Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
6 %Mrlav 1978. JANI)ÄR 1, VASÄRNAP Hosszú szürke sáv... A rádióban reggelenként többször is elismétlik: merre síkosak az utak, rosszak a látási viszonyok, s mikor, hol vigyázzanak fokozottabban a gépjárművezetők. Van, aki a kora reggeli információt hallva kocsiját a garázsban hagyja. Inkább busszal vagy vonattal vág neki az útnak. Ügy biztonságosabb. Az 1. sz. Volán ceglédi üzemegységének teherautói azonban ezeken a reggeleken is útnak indulnak. Nem ördöngösség Misák János, a vállalat gépkocsivezetője eddig elégedett az időjárással. — Az idén még nem is volt Igazán tél. — Majd elgondolkodva hozzáteszi: — Persze, az is lehet, hogy az én terepem könnyű. A FÜSZÉRT megbízásából szállítok árut Ceglédről Nagykőrösre, Kocsérra, Szolnokra, vagy Budapestről Ceglédre. — A köd azért csak zavarja vezetés közben? A síkos úton sem lehet könnyű megtartani a púposra pakolt teherautót — Nem ördöngösség a téli utakon biztonságosan ' vezetni, csak egy kis gyakorlat kelt A baj akkor kezdődik, ha egy mazsolával találkozunk. Ilyenkor, karácsony, újév idején szinte megszállják az utakat. Sokszor nekünk kell rájuk is vigyáznunk, mert úgy vezetnek, mintha nyár lenne, száraz út... Misák János brigádjában 27 gépkocsivezető dolgozik. Sokszor hetekig nem látják egymást. Amikor azután összejönnek, rengeteg mondanivalójuk van. De a témák közül évek óta mindig hiányzik egy: a baleset. — Szinte minden gépkocsi- vezetőnek van balesetmentes vezetésért kitüntetése. Kinek 250, kinek 500, de van, akinek 750 ezer kilométeres. Műhely a szabadban A téli út nemcsak a vezetőket, a kocsikat is próbára teszi. A sózott hóié, a felfrö- csögő víz, a megfagyó sár szétrágja az autókat. A ceglédi üzem szerelőműhelye nagyon kicsi. — Ide a műhelybe, csak a hosszabb javítást igénylő autókat állítjuk be. A villámmunkákat a szabadban megcsináljuk — dörzsöli hidegtől meggémberedett ujjait Bárány József, az Edison brigád vezetője. — Kicsit hűvös munkahely ilyenkor az udvar. Ezzel talán délutánra végzünk — mutat egy behemót zöld autóra —, csak a villamossággal volt baj. A villamosságszerelőknek a hidegben több a munkája. A kocsik éjjel áthűlnek, reggel nehéz az indítás. A beázott vezetékek zárlatosak lesznek. A MÁV szigorú A kalapálás zajában, a motorzúgásba bele-belerikkant egy hang: Húzd vissza! Még! Állj! Most jó! A bejárati ajtónál félig kint, félig a műhelyben egy üres motorházú ZIL áll. Emelődaru segíti helyére a több mázsás új motort — A daru nem fér a műhelybe, ezért álltunk ide a küszöbre — törli meg homlokát Ecseri Ferenc, és bebújik a vezetőfülkébe, hogy onnan irányítsa a darust. — Nincs sok baj a kocsikkal. A sofőrök nagyon vigyáznak mindegyikre. — Felajánlásaink között az is szerepel, hogy a járművek műszaki, sőt, esztétikai állapotára is ügyelünk — mondja Misák János. — Aki új kocsira ül, szerződést köthet, hogy meghatározott ideig nem lesz szükség felújításra, nagyjavításra. Ha a szerződést állja, nyolcezer forint jutalmat kap. És ha a későbbiekben sincs komolyabb hiba, akkor kilométerpénz is üti a markát. A menetirányító szobájában Egervári György fődiszpécser fejből is tudja, melyik sofőr, merre jár, vagy mikor szabadnapos éppen. — Ez természetes. Másképp nehéz volna egyenletesen beosztani őket. Ugyanis a fuvarok nem egyformák. Oda kell figyelni, hogy akinek sok jutott a nehézből, kapjon egy- egy könnyebbet is, vagy, ha valakinek már túl sok munkaórája gyűlt össze, megkapja a megérdemelt szabadnapot. A gépkocsivezetők munkaideje reggel hat vagy hét órakor kezdődik, de, hogy mikor fejeződik be, az már bizonytalan. Sokszor még vasárnap is dolgozni kell. — Pályaudvari ügyeletet tartunk, mert előfordul, hogy befut egy megrakott szerelvény szombat éjjel vagy vasárnap, és azt bizony ki kell rakni. A MÁV nagyon szigorú. Az álláspénz óránként 200 forint. A legnehezebb munka A szemerkélő esőben, csontig hatoló nyirkosságban három markológép hajol a vagonok fölé, és egy-egy harapással nagy adag zúzott követ emel ki a kocsiból. A lapátotoknak már csak a sarkokban megbújó köveket kell kikaparniuk. — Ezt a szerelvényt reggel kezdtük, rövidesen végzünk is vele — lép le a markológép fülkéjéből Galambos István. — Már csak hat kocsit kell kiraknunk. A vagonról most ötven év körüli, szikár férfi ugrik le. Ábrahám Andor, aki már kilencedik éve, hogy a Volánnál rakodómunkás. Gumicsizmája cuppog a sárban, ahogy közeledik. — Nem fáznak itt, reggel óta? — A hideggel nem lenne baj, mert aki dolgozik, nem ér rá fázni. Csak az eső állna már el! Volán mögött a Volánnál — Hogy bírja a nehéz munkát? — Egész életemben fizikai munkás voltam. Régebben öntödében dolgoztam. Meg aztán, egyre többet segítenek a gépek. Egy billenős ZIL fordul a vagonok mellé. A markológép percek alatt rhegtölti, és már roboghat is ki a pályaudvarról. — Hová hordják ezt a rengeteg követ? — Február végén végleg megszűnik a Cegléd—Hantháza vasútvonal, a helyette építendő közúthoz kell a kő. Igaza van Ábrahám Andornak, sokat segítenek a gépek. Egyre kevesebb emberi erő szükséges, de még így is ez a legnehezebb munkák egyike. Vállalati diplomaták Az 1. sz. Volán ceglédi üzemegysége 1949-ben három teherautóval és öt emberrel kezdte a munkát. Ma már több mint ezer dolgozója van, és a négyszáz teherautó mellett tizenöt rakodógép segít. Amikor a vállalatok többsége leadta a gépkocsikat, a Volán magára vállalta a szállítást. (Jó néhány Dél-Pest megyei vállalatnak, így például a Nagykőrösi Konzervgyárnak, vagy a Pest—Komárom— Nógrád megyei FÜSZÉRT- nek ezek szállítanak). A ceglédi üzemegység sofőrjeit úgy fogadják a partnervállalatok, mint saját dolgozóikat. Ezek a gépkocsivezetők az 1. sz. Volán diplomatái. Ök képviselik a vállalatot a partnereknél és az országutakon egyaránt. Wanatka Gabriella Álpapiak Nagymaroson Szélhámos - reverendában — Május végén — kezdte rendőrségi tanúvallomását a mátraszentimrei pap — templomunk vendégkönyvébe beírta nevét bizonyos dr. Illényi László, kanonok, cikádori apát. Én ezen a napon nem voltam otthon, de hamarosan lila szegélyű reverendában, jellegzetes széles kalapban, ujján főpapi gyűrűvel eljött hozzám a kanonok. Megtudtam: azért érkezett községünkbe, hogy csöndes visszavonultságban, nyugodtan dolgozhasson a magyarországi szentek életéről szóló könyvén. — Első találkozásunk után többször jártam szentképekkel, szobrokkal ékesített nyaralójában, amit egyik pesti ismerőse bocsátott rendelkezésére, s ahol gyakran rendezett fogadásokat. Illényi kitűnő társalgó volt, jól beszélt latinul és széles körű a műveltsége is. Néhány héttelt megérkezése után már prédikációt tartott, majd gyóntatott templomunkban és a szomszédos községekben is. Magávalraga- dó szónoknak bizonyult... Celebrált halandzsa Az egyik napon azonban, midőn éppen a kanonok celebrálta a misét, váratlan dolog történt. Egy idegen férfi meglátva a szószéken prédikáló főpapot, ismerősei nem kis meglepetésére szélesen elvi- gyorodva így szólt: — De hisz ez a Fillér! Márianosztrán ült ő is, biztosan megismerem. Micsoda pasas! A felismerés az első pillanatban hihetetlennek látszott, de aztán már lavinaszerűen követték egyást az újabb leleplező események. Időközben ugyanis a mátraszentimrei lelkésznek is feltűnt, hogy a kanonok békés alkotómunka helyett minden idejét a társasági életnek szenteli, ugyanakkor gyakran beszélt készülő 900 oldalas munkájáról Csakhogy a könyv témája a szentek élete helyett, most már a háború volt. Százezer szív sikolt — ez lesz a címe mondogatta a kanonok II- lényi, vagyis Fillér — a szélhámos. S ez a név a rendőrségnek sem volt ismeretlen. Fillér László, aki mindeddig többször állt különböző csalásokért bíróság előtt, már hosszabb ideje a BM körözési listáján szerepelt. A nagy trükk: az álpapság azonban a rendőröket is megtévesztette. Fillér különös históriája... A 62 éves, elképesztően fordulatos sorsú ember előélete pedig szinte predesztinálta őt erre a vakmerő szerepre. A kilencgyermekes cipészcsaládból származó Fillér ugyanis katolikus intézetekben nevelkedett, s az érettségit követően az egyház segítségével tanulmányutat tett NyugatEurópában. Hazatérése után előbb építőanyagkereskedő lett, majd egy téglagyár igazgatója, s közben az egyházban világi tisztségeket is betöltött. A kitűnően képzett, németül, olaszul, oroszul és latinul beszélő férfi 1945-ben, a klérus támogatásával a nemzetgyűlésbe is bekerült Zala megyei képviselőként, s egyben ő lett körzete közellátási kormánybiztosa is. Egy év múlva azonban letartóztatták, és csak 1953-ban engedték ki a börtönből. Szabadulása után volt egyházi titkár, fűrészgépkezelő és portás. Közben háromszor került még börtönbe befolyással üzérkedésért és más szélhámosságok miatt. Az utolsó büntetését követő három év történetét azonban csak a nemrég lezárult nyomozás tisztázta. Zarándokút látomásokkal Márianosztráról szabadulva 1974. őszétől Fillér nem vállalt munkát, hanem az ország különböző részein bukkant fel, s elsősorban templomokban kért segélyt és szállást. Alkalmi ismerősei előtt hite miatt üldözött páternak mondta magát és a legkülönbözőbb zengzetes hangzású neveken mutatkozott be, hol Pengő Lászlóként, hol pedig Drégelypalánki vagy Nemeskéri Kovács Lászlóként. Több hónapos zarándokútja után érkezett — már mint nyugdíjas kanonok — Budára, a Fő utcai templomba. Itt megismerkedett a 71 éves A. Stefániával, aki kezdetben kisebb összegekkel segítette ki a szegény főpapot. Hamarosan azonban Fillér Lászlónak csodás látomásai voltak arról, hogy a vallásos hölgy 94 évig fog élni. Ezt természetesen nem mulasztotta el azonnal közölni a volt apácával, mire az megosztotta vele apró szolgálati lakását és keresetét is. S mert az égi sugallat arról sem hagyott kétséget, hogy A. Stefániának, mint egyházi embernek semmi szüksége nincs vagyonkájára, az asszony átadta neki megtakarított pénzét is. A férfi kihasználva az idős nő hiszékenységét, néhány hónap alatt 30 ezer forintot csalt ki A. Stefániától, aki végül még ismerősétől Q Rozáliától is felvett 33 ezer forint kölcsönt a kanonoknak. Fillér a pénzből természetesen semmit nem adott vissza, ellenben megígérte gyanútlan mecénásának, hogy élettörténete szerepelni fog a szentek könyvében... Ekkor Fillér László már Nagymaroson, a Kálvária-tető egyik víkendházában élt, meglehetősen jómódban. A bérelt nyaralót oltáriszentséggel, feszületekkel, kelyhekkel, szenteltvíztartókkal és oltárterítők- kel papiaknak rendezte be, s csaknem egy éves itt-tartózko- dása alatt gyakran misézett, főleg idősebb helybéli hívőknek. Fillér tavaly májusig élt Nagymaroson, s aztán innen indult el Mátraszentimrére, az utóbbi évek egyik legfurfangosabb szélhámosa, aki, ha szerényebben dolgozik, s nem törekszik főpapi méltóságra és tekintélyre, talán bizony még ma is lóvá tenné az embereket ... Fillér László ügyében január végén hirdet ítéletet a Gyöngyösi Járásbíróság. Babus Endre A tanács ellenőrzi Hogyan gazdálkodnak az intézmények? A tanácsok tervszerűen ellenőrzik a kezelésükben levő intézmények gazdálkodását, munkáját. Ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalatairól számolt be legutóbb a tanácsülésnek a leányfalui végrehajtó bizottság. A művelődési ház munkájának és gazdálkodásának ellenőrzése kiemelt feladat volt, részben azért, mert tavaly kezdtek önálló folyószámláról gazdálkodni, de azért is, mert az igazgató szülési szabadsága miatt személycsere előtt álltak. A folyószámláról való gazdálkodás sok zökkenővel indult. A tanácsi ellenőrzés és irányítás eredményeként ma már szabályos a művelődési ház ügyvitele: a tanács nyújtotta anyagi eszközöket és saját bevételeit megfelelően használja fel. Az előírások betartását a tanács folyamatosan ellenőrzi. Újítások, találmányok Másolás vagy alkotás? Berendezés gyártására újítási javaslatot nyújtott be egy mezőgazdasági tsz-nek három alkalmazottja: gépészmérnök, technikus és hegesztő. A szövetkezet az előterjesztést elfogadta és hasznosítási szerződést kötött velük. A vezetőség határozatban kimondta: amennyiben megállapított határidőn belül tíz berendezés elkészül, a gyártásban részt vevőknek 60 ezer forint újítási díjat lehet kifizetni. A három újító húszezer forintot kapott. Később a vezetőség a berendezés gyártását premizálással kívánta elősegíteni. Erre a célra százötvenezer forintot tűztek ki. Az újítás alapján két év alatt százharmincnégy berendezést készítettek, amelyeket darabonként százharmincötezer forintért értékesítettek. Ezekután a három feltaláló a tsz ellen kétszázötvenezer forint újítási díj fizetéséért pert indított. Az első- és másodfokú bíróság a követelést megítélte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Találmányi Hivatal 1968. évi együttes irányelveinek megfelelően a termelőszövetkezeteknél az újítási javaslatok elbírálásának és a hasznosított javaslatok díjazásának rendjét a termelőszövetkezet közgyűlésének kell meghatároznia, a részrendelkezéseket pedig a szövetkezet vezetősége újítási szabályzatban tartozik rendezni. Az alsófokú bíróságoknak ezért be kellett volna szerezniük a közgyűlési határozatot, a vezetőség újítási szabályzatát és ezek alapján kellett volna a vitás kérdéseket eldönteni. A szövetkezet arra hivatkozott, hogy a feltalálók tulajdonképpen egy külföldi berendezést másoltak le, hangzik tovább a határozat. Erre vonatkozóan szakértői és tanúbizonyítást kell lefolytatni. Viszont, ha a tsz állítása igaz, akkor is meg kell állapítani, hogy az újítók fejtettek-e ki többlettevékenységet. Meg kell állapítani, hogy a tsz elnöke, illetve vezetősége mikor, milyen címen, milyen összeg kifizetését határozta el. A másodfokú bíróság a hasznos eredményt megalapozatlanul állapította meg. Tehát ezt is tisztázni kell. Csak ezek után lehet eldönteni, hogy az újítók munkájának eredményével milyen összegű újítási díj áll arányban. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Ha. E. Az általános iskola gazdasági munkájára az volt a jellemző, hogy az intézmény vezetői felelősséggel és kezdeményezőkészséggel használják fel a pénzügyi eszközöket. Kiemelkedő eredményt értek él a társadalmi munka szervezésében: a község lakói, a szülők 18 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az iskolában. A napközi otthonos óvoda felszerelésére minden évben nagyobb összeget tud fordítani a tanács. Tavaly parket- tázták a foglalkoztatótermeket; a következő feladat az óvodákért rendezése lesz. Ebben a munkában ismét számítanak a szülők segítségére. Az általános iskolai napközi otthonban a konyha munkáját, az étkeztetéssel kapcsolatos nyilvántartásokat, és a raktári anyagkészletet ellenőrizték. Korábban, az élelmezési anyagfelhasználás vizs. gálata kapcsán felhívták az élelmezésvezető figyelmét, hogy a kerettel éves szinten gazdálkodjon. Az otthonban — mint a tanácsi ellenőrzés során megállapították —, a nyilvántartásokat rendben vezetik, a térítési díjat szabályszerűen állapítják meg. Az év során kisebb átalakítások voltak a konyhában, egyebek között zuhanyozót építettek az ott dolgozóknak. Az ellenőrzés másik módja az úgynevezett vezetői ellenőrzés. Tekintve, hogy az érdemi gazdálkodás a tanácselnök és vb-titkár feladata, ön- ellenőrzésről van szó. A munkafolyamatokba épített ellenőrzés a harmadik mód. Erre kislétszámú tanácsnál elég kevés a lehetőség. Az ellenőrzés ezért a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy a gazdálkodási előadó valamennyi gazdasági jellegű feladat megoldásában részt vesz, így érhető el, az éves terveknek megfelelő és pénzügyileg szabályos gazdálkodás. A végrehajtó bizottság ösz- szeállította az idei ellenőrzési tervet is. Ez évben mind a négy intézményben tartanak általános és részvizsgálatokat is. H. E.
