Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

K7umav 1978. JANUÁR 8., VASÁRNAP ÍGY CSINÁLTÁK PILISVÖRÖSVÁROTT Hangok a könyvtárban A Mélyvíz forgatásán Mándy Iván Mélyvíz című művéből Tóth Zsuzsa írt for­gatókönyvet. A Hunnia Filmstúdió produkciójában Sándor Pál kezdte meg a film forgatását. Főszereplők: Psota Irén, Garas Dezső, Kern András, Andorrai Péter, Kútvölgyi Erzsébet és Rátonyi Róbert. Képünkön: Sándor Pál Psota Irén jelenetét rendezi. TV-FIGYELÓ Az 1910-es évek egyik nem­zetközileg is legszínesebb, ha­ladó könyvtárosa, a német Walter Hofmann mondta: a könyvtáros leglényegesebb feladata az, hogy a megfelelő könyvhöz megtalálja a meg­felelő olvasót. Azóta jó néhány évtized eltelt már, de a jó könyvtárosnak valóban ma is két dolgot kell ismernie ala­posan: a könyvet, amit kéz­be ad, és az embert, akinek a kezébe adja. Fogarasy Mihály, a pilis- Vörösvári nagyközségi könyv­tár vezetője is ezek közé a könyvtárosok közé tartozik. Ismeri könyveit, és személye­sen ismeri a község apraját- nagyját, hiszen immár 25 éve dolgozik itt. Tanári munká­ja mellett annak idején kedv­telésből könyvtároskodott, majd 1973-ban, amikor be­tegsége miatt megvált a ta­nítástól, ő lett a könyvtár vezetője. Most napokkal nyug­díjba menetele előtt ugyan­olyan lelkesen végzi mun­káját, mint kezdetben. Jelenleg azonban 30 ezer kö­tet között — ennyi a könyv­tár állománya — mégsem a szűkebb értelemben vett könyvtári munkáról beszél­getünk, hanem annak a me- gyeszerte ritkaságszámba me­nő egyik részéről, a hangtár­ról. Mert ma már a könyv­tár fogalma lényegesen kitá­gult. A könyveken kívül szá­mos más dokumentum fajtát is kínál az érdeklődőknek. A nagy könyvtárakban az már megszokott dolog, hogy az olvasó mikrofilmen kapja meg a neki szükséges doku­mentumot. Ugyanígy a könyv­tárak állományának szerves részévé válnak a látható (vi­zuális) információhordozók mellett a hallható (auditiv) ismerettárolók is. Ez utób­biak lehetnek zeneiek, vagy irodalmi alkotásokat és nyelv- tanfolyamok szövegeit tar­talmazók is. Ezzel azonban a könyvtáros munkája is több rétűvé vált A nyeremény — Hogy tették meg az első lépéseket ennek az igen kor­szerű „könyvtári együttes­nek” a kialakításához? — Zenei gyűjteményünk, azt mondhatnám, 1970-ben alakult, amikor átvettük az akkori Művelődésügyi Minisz­térium ajándékát: 305 hang­lemezt, 10 fejhallgatót, egy magnót és egy lemezjátszót. És, bár hosszú éveken át szí­vesen és szeretettel használ­tuk az ajándékba kapott le­mezeket, ezekben az évek­ben mégsem merült fel ben­nünk a komolyabb hangtár megszervezésének gondolata. Hozzáértő könyvtárosunk sem volt, de reményünk sem. egy olyan összeg előterem­tésére, amely az alapfelsze­relés továbbfejlesztését biz­tosíthatta volna. Egy év múlva azonban el­nyerték a kiváló könyvtár cí­met, és az ezzel járó 200 ezer forintból egy Rosier pianinót vettek. Ettől kezdve gyakori vendégek voltak a könyvtár­ban az érdi zeneiskola taná­rai és az iskola pilisvörösvá- ri tagozatának növendékei. Itt tartották zenei rendezvé­nyeiket, a növendékhangver­senyeket, majd később a ta­nári koncerteket is. És a hangversenyeknek egyre na­gyobb sikerük lett... — Ekkor kezdtek érdek­lődni a fiatalok a komoly ze­ne iránt? — Sajnos még évek kellet­tek ahhoz, hogy a fiatalok ké­résére az érdi zeneiskola taná­rai zenei tárgyú előadásokat tarthassanak a könyvtárban. Ehhez szívesen használták az ott levő lemezeket, s miután egy-egy keresett mű hiányzott az állományból, felmerült a zenei részleg j megteremtésének gondolata. Nincs rá recept Ekkor nyerték meg a 30 év, 30 könyvtár pályázatot, és ez­zel már 100 ezer forintjuk volt. A nagyközségi tanácstól két új helyiséget kaptak, az egyik otthont adott az annyi­ra hiányzó gyerekkönyvtár­nak, a másikban pedig beren­dezték a hangtárat. Ez a né­hány mondat azonban nem fejezheti ki azt a sok és kö­rültekintő munkát, amivel ezt megteremtették. — A hangtár megszervezésé­re semmiféle recept nem állt rendelkezésre. Megnéztem Bu­dapest hasonló létesítményeit, majd kezembe vettem a ván­dorbotot és bejártam a fél or­szágot, hagy tapasztalatot sze­rezzek arra, milyen is lehetne egy községi könyvtár hangtára. Szerencsés találkozás — Végül a budapesti Gorkij Könyvtártól kaptam módszer­tani segítséget. Bizony sokáig keresgéltem olyan szakembert is, aki megtervezi a technikai berendezést. Földi Egon villa­mosmérnök végül is vállalta, és a terv 1975 januárjában el­készült. Most már csak kivite­lezőt kellett keresnem. Hosz- szú, hiábavaló járkálás után a véletlen sietett segítségemre. Találkoztam egy régi tanítvá­nyommal, aki jelenleg a Mű­szaki Egyetem híradástechni­kai tanszékének adjunktusa. A legtöbb helyen panaszkod­tam, mert Temesi Ágoston szí­vesen vállalta, hogy erre a munkára felkéri az egyetem KISZ-fiataljait, akik a terv alapján elkészítették a szüksé­ges berendezéseket. Társadal­mi munkájuk értéke több mint 10 ezer forint. Azóta a lemezszekrényben már 700 lemezt tárolnak, öt elkülönített asztalkánál lehet a zenét hallgatni, de hangszóró­kon keresztül adott esetben bármely műsor hallható a könyvtár összes helyiségében is. A napfényes szobában még két polcnyi zenei szakiroda- lom, kis asztalka és hét fotel szolgálja az érdeklődők ké­nyelmét. A technikai központ felszereléséhez ma már négy Philips és egy Suprophon le­mezjátszó, két magnetofon és a kapcsolótábla tartozik. Az évek munkájának, és Fogarasy Mihály fáradhatat­lan buzgalmának eredménye­ként Pilisvörösvárott tehát modern hangtárral bővült a gazdag könyvtár. Jobban kellene élni vele — Ezzel a rendkívüli lehető­séggel hogyan élnek a község­ben? — Végül is nem panaszkod­hatunk, mert gyakran előfor­dult, hogy az öt lehallgatóhely kevésnek bizonyult. Még o környező községekből is jár­nak át fiatalok. Vannak azon­ban gondjaink is. Itt van pél­dául a javítás kérdése. Mert azért itt elég bonyolult tech­nikai felszerelésekről van szó, amelyeknél óhatatlan, hogy időnként elromlanák. Mi sze­rencsés helyzetben vagyunk, mert a Műszaki Egyetem KISZ-fiataljai mindenkor készséggel segítenek. De azért egy kicsit előre is kellene gondolkodnunk. Ha a megyé­ben több helyen is létesítenek majd hangtárakat, érdemes lenne egy központi javító szolgálatot megszervezni a Pest megyei Könyvtár kereté­ben. — Megvallom őszintén, azon is sokat gondolkodtam, hogy ez a mi gazdag „hangkin­csünk”, amit ez a tár felhal­moz, milyen nagy segítséget nyújthatna az iskolai oktatás­ban is. Megkönnyíthetné pél­dául a német, orosz, angol és francia nyelv tanítását és az iskolában adott ismeretek mel­lé maradandó élményt nyújt­hatnának a gyerekeknek zenei felvételeink és irodalmi leme­zeink. Biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a lehetőséggel élni is fognak Pilisvörösvárott. Bóday Márta Megszületett a Népszínház — az Állami Déryné Színház és a 25. Színház összevonása révén. Január 1-től az ország legnagyobb színházaként 400 dolgozóval — köztük 180 szí­nésszel — működik. Prózai és operatársulatai, tánc- és gyermekszínháza o legszéle­sebb néprétegek művelődését, szórakozását szolgálják. Barokk templomtérben A Várszínházban a reper­toárdarabokat adják elő. Az utazótársulatokat először a Józsefvárosi Színházban mu­tatják be előadásaikat, de ját­szanak a Várszínházban is. A társulatok más-más műfajt művelnek ugyan, de nem kü­lönülnek el, egységes színházat alkotnak. A Várszínházát — amelyet Kempelen Farkas alakított ki a karmeliták egykori kolosto­rának átépítésével — már helyreállították. A műemlék épület eredeti architektúrájá­val átmenet a felújított Vár­palota és a várnegyed házai között. Az épület belső tereit is a műemléki követelmények szerint alakították ki. Az ere­deti barokk templomtérben korszerű hagyományos vas­függöny, zsinórpadlás nélkü­li színpadot létesítettek. A nézőtér kisebb, mint az ere­deti volt, a színpad elrende­zésétől függően 260—300 sze­mélyt fogad be. A páholyso­rokat nem hagyták meg, a hátsó ülések felett levő erké­lyeken a szcenikai felszerelé­seket helyezik el. A nézőtér kapcsolódik a földszinti, elő­adásokra is alkalmas előcsar­nokhoz. Az öltözőket és a Tudományos ülésszak Két évtizedes az MTA és az SZTA együttműködése Két évtizede írták alá a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Szovjet Tudományos Akadémia közötti tudományos együttműködési megállapodást — ebből az alkalomból január 10—11.én tudományos ülés- szakot rendeznek az MTA-n. A január 10—i plenáris ülést Szentágothai János, az MTA elnöke nyitja meg. A két akadémia húszéves együttmű­ködésének jelentőségét és eredményeit Márta Ferenc fő­titkár méltatja. A jubileumi ünnepségre Budapestre érke­zik a Szovjet Tudományos Akadémia delegációja Vla­gyimir Alekszandrovics Ko- tyelnyikov akadémikus, alel- nök vezetésével. A tudományos ülésszak má­sodik napján a szovjet tudó­sok meglátogatják az MTA központi fizikai kutató inté­zetét, központi kémiai kutató intézetét és a számítástech­nikai és automatizálási kuta­tó intézetét, ahol szekcióülé­seken ismertetik legújabb ku­tatásaik eredményeit. Herder-díj Az idén dr. Gunda Béla néprajztudósnak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem néprajzi intézete profesz- szorának ítélték oda a bécsi egyetem Herder-díját, a nép­rajz területén végzett kima­gasló munkájáért. A magas kitüntetést 1978. május 17-én adják át Bécsben. Műemlék házak Kőszegen a Városgazdálko­dási Vállalat kezelésében lévő állami épületek több mint, fe­le műemlék, illetve műemlék jellegű. A házak átlagos élet­kora 120 év, de akadnak 300— 400 éves épületek is. Fenntar­tásukra, állaguk megóvására, felújításukra az ötödik ötéves tervben mintegy 110 millió forintot költenek. színház irodáit az egykori ko­lostor épületében rendezték be. A kerengőben és az ebéd­lőben is tartanak majd elő­adásokat. Jelenleg folyik az épület műszaki átadása. A Józsefvárosi Színház fel­újítása, korszerűsítése folya­matban van. Az építési mun­káktól függetlenül a) társula­tok tagjai készülnek az elő­adásokra: a volt Déryné Szín­ház és a 25. Színház termei­ben próbálnak. Iskolákban is Az első bemutatókat vidé­ken tartják: január 27-én Jászladányban Jevgenyij Svarc: Hétköznapi csoda cí­mű színjátékát adják elő — először Magyarországon. Ja­nuár 30-án Tamási Áron: Bubos vitéz című művével a gyermekeket örvendeztetik meg. Marcel Achard: A bolond lány című komédiáját február 3-án Pásztón mutatják be, míg Örkény István: Macskajáték című művét Brigitte Soubey- rand NDK-beli vendégmű­vész rendezésében február 10- én viszik színre Kecskeméten. Az esti előadásokon kívül a helybeli iskolákban, művelő­dési házakban irodalmi mű­sorokat is tartanak. A Várszínházát február 13_án, Budapest felszabadu­lásának évfordulóján avatják. A két hétig tartó rendezvé- ' nyék során 17-féle produkciót mutatnak be itt. Kora délután­tól késő estig 5 helyen ját­szanak majd. összesen 100 elő­adásra kerül sor. Az egtsz es­tét betöltő egyik színdarab Hernádi Gyula: Bajcsy-Zsi- linszky Endre, a másik Csin­Az CSZ... Eltűntek képer­nyőinkről az elő- és utószavak. Nincs mór szakmai bevezetés, tudósi méltatás, eligazítása a kevésbé tájékozottaknak. Mű­sor műsort követ mindenféle szóbéli mankók segítsége nél­kül. Pedig azért olykor-olykor nem ártana egy-két segítő mondat, hogy, na kedves do­bozgazda, most ez és ez követ­kezik, amiről nem árt tudni, hogy... Így például nem ártott vol­na egy párperces magyarázat Gribojedov Az ész bajjal jár című vígjátékának pénteken este közvetített tv-változata előtt Sem, hisz’ ugyan kinek az irodalmi műveltsége terjed ki ennek a XVIII—XIX. szá­zad fordulóján élt egykori ka­tonatiszt majd teheráni diplo­mata drámaírói munkásságára. giz Ajtmatov: A kisfiúnak két meséje volt... című mű­ve. Színre kerül öt egyfelvo- násos mű is; Remenyik Zsig- mond: Pokoli disznótor, Pi­linszky János: Síremlék, Pla­ton: Szókratész védőbeszéde, Edward Albee: A homokláda és Kurt Bartsch: A kötél cí­mű darabja. Ezen kívül Job­ba Gabi, Tardy Balázs, Bró- dy János előadóestje, Cseh Tamás és Sándor György mű­sora gazdagítja a sokszínű programot. Közreműködnek művészegyüttesek, s a Pécsi Balett művészei is. Az utazó operatársulat márciusban mutatkozik be Muszorgszkij: Szorocsinci vá­sár című operájával. Huszonhét bemutató A színházi évad végéig összesen 27 bemutatót tartanak a legfiatalabb színház művé­szei. Az ünnepélyes kapunyi­tást Korniss Péter és Maurer Dóra plakátjai hirdetik. Ez alkalomból megjelentetik a Várszínház monográfiáját, va­lamint az elődök: a Faluszín­ház és a Déryné Színház 27 éves, s a 25. Színház 7 éves történetét. ★ A Népszínház első előadása Pest megyében előreláthatóan január 28-án vagy 29-én lesz (a pontos helyszínt és idő­pontot később közöljük). Jev­genyij Svarc Hétköznapi cso­da című színművét mutatják be Petrik József rendezésé­ben. A darab második Pest megyei előadását január 31- én, az aszódi fiúnevelő inté­zetben tartják. Az előfizetők többsége legföl­jebb, ha a nevét hallotta, és úgy nézhette végig a másfél órába sűrített négy felvonást, mint egy afféle szépen zengő — Lengyel György rendező jó­voltából még túl is zengetett —, romantikus vígjátékot, és nem azt várta tőle,;ami: egy kemény és keserű szatírát. Mert bizony sókkal inkább szatíra ez, mintsem egy hullá­mokban tovafutó színpadi zön- gemény. Keserű kifakadása egy javítani, változtatni hiába igyekvő embernek. Annál is inkább az, hiszen — így mond­ja a drámatörténet — a fősze­replő Csackíj monológját, akár egy dekabrista is elmond­hatta volna — politikai hitval­lásként. Bizony keményebb, sziká­rabb, elkeseredettebb mű ez, mint amit a túldíszített stúdió­környezetben elzengtek ne­künk a túlöltöztetett, túlmasz­kírozott, hangjukat oly kéjjel öblögető színészek. Egyszóval csalódás volt ez a megtévésítés, ami annál is in­kább sajnálatos, mert egyha­mar aligha tűnik fel a képer­nyőn egy másik Gribojedov- mű: ennek az 1829-ben, alig harmincnégy éves korában a teheráni nagykövetség előtt agyonvert nagy orosz írónak valamely munkája. Modern festészet. Egy új képzőművészeti sorozat indult csütörtökön délután A modern festészet előfutárai címmel. Könnyed, oldott hangvétellel beszél benne az angol Ken­neth Clark művészi eszmé­nyekről és irányzatokról — csevegése majdhogynem a kor­társ, a barát közvetlenségéhez hasonlatos. És mégis, mennyi gondolat, ismeret rejlik e sé­tatéri pádról felénk áradó szó­folyamból: a modern festészet egyik első nagy alakjának, Ma- net-nak, e botrányt botrány után kavaró francia impresz- szionistának változatos életé­ről. Képek, történetek, anek­doták; anekdoták, történetek, képek — így rakódott ki e festőportré gazdag rajzolatú, színes mozaikja. Útiníorm. Hála Petress Ist­vánnak és közkedvelt műsorá­nak — Mindenki közlekedik ... —, végre föllibbent a fátyol a titokzatos Űtinform nevű in­tézményről, amely oly gyak­ran jelent, hol ködöt, hol sí­kosságot Pest megye útjairól is. Végre megtudhattuk, hogy jó­val több ez a szervezet, mint az útfigyelés országos hálóza­ta, hiszen okos gépei és ügyes munkatársai akár az útkijelö- lést, az útiránymegtervezést is vállalni tudják. Kiszámítják például, hogy mely irányt kö­vetve juthat el céljához egy nehezen forduló kamion; de ugyanígy azt is. hogy merre bukkan szebbnél szebb látni­valókra a vasárnap hegyekbe kívánkozó autó^urista. Akácz László MÁR MOST RENDELJE MEG! LUCERNAMAG. VÖRÖSHEREMAG, TAKARMÁNYMAGVAK, ZÖLDSÉGMAGVAK, VIRAGMAGOK, FŰMAGOK ÉS PAZSITKEVERÉKEK Minden tavaszi vetőmag nagy választékban kapható ;tíi «CETH PESTVIDEKI KÖZPONT Monor, Ady Endre út 61. ELŐSZÖR A VÁRSZÍNHÁZBAN ÉS A JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZBAN Avatásra készül a Népszínház JANUÁR VÉGÉN: KÉT ELŐADÁS PEST MEGYÉBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom