Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

197«. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK "xMáfW 5 Tavasz- hírnök — hóban Hozzákezdtek a fák metszéséhez a hernádi Március 15. Tsz gyümöl­csösében. Képün­kön : az almás­kertben dolgoznak a brigádok. Űj termékek - jobb eredmények Évkezdés a Szentendrei Ipari Szövetkezetben Az új év első napjaiban megkérdeztük Homor Istvánt, a Szentendrei Ipari Szövetke­zet műszaki vezetőjét az el­múlt év eredményeiről és az idei tervekről. Siker és lemaradás — A szövetkezet kollektívá­ja tavaly 98 millió forint ér­tékű termelési tervet készí­tett. Mindenképpen hatéko­nyabb termelést akartunk folytatni, lépést tartani a bér- fejlesztési politika határoza­taival, s növelni akartuk a szövetkezet épülő központi te­lephelyéhez szükséges anyagi alapokat. E magas követel­ményekhez jelentős nyereség- növekedésre volt szükség. S talán egyik legfontosabb té­nyező, hogy 1977-ben is emel­tük szocialista és tőkés ex­porttervünket. — A Nagy Október tisztele­tére — előzetes számításaink alapján — a 98 milliós árbe­vételi tervet 102 millióra emeltük. Túlteljesítettük mintegy 20 százalékkal nye­reségtervünket is. A .8 . milliós, tőkésexport tervet 9 millió 200 ezerre teljesítettük, ez •némiképp ellensúlyozza azt, hogy a 11 milliós szocialista exportot nem sikerült meg­valósítanunk. Előírásos bérfejlesztés A szövetkezet az elmúlt év folyamán azoknak a dolgo­zóknak, akik második, harma­dik műszakban dolgoznak, megadta a műszakpótlékot. A könnyűiparban a szatyor, otthonka, bőrdíszmű gyártásá­val foglalkozó dolgozók meg­kapták a kötelező .béremelést. A szövetkezet többi termelő egységében, (műanyagrészleg, háztartási divatüzemrész) is végrehajtottuk a 4—6 száza­lékos emelést. A fejlesztés is csak a termelés hatékonysá­gának növelésével volt lehet­fokozódna. Ügy érezzük, hogy e célok megvalósítása segíteni fog bennünket a még eredményesebb munka fel­tételeinek megteremtéséhez — fejezte be tájékoztatóját a műszaki vezető. Pósa Zoltán Csónakos néprajzi expedíció Milyen szerepe van a víz­nek Tiszazug életében? — erre keres feleletet az a különleges néprajzi expedíció,'amely a szolnoki múzeum munkatár­sainak kezdeményezésére a nyáron, július 10-én száll majd vízre Szolnoknál és egész Csongrádig utazik. Az expedí­ció — amelyben több szomszé­dos megye muzeológusai is részt vesznek — a vízügyi igaz­gatóságtól kölcsönzött hat na­gyobb csónakkal két hetet tölt majd a tájon. Többek között tanulmányoz­zák az ártéri gazdálkodás múlt­ját és jelenét, vizsgálják a ti­szazugi falvak lakóinak életét, gazdálkodási formáit, azt, hogy a víz miképpen járul hozzá a tájegység jelenlegi arculatának kialakításához. Az út során az idősebb generáció ajkán élő és a vízzel, a halászattal kapcsola­tos mondákat, adomákat is ösz- szegyűjtik. A vízi utat egy hé­tig megszakítják majd és részt vesznek a tiszakürti néprajzi gyűjtőtáborban. Az út tapasz­talatait az ősszel Kunszentmár- tonban megrendezendő tudo­mányos napokon összegezik majd. séges, külön bérfejlesztési adó befizetése nélkül. A szövetkezet vezetőségének megítélése alapján eredmé­nyes évet zártak. Nemcsak túlszárnyalták korábbi ered­ményeiket, hanem hatéko­nyabb termeléssel, üzemszer­vezéssel, a teljesítménybér be­vezetésével az előírtnál ered­ményesebb gazdálkodást tud­tunk folytatni. Ez népgazda­sági szempontból is fontos. Mindezeket az engedélyezett és jóváhagyott létszámkeret megtartása mellett érte el a szövetkezet. — Ez évre még csak az elő- tervünk készült el. A szövet­kezet árbevételét 105 milliós­ra szeretné növelni. Ehhez át­lagosan mintegy 16 százalé­kos nyereséggel számolunk, ami, úgy érzem, alapot adna a beruházási elképzelések megvalósításához. A rövidhulláin foglalt NEM LESZ KÖZPONTI ORVOSI ÜGYELET? Játék és alkatrész A hatékonyság további nö­vekedését idén is létszám- fejlesztés nélkül, üzemszer­vezéssel, korszerű technoló- i giával és a teljesítménybér I általános bevezetésével sze- I retnénk elérni. Idei export- j tervünk még nem alakult j ki teljesen. A tavalyi szín­vonalat tartani akarjuk, bár a szocialista exportban piac­hiány miatt további csökkené­sekre számíthatunk. A műanyag árukkal foglal­kozó üzemrészeknél újításként be akarják vezetni a fröccsön­tött termékek gyártását (gon­dolnak itt elsősorban mű­anyag játékokra, alkatrészek- Mindenképpen befejezik ! az új telephelyet, amely nagy­mértékben fokozza a szövet­kezet jövőbeni munkájának eredményességét. — A szocialista brigádok versenye az elmúlt évben is jelentős eredményeket ért el, szeretnénk, ha ez az idén Vidéken, elsősorban termé­szetesen a kisebb községekben, ahol csak egy körzeti orvos van, mindig nehézségeket okoz az éjszakai és ünnepnapi ügyelet megoldása. Nemcsak az orvosnak ter­hes, de a rászoruló beteg hozzátartozójának is, ha nem tudja, hol keresse az ügyeletes orvost, a saját falu­jában, vagy a második, harma­dik közsében. Kétségtelen, hogy járáson­ként többféleképpen ugyan, mégis több-kevesebb . sikerrel eddig is igyekeztek az.-ügyelet problémáját megszüntetni. Az Egészségügyi Minisztérium azonban központi ügyelet fel­állításával látja megoldható­nak a kérdést. Ezt szorgalma­zó rendelkezést is kiadott. — Mi a járásunkban nagyon is akarnánk a központi ügye­let megvalósítását — mondja dr. Vámos Erzsébet, a nagy- kátai járás főorvosa. — Kör­zeti orvosaink nemcsak helye­selnék, de szívesen is vennék. A központi ügyelet személyi feltételei tehát megvolnának. Tárgyi feltételei? Nagyjából azok is. Hogy mást ne mond­jak, minden körzeti orvosnak van autója, tehát ügyeleti szol­gálata alatt azon gyorsan el­juthatna távoli beteghez is. Mialatt betegnél jár, az ügye­let helyiségében ott lenne egy orvosírnok, vagy egy körzeti iparfejlesztés — felső fokon A második világháborút kö­vetően Bulgária egyike volt Európa iparilag legelmaradot­tabb országainak. Az azóta el­telt három évtizedben gyöke­resen megváltozott a helyzet, s napjainkig a bolgár ipar az európai középmezőnyben ví­vott ki helyet magának. Az utóbbi években a leggyorsab­ban az elektronika és az elektrotechnika fejlődött, ezen belül is a számítástecnika, az ügyviteltechnika, a rádiótech­nika, a hírközlési és az auto­matizálási technika. A számítástechnikai termé­kek közül központi egységeket, mágnesszalagos, tárcsás és mágnesdobos memóriaegysége­ket, kiíró-nyomtató gépeket és más perifériákat fejlesztet­tek ki a bolgár szakemberek. Szervezéstechnikai eszközeik kyzöít jelentős helyet foglal el az ELKA elektronikus kalku­látor, amelyet korszerű integ­rált áramkörökkel szerkesztet­tek meg. Nagymértékben bővült Bul­gáriában a híradástechnika és a rádiótechnika gyártmány­struktúrája. Üj termékek a te­lefonközpontok, a telefonerősí­tő berendezések és a rádiórelé berendezések, amelyek nagy távolságra biztosítják az ösz- szeköttetést. Tömeggyártásban készülnek a mikrohullámú rá­dióállomások és a rádióloká­ciós állomások a folyami és a tengeri forgalom számára. Az ipari automatika elfoga­dott egységes rendszerének megfelelően fejlesztették az automatika készülékeit és esz­közeit — ezek alkatrészvá- laszlékából láthatunk néhá­nyat a képen —, főleg a villa­mos és a pneumatikus végre­hajtó elemeket. Emellett meg­alkották a numerikus irányí­tási rendszereket is a fémmeg­munkáló szerszámgépekhez. ápolónő, aki az újabb bejelen­tést felvehetne. Csak az a kér­dés, hogy továbbíthatná az úton levő orvosnak? — Persze — véljük —, ha lenne rá pénz, rádión érint­kezhetne az orvos útközben az ügyeletével. — Nem hiányzik a pénz ah­hoz, hogy URH-készüléket be­szerezzünk és valóban ez lát­szik az egyetlen jó megoldás­nak. Nem kaphatunk azonban URH-hullámhosszat, ugyanis mind foglalt. És úgy tájékoztattak, hogy nem is lesz szabad hullámhossz. — Vagyis a központi ügyelet nem megvalósítható? — Természetesen nem mondhatunk le róla, igyek­szünk valamilyen módot talál­ni, hogyan lehetne mégis biz­tonságosan bevezetni. Egyelő­re azonban nem találtunk ar­ra megoldást, hogyan pótol­hatnánk az URH-készüléket. Felvethetjük azonban mi a kérdést: vajon a járásban levő és csak nappal meg hétköznap használt URH-hullámhossz va­lamelyikét nem lehetne-e éj­szakára meg ünnepnapra a központi orvosi ügyelet ren­delkezésére bocsátani ? Sz. E. K i ne hallotta volna már a régi anekdotát, amely­ben a pásztor elmegy a varázslóhoz, s tanácsot kér, mit tegyen, mert a nyája fele elhullott. A varázsló meg­kérdezi: A folyó melyik part­ján szoktad legeltetni azokat a birkákat? A bal parton, volt a válasz. Elég baj, mondta a va­rázsló. Legeltesd a jobb par­ton! Kis idő múlva ismét jön a pásztor. Megint elhullott a nyáj fele, ismét a szakszerű kérdés: A dombtetőn vagy a domboldalon folyik-e a legel­tetés? A dombtetőn. Baj, baj, a domboldalon kellett volna. Itt is elhullott a nyája fele. Ismét kérdés: A domb melyik oldalán legeltetsz? Az északin. Menj át a délire! Így folyik a dolog, mígnem az összes birka elhullik. Amikor megtudja: bosszankodva legyint a va­rázsló: Pedig még mennyi jó tanácsom lett volna! Ne tagadjuk, vannak válla­latainknál is ilyesféle jó ta­nácsadók! Most nem a nagy tapasztalattal rendelkező idő­sebb mérnökökre, közgazdá­szokra gondolok, akik ebben a munkakörben dolgoznak. In­kább azokra a kéretlen ta­nácsadókra, akik mint a vál­lalati vezetők egyikéí-másikát jól ismerő emberek, fülbesú- gásokkal adnak tanácsokat, amelyek legtöbbször nem a vállalati kollektíva vagy a népgazdaság, hanem csopor­tok, vállalati klikkek érdekeit szolgálják. S ha ügyesen mű­velik ezt a tevékenységet, ká­Diósd szorult helyzetben MIT TERVEZ A TANÁCS? Diósd község lakosainak szá­ma emelkedik, az utóbbi évek­ben a növekedés üteme is gyor­sult. 1970-től négy éven keresz­tül évi százzal, 1974-től már évi kétszázzal több lakost tartot­tak nyilván, jelenleg pedig megközelítőleg 3400-an élnek itt az 1970. évi 2233-mal szem­ben. A községben a születési arányszám a hetvenes évek elejéig azonos volt az országos átlaggal, az utóbbi öt évben azonban nagymértékben emel­kedett. Az országos átlag ezek­ben az években 18 ezrelék, míg Diósdon 1971. és 1976. között az ezer lakosra jutó születések száma 28—30 volt, tavaly pedig már 31,5 ezrelékre, tehát az or­szágos átlagnak majdnem két­szeresére nőtt. Egyre több helyre lenne te- tehát szükség a gyermekintéz­ményekben. Utazó kisgyerekek Bölcsőde például egyáltalán nincs a községben. Ez a szü­lőknek nagy problémát jelent. Az anyák választhatnak: vagy otthon maradnak gyes-en, vagy viszik magukkal a kisgyereke­ket budapesti munkahelyeikre. Huszonöt diósdi asszony Vá­lasztotta mostanában ez utóbbi megoldást, de csak kényszer­ből, s elégedetlenségük jogos. A tanács szeretné, ha még ebben a tervidőszakban felépülhetne a bölcsőde, de erre saját erő­ből nem képes. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy — szükség esetén — módosítják az ötödik ötéves kommunális beruházási tervet. Óvoda van Diósdon, de a zsú­foltság alig enyhül. Nemrég építettek egy hetvenöt szemé­lyeset, s ötven hellyel bővítet­ték a kettes számú óvodát. Így majdnem minden gyereket sikerült felvenniük, de elhelye­zésük még korántsem ideális. Az óvodai nevelők fele képesí­tés nélkül dolgozik. Az iskolákban ugyancsak ké­pesítés nélküli minden ötödik nevelő. A végrehajtó bizottság felkérésére a tanács elnöke ja­vaslatot tett pedagóguslakások építésére; a vb telepszerű, többszintes lakások építésére gondol, s célszerűnek tartaná, ha az egyedülálló nevelők ré­szére ' szövetkezeti formában pedagógusotthont építenének. Nyolc tanterem — húsz osztály ? Olyan községben, ahol ilyen nagy a gyermeklétszám növe­kedése, a tanácsnak nagyon előrelátónak kell lennie. Dlős- don felmérték, hogy a követke­ző években, milyen mértékben növekszik az iskolás gyerme­kek száma. A kimutatás figyel­meztető adatokat tartalmaz. Az általános iskola nyolc tanter­mében az idén 292 gyereket oktatnak, négy évvel ezután azonban már 471 tanulóval kell számolniuk. Ma 12 csoport ta­nul a nyolc tanteremben, négy osztály tehát két műsza­kos. Másfél év múlva, az 1979— 80-as oktatási évben 15 cso­portra kell osztaniuk az akkor már 365 tanulót, tehát egy osz­tály kivételével valamennyinek két műszakban kell iskolába járnia. Az 1980—81-es évben azonban már elképzelhetet­len, mi lesz a megoldás — ha­csak nem a három műszak —, hiszen 17 csoportnak kellene a nyolc tanteremben helyet ad­niuk. A növekedés ütemében a csúcsidőszak az 1981—82-es ok­tatási év lesz, amikor a tanu­lók száma eléri a 471-et, S ez* húsz csoportra kell osztaniuk. Ekkorra tehát már valójában húsz, de legalább 16 tante­remre lenne szükség. Családtervezés ? Diósdon egyelőre beérnék a tizenhattal is. Ügy gondolják, hogy az új, nyolc tantermes is­kola és bölcsőde felépítésének már ebben a tervidőszakban meg kell kezdődnie. A végre­hajtó bizottság azt javasolta, hogy a felsőbb tanácsi szervek vizsgálják felül a sokgyerme­kes, valamint a munkás- és pe­dagóguslakás építkezéseken kí­vüli lakások építését tartalma­zó tervet, s az erre szánt ösz- szegek egy részét csoportosít­sák át gyermekintézmények lé­tesítésére, annál is inkább, mert Diósdon attól tartanak, hogy a jelenlegi helyzet káros hatással lesz majd a családter­vezésre. Még ebben a tervidőszakban szükség lenne arra, hogy leg­alább száz gyereket elhelyez­hessenek napköziben, ahol ebé­det is kaphatnának. Olyan szü­lők gyerekeiről van szó, akik budapesti munkahelyeken dol­goznak, és napközben nem tud­nak gondoskodni sem a gyer­mek ellátásáról, sem felügyele­téről. H. E. JEGYZET Kéretlen tanácsadók rókát okoznak a köznek, ha nem is kergetik teljes csődbe a vállalatot. Milyen feladatra vállalkoz­nak ezek a mai vállalati va­rázslók? Képzettsége válogat­ja. A jogászok például szíve­sen tárnak föl olyan kiskapu­kat, amelyeken keresztül meg lehet kerülni a korlátozó ren­delkezéseket. Némely válla­latnál vagy szövetkezetnél örülnek is a vezetők az ilyen tanácsoknak, mert úgy vélik, jó szolgálatot tesznek vállala­tuknak. Modjunk egy példát is erre. A téeszegyesülések egy része népgazdasági szem­pontból is indokolt volt. De akadt néhány olyan, amely­nek egyetlen célja az volt, hogy a túlságosan magas jö­vedelmű, jó téesznek a gyen­gével történt egyesülése ré­vén kisebb legyen az együtt kiszámított jövedelemnövek­mény, s így jóval kevesebb jövedelemnövekmény-adót fi­zessen, vagy esetleg teljesen mentesüljön eme új adófajta fizetése alól. Ebben az esetben a népgazdaság károsodott, a költségvetés nem kapta meg tervezett bevételeinek egy ré­szét. Ha műszaki képzettségű a kéretlen tanácsadó, adhat olyan fejlesztési tanácsot, hogy a vállalat elsősorban azt a területet fejlessze, ahol az illetőnek érdekeltsége van, ahol barátok, szesztestvérek várják a lehetőségeket. Ha ez nem esik egybe a vállalat ér­dekeivel, s ezt a tanácsadó körmönfont okoskodásokkal leplezi, a hibás döntés csök­kentheti a fejlesztési alapot, s elveszi az eszközöket más, fontosabb területek fejlesztése elől. Károsodik a népgazdaság, de a vállalati kollektíva is. A legtöbb tanácsadó szemé­lyi vagy prémiumügyekben dolgozik. Ide nem kell szak- képzettség sem, azt bárki meg tudja indokolni, szerinte miért jobb vezető lesz X-ből, mint Y-ból, miért kell több pré­miumot kapnia V-nek, mint Z-nek. Az ilyen fülbesúgások ártanak a vállalati légkörnek, s azoknak az embereknek is, akiket érdemtelenül mellőz­nek mások miatt. Mit tehet a vállalati veze­tés az efféle tanácsadók ellen? Semmiképpen sem azt, hogy a vállalati vezető — miként Odüsszeusz — megkötözi ma­gát, hogy ne cselekedhessen a szirénhangok hallatára. S ne is dugja be középvezetőinek fülét, mint a híres görög tette a - legénységével. A hirtelen tanácsadóknak nem a fülét, a száját kell bedugnia. Gőz József L

Next

/
Oldalképek
Tartalom