Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

"xMiiav I lm JANUÁR 7., SZOMBAT Pilisszántói tervek Pilisszántó, ez a főútvona laktól távolabbra eső hegyvi­déki falu szépen fejlődött ta­valy. A községfejlesztést tár­sadalmi munkával támogatták az itt élők. Elkészült az új egészségház, amelynek építése mintegy 1 millió forintba ke­rült A pilisszántóiak művelő­désének segítésére 100 ezer forintért új bútorokat, könyve­ket vásárolt a könyvtár. Sokak gondját oldották meg a vil- lanyhálózat bővítésével; mint­egy 750 ezer forintért 1 kilo­méternyi vezetéket és új transzformátorházat építtetett a tanács az új telepen. Különösen értékes volt a helybeli tanács járdaépítési akciója. Mindössze az alap­anyagok — a cement, a sóder — kerültek pénzbe, a többi már társadalmi munkával ké­szült. Az érték 250 ezer forint volt E kiragadott példák is iga­zolják a tavalyi sikeres köz­ségfejlesztési munkát. Ez év terveiről Szőnyi Géza, a köz­ségi tanács vb-titkára tájékoz­tatott — Felmérjük, melyek azok a területek, ahol legsürgetőbbek a tennivalóink. Idén mintegy 2 millió forintot költünk út­felújításra: a Szabadság és a Felszabadulás utcát aszfaltsző­nyeggel borítjuk. Tavaly már elkezdtük két pedagóguslakás építését, amely előreláthatólag 1 millió 300 ezer forintba ke­rül. A belvíz elvezetésére idén mintegy 2 millió forintot for­dítunk. Felújítjuk az iskola homlokzatát. Korszerűsítjük a két Szabadság utcai szolgálati lakást Elképzeléseink között szerepel a falubeli sporttelep szépítése. A munkát már ta­valy elkezdtük, s idén tavasz- szal fejezzük be. Rostirónhoz alkatrész Üj automata fröccsgépet állítottak üzembe a PEVDI szent­endrei írószergyárában. A Battenfeld 600 típusú NSZK-beli automatával, a rostirónok alkatrészgyártását oldották meg. Virágipar az Óbudában Szegfű-, krizantémmuskátlidugvány — exportra A fővárost Szentendre felé elhagyva az ember kissé a jö­vőbe csöppen. Tízemeletes to­rony. és szalagházak maga­sodnak Békásmegyer határá­ban, robusztus erőgépek váj­ják a földet, sok tonnás teher­autók döngölik kőkeményre az amúgy is fagyott talajt. A betonházak árnyékában — zöldellő oázisokként — hatal­mas üvegházak húzzák meg magukat, tábláikról csillog­va verődik vissza a napfény. — E telepünkön a dísznö- vény-szaporító anyagok elő­állítása a legfontosabb mun­ka, hiszen az Óbuda Terme­lőszövetkezet az iparszerű dísz­növénytermesztési rendszer gazdája — mondja Gerbár Kék Dunából a gyárakba Hiányt pótol a szakszövetkezeti melléküzem Szerte a határban befeje­ződtek a munkák, megteltek a magtárak, a raktárak, a ta­lajelőkészítés is befejeződött. Ilyenkor, télen, a gépjavító­műhelyekben, a melléküzem- ágakban szaporodik a tenni­való a tahitótfalui Kék, Du­na Szakszövetkezetben is. A szövetkezet 231 — főként a Szentendrei-szigeten élő — embernek ad munkát üzemei­ben. Négy faluból gyes-mamák — Sikeresen zártuk azévet — mondja Benkő László, az ipari főágazat vezetője. — Negyvennyolc millió forintos termelési értéket terveztünk, s ezt teljesítettük is. A szö­vetkezetnek Kisorosziban, Ta- liitótfaluban, Pócsmegyeren és Szigetmonostoron műkö­dik ipari melléküzeme. Dol­gozóink kétharmada nő, sok a gyesen lévő kismama. Flakkonüzem. Szinte min­den háztartásban megtalál­hatók e termékek, minthogy itt készül számtalan tisztító- és mosószer —, például öb­lítő, shampoo — műanyag­doboza. E részleg állította elő a termelési érték legnagyobb részét, mintegy 30 millió fo­rintot. • Bakelitüzem. E műanyag előállítása — az ágazatvezető szerint — lassan megszűnik a magyar iparban. Az igény a bakelittermékek iránt azon­ban belföldön is nagy. Ezért lehetséges, hogy a szakszö­vetkezet megrendelői között találunk olyan nagyüzemeket, mint a Ganz Árammérő Gyár, a Medicor, az Orion vagy a Ganz Műszer Művek. Nyolc­millió forintnyi híradástech­nikai tartozékot, műanyag dobozt gyártottak itt az el­múlt évben. Az üzem beren­dezései korszerűek, elszívóbe­rendezés tisztítja a levegőt. Fröccsüzem. Ellenállások és hőmérők tartozékait készítik az itt dolgozók. Tavaly 9 mil­lió forintnyi terméket állí­tottak elő az üzemekben dol­gozók. Irattartó, gépalkatrész PVC-üzem. Elsősorban mű­anyag mappákat, irattartó­kat, jegyzettömböket készí­tenek dolgozói. A tervet tel­jesítették, 3 és fél millió fo­rintnyi terméket gyártottak. . A lakatos- és esztergályos­üzemben fémalkatrészek ké­szülnek, 5 millió forint érté­ket termelték tavaly. Bedolgozóüzem. Az üzem kifejezés nem a legpontosabb, hiszen a szigeten fekvő fal­vak asszonyai, kismamái te­vékenykednek e részlegben. A Zöldért-nek konyhakész ter­mékek tasakjait állítják elő, s ugyancsak tasakokat készí­tenek 'a Magtermelő Válla­latnak. Fólia alatt — Előnyben részesítjük a mezőgazdasághoz kapcsolódó termékek gyártását — szólal meg ismét Benkő László. — Bár ipari e főágazatunk, még­is foglalkozunk növényter­mesztéssel. Háromezer négy­zetméteres fóliasátrunk alatt salátát és paradicsomot ter­melünk. A szakszövetkezet szocialista szerződést kötött a Pest megyei Műanyagipari Vállalattal, amelytől ingyen kapták a csepegtetős öntöző- rendszert. A következő sze­zonban már 60 ezer saláta termesztését tervezzük. — Végezetül: idén a mel­léküzemágban 53 millió fo­rintos termelési értéket ter­vezünk. A rendelések már be­érkeztek. Tervezünk 2 és fél millió forintos beruházást is, mellyel gépparkunkat újítjuk fel. Gépeink 70 százalékát egyébként tmk-műhelyeink- ben állítjuk elő. József kertészeti főágazat- vezető. — Évente 10 millió szegfűdugványt szállítunk kül- és belföldi megrende­lőinknek. E terményeinket Csehszlovákiába, Romániá­ba, a Szovjetunióba és Jugo­szláviába exportáljuk. Kri­zantémból mintegy másfél milliónyi dugványt termesz­tünk, melynek kétharmadát ugyancsak az előbb említett országok vásárolják meg. Soly­márvölgyi telepünkön 1 mil­lió muskátlidugványt termesz­tünk, főként tőkés — auszt­riai és NSZK-beli — export­ra. — A dísznövénytermesztés kifizetődő, jövedelmező mun­ka. Termelési értékünk eléri az évi 100 millió forin­tot, melyből a tiszta árbevé­tel 70 millió forint. Tíz bel­földi partnergazdaságunk van, melyek 6 és fél hektárnyi fó­lia borította területen ter­mesztenek dísznövényeket, el­sősorban szegfűt. Az érdek­lődés azonban egyre nő a dísznövénytermesztési rend­szer iránt. A közelmúltban je­lentkezett nyolc újabb gazda­ság, mintegy 6 hektárnyi fó­liás területtel, hogy belépne rendszerünkbe. A partnergazdaságok dísz­növénytermesztését az Óbu­da Termelőszövetkezet szak- tanácsadói hálózata segíti, melynek központját Buda­pesten, Szentesen és Győrben találhatjuk. A virágok neve­lése sok szempontból körül­tekintőbb, aprólékosabb mun­kát kíván más növények ter­mesztésénél. — A főváros zöldségellá­tását segítendő, Budakalá- szon új telepet alakítunk ki — mondja még Gerbár Jó­zsef. — Itt 260 millió forintos beruházással 6 hektáron 12 üvegházat építünk. Ez évmég próbaüzem Budakalászon. A növénytermesztés már meg­kezdődött. Fél. hektáron még júliusban szegfűt, másik fél hektáron tulipánt ültettünk. Nőnapra már virágzanak. A betelepítési munkák jó részét letudtuk, a zöldségfélék mag­vetését december elején fe­jeztük be. Beszámoló taggyűlések előtt Pártéletről, gazdálkodásról a Lenfonóban Megpezsdül és lendületet kap a pártszervezetekben te­vékenykedő kommunisták mozgalmi élete. A január — immár hagyományosan — a számvetés ideje, amikor az alapszervezeti taggyűléseken a párttagok beszámolnak éves munkájukról, s egyben meg­határozzák az elkövetkező idő­szak tennivalóit. Idén azokban a pártszervezetekben, melye­ket pártvezetőség irányít — újításként — az alapszervezeti beszá­molókat összevont taggyű­lések vagy küldöttértekez­letek előzik meg. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában jórészt összegyűjtötte a párt­vezetőség az összevont taggyű­lés beszámolójának anyagát. A beszámoló előkészítéséről Kun­sági Sándor szakmányvezető, a pártvezetőség szervező titkára beszélt: — Napirendre tűzzük a gyá­ri pártélet úgyszólván vala­mennyi kérdését, s fő felada­tunknak tekintjük, hogy a készülő cselekvési program­ba beépítsük az üzem előtt álló gazdaságpolitikai feladatokat. Megvizsgáljuk a pártoktatás helyzetét is. Tavaly négy sze­mináriumot indítottunk — gazdaságpolitikai, etikai és vi­lágnézeti, valamint társada­lompolitikai kérdésekről, me­lyeknek munkájába bekapcsolódott a kommu­nisták 60—70 százaléka, Kritikusan kell megjegyez­nünk, hogy a pártoktatásba'n ma is lemorzsolódás tapasztal­ható. — Foglalkozunk a tömeg­szervezetek és az ifjúsági szö­vetség munkájával. A KISZ- fiatalok mozgalmi tevékenysé­gét nehezíti a szövőiparban tapasztalható fluktuáció. Meg kell jegyeznünk, hogy a gya­kori munkahelyváltoztatás el­sősorban a fiatal korosztályra jellemző. Főként a tartalmi munkát kell a KlSZ-szerve- zetnek erősítenie. Beszámo­lunk a gyár 11 munkásőrének tevékenységéről is. — Gyári feladataink össze­függnek az üzemi rekonstruk­cióval. Eddig 48 SZTB szövő­gépet állítottunk munkába, amelyek kezeléséhez hozzáér­tő szövőnőket kell kiképez­nünk. Az idén tavasszal újabb 48 nagy teljesítmé­nyű SZTB-t állítunk mun­kába. melyek júliusban már termel­nek. Javítjuk gyártmányaink minőségét, minthogy jelenleg csak áruink 70—80 százaléka első osztályú. Az összevont beszámoló taggyűlésen és az azt követő alapszervezeti be­számolókon számítunk a kom­munisták aktív munkájára, vélemény nyilvánítására. Itt lettem munkás Villanyszerelő a papírgyári dinasztiából Sátor Miklós szentendrei villanyszerelőinek a családja igazi papírgyári dinasztia. A Duna menti város üzemében dolgozott az édesapja, az édes­anyja, a gyárban lakatos az öccse, s fiatalabb bátyja is itt kőműves. Nem vetődött mesz- szire e tájról az idősebb fivér sem, ácsként dolgozik az egyik szentendrei üzemben. A városhoz kötődve — Minden a városhoz köt — mondja Sátor Miklós. — Itt születtem, itt jártam isko­lába, végignéztem, mint fej­lődött Szentendre. Szeretem az ódon házakat, a szép utcákat, a kanyargó Dunát. Hozámnőt- tek az új házak is, az utak, a lakótelepek. Szentendre külle­mében is megőrizte hangula­tát, s ez vonzza a turistákat, a kirándulókat. — Itt lettem munkás — te­szi hozzá később, s e néhány mondat sok mindent rejt ma­gában. Érezni benne a hajdani ifjú munkás büszkeségét, aki az első fizetését vitte haza, és a meglett ember tapasztalatát. Az iskolát éppenhogy befe­jező tizenéves Sátor Miklós két évet dolgozott, aztán rá­ébredt: ismét tanulnia kell. Ez az érzés az idők múltával — miként az a későbbi évek­ben bebizonyosodott — to­vább erősödött benne, s ma is fő jellemvonásai közé tarto­zik. Kitanulta az Elektromos Művek szentendrei kirendelt­ségén a villanyszerelő szak­mát, itt is dolgozott 1961-ig. — Nem volt könnyű a munka az elektromosoknál. A szabadban dolgozunk, a háló­zaton. Ekkor már családom is volt. Megesett, hogy Pilisvörös- váron dolgoztam, onnan jöt­tem vissza a városba, mindig a megszokott időben, mert je­lentkeztem egy hároméves tanfoiyamra. Befejezése után villamosgép és telepkezelői ké­pesítést kaptam. A fő ok, ami miatt eljöttem az elektro­mosoktól, egészségem romlá­sa volt. Állandóan beteges­kedtem az ízületeimmel. Más volt még A szentendrei papírgyárban talált munkát. Nem ismeret­lenként jött ide. A munka­társak ismerték családtagjait, a fiatalokkal együtt sportolt a gyári csapatban. Nem volt nehéz a beilleszkedés. — Más volt akkor még ez az üzem — mutat ki az ab­lakon. — Csak a régi gyár­épületek álltak. A bejárati műhelyeknek, a hátsó új ke­resztvágó üzemnek nyoma sem volt Nagyot fejlődött a papír* gyár mely tavaly múlt negy­venéves. összeszokott gárda a vil­lanyszerelők Kandó Kálmán szocialista brigádja. Most ke­vesebben vannak, mert a fiatalok közül néhányan el­mentek. Türelmetlenek vol­taik, talán nem értették tisz­tán: a megbecsüléshez, az el­ismeréshez idő keli. Mert a maroknyi munkáskollektiva naponta bizonyít. Nélkülük akadozna a termelés, állnának a gépek, sötétbe borulna a műhely. Itt a pontos, a pre­cíz munka nemcsak a jó fize­tés, hanem becsület kérdése is. És itt is tanult, tovább pva- rapította ismereteit Nem Vizsgák * idején Most vannak a felsőoktatási in­tézményeken a vizsgák. Ebben az időszakban ugrás­szerűen megnőtt a könyvtári for­galom. Képünkön: a Pest méervci Művelődési Köz po^t és ...... ol vasótermében k_ .ülnek a dia kok. tűzött maga elé erejét megha­ladó, nagy célokat Inkább elérhetőket, melyeket szüksé­gesnek érzett. Amikor az ak­tív sportolást — a labdarú­gást — . befejezte, elvégzett egy segédedzői tanfolyamot Aztán, mert jobban el akart igazodni a napi politikában, marxista középiskolába je­lentkezett N A papírgyárban vették fel a párttagok soraiba. Ekkor már jól ismerték ót, s tudták a kol­légák, a gyárbeli kommunis­ták: számíthatnak, építhet­nek munkájára a pártszerve­zetben is. A gyári szakszer­vezeti bizottságban vezetőségi tag volt, tevékenyen kivette a részét a város és a járás sportéletének alakításában. Felgyorsult az élet — Később beválasztották a gyári pártvezetőségbe, mely három alapszervezetnek a munkáját fogja össze — teszi hozzá. — A tömegszervezietek, az ifjúsági szövetség tartoz­nak a területemhez. Szívesen foglalkozom a fiatalokkal. A járási és városi labdarúgószö­vetségben néhány társammal az ifjúsági tömegsport kibon­takoztatását segítjük. — A pártéletben ebben az időszakban a beszámoló tag­gyűlésekre készülünk. Kissé kiestem a napi mozgalmi munkából, mivel öt hónapig távol voltam, pártiskolán ta­nultam. Magánéletéről kérdezem. — Családom van, új két­szobás, központifűtéses lakás­ban élek a Felszabadulás la­kótelepen. Megelégedett em­ber vagyok, úgy érzem elér­tem, amit akartam. Gondolkozik, aztán még hozzáteszi: — Gyakran alig vesszük észre, mint változik, aíakul, fejlődik környezetünk. A gyár és a város. Ha visszagondo­lok a gyerekkoromra, csodál­kozom. Minden nyugodt volt, majdhogynem mozdulatlan. Manapság? Buldózerek jön­nek, felszántják az utat, új óvodák, bölcsődék, áruházak nőnek ki a földből. Felgyor­sult az élet... Az oldalt írta: Virág Ferenc Fotó: Halmágyi Péter 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom