Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

1978. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK sMdm Bővülő árucsere Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1978. évi magyar—vietnami árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A megállapodás az elmúlt évhez képest továb­bi jelentős növekedést irányoz elő a két ország árucsere-for­galmában. A jegyzőkönyvet Tordai Je­nő és Nguyen Van Dao külke­reskedelmi miniszterhelyette­sek írták alá.' Az aláírásnál je­len volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. Nguyen Van Dao miniszterhe­lyettest fogadta Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke. A népgazdasági tervvel összhangban Három-négy százalékos a kohászat termelésnövekedése Három-négy százalékos ter­melésnövekedést tervez a kó- hászat ebben az évben. Nyers­vasból 2,4 millió, acélból 3,7 millió, hengereltáruból 3,1 millió tonnát állítanak elő kohászati vállalataink. A nép- gazdasági tervvel összhangban az üzemek kidolgozták saját éves terveiket, a minisztériu­mi tervzsürik megállapították: a termelési tervek általá­ban megfelelnek az ága­zati elvárásoknak. A hazai alapanyag-ellátás Hogyan érvényesül a jogpolitika Ügyészi vizsgálatok az év első felében Az év első felében a jogal­kalmazás különböző területein lesznek ügyészi vizsgálatok. A Legfőbb Ügyészség által irá­nyított munka célja: az ügyé­szi szervezet kísérje figyelem­mel a jogpolitikai elvek érvé­nyesülését és hatékonyan se­gítse a szocialista törvényes­ség megtartását. A bűnözés elleni harcban je­lentős helyet foglal el a nyo­mozás ügyészi felügyeletének további erősítése. Az ügyészség igyekszik a bűnüldöző szer­veket munkájukban hatéko­nyan segíteni. A büntetőjogi felelősségrevonás mellett to­vábbra is nagy szerepet kap­nak azok az ügyészi intézkedé­sek, amelyek fegyelmi felelős- ségrevonást, illetve kártérítés kiszabását indítványozzák. Az új Büntető Törvénykönyv kodifikációs munkálataival párhuzamosan az ügyészi szer­vezet is nagy figyelmet fordít a BTK tervezetének országos vitájára. Az ügyészek észrevé­teleikkel, javaslataikkal hoz­zájárulnak majd a törvényter­vezet kialakításához. Az elkövetkező hetekben, hónapokban összegezik az erő­szakos bűncselekmények elkö­vetői ellen lefolytatott büntető eljárások tapasztalatait. Tör­vényességi és jogpolitikai szempontból áttekintik a köz­lekedési szabálysértések elbí­rálásának gyakorlatát, egyút­tal szemügyre veszik azokat a tapasztalatokat, amelyeket a járművezetői engedélyek ilyen ügyekben alkalmazott vissza­vonásával kapcsolatban sze­reztek. Az ügyészi általános felügye­let körében külön figyelmet fordítanak a munkaügyi dön­tőbizottságok eljárásának tör­vényességi elemzésére. A kö­vetkező időszakban az ipari vállalatoknál működő munka­ügyi döntőbizottságok határo­zatait veszik nagyító alá. Terv­be vették továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztériummal együttesen elemzik a tulajdo­ni perekben folytatott bíró­sági gyakorlat törvényességét. javítása továbbra is elsődle­ges. A vállalati tervekből ki­tűnik, hogy szinte valameny- nyi kohászati üzem ehhez egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a szocialista or­szágokkal való kooperáció bő­vítését. Hengereltáruért, nyers- vasért népgazdaságunk ily módon még több acélt kap majd, s így az acélhiány je­lentős hányadát pótolni fog­ják. Az idei tervcélok megvaló­sítását segítik az év köz­ben elkészülő beruházások. Űj kapacitások lépnek üzembe Ózdon, a nemrég átadott oxi- góngyár is teljes üzemmel kez­di meg munkáját, elkészül a Salgótarjáni Kovácsoló Üzem nemesítősora és a Dunai Vas­mű acélszerkezeteket gyártó üzemének több új egysége, va­lamint a Borsodnádasdon a kerékabroncsokat előállító cél­gépsor. Az idén 6,8 milliárd forin­tot fordít az ágazat korszerű­sítő beruházásokra — egy év alatt még soha nem költöttek ennyit ilyen célra a kohászat­ban. Ezek a fejlesztések hosz- szú távon elsősorban az acél­gyártókapacitást bővítik. Meg­kezdik, illetve folytatják a Lenin Kohászati Művekben és a Dunai Vasműben a legkor­szerűbb technológiák telepíté­sét, ugyancsak Dunaújváros­ban felújítják a kokszgyártást és modernizálják a csepeli acélcsőgyártást. Mindezen kí­vül az egyesüléshez tartozó vállalatoknál még legalább 40 kisebb volumenű beruházás is el­kezdődik, ezek főleg az elavult, korsze­rűtlen állóeszközök fejleszté­sét célozzák. Tiszta vizet a pohárba Beszámoló — alkohol ügyben Alkohol. Ezerszer megírtuk, szóvá tettük veszélyeit, kö­vetkezményeit, a gátlás nél­kül elkövetett bűncselekmé­nyektől a szesz okozta beteg­ségekig. Mégis kétkedve mond­ta a minap egy ismerősöm: — Olyan mélyen gyökerezik ez a káros szenvedély, hogy aligha lehet az ellene való küszkö­dést küzdelemnek nevezni. S még hozzátette: — Pláne ak­kor, ha csupán néhány előadá­son, és az elvonókúrán győz­ködik az embereket... Igaza volt-e ismerősöm­nek, vagy sem, döntse el az olvasó! Mi ellen? Tavaly több mint 2,3 milli­árd forintot költöttek Pest megye lakói szeszes italokra. Tizenkétezer-hatszáz alka­lommal kezeltek járóbetegeket megyénkben az alkoholizmus ellen. Hatszázkilencvenötüket a kórházi elmeosztályokon ... A számok valóban ijesztőek. S az első ijedtségből magunk­hoz térve bizonyára okkal- joggal véljük úgy: ez ellen ér­demes küzdeni. Sőt kell is, mert az alkoholos befolyás növeli a közlekedési és mun­kahelyi balesetek számát, s fékezi a termelést a kieső sok­sok munkaóra. Ezért is volt indokolt, hogy a Pest megyei Tanács egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottsága is napirendre tűzte decemberi ülésén a témát: az alkoholizmus elleni küzdelem tapasztalatairól dr. Hárdi Ist­ván ideggyógyász főorvos szá­molt be. Az elemzés — mint minden hasonló — tiszta vizet töltött a pohárba, de sajnos csak a képzeletbelibe, a bo­rospohárba nem. Célok és fórumok Ami ismerősömnek, s általá­ban a külső szemlélőnek küsz­ködésnek tűnik, valójában összefogott, irányított tevé­kenység. A beszámolóból: Az alkoholizmus elleni küzdelem célja a megelőzés, a káros tár­sadalmi szokások, ivási ma­gatartási formák megváltozta­tása, s az ezek nyomán kiala­kult alkoholizmus betegségé­ben szenvedők gyógyítása, utó­gondozása. Épp ezért széles en­nek a tevékenységnek a társa­dalmi és egészségügyi vetülete. A megelőző nevelő és felvi­lágosító munka az iskolában, a családban kezdődik, s a művelődési intézményekben, a tömegszervezetek — mint pél­dául a Vöröskereszt, a TIT, a Hazafias Népfront, vagy a Szakszervezetek megyei Taná­csa — közreműködésével foly­tatódik. Ugyancsak a megelőző munkából vállal részt a rend­őrség, a Vám- és Pénzügyőr­ség, s a megyei tanács egész­ségnevelési csoportja, kereske­delmi és művelődési osztálya. A gyógyítás az egészségügyi hálózat feladata. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert ma már tudjuk, hogy az alkoholis­ták nem csupán a káros társa­dalmi szokások és a szűkebb környezet áldozatai, hanem többnyire sérülékeny ideg­rendszerű, kóros személyisé­gek. Ezért a lelki egészségvé­delemnek, a mentálhigiénés kezelésnek is egyre nagyobb a szerepe. Hogy mozgalom legyen Talán kevesen tudják, hogy az iménti feladatok, s a részt vevő intézmények összefogá­sára alkoholizmus elleni tár­sadalmi bizottság tevékenyke­dik Pest megyében, amely a szenvedélybetegség okozta helyzetet felmérte, megvalósí­totta az együttműködés kere­teit, meghatározta alapelveit, s napjainkban már a tettek út- ján'halad. így például a mun­kahelyi és a munkahely kör­nyéki italozással kapcsolatos rendeletek megtartatását, a fel- világosító munkát szervezi. S új megoldásokat keres az al­koholizmus elleni küzdelem szakszerűségének, színvonalá­nak növelésére. Mert amíg a közvélemény­ben téves nézetek élnek a kó­ros mértékű italozásról, az egészségtelen és társadalmilag is káros szenvedélyről, addig, a közvéleményt kell megvál­toztatni. Alkoholizmus elleni klubokra van szükség, kitartó és lelkes emberekre, akik ké­pesek meggyőző érvekkel ered­ményesen küzdeni — és nem küszködni. Talán, ha mozgalommá szé­lesedik a kevesek küzdelme, ha a közvélemény hatására kevesebb lesz az alkoholista beteg, autóvezető és bűnöző, akkor a beszámoló is másról szólhat majd, az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeiről. V. G. P. A nagyközségekben Folyamatosan fejlődik az államigazgatási munka Árhatósági, árellenőrzési tapasztalatok a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Szerdai ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága bevezetésként két olyan elő­terjesztést tárgyalt meg, me­lyet a Pest megyei Tanács pénteki ülésén vitatnak meg a tanácstagok. Ezt követően a testület az árhatósági mun­ka és az árellenőrzések főbb tapasztalatait tekintette át, arra az írásos anyagra tá­maszkodva, mely a megyei szakigazgatási szervek ilyen irányú tevékenységét foglal­ta össze. Fokozott segítséget kapnak A legutóbbi két esztendő­ben a korábbinál több árel­lenőrzési vizsgálatot bonyolí­tottak le a megyében. A ta­nácsi szakigazgatási szervek növekvő hozzáértéssel látják el ezt a feladatot, amihez hoz­zájárult az is, hogy fokozott segítséget kapnak az árszak­értőktől, akik foglalkoztatá­sa továbbra is kívánatos. Fon­tos pozitívumként szűrhető le az ellenőrzésekből, hogy tisztességtelen haszonra való szándékos törekvést csak el­vétve tártak fel a vizsgáló­dással megbízottak, s a vál­lalatoknál csupán kisebb sza­bálytalanságokra bukkantak. Ésszerűnek bizonyult az a feladatmegosztás, hogy a me­gyei szakigazgatási szervek a vállalatok és a szövetkezetek körében, míg a helyi taná­csok a magánkisiparosok és -kiskereskedők esetében látják el az árhatósági és árellen­őrzési teendőket. Ugyanakkor — mutatott rá a végrehajtó bi­zottság — a további haladást szolgálja, ha megfelelően kor­szerűsítik a megyei tanács végrehajtó bizottsága külön­böző osztályai közötti mun­kamegosztást, s erre vonatko­zóan a testület határozatot is hozott Két év —• 3500 vizsgálat összesen 3500 árvizsgálatot bonyolított le két esztendő alatt a megyei tanács végre­hajtó bizottságának az ügy­ben érintett négy szakosztá­lya. Az önmagában tekinté­lyesnek tűnő szám mégsem ad okot az elégedettségre, mert még így sem sikerült elérni — hívta fel az illetékesek fi­gyelmét a testület —, hogy kétesztendönként legalább egyszer mindenhová eljussa­nak az árellenőrök. Gondok forrása az ellenőr­zött egységek szerteágazó te­A gázrobbanás megelőzésére Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gáztechnikái ku­tató és vizsgáló állomásának szakemberei új műszerekkel vizsgálják a gázvezeték-hálózatot. A gáztranzisztorral működő készüléket az ellenőrző gépkocsiba építik be, s érzékeli az esetleges gázszivárgást. A másik műszert gázszerelőknek ké­szítették. A zseblámpa nagyságú műszer jelzőlámpája felvil­lan a legkisebb gázszivárgásánál is. Képünkön: a szerelők szá­mára készült kézi műszer. vékenysége. Többségük ugyan­is más és más ágazathoz tar­tozó feladatokat lát el egy­szerre, s mivel a különböző tárcák árképzési és áralkal­mazási metódusa eltérő, sű­rű a keveredés, a vállalat vagy a szövetkezet nem az adott tevékenységnek megfe­lelő tárcaútmutatás alapján végzi ármunkáját. A magán­kisiparosoknál és -kiskereske­dőknél eléggé általános ta­pasztalat, hogy az árellen­őrzés alapját képező bizonyla­tokat nem megfelelően, vagy egyáltalán nem vezetik. A megyei tanács végrehajtó ■ bizottsága a jelentés tárgya­lásakor nagy nyomatékkai húzta alá oz árhatósági és árellenörzési feladatok tár­sadalompolitikai jelentősé­gét, s az előterjesztést elfo­gadva, határozatában ennek megfelelően rögzítette a teen­dőket. Az országos egyhatoda Napirend szerint ezután a nagyközségi tanácsok végre­hajtó bizottságai működésé­nek főbb tapasztalatairól tár­gyalt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A téma fon­tosságát érzékelteti, ha leír­juk: az országban összesen szervezett nagyközségek egy­hatoda Pest megyében talál­ható, s e településeken él a megye lakosságának majd­nem a fele. Érthető, ha a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága rendszeresen tájé­kozódni kíván a nagyközsé­gek tanácsainak, végrehajtó bizottságainak munkájáról, s a mostani egyike volt ezek­nek az alkalmaknak. Pest megyében az ötven­négy nagyközségnek körülbe­lül a fele az agglomerációs övezetben Helyezkedik el, kö­zülük nem egy nagy lélekszá­mú, erőteljesen városiasodó település. A növekvő igé­nyeknek a tanácsi testületek túlnyomó része — állapította meg a megyei tanács végre­hajtó bizottsága —, megfelel, a testületi munka kiegyensú­lyozottabbá vált, elmélyül demokratizmusa, növekszik tervszerűsége. Ez még akkor is igaz, ha fel kell figyelni a tanácsülések napirendjének zsúfoltságára, aminek követ­kezménye, hogy például a nagyközségekben évente öt­hát tanácsülést tartanak. örvendetes a nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai által nyújtott segítség a tanácstagok választókerületi munkájához. Némely helyen ugyan találkozni érdektelen­séggel, amikor az állampol­gárok figyelmét nem meg­felelően hívják fel a tanács­tagi fogadóórákra, beszámo­lókra, ám ezt — húzta alá a testület —, korántsem szabad a közömbösség számlájára írni, sokkal inkább tehet erről a rossz szervezés, a felületes vagy semmilyen előkészítés- Egyértelmű a végrehajtó bi­zottságok felelőssége ott is, ahol — mert előfordul — nem kérik következetesen szá­mon a tanácstagi beszámolók megtartását. Intő jel az is, s bizonyos értelemben kritikája a testületi tevékenységnek, hogy a nagyközségi tanácsok egy részénél csökken a ta­nácstagok részvétele az ülé­seken, s ebbe egyetlen helyen sem szabad belenyugodni. Gon. dók vannak még mindig a ta­nácsi bizottságok tevékenysé­gével, nem sikerült megfelelő mértékben visszaszorítani a formalitásokat, bár jó néhány nagyközségben ezek a testü­letek példásan látják el fel­adataikat, érdemes lenne ta­pasztalataikat szélesebb kör­ben megismertetni. Hatékonyabb a gazdálkodás Jogos elégedettséggel álla­píthatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy a nagyközségek tanácsainál a gazdálkodás hatékonysága ja­vult, egyre inkább ténylege­sen gazdái a településfejlesz­tésnek, s koordinációs szere­pük is növekszik. A nagyköz­ségi tanácsok az ötödik ötéves tervben összesen 2,8 milliárd forintos fejlesztési alappal és 3,4 milliárd forintot kitevő költségvetéssel gazdálkodhat­nak, s ezt a központi és a he­lyi érdekek jó összehango­lásával kell megtenniük. Mind a gazdálkodási, mind az egyéb feladatok megvalósításánál megállapítható, a nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak tevékenysége a koráb­biaknál tervszerűbb, a testü­leti ülések elé kerülő előter­jesztések színvonalasabbak, s a hozott határozatok megala. pozottabbak, törvényesek. Kedvezőbb irányú fejlő-' désről tanúskodik az is, hogy a nagyközségi tanácsok, azok végrehajtó bizottságai foko­zott figyelmet szentelnek a szakigazgatási szerv tevé­kenységének, s mindenütt esz­tendőnként beszámolót kér­nek arról. Ugyancsak tekinté­lyes haladás tapasztalható a nagyközségi tanácsok hatás­körébe tartozó intézmények irányításánál, sőt, néhány he­lyen, bár kísérleti jelleggel, létrehozták az ún. komplex irányítás rendszerét, aminek feladata a különböző típusú intézmények működésének koordinálása. Ez egyben az anyagi eszközök koncentrál­tabb felhasználását is elősegí­ti, érdemes tehát tovább pró­bálkozni az új formák, mód­szerek keresésével. A farmosi nádas: természetvédelmi terület A végrehajtó bizottság egyetértőleg tudomásul vette a tájékoztató jelentésben fog­laltakat, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Ezek között dön­tést hozott a Pest megyei Tanács felügyelete alá tarto­zó vállalatok kategóriába- sorolásáról, illetve úgy hatá­rozott, hogy természetvédelmi területté nyilvánítja a farmo­si nádast. Háromszázötven hektárnyi az a terület, amelyet a nádas, a szikes legelő és a homokbuc­kás együttese foglal el. E hár­mas párhuzamos megléte már maga is különlegesség, s még inkább növeli értékét a sokfajta ritka növény, az állatvilág. A település hatá­rában fekvő földdarab vé­detté nyilvánításával elérhe­tő e természeti értékek ma­radandó megóvása. M. O. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom