Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

Szakmai, politikai képzés • • Öntudatos munkásokat nevelnek Pártirányítás a gyakorlatban Nemzedékek, korosztályok együttélése, kapcsolata, alá-, fölé- és mellérendeltségi vi­szonya a mindennapok tör-, vényszerűsége. Munkahelyek­ről szólva nemcsak árnyal­tabb, pontosabb kifejezés is az idősebb és fiatalabb meg­jelölés, hiszen munkaképes korúak nem tekinthetők még igazán idősnek, s már nem a legfiatalabbaknak. Azért is érezzük helyénvalónak a pon­tosítást, mert az évek roha­násával gyorsan váltakoznak a szerepkörök. A ma még pá- tyolgatásra szoruló holnap a még ifjabbakat veszi gond. jaiba, tanítja meg a kezdőlé­pésekre. Amióta világ a világ, az idősebbek mindig kötelessé­güknek érezték az utánuk kö­vetkezők nevelését, tapasz­talataik átadását. Az újoncok ennek szükségességét sosem tagadták, de bizonyos mérté­kig lázadoznak ellene, ami fő­leg akkor ölt' túlzott mérete­ket, ha a korábban születet­tek nagyon szorosan fogják a gyeplőt, nem csak oktatni, irá­nyítani, hanem dirigálni akar­nak. Az okos felnőttek éppen ezért sosem szűnnek meg fá­radozni a helyes mérték meg- leléséért. Különösen érvényes megállapításunk, ha intézmé­nyesített kapcsolatról van szó, és még inkább, ha politikai jelentőségű. Konkrétan: a párt és a KISZ, a párttagok és a KISZ-tagok együttmű­ködéséről kívánunk szót ejteni. Színterünk pedig a város­ban működő 202-es szakmun­kásképző iskola. Érdekes és sajátos, tanuló- és munka­hely ez. Iskola és műhely, A fiatalok, diákok és dolgozók egyszemélyben. Növeli az ok­tatók, tanárok, pártszervezet és ifjúsági vezetők felelőssé­gét, hogy a jövő munkásait képezik, a munkásosztály, a hatalmat gyakorló osztály utánpótlását nevelik. Ebből, persze, tévedés vol­na valamiféle különlegesség­re következtetni. A szak­munkásképzőben nem külön­leges osztálynak nevelnek kü­lönleges embereket. A párt- szervezet megfogalmazása sze­rint: öntudatos, elkötelezett, határozott világnézetű, szer­vezett, fegyelmezett munká­sok képzése a céljuk. Olyan fiatalokat -akarnak szárnyra bocsátani, akik politikailag tájékozottak, élnek a kulturális lehető­ségekkel, sportolnak, te­vékenykednek a közélet­ben, érzékenyek a társa­dalmi problémákra, és igyekeznek ezek megol­dásához hozzájárulni. A cél helyes kitűzéséből adódnak a feladatok. Szak­mai, politikai oktatás, kultu. rálódás, sportolás. Éveken ke­resztül gondot okozott a szak­munkásképzőben a politikai oktatás megszervezése. A KISZ-bizottságnak és a párt- alapszervezetnek egyaránt. Vé­Alapozzák az új iskolát MEGGYORSÍTJÁK AZ ÉPÍTÉST Néhány évvel ezelőtt Gödöl­lőn még volt elegendő iskolai tanterem és nagyjából az óvo­dai ellátással is elégedett le­hetett a város lakossága. Mi a helyzet ma, amikor egyre több gyermek születik a városban, egyre-másra épülnek az új la- ' kő telepek? Báti Tibor, a gödöllői váro­si tanács művelődési osztályá­nak gazdasági felügyelője ti­zenöt éve él a városban. Erről az időszakról így nyilatkozik: — Hosszú évekig elegendő épületünk volt. Az utóbbi idő­ben viszont rohamosan gyara­podott a város' lakossága. A városi tanács kénytelen volt gyors intézkedéseket hozni, hogy az általános iskolák ne legyenek túlzsúfoltak. Ezért épültek új iskolák, új tanter­mek. Ezekkel az intézkedések­kel a problémákat csak átme­netileg lehetett megoldani. Ma Gödöllő négy általános és egy kisegítő iskolájában 2603 diák tanul. Az általános iskolai ta­nulócsoportok száma több mint negyven. Hét óvodánk van, de így is csak nehezen tudunk helyet adni minden jelentkezőnek. — Nagy nehézségekkel küz­dünk — folytatja Báti Tibor. Csak a Damjanich János álta­lános iskolában nincs délutáni tanítás. A másik három isko­lában — ha figyelembe vesz- szük a napköziseket, az úttörő­rendezvényeket, a szakköri te­vékenységet — állandóan fog­laltak a tantermek. A zsúfolt­ság egyik oka, hogy a Szabad­ság téren a nyáron lebontot­tak hat tantermet a lakásépítés miatt. Korábban ott működött a zeneiskola is. — Az Imre utcai általános iskolában olyan nagy volt a zsúfoltság, hogy át kellett ven­ni a szakmunkásképző intézet­től egy hattantermes régi épü­letet. Enélkül hármas váltás­ban kellett volna tanítani, s ez természetesen az oktatási szín­vonal csökkenését és egyéb problémákat okozott volna. így is, néhány felső tagozatos ta­nulócsoportnak, csak a tanári szobában és a politechnikai műhelyben jut hely egy-egy órára. — Régebben nem épültek is­kolák? — Több mint egy évtizede, hogy versenyt futunk a lakost- ság növekedésével. A közel­múltban három általános is­kola épült a Damjanich János, a Petőfi Sándor és a Légszesz utcai, 1977-ben pedig két isko­la — a Petőfi és a Légszesz ut­cai — bővült négy-négy tante­remmel, s ez mind-mind ke­vés. — Mi a megoldás? ■ — Nagy örömünkre a Sza­badság téren már alapozzák az új, 12 tantermes általános is­kola épületét. Reméljük minél hamarabb elkészül, mert nagy szükség van rá. — Az új iskola átadása után megszűnik a zsúfoltság? — A tizenkét tanterem a jö­vőbeni igényeket nem tudja ki­elégíteni. Sajnos az új iskolák, óvodák nem épülnek egyidejű­leg a lakótelepekkel. Hamaro­san hat tantermet építenek az Imre utcaiaknak a gödöllői építőipari szövetkezet dolgozói. — A gödöllői Városi tanács nagy összegeket fordít az isko­lahálózat fejlesztésére: minden jel arra mutat, hogy a járulé­kos beruházások — az új isko­lák, óvodák, bölcsődék — épí­tése is meggyorsul. A Szabad­ság téri lakótömb gyerekeinek például még ebben az ötéves tervben felépül egy új óvoda. Reméljük, hogy a város külső részein tervezett új lakótelepe­ken a jövőben gyorsabban tud­ják átadni a gyermekintézmé­nyeket. Erre is vannak konkrét tervek, elképzelések és megva­lósításukért a városi tanács mindent megtesz. Roxin László OLVASÓINK FÓRUMA Sártenger az üzlet előtt Nem tudom, ki segíthetne; esetleg a Galgavidéki ÁFÉSZ és a bagi tanács együtt ta­lálhatna megoldást gondunk­ra: a héyízgyörki 0704-es szá­mú élelmiszerbolt környékét kellene rendbehozni. Az üzlet előtt nedves, esős időben ak. kora a sártenger, hogy a vá­sárlók, az áruszállító jármű­vek nehezen juthatnak a be­járatáig. A gépkocsivezetők attól félnek, hogy a nehéz járművek beleragadnak a ká­tyúba — ezért aztán messzi­ről kell behordani az árut Vásárolni szeretnénk, de ho­gyan jussunk a pultokig? A környék lakói nevében: Horváth Istvánné gül js úgy döntöttek, hogy koordinálására az egyik ok­tatót kérik meg, aki ezt párf- megbízatásként látja el. Két­féle formát választottak. A KISZ-bizottsági tagok és az alapszervezeti vezetőségi ta­goknak az aktivisták körét, a tagságnak pedig a politikai vitakört. Fontosnak tartják, hogy a propagandisták há­zon belül vannak, vagyis az intézet politikailag, ideológiai­lag felkészült munkatársai. De igénybe veszik a KISZ városi bizottságának segít­ségét is, az aktivisták körét például két egyetemista veze­ti. Sokszínű programok szer­vezésével igyekeznek a kultu­rális értékek iránt felkelteni az érdeklődést. Nemrég ké­szült el a diákotthon, amely nagyon jó lehetőséget teremt ehhez. Falai között nyolcezer kötetes könyvtár, szépen be­rendezett olvasószoba, sokfé­le folyóirat, újság található. A vetélkedők, a naplók ké­szítése, az alkotó ifjúság pá­lyázat, a TIT-sorozat mind a művelődést szolgálja. A KISZ- szervezet rendszeresen gon­doskodik színházi előadások­ról is. örvendetesen nagy a spor­tolás iránti igény. A leendő szakmunkások bekapcsolód­tak a jó tanuló, jó sportoló mozgalomba, évente kétszer rendeznek atlétikai tömeg­versenyt. Szünet nélkül zaj­lik az alapszervezetek között a labdarúgó-, kézilabda-, asz­talitenisz- és sakkbajnokság. Mind gyakoribb, hogy más gyárak, iskolák KlSZ-szer- vezeteivel mérik össze tudá­sukat. Például a Török Ig­nác Gimnázium és az Ikarus- gyár fiataljaival. Változatos szórakozást nyúj­tanak a szabad időre szerve­zett úgynevezett érdeklődési körök. A fotó-, művészeti, honismereti, festő-, irodalmi és barkácskörök. A klub ajtaja is nyitva áll mindenki előtt, s ter­mészetesen a többi prog­ramon sem csak a KISZ- tagok vehetnek részt. A 202-es szakmunkásképző intézet pártszervezete arra is ébren ügyel, hogy a fia­talok az irányítást ne érez­zék gyámkodásnak. Vélemé­nyez, tanácsot ad, de a prog­ramok összeállítása, a veze­tőség megválasztása a KISZ- szervezet feladata. Vigyáznak rá, hogy politikailag, eszmei­leg irányítsanak, ne sértsék meg a KISZ-tagság önállósá­gát. K. P. V. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1978. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Végletek a növénytermesztésben Kiváló hozamok a járásban Három szövetkezet az élen A két évvel ezelőtti vissza­esés mindenkit figyelmeztet a mezőgazdaságban: nagyobb fi­gyelemmel, az erők tudatosabb, tervszerűbb kihasználásával, a tudományos vívmányok széles körű felhasználásával kell dol­gozni, hogy az V. ötéves terv eredeti célkitűzéseit megvaló­síthassa a népgazdaság má­sodik ágazata. Az elmúlt év elején éppen ezért ültek össze a gödöllői járásban is a terme­lőszövetkezetek elnökei, párt­titkárai: a legfontosabb teen­dőkről tárgyaltak. S hogy sem ez, sem a többi megbeszélés, ta­pasztalatcsere nem volt feles­leges, azt egyetlen adattal is bizonyíthatjuk. A járásban a szövetkezetek termelési érté­ke 7,4 százalékkal nőtt, s el­éri az 1 milliárd 722 millió fo­rintot. Jégverés Miként arról Novák László, a gödöllői járási hivatal kereske­delmi és élelmiszer-gazdasági osztályának vezetője tájékozta­tott, a fenti számok, akárcsak a termelés többi adatai, egyelőre kalkuláltak-, a háromnegyed- éves gyorsjelentések és a közel­múltban végzett banki felmé­rések alapján számították őket. Nézzük hát, hogyan dolgoz­tak a szövetkezetek 1977-ben, a növénytermesztési ágazatban. A kétszeri jégverés dacára, a legtöbb növényből lényegesen emelkedtek a termésátlagok. Búzából 35,6 mázsa termett hektáronként, ami két és fél mázsával több mint 1976-ban. Az Állami Biztosító összesítése szerint, a jégkár okozta termés- csökkenéssel együtt az átlag 38 mázsa is lehetett volna. Ennél is jelentősebb siker, hogy kuko­ricából, ténylegesen 44,5 mázsát törtek le hektáronként. Ez 13,5 mázsával több mint a megelő­Készülnek a mindennapokra Versegen már az általános iskolában felkészítik a diáko­kat a mindennapi munkára. Nem szigorúan vett szakmai képzésről van szó, a minden munkahelyen nélkülözhetet­len tudnivalókkal, munkavé­delmi, üzem- és munkaszer­vezési alapelemekkel ismer­tetik meg a tanulókat. Ideje­korán gyakorolhatják magu­kat a háztartási teendőkben is. Jobb oldali képünkön: A hetedikes lányok a télen öt­ször mutathatják be főzőtu­dományukat. A legutóbbi al­kalommal Danó Mária a szé­kelygulyással kísérletezett. Alsó felvételünkön: A ha­todikos lányok térítőt hímez­nek. ző évben. A kukoricát a szep­tember második felében várat­lanul beköszöntött hajnali fa­gyok tizedelték meg: a teljes állomány mintegy 60 százalékát ki tévő késői érésű fajtákból legalább tíz-tizenöt százalék volt a veszteség. Sokkal jobb is lehetett vol­na az átlag — jégkárokkal együtt is. Ám az átlagra éppen az a jellemző, hogy a legma­gasabb és a legalacsonyabb számokat is magában foglalja. Aránytalanság Márpedig az elmúlt év sem csökkentette a végleteket: ki­rívó aránytalanságokat ta­pasztalhatunk a szövetkezetek, s gyakran egy szövetkezet kü­lönböző területei között. S a nagy szóródás nem magyaráz­ható pusztán a termőföld elté­rő minőségével. Hiszen indoko­latlan például, hogy búzából csaknem 20 mázsás a különbség a jó és a rossz között: van ahol 20,7, s van ahol 44,4 mázsa ter­mett. Őszi árpából 13,3 és 49,9 kukoricából 16 és 52,3, burgo­nyából pedig 44,6 és Í60 mázsa a szélső érték. A terméseredmények növe­kedése 1977-ben különösen há­rom szövetkezetnek, a vác- szentlászlói Egyesült Zöldme­zőnek, a túrái Galgamenti Rá­kóczinak és a Dányi Magvető­nek köszönhető. örvendetes, hogy a XVII. kerületi Rákos­völgye termelőszövetkezet nem­csak több tojást és vágósertést adott áz elmúlt évben, hanem a szántóföldi növénytermesztés­ben is a legjobbak közé küz­dötte fel magát, őszi árpából például 50 mázsás átlagot ér­tek el hektáronként. Átvétel Az 1975-ben mutatkozó ne­hézségeken okulva az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordítottak a szövetkezetek a zöldség- és gyümölcstermesz­tésre. Nagyobb területen több zöldség termett, volt elegendő káposzta, paprika, paradicsom, uborka, gyökérzöldség, sárgaré­pa. Néha túl sok is — vagy in­kább az átvevők, a kereskede­lem felkészületlenségéről be­szélhetünk? A szövetkezetekben sokat bosszankodtak; hetekig kellett őrizniük az értékükből vesztő zöldségeket, s megesett az is, hogy a ZÖLDÉRT álapos ok nélkül megtagadta az átvételt, vagy indokolatlanul alacso­nyabb minőségi osztályba so­rolta a terményeket. A kon­zervgyárak sem tudták a fel­dolgozás ütemét hozzáigazíta­ni a nagy mennyiségben érke­ző küldeményekhez, s emiatt is érte veszteség a gazdaságo­kat. Ahhoz, hogy jövőre a jobb és több termés ne okozzon gon­dot, a felvásárlásban, az érté­kesítésben és a feldolgozás­ban kell előrelépni. G. Z. Bene Mihály felvitelei SZOCIÁLIS ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Bérelt szállás, meleg étel ÖLTÖZŐ A FELVONULÁSI ÉPÜLETBEN Egy-egy vállalat dolgozói­nak munkáját nagyban befo­lyásolják a szociális körül­mények; nem mindegy, hogy milyen az ellátás, hogyan pi­hennek, hogyan járnak be dol­gozni, milyen az orvosi ellá­tás. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­latnál is arra törekszenek, hogy jobb körülményeket te­remtsenek az egyébként is nehéz, az időjárás és a tá­volsági utazás viszontagsá­gaival küzdő dolgozóknak. Az elmúlt évben mintegy hétszázan részesültek üzemi étkeztetésben, s egy-egy ebéd 10 forintnyi alapanyagot tar­talmazott. A normát az idén 12 forint 40 fillérre kívánják emelni. A vállalat budapesti munkahelyein dolgozók az Építőipari Szolgáltató Válla­lat konyháiról kapják az ételt, a vidéki építésvezető­ségeket a helyi vendéglátó­ipari vállalatok szolgálják ki előfizetéses rendszerben. Na­ponta egyszer meleg ételt kapnak a munkásszállókon és a bérelt szállásokon lakó munkások, utóbbiak kedvez­ményesen vacsorázhatnak is. A bejáró dolgozók elhelye­zésére az Építőipari Szolgál­tató Vállalattól 350, egyéb helyeken 120 férőhelyet bérel­nek. a Pest megyei Építőipari Vállalat gödöllői munkás- szállásán nyolcvan mélyépí­tő lakik. Az ágyak számát 1978-ban hetvennel növelik. Hetente kétszer, a vállalat központi irodaházában üze­mi orvos rendel, itt végzik el a munkaalkalmassági vizs­gálatok nagy részét is. A bejárókat naponta 22 autóbusz szállítja a munka­helyekre. A hosszabb ideig tartó, több munkást foglal­koztató építkezéseken a fel­vonulási épületeket úgy ké­szítik el, hogy azokban kü­lön étkező, tálaló, öltöző, für­dő álljon a dolgozók rendel­kezésére. Jelenleg 24 lakóko­csi és 24 lakókonténer is ja­vítja a munkahelyi körül­ményeket. Késett a bejelentés Leégstt a faház Tűz Kerepesen Az elmúlt napokban több, jelentős kárt okozó tűzeset­ről kaptunk hírt a városi­járási tűzoltóságtól. Gödöllőn, a Hold utca 4 szám alatti lakás egész be­rendezése a tűz martalékává vált, anyagi kár keletkezett az épületben, s annak tető- szerkezetében is. A tűz azért terjedhetett el, mert a lakók nem voltak otthon, s ezért csak késve értesítették a tűz­oltókat. Ugyancsak az elkésett be­jelentés okozta, hogy a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat kerepesi munkahelyén is 400—500 ezer forintos kár ke­letkezett, a felvonulási épü­letben támadt tűz pusztítá­sa nyomán. Leégett a 200 négy­zetméteres faépület, s meg­semmisült a benne tárolt 200 beépítésre váró, különböző méretű ablak, tönkrement 1204 mázsa cement és más épí­tési anyag. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom