Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

1978. JANUAR 6., PÉNTEK llfílU Világhíresek 1772-ben alapították az üveg­hutát Hollóházán, s ebből fejlő­dött ki a ma már nemzetközi hír­névnek örvendő porcelángyár. Első nagy sikerét 1855-ben a bu­dapesti országos kiállításon, ké­sőbb a párizsi világkiállításon, a millenniumi nagy kiállításon és a milánói bicnnálén érte el. Míg 1960-ban a gyár termelése alig haladta meg a 12 millió forintot, addig idén I2i millió forint ter­melési érték várható. A gyár ter­mékei ma már a világ minden ré­szében ismertek. Pomázi tapasztalatok Tanácstagi beszámolók után Ötletekkel, módszergazdagon EGÉSZSÉGNEVELÉS A BUDAI JÁRÁSBAN — Mi tavaly próbáltuk ki: a járás néhány községében a körzeti orvosi rendelők váró­jában magnetofont szereltünk fel. A szalagról felvilágosító szöveget hallgathatnak a so­rukra várakozók arról, hogy miként készülhetnek fel az idénybetegségek „ .megelőzésére, hogyan ápolják testüket, s ho­gyan gondozzák környezetű­ket, hogy az higiénikus le­gyen. — így kezdte a beszélgetést Jóna Istvánná járási egészség­nevelő, s a teljesség kedvéért még elmondta: — Különösen az utóbbi két téma — a sze­mélyi higiénével kapcsolatos mindkettő — igényel nagy fi­gyelmet. Mert a fővárost kö­rülölelő agglomerációs gyűrű 18 budai járási községben soha nem látott méreteket öltött a bevándorlás. Az újonnan ér­kezők egészségügyi ismeretei pedig gyakorta hiányosak ... Önkéntes jelentkezőkkel A járásban, melyet 150 ez­ren laknak, egyetlen hivatásos egészségnevelő, 18 megbízott, s — önkéntes jelentkezés alap­ján — vöröskeresztesek, orvo­sok, ápolók, védőnők foglal­koznak a folyamatos egészség- ügyi felvilágosítással, az egész­séges életmód propagálásává:, alapvető higiéniai ismeretek oktatásával. Ezeket a tennivalókat kevés ember oldja meg, de szinte mindenkit érintenek: a felnőt­teket munkahelyükön, s a köz­ségekben (többnyire az esti órákban tartott foglalkozáso­kon) képzik, a fiatalabbak egészségnevelése pedig a gyer­mekintézményekben, iskolák­ban folyik. Évente tizenhat órás tanfolyamokon készítik fel a pedagógusokat az egész­ségügyi ismeretek terjesztésé­re. Munkahelyi testnevelés Bizonyára megszokták már olvasóink: időnként hírt adunk egy-egy nagyobb egészségne­veléssel kapcsolatos rendez­vényről is. Ezek sorában nem egynek adott otthont a budai járás tavaly. — Előadói konfe­renciát tartottak például a krónikus betegségekben szen­vedők helyes életmódjáról, s a járási egészségnevelési hét rendezvénysorozata is gazdag programot kínált. Például Diósdon sportszakemberek sportorvosok részvételével tar­tottak anké'ot, melyre vendé gül hívták r. nagyobb üzemek vezetőit is. Talán ezzel is hozzájárultak, hogy a pilisvörösvári Textil- feldolgozó Ipari Szövetkezet és az MGM diósdi csapágygyára példáját követve elterjedjen a járásban a munkahelyi testne­velés, s az öreg emberek testi kondíciójának megőrz i;é'e az elmúltéV-.nyara „óta. minden szociális otthonban és öregek napközijében az idősek torná­ja. A fiatalokról sem feledkez­tek meg. Egészségnevelési ve­télkedőket tartottak Solymá­ron, Piliscsabán, rajzpályázatet hirdettek Urümben, Solymá­ron, Pilisvörösvárott, Nagykő, vácsin, orvosi előadás, filmve­títés, plakátkiállítás volt Ér­den. Alkohol és nikotin Ugyancsak a járás sajátos­sága: sok lakója ingázik na­ponta. Budakeszin, Érden, Solymáron tavaly óta nem egyszer érhette' őket meg'epe- tés. Postaládájukban a vörós- keresztesek helyeztek el felvi lágosító kiadványokat az al­koholizmus és a nikotin veszé­lyeiről, vagy az új egészség- ügyi rendeletekről. Az orvosi rendelőkben is be­vált gyakorlat immár, hogy ezeket a személyhez szóló ta­nácsadófüzeteket nem dobják az asztalra, hanem annak a kezébe adja az orvos, akit il­let. így azután nem fordulhat elő a korábbi hiba, hogy a gyermekorvosi váróban a láb­szárfekélyt ismertető brosúrát kínálták a gyakran még olvas­ni sem tudó kicsiknek ... Számokkal aligha mérhető: milyen eredményt értek el a budai járás egészségnevelői. Az eddigiekből azonban nyil­vánvaló, hogy ötletes, s minő­ségi igényű a felvilágosítás. így lesz ez az idén is. Leg­alábbis a tervek erről árulkod­nak: Ürömön a művelődési ház, az egészségügyi dolgo­zók és a Vöröskereszt helyi szervezete testkultúra klubot szervez az év közepéig. A já­rásban először az ez évi fogá­szati és táplálkozási hónap ke­retében fogászati szűrővizsgá­latot szerveznek, s ezen átesik majd a járás összes feisőtago- zatos tanulója. A szűrést ter­mészetesen táplálkozási ta­nácsadással kötik össze. Diós­don pedig a község minden lakóját megvizsgálják majd: kinek magas a vérnyomása? Sorolhatnánk még a módsze reket, az ötleteket, a terveket attól a lényeg mit sem változ­na: mindannyiunk testi épsé -<éért fáradoznak a budai járat- egészségnevelői. .1 V. G. P. zeledő ivóvíz hálózat építési munkálatait. Tavaly 36 kilomé­ter vízvezetéket fektettek le, két 100 köbméteres tározót építettek. Mintegy hatvan köz­kutat helyeztek el a község te­rületén, 1012 házi vízbekötés történt, ami azt jelenti, hogy ma már minden harmadik csa­lád fürdőszobájában, konyhá­jában csapból folyik a jó mi­nőségű víz. A hálózat építésé­vel párhuzamosan a szenny­vízcsatornát is lefektetik, bár ennek üteme nem kielégítő. Mindezek a helyszíni tapasz­talatok nagymértékben segí­tették a tanácstagokat, hogy a választók kérdéseire pontos, a valóságnak megfelelő vála­szokat adhassanak. Segítő aktivisták A nagyközségi tanács, a Ha­zafias Népfront községi szer­vezete, a községi pártbizottság, valamint az üzemek és a szö­vetkezetek segítséget nyújtot­tak a beszámolók zökkenőmen­tes lébonyolításához. Az akti­visták plakátokat ragasztottak, meghívókat küldtek szét, és személyesen is felkeresték a családokat. A beszámolókról szóló jelentést lapozgatva megállapíthatjuk, o tanácsta­gok jól felkészültek a beszá­molóikra. Az egységes, közpon­ti’tájékoztatón kívül a leg­többjük számot adott saját vá­lasztókerületi tevékenységéről is. Minden esetben őszinte, nyílt, kritikus beszélgetés ala­kult ki a választók, a tanács­tag és a község vezetői között. A felszólalók nagy része ered­ményesnek ítélte a községben folyó munkálatokat. Ugyanak­kor felvetették a hiányosságo­kat is, a további előrelépés ér­dekében pedig számos javas­latot tettek. Közérdekű témák A beszámolókon 1434 állam­polgár jelent meg, vagyis va­lamennyi családot képviselte legalább egy választó. Kiemel­kedő volt — különösen az elő­ző évekhez képest — a felszó­lalások, a javaslatok száma és tartalma is. A 259 hozzászóló elsősorban a kommunális jel­legű témákat feszegette, de érintették a kereskedelmi, a szociálpolitikai és a művelődés- politikai kérdéseket is. A fel­szólalások zöme közérdekű volt, csupán tizennyolcán ve­tették fel egyéni problémáikat. Az előző évekhez képest jóval többen vállalkoztak társadal­mi munkára is, elsősorban üt­és járdaépítésre, parkosításra, fák és virágok ültetésére. A tanácstagok a beszámolók során tájékoztatták választói­kat saját tanácstagi tevékeny­ségükről is. Elmondták, milyen bizottságokban működnek, s egyben érintették azokat a kérdéseket is, amelyeknek tes­tületi vitája során állást fog­laltak választókerületük érde­kében. Ezek között a legáltalá­nosabbak a kommunális té­mák voltak. Egyes tanácsta­gok a közbiztonság megszilár­dításával, és a köztisztaság megjavításával foglalkozó in­terpellációjukra is kitértek. Nem egy tanácstag a társadal­mi munkák megszervezésére is felhasználta a beszámolót, kü­lönösen a járda- és útépítések­kel, intézményekkel kapcsolat­ban. Ferenczi Annamária írják, szerkesztik a brigádok Milyen eredményt hozott a szocialista munkaversény az idén a Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalatnál? Mit vállaltak és mit teljesítettek? Hogyan élik a brigádélet hétköznapjait és ünnepnapjait? Erről ad tájé­koztatást a negyedévenként megjelenő — s valamennyi gyárba eljuttatott — vállalati munkaverseny-híradó. Értékét emeli, hogy maguk a szocia­lista brigádok adnak ebben tudósítást eredményeikről, gondjaikróL A közelmúltban megjelent híradóban bemutatkozott töb­bek között a Budakalászi Szö­vőgyár nyersáruátvevő Tye- reskova szocialista brigádja is. Az 1968-ban alakult közösség tavaly vált jogosulttá az aranykoszorús jelvény kitün­tetésre. Hiánycikk a fólia? VÁRJÁK A NAGY KÁT AI JÁRÁSBAN A fóliák már sok udvarban feszülnek, de még több az olyan, ahol csak a vázuk lát­— Nincs elég fólia, a ker­tészkedő kistermelők csak ne­hezen jutnak hozzá — halljuk a magyarázatot Kiss LajJOóí. a nagykátai járási hivatal élel­miszer-gazdasági osztályának vezetőjétől. Ez a járás nagyon érdekelt fóliaügyben, hiszen itt jóformán minden falu­ban sokan, sőt Szentlörinckátán úgyszólván csaknem minden udvarban sátor alatt termelik évek óta a primőröket. — Évente sok vagon korai zöldféleség kerül ezekből a sátrakból exportra — folytat­ja az osztályvezető. — Első­Í iek a hónapos retekkel je- entkeznek már március vége táján, és tavaly csak ebből 200 ezer csomót szállítottak kül­földre. Van község, ahol a helybeli tsz, máshol a Zöldért, vagy az ÁFÉSZ köt több évre szóló termelési szerződést a kistermelőkkel. Néhol válo­gathatnak az emberek, vala­mennyi felvásárló állít fel át­vevőhelyet. A munkát azonban már decemberben meg kell kezdeni, az ágyúsokat meg­munkálni, a magvakat előké­szíteni, sőt többen már vetnek is. Persze a fóliasátrat ilyenkor már fel kell állítani. Január elején általában már minden sátor elkészül. Nem a tavalyi, mert az már nem használható. Űjról a termelőkkel kapcsolat­ban álló szövetkezet vagy vállalat gondoskodik, azaz gondoskodna, ha tudna. A Zöldért meg az ÁFÉSZ az Agroker útján szerzi be a fó­liát. Kellő mennyiségben ide­jekorán meg is rendelte. Az Agroker viszont vontatottan szállít. Arra hivatkozik, hogy a késedelem nem az ő hibája, a szükségleteknek megfelelően rendelt és időben, csakhogy az ipar nem termel eleget. — Még január vége előtt feltétlenül fel kell ütni a fó­liasátrakat — mondja tovább az osztályvezető. — Egyelőre a kistermelők fele sem jutott még hozzá. Például a fóliás kertészet őshazájában, Szent- lőrinckátán 260 szerződött fó­liás kertész közül száznál alig több szerezhette be az anya­got. — Tehát ez idén veszélyben van a fóliás primőrtermelés? — Legalábbis egyelőre úgy látszik — hangzik a válasz. — Mindenesetre nekünk köteles­ségünk a kistermelők támoga­tása. Segítséget kértünk tehát a megyei tanácstól, és annak élelmiszer-gazdasági osztálya el is járt az Agrokernél, de az iparnál is megsürgette a gyártást. ígéretet kapott, s ha bevált­ják és a kistermelők e hónap vége előtt valóban elegendő fóliát kapnak, elhárul a ve­szély. Máskülönben a tavalyi­nál jóval kevesebb primőr ke­rül a hazai és külföldi piacok­ra. Természetesen fólia alatt a2 ország minden részén (emel­nek primőrt. A fólia hiánya te. hát nem elhatárolta! okoz problémát, országos a jelentő­sége. Sz. E. A feladat rendet teremt Pedagógusok számára is­mert tétel, hogy sohasem a felügyelet, hanem a megfele­lő feladat nélkül maradt fia- ' tálólf a fegyelmezetlenek. Az a tanár, aki jó elfoglaltságot, önálló munkával megoldható leckét képes adni az osztá­lyának, hosszabb időre is ma­gára hagyhatja diákjait, tá­vozása után sem lesz rendet­lenség. Rendet tart a feladat. Ez a régóta és számtalan­szor beigazolódott pedagógiai tapasztalat nemcsak az isko­lák világában igaz. A megfe­lelő feladatok, és ezek vég­rehajtásában az érintettek megfelelő érdekeltsége kiváló fegyelmező erő a mindennapi munkában, a vállalati gazdál­kodás menetében is. Nap­jainkban mindezt nem ha­szontalan újra és újra végig­gondolni. A munkaidő jelentős há­nyada ugyanis a vállalatok többségénél változatlanul nincs megfelelő mértékben kihasználva. A különféle szá­mítások a munkaidő 15 (egy óra 12 perc) — 25 (2 óra) százalékában jelölik meg a munka közben haszontalanul elfutó idő mértékét. Bizonyos, hogy ezek az ér­Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT A géppark összeválogatásá- val, a technológia kidolgozá­sával és a gyártási folyamat megszervezésével olyan hely­zetet kén kialakítani, hogy az egymás után következő munkahelyek ne csak egymás kiszolgálóivá, hanem ellen­őreivé és serkentőivé is vál­janak. Hogy a tempót, vagy a munkadarabok minőségét ne az egyes ember hangulata, munkakedve szabhassa meg, — egyik nap így, a másik nap úgy. Évközben esetleg la­zább, év végén tempósabb ütemet véve fel; — hmem egész éven át a technológiai osztály által kiszámított leg­célszerűbb és gazdaságosabb ütemesség és rend érvénye­süljön a gyártás menetében, hétfő reggel és szombat dél­után, január elején és de­cember végén egyaránt. A korszerű technikára, technológiára épülő, jól szer­vezett gyártásban nincs mód a fegyelmezetlenségre. Illetve rögtön nyilvánvaló lesz, ki a ludas az esetleges mulasz­tásban, az időveszteségekért, a gyengébb minőségért. Megszűnik a lötyögés Az emberek többsége sze­rint a lötyögés, az egvnvísra, a gépre, az anyagra várás fá­rasztóbb, mint az állandó, a feszes munkatempó, amelyben minden és mindenki a helyén van és minden idejében meg­érkezik. Ahol egyértelműek, testreszabottak a feladatok, s azok végrehajtásához vala­mennyi feltételt mások — a munkamegosztás keretében — folyamatosan és kifogástala­nul megteremtenek, ott alig­ha van szükség különösebb felügyeletre, biztatásra, a fe­gyelem szilárd és a lógásra hajlamosak sem képesek hát­ráltatni a munkát. Ahol tehát örökösen a mun­kafegyelemre, a fegyelmezet­len munkavállalókra panasz­kodnak, ott — bizonyosak le­hetünk benne —, eddig még keveset tettek a korszerű technika és munkaszervezés meghonosításáért. A technika és a szervezéstudomány mai szintjén a korszerű nagyipar­ban fegyelmezetlen emberek nincsenek, nem lehetnek — csak gyengén szervezett gyá­rak. Gerencsér Ferenc á ) tékek helyenként (még egy- egy vállalaton belül is), egyénenként és időszakonként erőteljesen változnak. Azt azonban mindenképpen mu­tatják, hogy a jobb gazdálko­dás a munkaidővel a gyárak többségénél az egyik fő tar­talék. Esetenként számottevő beruházást, főként a kapaci­tást bővítő beruházások je­lentős hányadát — lehetne el­kerülni az eddiginél jobb munkaidő-kihasználással, az­zal például, ha kevesebbet állnának a gépek, s a gépek mellett az emberek. Az ember szerepe Az időveszteségek egy ré­sze közvetlenül az egyéni fe­gyelmezetlenségekből adódik. A munka menetében, tempó­jában, sőt még a termékek minőségének alakulásában is túlságosan nagy az egyes em­ber akaratának, pillanatnyi kedvének, szándékának a sze­repe, legalábbis, ahol nem szalagszerűen szervezett a munka. A legtöbb helyen sem a normák, sem a technikai eszközök, gyártási eljárások nem képesek megfelelő kere­tekbe foglalni a teendők lán­colatát. A vállalati munkahe­lyek jelentős része, ennek következtében, sok szempont­ból egyszemélyes, egygépes műhellyé válik, ilyenformán funkcionál, vesz részt a ter­melésben. Ez is egyik oka a lazább termelési fegyelemnek, de an­nak is, hogy a termelékeny­ség a legtöbb gyárban jelen­tősen elmarad a nemzetközi átlagoktól. A termelékenység alakulása (tehát a munkaidő, a munkaerő és a géppark ki­használása szempontjából) ui. az a döntő, hogy a dolgozó a műszak alatt hogyan képes gazdálkodni az idővel és a rá­bízott gép kapacitásával. » Hangsúly a szervezésen Pontosabb normákkal per­sze sokat javítható ez a faj­ta gazdálkodás, de tartósan annak van hatása, hogy a termelő berendezések, a gyár­tási technológia és a terme­lés szervezete mennyire képes feszessé tenni az egyes ember feladatát, mennyire képes egységes termelési láncba kapcsolni az egymás után kö­vetkező munkafázisokat és gépeket. Pest megyében is lezajlottak az őszi tanácstagi beszámolók, elkészültek az értékelések. A tanácstagok munkájukról, va­lamint a tanács tevékenységé­ről tájékoztatták körzetük la­kóit, akik a beszámolók vé­gén egyetértésüknek, vagy el­lenvéleményüknek adtak han­got. Akkor jó egy tanácstagi beszámoló, ha hatékony párbe­széd alakul ki a választók és a tanácstagok között. így való­sulhat csak meg, hogy közö­sen közvetlenül tegyenek va­lamit lakóhelyük fejlődése ér­dekében, s mind többen bekap­csolódjanak a községi felada­tok megoldásába. Beszédes helyszín Pomázon újszerű volt, hogy a beszámolókat megelőzően a tanácstagok csoportosan meg­tekintették a nagyközség be­ruházásait, az új lakótelepen folytatott munkákat, a járda- és útépítéseket, a HÉV-állo- másnál megnyílt új üzletet, az ifjúsági ház alapozását. Meg­állapították, hogy a lakásépítés jó ütemben halad. (Jelenleg a tetőfedésnél, illetve a panelek végső összeszerelésénél tarta­nak.) Ugyancsak megelégedés­sel szemlélhették a végéhez kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom