, a du- ^attyúgyűrfík felüliét. s előbb- titóbb pz óla!f^gyásztás. ami a motor füstö^ós^ről. a lrintifo- a <Bál Ü0**tcbb. kékes színéről ismerhető fal. B. I. Olaszországban, Kanadában, Dél-Afrikában. A madaraknál a hosszú repülések és az ég­hajlati viszonyok változása so­rán fellépő stresszreakciók fo­kozzák a fertőzés veszélyét. Kutatóink az influenzajárvány hirtelen kitörésénél mást is tisztáztak: az ember is megfer. főzheti az állatokat. Magától értetődik, hogy ez a sokrétű probléma alapos kutatásokat igényel, amelyek elképzelhe­tetlenek a tudósok közös erő­feszítése nélkül. Megoszlott munlsa — Az együttműködés egyik hatékony formája a munka- megosztás a legidőszerűbb problémák megoldása terén — állítja G. Zinnecker profesz- szor, az NDK egészségügy mi­Világos szövetből készült a kissé magasított derekú kö­tényruha, a blúz aprókockás zefír, a kabátka egyszínű ve­lúr vagy posztó. A sötét haris­nyával stílusos. A kissé népies hatású összeállítás kisebb és nagyobb lányoknak egyaránt jól használható, csinos viselet. A kockás szövet simával kombinálva mindig hatásos. Így ez a lezser ing-könnyed- ségűre szabott, „béleletlen” lumberjack is mutatós, deko­ratív viselet, fiúknak-lányok- nak egyaránt. Az öltözéket bő szoknya, vastag harisnya és zokni, ma­gas szárú cipő egészíti ki. (Ld. az első három modellt.) A bő, nagypapahálóing-for­Látogatási tilalom a megye kórházaiban „A Pest megyei Tanács VB egészségügyi osztályának ve­zetője az influenzajárvány terjedésének csökkentése ér­dekében a megye valamennyi kórházában látogatási tilalmat rendel el. A Pest megyei Tanács Sem­melweis Kórházában a főváro­si kórházakkal egyöntetűen a tilalom január 27-én életbe lé­pett, a nagykőrösi és a váci kórházakban már fennáll, a törökbálinti tüdőkórházban, a gödöllői szülőkórházban és a ceglédi kórházban január 29-én vasárnap kezdődik.” ma lehet iskolaköpeny, lehet otthoni viselet, de lehet köny- nyű szövet sportkabát is. A ruhatár legfontosabb da­rabjai, a gyerekek által nagyon kedvelt, melegen bélelt téli­kabátot pótló rövid sportkabá­tok. Ezek készülhetnek vízhat­lan nylonból, színes pántozás­sal, kötött beállítással szövet­ből, begombolható béléssel, vagy ballonból, műszőrme bé­léssel. A hozzávaló kiegészí­tők a csizmaszárba húzott nad­rág, vagy a bő szoknya vas­tag harisnyával, bokacipővel, csizmával, vagy jégzoknival. A színes, kézzel kötött sapkák melegek és vidámak is. (A má­sodik három modellen.) Alacsony kalóriacríckű ételek Gyerekek — divatosan-*»>•« I Téli saláta (87 kalória). 5 dkg fehérkáposzta, 5 dkg sár­garépa, 2 dkg kelbimbó, sava­nyú uborka, 2 evőkanál joghurt, 3 gramm olaj, 1 csipetnyi cukor paprika. Az előkészített fehérkáposztát lereszeljük és 1 csipetnyi sóval, puhára pároljuk. Hozzáadjuk a darált sárgarépát és kelbimbót, valamint a karikára vágott ubor­kát. A többi hozzávalót egymás­sal jól elkeverjük és a salátával is összekeverjük. Reggeli leves (232 kalória). 2 dkg búzadara, 2 dl tej, 5 dk alma, l csipetnyi só, 5 gr cukor A darát előző este beáztatjuk E evőkanál vízben. Reggel hozzá­öntjük a tejet és együtt felfűz zük, majd a dará' is lángon forr­ni hagyjuk. Majd hozzáadjuk a megreszclt almát. Végül sóval és cukorral ízesítjük a levest. Csirketál (258 kalória). 10 dkg csirkehús, só, répák, dkg margarin, l dkg liszt, fél to­jás sárgája, 1 kávéskanál kapor, 1 kávéskanál citromlé. A csirkehúst 2 dl vízben sóval és zöldségekkel (répával, stb) jól megfőzzük. Fel forrósít ott mar­garinban a lisztet aranysárgára nirítjuk, majd a húslével felönt­jük és jól felforraljuk. Tojás sár­gáját keverünk bele. Majd hozzá­adjuk az apróra vágott kaprot és a kockára vágott csirkehúst, cit­romlével ízesítjük. Túró sárgarépával (40 kalória). 4 dkg túró, 2 dkg sárgarépa, 1 kávéskanál citromlé, só, bors. A túrót reszelt sárgarépával és a többi hozzávalóval elkeverjük, fűszerezzük. Gyulai Irén .1 ve akaúí Tdk M. : v Muzsika és táncház Holnap este 6 órakor a szentendrei Somogyi—Bacsó parti ifjúsági klubban új mű­sorsorozat kezdődik. A szent­endrei Vujicsics együttes ezen­túl rendszeresen bemutatja repertoárjából a szerb-horvát- macedón népdalokat. De nem­csak koncerteznek, a közön­ségnek is játszanak talpalá- valót. Eredics Gábor, az együt­tes vezetője délszláv táncok­ra tanítja a megjelenteket. A Vujicsics együttes egészen fiatal, alig hároméves zene­kar, de mar országos elisme­rést vívott ki. Először 1975- ben, a Cigányzene című tele­víziós filmben szerepeltek, majd a 76-os „Ki mit tud”-on megszerzett első díjjal. Tagjai: Eredics Gábor, Eredics Kál­mán, Borbély Mihály, Győri Károly, Nyári Iván, Szendrő- ai Ferenc harmonikán, búgon, klarinéton, furulyán, hegedűn, brácsa tamburán és tambu- ricán játszanak. Már megalakulásuk évében, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem klubjában támadt az ötletük, hogy a közönség­nek játszanak talpalávalót. Tulajdonképpen a táncház­mozgalom úttörői közé számí­tanak. 1975. július 26-án, a budakalászi búcsún ismerked­tek meg Vujicsics Tihamérral, a legendás zenésszel, s több­ször is együtt muzsikáltak, majd 1976 októberében, a mű­vész halála után özvegyének engedélyével vették föl a Vu­jicsics nevet. Ez nemcsak gesz­tus náluk, a több zenei nyel­ven tudó ördöngős pomázi ze­nész törekvéseit akarják való- ki ra váltani. Testvérmázsák A váci Madách Imre mű- v\ -„ési központban holnap ti- -lőtt komplex gyermekfog­lalkozást tartanak minden ér­deklődőnek. A környezet foga­lomkörébe tairktozó jelen­ségeket, tárgyakat (ágy, kuckó, ház, utca, téír, sík, hegy) kapcsolják össze Mu­szorgszkij: Egy kiállítás képei és Schumann: Spanyol daljá­ték című művével. A foglal­kozáson a zene, a pantomim, a mese, a képzőművészet együt­tes hatása érvényesül. Szerve­zői: Vá.rnagy Ildikó szobrász- művész, Kővágó Zsuzsa könyv­táros és Losonczi Zsuzsa ifjú­sági előadó az esztétikai ne­velés iskolai lehetőségeit igyekszenek kiegészítem. A kezdeményezés megvaló­sítói alkotóműhelyt terveznek gyerekek számára, konkrétan még nem határozható karak­terrel. Nemcsak szobrász-, rajz-, zenei szakkör lesz ez: tudjon képet Írni a gyerek minden­nel, ami a keze ügyébe akad. Beszélni tudjon szóval, kép­pel, írással, zenei hanggal. A szakkör vezetői először ráve­zetik a gyerekeket arra, hogy minden műalkotás mögött tu­datos tevékenység rejlik, a művészetben a dolgok nem vé­letlenszerűek. Utána megpró­bálkoznak a tanulók is rajzok, festmények készítésével, elsa­játítanak néhány tánclépést. ★ Testvérmúzsák találkoznak — ha más értelemben is — ma, szombaton egy Pest me­gyét reprezentáló budapesti rendezvényen. Az ének, a tánc és a képzőművészet szép találkozásának ígérkezik a II. kerületi tanács művelődési központjának (Marczibányi tér 5/a) műsoros délutánja. Vankóné Dudás Julinak, a népművészet mesterének nyílik itt kiállítása délután 4 órakor, ma’d fél 6-kor az általa veze­tett galgamácsai népi együttes vendégszerepei. A kiállítás március 5-ig naponta 10-től es­te 8-ig, vasárnap 2-ig tekint­hető meg. Filmek Vasárnap délelőtt Vácott két gyermekmoziműsort is láthatnak a legkisebbek. A Madách Imre művelődési központban délelőtt 10 órától ismeretterjesztő és rajzfilmso­rozatot Alkotóműhelyekbe, tájak, városok titkaiba nyernek be­pillantást. Láthatnak például dél-amerikai, afrikai kígyó­vadászokat, s egy igazi, bár kissé hazudós, fogatlan afrikai oroszlánvadászt is az ismert magyar rajzfilmsorozatban: Ottó ezúttal a majmokkal küzd meg. Utána a Csizmás kandúr című japán rajzfilmet vetítik. Kákán, a művelődési ház­ban szombaton a Lázadás a buszon című angol filmvígjá­ték kerül bemutatásra. A mu­latságos film érdekessége, hogy a televízió szombat éj­szakai előadásaiból ismert „A buszon” sorozat hőseivel, a kőt furfangos bajkeverővel, s az árgusszemű ellenőrrel talál­kozhatunk ezúttal másfél órás nagyjátékfilmen. Zene, vers Ma este 6 órakor az érdi művelődési központban rende­zett koncerten romantikus ze­nészek műveiből hallhatnak az érdeklődők. Többek között Chopin, Schumann, Liszt kompozíciók kerülnek bemu­tatásra. Az érdi művelődési központ­ban holnap este Pécsi Ildikó előadóestjén verseket, novel­lákat, sanzonokat hallhatnak. Vasárnap délután a veres- egyházi Váci Mihály művelő­dési házban a Csepeli Utca­színház mutatkozik be a Fél van című műsorával. Tárlat Vácott, a Madách Imre mű­velődési központban a hónap végéig láthatják a képzomű- vésziet barátai Végh Dezső emlékkiállítását. öt évvel ezelőtt hunyt el Végh Dezső, Vácott élő kép­zőművész. 1897-ben, Budapes­ten született. -Az Iparművésze­ti Főiskolán, majd a római Accademia déllé Belle Artin tanult. Beutazta a félsziget legszebb városait. Itália után Párizs következett. 1936-ban jött haza. A képzőművészeti al­kotások mellett iparművésze­ti remekek kerültek ki a keze alól. Üjszerű textilmunkákat alkotott, ö tervezte Tamási Áron első kiadású regényei­nek érdekes, erdélyi hangu­latú borítóját. Dickens köte­teket, s más ifjúsági könyve­ket illusztrált. Munkái szere­peltek bécsi, müncheni, berli­ni képző- és iparművészeti kiállításokon. Tagja volt a Váci Képzőművészeti Alkotó- csoportnak. I9?l-ben, a Nem­zeti Galériában megnyílt Pest megyei Művészek kiállításán az ő munkáit is bemutatták. A januári tárlattal Vác tisz­teleg a fél évtizede halott művész munkássága előtt, amely a hagyományos és mo­dern — elsősorban konstruk­tivista — elemek szintézisét valósítja meg. Bál, disco A farsangi sorozatban a tápiószecsői Damjanich mű­velődési ház bátyus táncestet rendez szombat este fél nyolc­tól, elsősorban fiatal házasok, jegyesek és az anyósok tiszte­letére. A népszerű Csárdás együttes húzza a talpalávalót. Az asztaltársaságok ételt, italt — batyut hozhatnak ma­gukkal Kedves hagyomány többek között Tápiószecsőn a koma­tál-csere: a baráti asztaltársa­ságok egymás számára is ösz- szeállitanak egy kis harapni- valót — jobbnál jobb falatok­ból. Közben tombolasorsolás, majd csárdásverseny emeli a hajnalig tartó bál hangulatát. Ma este Tóalmáson a nép­szerű Bergendy együttes ad beat- és jazz-koncertet. Hétvégi bál lesz szombaton Nagykátán a Kvint zenekarral, vasárnap Erdőkertesen, Vácott és Domonyban. A lemezlova­sok, Baráz Miklós és Csernai János szombaton Vácott, Rác­kevén — illetve Erdőkertesen, vasárnap Szadán és Szentlő- rinckátán mutatják be műso­rukat Domonyban vasárnap dél­után Tarczi Zoltán tart tánc­házat Tára A Pest megyei Természet- barát Szakszövetség túrabizott­sága szombat reggel kilenckor gyalogtúrát indít a szabadidő­mozgalom keretében. A részt­vevők a pomázi HÉV-állomá- son találkoznak, s tízkilomé­teres utat tesznek a Ságvári túristaházig. Aki bírja még, visszafelé is gyalog jöhet. A túrához a kezdési időpontig bárki csatlakozhat. Vasárnapra a Pest megyei Tanács művelődési osztályá­nak diákturisztikai bizottsága a megyei diák-kirándulócsopor­tok számára szervezett 16 ki­lométeres túrát. A diákok a törökbálinti vasútállomáson találkoznak délelőtt 10 órakor. A kiránduláson Ökrös-Kies- völgv. Szekrényes, Makkosmá- ria állomásokat érintve jutnak el a gyalogosok Zugligetbe. Összeállította: Pósa Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom